-
-
-
Japán
04 500 FtElőszó.
1900 elején mentem ki Japánba, hogy monarchiánk tokiói követének, adamóci Ambró Béla úrnak, kis fiát a távol Keleten, az idegen környezetben, magyarrá neveljem. Három évet töltöttem ott, s a kedves hazámtól való hosszú távollét nehézségeit enyhítette úgy a kedves családi kör, mint azon csodás országnak kaleidoszkopszerű, változatos, kimeríthetetlen érdekessége.
Amit a három év alatt ott a hely szinén láttam és hallottam, annak tömegéből kiválogattam néhány érdekesebb részletet, s azt nyujtom most e kis könyvben hazám ifjúságának.
Budapest, 1904. november havában. -
-
-
-
Jókai Album
012 000 FtÍrták: Londesz Elek, Pekár Gyula, Krudy Gyula, Gerő Ödön, Seress László, Szabó Endre, Adorján Andor, Viharos, Ivánfi Jenő, Bányai Elemér
-
Kakaslomnic Szent Katalin-temploma
07 000 FtKakaslomnic (1899-ig Nagy-Lomnicz, szlovákul Veľká Lomnica, németül Großlomnitz) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Késmárki járásában. A Magas-Tátra délkeleti lábánál, a Poprád völgyében, a folyó bal partján fekszik.
Késmárktól 6 km-re délnyugatra, Poprádtól északkeletre található. A legrégibb és legnevezetesebb tátrai falvak egyike, a Tátra aljában található sor- vagy utcafalvak tipikus képviselője. Vályi András szerint:
„Kakas Lomnicz. Népes német falu Szepes Várm. földes Ura Berzeviczi Uraság, és mások, ’s az uraságoknak Kastéllyaikkal ékesíttetik, lakosai katolikusok; fekszik Hunszdorfhoz nem meszsze, és annak filiája, határja középszerű, vagyonnyai külömbfélék, piatzok Kézsmárkon közel.” -
Kapudöngetők
01 000 Ft„A párizsi kommünnel (1871), A tőke megjelenésével (1867), az impresszionisták fellépésével (1870-es évek) merőben új folyamatok kezdődnek el. Ezek ugyan sokáig még nem változtatnak a fennálló renden: a kapitalizmus szilárdan áll, sőt új korszaka kezdődik az imperializmussal; a polgári filozófia sem szűnik meg, ekkor bontakoznak ki a pozitivista vagy a neokantiánus eszmék. Az akadémikus művészet pozícióit az impresszionisták fellépése nem töri meg, legalábbis az állami apparátus szemében. Mégis, a mélyben, a felszín látszólagos továbbfejlődése idején, évtizedről évtizedre egyre jelentősebb erők készülődnek.” Vadas József – Derkovits Gyula művére utaló – legújabb írása a magyar képzőművészet útját a társadalmi haladás, a progresszió szempontjából vázolja fel a XIX. század közepétől a Szocialista Képzőművész Csoport utolsó tevékenységéig, 1942-ig. Ez a kötet úttörő vállalkozás, mivel az időszak progresszív, társadalmi haladást sürgető művészetét nem monografikusan feldolgozva, hanem szelektáló-szintetikus módon tekinti át, és meggyőzően foglalja össze.
-
-
Képes divattörténet az ókortól napjainkig
06 000 FtAz emberek ősidők óta ruhával fedik be testüket, egy-egy öltözködési forma mellett azonban ritkán tartanak ki hosszú ideig. A divat nagyon jellemző a korra és a társadalomra, illetőleg bizonyos társadalmi rétegre. Alakulásának ismerete, figyelemmel kísérése tehát nagyon tanulságos bepillantást nyújt elődeink életébe. Aki a mai színek, a mai formák iránt érdeklődik, az szívesen nézegeti az elmúlt idők ruháit, cipőit, kalapjait és hajviseleteit is, a néha szép, máskor bizarr, sőt olykor valósággal nevetségesnek nevezhető divatot. A régi korokból nagyon kevés eredeti ruhadarab maradt ránk, így tehát az öltözködés történetének tanulmányozásához a képzőművészeti ábrázolásokat kell segítségül hívnunk. Ezek az alkotások minden utólagos elméleti rekonstrukciónál hitelesebben mutatják nekünk, mit, mikor és hogyan viseltek, sőt sezrencsés esetben még az egykori környezetet is megörökítik. számot vetettek ezzel a könyv szerkesztői is, és rendkívül gazdag illusztrációs anyagukat hiteles képet nyújtó kortársi ábrázolásokból állították össze: festményekből, szobrokból, metszetekből, rajzokból, illetőleg a legújabb kori részben divatlap-illusztrációkból és fényképekből. A könyv első része a történeti fejldősét mutatja be, az ókori Egyiptomtól és Mezopotámiától egészen napjainkig, nem hagyva ki egetlen olyan országot sem, amely jelentős szerepet játszott egy-egy adott időpontban a divat fejlődése terén. A második rész az egyes ruhadarabok alakulását kíséri nyomon, a fejfedőktől a lábbeliig, de nem felejtkezik meg olyan divatos tartozékokról sem, mint az ékszerek, a kesztyűk, a legyezők vagy a napernyők. A gyors áttekintést, a különféle helyeken felbukkanó ruhadarabok összekapcsolását gondosan készített névmutató biztosítja. 41 színes táblával és 995 fekete-fehér képpel
-
-
Késő reneszánsz, kora újkori kertek és borok Erdélyben
05 000 FtAz Erdélyi Fejedelemség történetével sokan, sokféleképpen foglalkoztak. E feldolgozások azonban az agrártörténeti megközelítést majdnem nélkülözték, különösen a kert- és a szőlő-borkultúra, termelés területén. Erre több magyarázat is lehetséges: a hadtörténet, a diplomáciatörténet elsőbbsége és a viszonylagos függetlenséget biztosító fejedelmi politika megismerése valóban nagyon fontos kérdése a magyar történettudománynak. De a dolgos hétköznapok megismerésében, megértésében a termelés- és fogyasztástörténet témaköre: a mit ittak, és mit ettek, hogyan éltek, milyen eszközöket használtak a hétköznapokon és az ünnepnapokon, is megkerülhetetlen, sőt alapvető az erdélyi emberek egykori életében, történetében. Különösen vonatkozhat ez a kevésbé termelt, de annál nagyobb mértékben Erdélyben is fogyasztott borféleségekre, valamint a kertek terményeire, amelyeket a levéltárak és a szakácskönyvek tanúsága szerint sokféleképpen feldolgozva fogyasztottak. Mindezeknek a kérdéseknek a kutatása egyben válasz is lehet a háromkötetes Erdély Története című összefoglaló nagy munkában megfogalmazott hiányra és célkitűzésre. Vagyis arra, hogy módszeres kutatással kellene a konyha és a kert szerszámait és a velük dolgozók történetét vizsgálni. Ugyanis ezen eszközök és a velük végzett szakmunkák, valamint ezt a tudást hordozó képviselőik szakosodása a 17. század eleji Erdélyben, a késő reneszánsz, kora újkor időszakában általános tendencia. A mindent átható reneszánsz az önmagának gyönyörűséget szerző, kertjét gondozó paraszt képét lebbenti fel, aki koszorúkötéssel, virág-ápolással önmaga környezetét és lelkét ápolja, öncélúan vagy legalábbis reális haszon elérésének törekvése nélkül. A kutatások kiterjesztését nagymértékben segíti, hogy az utóbbi évtizedekben számos olyan forráskiadás látott napvilágot, amelyek feldolgozásával a fenti kérdésekre is árnyalt választ adhatunk.
-
-
-
Két ország ölelkezése
01 000 FtAz önálló Erdély születésének négyszázados fordulóján kiadta a Franklin-Társulat.
Bethlen Lajos, Kazinczy Ferenc, Déryné Széppataki Róza, Kemény Zsigmond, Jakab Elek, Bisztray Károly, Gyulai Pál, Deák Farkas és Mikó Imre írásaiból. Bevezette Bisztray Gyula. -
-
-
-
Királynék könyve
02 400 Ft„Aki elolvassa ezt a könyvet, azzal a gondolattal teszi majd le, hogy nemzeti olvasókönyvként ágya mellett tartja, s időnként belelapoz” – Szabó Magda, a neves írónő ezekkel a szavakkal ajánlja az olvasók figyelmébe Estók János munkáját, a Királynék könyvét.
Női sorsokról szól ez a képeskönyv. A trón árnyékában élő asszonyokról és leányokról, akik szinte sohasem maguk választották sorsukat. Voltak, akik az otthon melegét biztosítva, a családra és a gazdagságra ügyelve tették lehetővé, hogy férjeik a köz dolgainak élhessenek. Mások cselekvően – szerencsés kézzel vagy vihart kavarva – avatkoztak be a történelem menetébe. Ezer esztendőt ölel át a fordulatos életutakat bemutató kötet, amelyet lebilincselően érdekes művelődéstörténeti fejezetek gazdagítanak: megismerkedhetünk a múltbéli lakodalmi szokásokkal, a szülés és a gyermeknevelés örömeivel, de a gyász és az özvegység bánatával is.íbr>A csaknem 400 illusztráció a honfoglalás korától a közelmúltig idézi föl az egykori világot: arcmásokat, életképeket, a templomok csöndjét, a fejedelmi lakhelyek forgatagát, a pompás ruhákat és a pazar ékszereket, azt a környezetet, amelyben boldogan vagy boldogtalanul leélték életüket a magyar uralkodók asszonyai. Ismerjük meg most az ő sorsukon keresztül történelmünket. -
Kirándulás a magyar multba
01 500 FtElőszó: Sétára hívjuk az olvasót a régi magyar világba. Nem tróntermekbe, nem főúri kastélyokba, hanem a vidéki városokba, falvakba, tanyákra és ki a régi magyar pusztákra. Meglátogatjuk őseinket otthonukban, hétköznapjaikon, mindennapi munkájuk, mulatozásaik, szórakozásaik közben és katasztrófák idején. A történelem időgépén oly hirtelen lepjük meg őket, hogy nincs idejük történelmi pózba helyezkedniök, páncélt, díszmagyart ölteniök és fényképezőlencsénk a maguk természetes, emberi mivoltában, gyámoltalan kétségbeesésében, vagy hetvenkedő, boros mámorában, vagy imádkozó áhítatában örökíti meg – nem a történelemből ismert nagy embereket, hanem a tömegmagyart, nem a történelem nevezetes napjain, hanem elfelejtett dátumok alkalmával.
-
-
Kissé elmosódva. Emlékeim a háborúból
02 400 Ft„A valóságot megírni mindig nagyon nehéz, így hát az igazság kedvéért megengedtem magamnak, hogy néha egy kicsit túllépjek rajta vagy egy kicsit eloldalazzak mellette. Ennek a könyvnek minden eseménye és szereplője a képzelet szülötte, de van valami köze az igazsághoz is.”
Ezekkel a szavakkal ajánlotta könyvét az olvasók figyelmébe 1947-ben a legendás fotóriporter, Robert Capa. Az eredetileg filmforgatókönyvnek készült írás valójában egy szerelmi történet, melyet át- meg átszőnek Capa második világháborús haditudósítói munkájának eseményei – pergő cselekményével, szellemes és humoros párbeszédeivel valóban filmvászonra kívánkozik. De sokat elárul az eleinte írónak készülő, világvándor fotósról is, akiről már életében tudták ismerői: bármily hihetetlen kalandokba keveredjék, bármennyire közel kerüljön is a halálhoz, számára a valóság még mindig nem elég érdekes. Vérbeli mesemondó volt, szellemes társalgó, csak úgy ontotta a remek sztorikat. Imádták őt a nők, hírességek vették körül, mint például nagy szerelme, Ingrid Bergman, vagy a barátai Steinbeck, Hemingway, John Huston, Billy Wilder és Picasso.
A Kissé elmosódva című, stílusában itt-ott Rejtő Jenő-i ízeket felvonultató háborús memoárt a szerző több mint száz, fekete-fehér fotója illusztrálja. -
Kisszeben Keresztelő Szent János-temploma
07 000 FtKisszeben, Szeben (szlk. Sabinov, ném. Zeben, lat. Cibinium) város a Csergő-hegység délnyugati lábánál, a Tarca folyó völgyében. Az Eperjesi kerület Kisszebeni járásának székhelye. A város legértékesebb épülete a Keresztelő Szent Jánosnak szentelt, gótikus stílusú római katolikus templom. A háromhajós plébániatemplom a főtéren áll.
Alapjaiban román kori, a XIV. század elején gótikus stílusban átépítették. 1461-ben, amikor a husziták fölégették a várost, leégett a templom is. Főoltárán felirat emlékeztet a nagy tűzre. Az újjáépítés 1484-ben kezdődött. A tűztől leginkább sérült szentélyt 1505-re sikerült helyreállítani. 1518-ig késő gótikus stílusban megnagyobbították a hosszházat. A templom teljes felújítása reneszánsz kiegészítésekkel 1529-ben fejeződött be. 1846-ban újabb tűz rongálta meg a tornyát. A kisszebenieknek 33 évet kellett várniuk a rendbehozatalra. Fő ok a pénzhiány volt. 1863-ban ismét tűz pusztított. Ezután döntött a gyülekezet a templom teljes felújításáról. 1864–1879 és 1895–1897 során két ütemben folyt a rekonstrukciója. E második szakaszban Schulek Frigyes irányította a munkálatokat. A tornyot 1879-ben állították helyre a késő gótika jegyében. Szerencsére, a beavatkozások nem változtattak építészeti jellegén. A költségekhez az egyház és a hívek mellett a város és a magyar nemzeti hatóságok is hozzájárultak. Az ünnepélyes átadásra 1879. augusztus 20-án, Szent István király ünnepén került sor. -
-
-
Kő, bronz, buldózer. Láthatatlan és újra látható emlékműveink
01 500 FtAz első világháború záróakkordjaként a kisantant országai három irányból igyekeztek minél nagyobb területet elfoglalni Magyarországból, nem törődve egyezményekkel és demarkációs vonalakkal, wilsoni elvekkel és önrendelkezési joggal. Már jóval a foglalásokat legnagyobb részben szentesítő trianoni békediktátum (1920. június 4.) előtt tudatos módszerességgel megkezdik az illető területeken a nemzeti jelképek, elsősorban az emlékművek eltüntetését, arra törekedve, hogy nemcsak a magyar államiság, hanem a magyar kultúra, a helyi magyar népi jelenlét látványos jeleit, emlékeit, nyomait is felszámolják. Ezt a törekvést fél évszázaddal később „homogenizálás”-nak fogja nevezni egy diktátor.íbr>Elbe István
-
Könyves sors – Magyar sors
02 000 FtSzemélyes és kiadói történetem az I. rész 1. fejezetén túl nem most megírt önéletrajz vagy ‘életem regénye’, hanem a mindenkori terveket, beszámolókat, ‘vallomás’-okat, beszélgetéseket, méltatásokat raktam sorba, és csak a jobb megértéshez szükséges szövegeket írtam most hozzájuk.
-
-
Kós Károly képeskönyv
01 800 FtSzülettem 1883-ban és – véletlenül – Temesváron. 1889-ben Nagybszebenbe kerültem, s ott a szászoktól megtanultam németül.
1892-ben Kolozsvárra kerültem, szüleim pátriájába és ott végeztem középiskoláimat, s tettem érettségi vizsgát.
1902-ben Budapesten a Műegyetemre iratkoztam be és ott 1907-ben építészi diplomát kaptam. Mesterségemet szerettem és pályámon hamarosan komoly sikereim voltak. Budapesten telepedtem meg, de otthon, Kalotaszegen építettem magamnak házacskát és feleségemet is hazulról hoztam 1910-ben.
1914-ben kitört a háború és én is katonáskodtam 1915-ben és 1916-ban. 1917 elején a Kultuszminisztérium ösztöndíjasaként Konstantinápolyba kerültem.
A háború után Erdélyt választottam hazámul, és miután az akkori Romániában sok okból építészeti munkámmal nem tudtam mindennapi kenyeremet megkeresni, grafikus, újságíró, kultúraszervező és végül – szépíró lettem. Amolyan mindenes, amilyenek éppen Erdélyben mindig is voltak és valószínűleg mindig is lesznek. -
Kós Károly levelezése
06 000 Ft„Körömszakadtig hűségesek kell legyünk szegény Erdélyünkhöz, nemhogy megtagadjuk – gyáva és önző könnyebbségért, kényelemért és konjunkturáért –, ami önmagunknak való ostobaság lenne.” – írja Kós Károly egyik levelében. Ez a felfogása vezérelte, űzte, hajtotta a munkára, a harcra, kedvelt kifejezéssel élve az örök tusakodásra. Ha kellett, templomot, iskolát, házat tervezett, ha kellett, regényt, színművet írt, ha kellett, sakkfigurákat alkotott, ha kellett, könyvet tervezett, nyomtatott, illusztrált, vagy plakátot festett, ha kellett, politikai pártot szervezett, kalotaszegi népgyűlést tartott, és ha kellett, levelet írt, sosem tagadva meg a hozzáfordulótól gondolatai bőségét – vagyis mindig tette a dolgát.
Alkotásai emberség és magyarság, az általános emberi és a honi érdekek összehangolása céljából születtek. Kitörölhetetlen jelet hagyó nemzeti kiválóságainknak egyik szimbólumává nemesült. Életművének szerves része, sok más alkotói megnyilvánulása mellett, kiterjedt levelezése, amely számára mindenkor fontos közlésformának számított, és amelynek különféle darabjai már sok helyen és formában napvilágot láttak. Sas Péternek, az erdélyi művelődés elkötelezett kutatójának köszönhetjük, hogy immár kézbe vehetjük Kós Károly összegyűjtött és bőséges jegyzetanyaggal ellátott leveleit, közöttük nagy számban olyan szövegeket, amelyek korábban még nem kerültek közlésre.
A kötet anyagának különös értéke abban rejlik, hogy bár szó esik bennük magánéleti eseményekről, ,kis ügyekről” is, gondolatgazdagsága okán méltán állíthatjuk, hogy a jeles erdélyi alkotó munkásságának fővonulatába tartozik. Ezért nem meglepő, ha e személyes hangú írások olvasása közben szinte egyvégtében jutunk el a bölcs öregemberre valló és filozófiai mélységeket felnyitó megjegyzésig: „…megtanultam megelégedni azzal, amit a sors a számomra juttatott; az egészséget, a családomat és az Úristennek azt a sok-sok szépséget, amit az emberek nem tudnak elrontani és megcsúfolni, s ami ingyen ajándékként jut minden embernek, csak a szemét kell kinyitnia a látásra, fülét a hallásra és lelkét a befogadásra.” -
Kós Károly Művészete
04 000 FtKós Károlyt elsősorban építő- és íróművészként tartják számon. Tevékenységi formáiban mindig a művész-jelleg uralkodott. Látásmódját így fogalmazta meg: „Én képben gondolkozom, az irodalmi élmény is mindig képi formában rögződött meg bennem. Amikor írtam, akkor is képben gondolkoztam, láttam a képet és azt írtam le. Írás közben örökké rajzolgattam.” Munkásságában az építőművész, íróművész és grafikusművész hármas egysége érvényesült. A kötetben összegyűjtött képzőművészeti alkotásainak többsége kevéssé ismert. Több, a hagyatékából származó grafika közreadásával az eddigi legteljesebb képet nyerhetjük képzőművészeti munkásságáról, melyet a témához szorosan kapcsolódó írásai teljesítenek ki.