Mi a különbség a francia, német és olasz fogadók közt a XVI. században? Miért oly ostobák az apát urak és valóban baj-e, ha a nők olvasnak? Mi az aranycsinálás titka? Valóban tolvaj-e minden kolduló barát? – Rotterdami Erasmus, a nagy holland humanista „beszélgetései” ezekre és más hasonló kérdésekre keresnek és adnak választ. Két-három-négy vagy még több szereplő vitatkozik, élcelődik ezekben az anekdotaszerű írásokban, melyeket meghitt hangulattal tölt meg a párbeszédes forma. A világirodalom – és az európai filozófia – remeke ez a gyűjtemény, amelynek tizenhat gyöngyszemét kapja most kezébe a magyar olvasó.

Nietzsche egyik főműve, melyben megkezdi támadását az újkor morálja ellen. A kötetet a fordító tanulmánya kíséri és jegyzetapparátus is segíti az olvasót.
„Az igazságnak szüksége van a hatalomra. – Az igazság önmagában egyáltalán nem hatalom, – bármennyire is szokásuk a felvilágosodás szépelgő híveinek ennek ellenkezőjét hajtogatni! – Ehelyett inkább a maga oldalára kell vonnia a hatalmat vagy a hatalom oldalához csapódnia, máskülönben újra és újra pusztulás lesz a sorsa! Ez már elégszer és több mint elégszer bebizonyosodott!”
„Az erkölcsi világrend tévhite. – Nem létezik semmilyen örök szükségszerűség, amely azt követelné, hogy minden bűnért bűnhődni és fizetni kell – rettenetes és csak a legkisebb mértékben hasznos tévhit volt az, hogy ilyen létezik -: mint ahogy az is tévhit, hogy minden bűn, amit annak éreznek. Az embereket nem a dolgok zavarták meg ennyire, hanem az olyan dolgokról alkotott vélemények, amelyek egyáltalán nem is léteznek!”
„… Valaki, aki még őszintén hisz a felülről jövő megvilágosodásban, a mágiában, a kísértetlátásokban és a varangyos béka metafizikai rútságában!”

E könyv Heidegger szkepticizmushoz való viszonyának s egyúttal a heideggeri gondolkodás szkepticizmusként való felfogásának beható vizsgálata. Heidegger elvi kritikát gyakorol a szkepticizmus fölött, ám egész gondolkodása fölfogható egyfajta következetesen végigvitt szkepticizmusként. E szkepticizmus neve: hermeneutika.

A könyv a XX. század egyik mértékadó filozófiai irányzatának, a hermeneutikának kialakulására, az úgynevezett hermeneutikai fordulat létrejöttére vonatkozó, több szempontból forrásértéku tanulmányokat tesz közzé. A kötet új olvasatát nyújtja a hermeneutikai tradíció XX. századi mestereinek, hozzásegít a hermeneutikai gondolkodás kialakulásának megértéséhez. A kötetbe gyűjtött tanulmányok a legújabb elsődleges és másodlagos forrásokat hasznosítják, céljuk a heideggeri és gadameri gondolatkör hermeneutikai vonatkozásainak feltérképezése.

Fő törekvésem az volt, hogy a filozófiának az ethosába, – mondjuk így – a levegőjébe vezessem be az olvasót. Azután átadom a szót maguknak a nagy filozófusoknak, s elértem célomat, ha könyvemet letéve, az olvasó ezeknek a nagy gondolkodóknak könyveit veszi elő.

Az Attraktor kiadó Nietzsche-sorozatának újabb kötete. A szerző kéziratos hagyatékában, amely Nietzsche elméjének elborulása előtti jegyzeteit is tartalmazza rengeteg fontos szöveg maradt meg, melyeket már nem volt ideje kötetbe rendezni. Később több, mint utólag kiderült: torzított, manipulált szövegű kiadás készült ezekből a töredékekből, ám néhány éve hozzáférhető a jegyzetek betűhív, kronologikus, változatlan szövege. Ezekből válogattuk ki a legfontosabbakat, mégpedig tematikus csoportosításban. Az ötödik kötet élet moráljának filozófiájával, az életigenlés etikájával kapcsolatos töredékeket tartalmazza.

Fordította s bevezetéssel ellátta Alexander Bernát