E ​kötetben egy esztendőre elegendő magyar történelmi olvasmányt, művelődéstörténeti adatsorokat, hasznos tudnivalókat talál az olvasó. Általában olyan dolgokat, amelyekkel kevesen foglalkoznak, de sokakat érdekel. A kötet szerzője nem állítja, hogy valamennyi leírás saját kutatási eredménye – hiszen 365 új búvárláshoz több élet sem lenne elég –, igyekezett viszont a legjobb szakemberek leginkább elfeledett kutatásait előásni és előtárni, s igyekezett a vitatható írásművek közül a legmegbízhatóbbak mellett hitet tenni. A művelődéstörténet sokoldalúsága e mű lapjairól is kitűnik, hiszen szó esik itt egyháztörténetről, iskolatörténetről és oktatástörténetről, éppúgy, mint a természettudományokról, az orvoslásról, a technika történetéről, az intézmény- és hivataltörténetről, no meg a kapcsolattörténetről, a családtörténetről, a címertanról, éremtanról, kronológiáról és a történelem több segédtudományáról. A nyomdászattörténet, gazdaságtörténet is része ennek a művelődéstörténet-írásnak. E kötet a széles alapokon nyugvó kultúrhistóriához kíván tehát adalékokkal szolgálni, kiemelvén a magyarság gondolkodástörténetéből néhány száz olyan momentumot, amely akár pozitív, akár negatív volta miatt – figyelmeztető példákként – megőrzésre méltó.

„Túl a millecentenáriumi éven egy új milleniumhoz közeledünk: a magyar államiság ezer esztendős jubileumához. S közeledünk egyben az egész emberiség által számon tartott mérföldkőhöz, a 2000. évhez. Ezredforduló. E gigantikus jelzőpont legfőbb haszna a vele való szembesülés pillanatnyi csendje lehet, amely számvetésre késztet: hová jutottunk és merre tartunk? S bár az emberek várhatóan mindent meg fognak tenni, hogy az ezredforduló okán felsejlő felelősséget és félelmet ünnepléssel hárítsák el, ez mégsem feledtetheti, hogy ideje van a számvetésnek: földi civilizációnk, a létező kultúrák állapotáról.
Az ezredforduló csak a pezsgőbontások számára lesz egyetlen pillanat. Ahogy a „századforduló” kifejezés sem pusztán az 1900. vagy 1901. évet jelöli, hanem egy egész korszakot, úgy az ezredforduló is évek történései során mutatja fel majd igazi arcát. Bizton állítható, hogy már ma az ezredforduló korában élünk, – még ha ezt „innen” nézve egyelőre kevésbé is tudatosítottuk.”
Baán László