• Jegyzetek a kései hagyatékból I.

    0

    „Mi az, ami ellen küzdünk a kereszténységben? Az, hogy meg akarja törni az erőseket, az, hogy le akarja lohasztani a bátorságukat, kihasználni rossz óráikat és fáradságukat, az, hogy nyugtalansággá és lelkiismereti gyötrelemmé akarja átváltoztatni büszke biztosságukat…” „Mi a boldogság? – Annak az érzése, hogy a hatalom növekszik, hogy egy ellenállás legyőzetik.”

    1 600 Ft
    Kosárba teszem
  • Jegyzetek a kései hagyatékból III.

    0

    Fő törekvésem az volt, hogy a filozófiának az ethosába, – mondjuk így – a levegőjébe vezessem be az olvasót. Azután átadom a szót maguknak a nagy filozófusoknak, s elértem célomat, ha könyvemet letéve, az olvasó ezeknek a nagy gondolkodóknak könyveit veszi elő.

    2 200 Ft
    Kosárba teszem
  • Jegyzetek a kései hagyatékból IV.

    0

    Az Attraktor kiadó Nietzsche-sorozatának újabb kötete. A szerző kéziratos hagyatékában, amely Nietzsche elméjének elborulása előtti jegyzeteit is tartalmazza rengeteg fontos szöveg maradt meg, melyeket már nem volt ideje kötetbe rendezni. Később több, mint utólag kiderült: torzított, manipulált szövegű kiadás készült ezekből a töredékekből, ám néhány éve hozzáférhető a jegyzetek betűhív, kronologikus, változatlan szövege. Ezekből válogattuk ki a legfontosabbakat, mégpedig tematikus csoportosításban. Az ötödik kötet élet moráljának filozófiájával, az életigenlés etikájával kapcsolatos töredékeket tartalmazza.

    2 200 Ft
    Kosárba teszem
  • Jegyzetek a kései hagyatékból V.

    0

    Előadásomban kerültem a szisztematikus formát és a problémák teljességét, mert könyvem se nem kézikönyv, se nem bevezetés a filozófiába. Értelmes emberekkel akartam beszélgetni, s mintegy hangosan gondolkodni filozófusokról és filozófiáról. Persze ezt nem tehettem meg úgy, hogy magam is színt ne valljak, hová húz a szívem és hol tart fogva a meggyőződésem. Hiszen a filozófiában már maga az a legteljesebb színvallás, ki mit tart filozófiának. S nem írtam hiába, ha olvasóim szintén megpróbálják megoldani ezt a kérdést a maguk számára…

    2 200 Ft
    Kosárba teszem
  • Jegyzetek a kései hagyatékból VI.

    0

    A töredékes anyagot a fenti szempontoknak megfelelően kívántuk megjelentetni hat kötetben az alábbi tematikus csoportosításban:
    I. kötet: a kereszténységről.
    II. kötet: a nihilizmusról és az emberfeletti emberről.
    III. kötet: a hatalom akarásáról és az örök visszatérésről.
    IV. kötet: a morálról.
    V. kötet: az élet princípiumáról.
    VI. kötet: a dekadenciáról.
    Az első öt könyv már korábban megjelent, a hatodik pedig a jelen kötet anyaga.

    2 200 Ft
    Kosárba teszem
  • Jegyzetfüzet

    0

    „Ez a világ zárt kapu. Korlát. És ugyanakkor átkelőhely.
    Két rab szomszédos cellákban, kapcsolatot teremt egymással úgy, hogy átkopognak a falon. A fal választja el őket egymástól, de ugyanakkor ugyanaz a fal teszi lehetővé, hogy kapcsolatba lépjenek. Így van ez Isten és miközöttünk. Minden válaszfal kapocs. Ha minden jóra törő vágyakozásunkat egy dologra irányítjuk, ezt a dolgot létfeltételünkké tesszük. De nem tesszük egyúttal jóvá. Mi mindig mást akarunk, mint pusztán létezni. A teremtett dolgok lényegük szerint közvetítők. Közvetítők egymáshoz, s ennek nincs vége. Közvetítők Istenhez. Ilyenként kell elfogadni őket.”

    7 500 Ft
    Tovább olvasom
  • Jeles házak

    0

    Mind a hatvanat felkereste és szép hasonlatossággal rézre karcolta Cseh Gusztáv kolozsvári képíró az MCMLXXXII-MCMLXXXIV esztendőkben
    A magyarázó jegyzeteket Sas Péter írta.

    1 000 Ft
    Kosárba teszem
  • Jogszociológia. A jog társadalom- és történelemelméletének problémái

    0

    Horváth Barna 1934-ben németül írt könyve a magyar jogfilozófiai és jogszociológiai gondolkodás egyik elfeledett alapműve, amely Zsidai Ágnes gondozásában most jelenik meg először magyarul. A szerző szinoptikus elméletében a jog mibenlétére, megismerésére, változására és helyességére vonatkozó kérdésfeltevéseit újító módon fogalmazza meg. Bár korának jellemző, a Sein és Sollen megkülönböztetésén és a módszertisztaság követelményén nyugvó neokantiánus paradigmáját fenntartja, a létezés és érvényesség kapcsolatának elméleti megragadása során fogalomképzésébe erőteljesen beépíti az angolszász pragmatikus-empirikus jogfelfogás szempontjait is.

    1 600 Ft
    Kosárba teszem
  • Joguralom és jogállam

    0

    Paradoxonok. ​Aki a joguralom és jogállam kérdéseinek tanulmányozásába kezd, meglehetősen különös dolgokkal találkozik. Az első rögtön az, hogy a jelenségeket már pontosan megnevezni is nehéz. Amit a német kultúra hatásának eredményeként a magyar nyelvben „jogállamiságnak” nevezünk (vö.: Rechtsstaat, Rechtsstaatlichkeit), azt az angol-amerikai szóhasználatban „joguralomként” (rule of law), régebbi kifejezéssel pedig a „jog fensőségeként” (supermacy of law) írják le. S ha az utóbbi fogalmak a magyar szóhasználatban nem is terjedtek el, azért nyelvileg elfogadhatónak tartjuk, ha valaki nem a jog államáról, hanem uralmáról beszél. Hasonló terminológiai kettősség sok más nyelvben is létezik (stato di diritto – domino della legge stb.), s a jelzett probléma ott sem szokatlan, ahol a fogalmak ismertek ugyan (pl. droit gouvernement – la suprématie de la régle de droit), de azokat nem tekintik a rendszerint ide sorolt kérdések megfelelő értelmezési keretének.

    5 000 Ft
    Kosárba teszem
  • Jönnek – Emberek az országút szélén

    0

    A szerző 1940-ben született, Jönnek c. regénye a második bécsi döntés – Észak-Erdély visszacsatolása – nyilvánosságra kerülése és a magyar csapatok Szolnok-Doboka vármegyébe való bevonulása között eltelt várakozásteli két hét „korérzületi” krónikája. Az Ember az országút szélén a szerző emigrációja kezdetén, még Németországban született, melyben részben a szülőföld elvesztése miatti fájdalmát, részben a történelmi Magyarország széthullásának okait fogalmazza meg egy magyar agrármérnök és családjának élettörténetén keresztül.

    1 000 Ft
    Kosárba teszem
  • Józan magyar szemmel I-II.

    0

    „Ha az igazságról beszélsz, vigyázz. Ne a magad egyéni érdekét, vagy egy csoport érdekét nevezzed igazságnak. Érdek annyi van, ahány ember a földön. De igazság csak egy. A gyertyaláng és a reflektorfény csak méreteikben különböznek egymástól, lényegükben azonosak.” Wass Albert

    1 300 Ft
    Tovább olvasom
  • Karády Katalin

    0

    450 Ft
    Kosárba teszem
  • Kard és Kasza I-II.

    0

    A ​századfordulót és főleg Trianont követően a magyar epikának az a vonulata, amely számot vetett a magyar sorskérdésekkel, illetve vállalkozott a „hol tévesztettünk utat?” lelkiismeret-vizsgálatára, vissza-visszatért Erdély etnikai arculata megváltozásának problémájához. Ez a látszatra demográfiai-nemzetiségi kérdéskör etikai problémává sűrűsödött az írók tollán, hiszen rendre fölvetődött az erdélyi birtokos osztály felelőssége: miért tűrte, sőt mi okból segítette, hogy a jóval olcsóbb munkaerőt képező román parasztság foglalja el a magyar földművesek helyét, melynek következtében néhány évszázad alatt a bevándorolt román ajkú népesség Erdély nagy területein többségbe került.
    A magyar lakosság szórványosodása a legdrámaibb módon a Mezőségben ment végbe – ennek a problémakomplexumnak és tájnak a történelmi tablóját, hatalmas etikai-emberi freskóját alkotta meg Wass Albert. A kétkötetes regény két mezőségi falu: Bölényes és Miklósdomb (azaz Vasasszentgothárd és Cege) kora középkortól az 1950-es évek második feléig terjedő krónikája.

    4 000 Ft
    Tovább olvasom
  • Kártyások könyve

    0

    Szerzők: Dr. Kovács Endre, Dr. Zánkay Péter, Rodolfo, Dr, Berend Mihály, Dr. Lindner Gyula, Varga Péter

    1 200 Ft
    Tovább olvasom
  • Kavics az égben

    0

    Joseph Schwartz, a 62 éves chicagói férfi egy napon érthetetlen „baleset” áldozata lesz. Úgy érzi, mintha egyszerűen csak elesett volna az utcán, ám amikor pillanatnyi kábulatából felocsúdik, egy általa teljesen ismeretlen vidéken találja magát. Hosszas gyaloglás után végre egy házra talál, ám a benne lakók, legnagyobb meglepetésére ismeretlen nyelven szólnak hozzá.
    Megdöbbenése fokozatosan kétségbeeséssé változik, amikor megtudja, hogy a Föld fejlődésének egy későbbi idődimenziójába pottyant, s első ismerősei fogolynak tekintik. Végső elkeseredésében szökéssel próbálkozik, hogy maga derítse ki: létezik-e számára a menekülést jelentő visszatérés lehetősége?

    1 300 Ft
    Tovább olvasom
  • Kelet és Nyugat

    0

    5 200 Ft
    Kosárba teszem
  • Ki kicsoda a magyar rockzenében?

    0

    600 Ft
    Kosárba teszem
  • Kiss Manyi

    0

    Vállalkozásom, hogy Kiss Manyiról írjak könyvet, már az anyaggyűjtés során a vártnál nehezebb feladatnak bizonyult. Mert ha tudtam is, hogy hősnőm nem volt naplópárti s a nyilatkozatok híve, mégis meglepett, milyen kevés írásos dokumentum őrzi a színpadról és az életről való vélekedéseit, milyen mértéktartón” csekély terjedelmű (és mélységű) az alakításait minősítő sajtóvisszhang. Amikor pedig egykori pályatársait kerestem fel, hogy Kiss Manyi emlékét megidézzék, készséges beszélgetőpartnereim meghökkentően nagy számban vonakodtak még „korrekt intimitások” szóvátételétől is, vagy zárkóztak el nevük közlésétől, mondván, indiszkréciót követnének el egy olyan személyiséggel szemben, aki életében is megfejthetetlen misztikus hatalommal bírt, s halála után is bizonnyal megtorolná az ellene elkövetett vétséget.
    Az első akadály nem kis nehézséggel vált megkerülhetővé; a másikat úgy próbáltam leküzdeni, hogy a jeles egykori pályatársak által elmondottakat egy elképzelt személy egységes emlékezeteként jelenítem meg. Ezúton mondok köszönetet a megnyilatkozóknak, akik névtelenek kívántak maradni, s kiváltképp azoknak, akik hozzájárultak – e végül is különös formában akár nevük közléséhez: Csűrös Karolának, Gábor Miklósnak, Garas Dezsőnek, Komlós Jucinak, Vass Évának, Zsurzs Évának. És Márkus Lászlónak sajnos már csak így, halála után.
    Révy Eszter

    500 Ft
    Kosárba teszem
  • Kitáruló ajtók

    0

    Szabó Magdát valójában nem kell felfedezni vagy újrafelfedezni, hiszen napjainkban is az egyik legolvasottabb magyar szerző mind idehaza, mind külföldön, műveit számos nyelvre fordították le, sikere megkérdőjelezhetetlen. Kötetünkben körüljárjuk e népszerűség lehetséges okait, rávilágítunk a művek narratív struktúrájából vagy éppen lélektani felépítettségéből fakadó jelentéseire, bemutatjuk a befogadás működési elveit, azaz igyekszünk láthatóvá tenni e szövegek dinamikáját, felépítettségét, különös látásmódját.
    Az elemzések során a legnépszerűbb, legolvasottabb művek (Az ajtó, Abigél, A pillanat) bemutatása mellett külön fejezetet szentelünk Szabó Magda lírájának is. Több szerzőnk Szabó Magda műveinek külföldi fogadtatását vagy éppen a fordítások stilisztikai, kulturális jegyeit értelmezi, hogy végül körvonalazódjon egy mai Szabó Magda – akit most olvasunk, s aki a mi nyelvünkön képes szólni.

    1 500 Ft
    Kosárba teszem
  • Kőbe írt Kolozsvár

    0

    „Amint az ember a gondolatait jelekkel rögzíthette, megjelentek a feliratok, az emléktáblák. A régi idők emléktáblája azonban nem a mai értelemben vett, bizonyos neves személyiségről való megemlékezés volt, hanem elsősorban sírfelirat vagy fogadalmi szobor, tábla felirata, amely az elhunyt, illetőleg a készíttető nevét tartalmazta. A sok száz évvel Kolozsvár előtt létezett római Napoca területéről számtalan ilyen, kőbe vésett szöveg került elő.
    Kolozsvárt az első, máig a helyén levő, a XV. század első feléből való, bibliai idézetekből álló felirat a Szent Mihály-templom főbejárata mellett olvasható. A reneszánsz idején a módos háztulajdonosok nevükön vagy névjegyükön kívül egy-egy életbölcsességet, igazságot kifejező tömör, szellemes mondást vésettek házuk kapuja, valamelyik ajtaja, ablaka fölé. Nem feledkezhetünk meg ugyanakkor a XVI. századi számos kőkerti sírfeliratról sem. Ez utóbbi, mára becses magyar nyelvemlékekből mindössze három maradt eredeti helyén. Az első – építési – emléktábla Kolozsvárt 1450-ből való.”

    3 600 Ft
    Kosárba teszem
  • Kortársaim

    0

    2 000 Ft
    Kosárba teszem
  • Kós Károly képeskönyv

    0

    Születtem 1883-ban és – véletlenül – Temesváron. 1889-ben Nagybszebenbe kerültem, s ott a szászoktól megtanultam németül.
    1892-ben Kolozsvárra kerültem, szüleim pátriájába és ott végeztem középiskoláimat, s tettem érettségi vizsgát.
    1902-ben Budapesten a Műegyetemre iratkoztam be és ott 1907-ben építészi diplomát kaptam. Mesterségemet szerettem és pályámon hamarosan komoly sikereim voltak. Budapesten telepedtem meg, de otthon, Kalotaszegen építettem magamnak házacskát és feleségemet is hazulról hoztam 1910-ben.
    1914-ben kitört a háború és én is katonáskodtam 1915-ben és 1916-ban. 1917 elején a Kultuszminisztérium ösztöndíjasaként Konstantinápolyba kerültem.
    A háború után Erdélyt választottam hazámul, és miután az akkori Romániában sok okból építészeti munkámmal nem tudtam mindennapi kenyeremet megkeresni, grafikus, újságíró, kultúraszervező és végül – szépíró lettem. Amolyan mindenes, amilyenek éppen Erdélyben mindig is voltak és valószínűleg mindig is lesznek.

    1 800 Ft
    Kosárba teszem
  • Kővár vidékének társadalma

    0

    Dolgozatom ​eredeti formájában megye-monográfiának készült. Feladata az egykori Kővár vidék területi és társadalmi kialakulásának leírása, a vidék önállósulásának és a területén megtelepült lakosság életének, nemzetiségi és társadalmi viszonyainak feltárása lett volna. A számomra adott publikálási keretek azonban ezt nem tették lehetővé. Ezért teljes egészében elmaradt a vidék termelési viszonyait és gazdasági fejlődését bemutató adatok feldolgozása. Az egyes falvak történetét és életét ismertető adattári rész kézirata – melyre támaszkodom és hivatkozom – mint zárt letét az MTA Könyvtára Kézirattárában nyert elhelyezést. E tanulmány célja a váruradalom XVII. század végére kialakult társadalmának ismertetése, majd a vidék rezidens népessége XVIII. és XIX. század eleji sorsa alakulásának vázolása. Adalék az elmúlt másfél évtized kutatásaiban egyre inkább hangsúlyt kapó, katonáskodó, szabad paraszti, félnemesi és kisnemesi rétegek kialakulásához és történeti szerepéhez.

    1 600 Ft
    Kosárba teszem
  • Lackner Kristóf és kora

    0

    A Soproni Szemle kiadványai c. sorozat 6. számaként megjelent (Sopron, 1972) mű második, bővített kiadása

    2 400 Ft
    Kosárba teszem
  • Lelkét őrzik a sasok

    0

    – Meneküljünk nagyúr! Térjünk vissza Somogyvárra! Ott biztonságban lennénk. Hírnökeid, tisztjeid körbejárnák Somogyvárot, hogy zászlód alá gyűjtsék a fegyveres férfiakat. Akkor lenne idő és remény a túlélésre… De így és most…
    A táltos szavai pillanatok alatt eljutottak a harcosok fülébe, a legtávolabb tartózkodókhoz is. Nagyon jól tudták, hogy az öreg ösztönei és jóslásai régtől fogva megbízhatóak. Ezért élvezte Koppány bizalmát.
    Somogy hercege mindent megértett, de tudta, ha visszafordul, akkor üldözni fogják. Fáradt embereivel még esélytelenebbek lennének egy ütközetre. Ráadásul azok a gyötrő, rendre visszatérő álmok világossá tették számára a kiúttalanságot. Akik a vesztét akarják, el is érik a szándékukat. Ellenségeinek az ő vére kell és ebből a lakomából nem kívánnak kimaradni!

    1 800 Ft
    Kosárba teszem
  • Liszt Ferenc arcai

    0

    800 Ft
    Kosárba teszem
  • Ma még nem nevettem

    0

    A ​nevetést a szabadság legteljesebb megélésének, életolajozónak, az Olümposz isteneitől eltanult csodának tartjuk.
    Könyvünk írása közben amiatt aggódtunk, hogy ha a nevetést darabkáira szedjük, megvizsgálva eredetét, okát, formáját, lélektanát és társas jellemzőit, elfelejtünk tiszta szívből nevetni. De nem így történt. Jókedvünk, humorérzékünk továbbra is a régi, s Milan Kunderával valljuk: „Nevetni annyit jelent, mint mélységesen élni.”
    Kiknek ajánljuk ezt a könyvet? Az Isten ablakain kitekingetőknek, az életöröm kivételes birtokosainak, a nevetni vágyóknak: megerősítésül. A nevetni nem tudóknak, az élet súlyos terhei alatt görnyedezőknek pedig gyógyszerként írjuk fel – hiszen a megértett világ sokkal elviselhetőbb. Nyissák ki valahol a könyvet, olvassanak bele, majd nevessenek Szűcs Édua bölcs-bolondos rajzain. Közben pedig gondoljanak arra, mi mennyit nevettünk, amikor megpróbáltunk erősebbek lenni a nevetés erejénél, és okosabbak a humor bölcsességénél.
    Ha elmormolják: „ma még nem nevettem”, talán eszükbe jut egy barát, társ vagy régi ismerős, akivel kedvük lesz majd együtt mosolyogni és kacagni a világ bolondságain, vagy éppen a mi történeteinken.

    2 400 Ft
    Kosárba teszem
  • Madárka

    Madárka

    0

    Madárkát, ​a Philadelphia külvárosában élő kamasz fiút eleinte a galambok érdeklik, tőlük akarja ellesni a repülés tudományát. Amikor azonban barátjával, Allal fölmászik egy gáztartály tetejére, és onnan „lerepülve” kis híján halálra zúzza magát, apja elégeti a galambdúcot, és ezzel véget vet fia „galambkorszakának”. Madárka ekkor a kanári életét kezdi tanulmányozni, s miközben Al érdeklődése a testedzés, a sport, a lányok felé fordul, ő kitart a madártenyésztés és nagy álma, a repülés mellett. Álma úgy lesz valósággá, hogy a valóság lesz álommá: Madárka oly bensőséges kapcsolatba került parányi védenceivel, hogy köztük találja meg a család védett melegét, sőt a szerelemnek, a beteljesülésnek, az utódok nemzésének és útra bocsátásának, a szabadságnak, a teljes életnek örömét, madárrá válik maga is.

    1 000 Ft
    Tovább olvasom
  • Magukrahagyottak

    0

    „Ők magukrahagyottan őrizték a Kárpátokon Magyarországot és a mögötte lévő Európát, olyan egyedül, amilyen egyedül csak lehet az ember, akit magára hagy a világ. Álltak fönt az erdőgerinceken, derékig hóban, fagyott lábakkal, fagyott kezekkel, arcukat marta a jeges északi szél, és tudták, hogy senki sincs a hátuk mögött, aki segíteni tudna. Csak védtelen völgyek, falvak és városok, kiszolgáltatott asszonyok, más semmi. S mindezek mögött távol valahol egy érzéketlen nyugati világ, a maga vendéglőivel, színházaival, vasárnapi kereszténységével, gótikus templomaival, fennhéjázó civilizációjával, közömbösségével és értéktelen jelszavaival, egy nagyképű és gőgös Nyugat, aki barbárnak nevezi azt, aki érte harcol, és akinek eszébe se jut, hogy kezét nyújtsa annak, aki elbukik ebben a harcban.”

    1 000 Ft
    Kosárba teszem
  • Magyar fotográfiai évkönyv és adattár 1998

    0

    Miért gazdag a magyar fotókultúra?
    Azért, mert sokan gazdagítják! Sokkal többen, mint ahány alkotóról a televízióból és az országos napilapok tudósításaiból tudhat a közvélemény. Ezért itt az ideje, hogy az önmaguk fontosságát és jelentőségét oly hangosan hirdetők nevén kívül megismerjünk másokat is, akik csendesebben, szerényebben, de hozzájárulnak a kortárs fotográfia gyarapításához.
    Az idén első alkalommal készül kulturális leltár erről a területről, amelynek egyetlen célja van: felsorolni mindazokat az eseményeket – kiállításokat, előadásokat, alkotótáborokat -, amelyeket 1998-ban rendeztek a fényképezés iránt érdeklődők számára. A naplószerű összefoglalásból természetesen nem hiányoznak majd az események szereplői sem. Név szerint említve az alkotókat, akik vizuális élményeiket és mondanivalójukat fényképpé formálva hozták nyilvánosságra.

    800 Ft
    Kosárba teszem