• Izmael

    0

    „Az ablaküveg tompán visszaverte a fényt. Egy pillanatig továbbra is saját szemeimbe bámultam, majd megpróbáltam az üvegen túlra nézni – és azon vettem észre magam, hogy egy másik szempárba nézek. Rémülten hőköltem hátra. Ijedtségem tovább fokozódott, amikor felfogtam, hogy mit láttam. Az üveg túloldalán egy kifejlett gorilla volt. Tömege önmagában volt riasztó. Nagyon békésen, félig ülve, félig fekve egy vékony, zsenge ágat majszolt élvezettel. – Te vagy a… a tanár? – Habogtam. Bólintott. – Én vagyok a tanár.”
    Így ismerkedünk meg Izmaellel, egy roppant tudású teremtménnyel. Van egy története, amit el akar mesélni, olyan, melyet emberi lény korábban nem hallott soha. A történet az ember helyéről szól, de nemcsak emberöltőnyi léptékben, hanem az idő síkján kivetítve a földtörténet múltjába és jövőjébe is. Mint minden nagy tanító, Izmael is elutasítja, hogy megkönnyítse számunkra a leckét. Története az idő keletkezésével kezdődik, történelmi magyarázatai pedig tankönyvben soha nem jelentek meg. – Az az ember rendeltetése, hogy uralkodjon a világ felett? Vagy talán létezik egy magasabb rendű hivatás számára – egy csodálatosabb, mint amilyet az ember valaha is elképzelt magának? Ebben a rendkívüli regényben egy ember és egy gorilla olyan szellemi kalandra vállalkozik, mely újrafogalmazza, hogy mit jelent embernek lenni. Agyafúrt, szellemes, mély, az Izmael az elme és a lélek bűvészmutatványa.

    1 600 Ft
    Tovább olvasom
  • Izmusdúlás

    0

    Régóta tapasztalom, hogy az ún. avantgárd irányzatok között, illetve a 20. század művészetében milyen nehezen igazodnak el a laikusok, sokszor még a művészek és a teoretikusok is. Sokan földolgozták már az izmusok történetét, komoly dolgozatok egész sora keletkezett a témáról, de egy sincs közöttük, amelyik magyarázatot adna arra a kérdésre, hogy ami történt, miért történt. Minden írás, legyen az bármily fennkölten tudományos is, csupán leírja a jelenségeket, fölsorolja a történet elemeit, megszámolja a művészeket és a műveket, akkurátusan hozzájuk rendeli az évszámokat, hivatkozik korábbi szaktekintélyekre, tudós szerzőkre, akik valamikor hasonlóan számba vették már mindazt, vagy majdnem mindazt, amit most ismét számba vesznek az új szerzők – sajnos hasonlóan leíró aspektusból. Ha nem tudjuk, hogy valami miért történt, akkor hiába mondják nekünk százszor és ezerszer, hogy ez és ez történt, valójában nem értjük az egészet. Tudjuk, hogy megtörtént, ami megtörtént, de képtelenek vagyunk ítéletet alkotni arról, hogy jó vagy rossz, helyes vagy helytelen, igaz vagy hamis, értékes vagy értéktelen számunkra az, ami történt. Így a dolog roppant problematikus marad, akárhány szerző, akárhány dolgozata írja le a témát – éppen mert csupán leírja, de a miértre nem keresi a választ.

    800 Ft
    Kosárba teszem
  • Izrael

    0

    1 000 Ft
    Kosárba teszem
  • Izsó Miklós levelei

    0

    450 Ft
    Kosárba teszem
  • James Bond – Csak kétszer élsz

    0

    „Irma Bunt felállt, és odalépett mellé. Átható tekintettel vizsgálgatni kezdte Bondot, azután tisztes távolságot tartva körbesétálta. – Du lieber Gott! – suttogta félelemmel vegyes tisztelettel, amint a férfi bal profilját megpillantotta. – Ez lehetetlen – mondta rekedten, miközben még mindig szinte rettegve bámulta Bondot. – Pedig az! A jobb arcán végigfutó sebhely. A profilja! Hiába borotválták japánosra a szemöldökét. – A nő Blofeld felé fordult. – Ez az az angol ügynök – jelentette ki határozottan. – Ez az ember Bond. James Bond, akinek megölted a feleségét. Esküszöm, hogy ő az – tette hozzá indulatosan. Blofeld összehúzta a szemét. – Ki kell szednünk belőle a teljes igazságot. Rögtön megtudjuk, valóban süketnéma-e. Ez lesz az első lépés. A vallatókamra majd megoldja a nyelvét. De mindenekelőtt meg kell puhítanunk…”

    450 Ft
    Kosárba teszem
  • Janus Pannonius

    0

    200 Ft
    Kosárba teszem
  • Japan

    0

    Fully revised and updated, this new edition in the Explorer Guide series sports a vibrant new cover design, giving it a fresh and modern feel. Written and researched by top travel authors, with clear maps and practical travel advice, it is the perfect companion for travelling through Japan. Cultural lifestyle features compliment practical travel information to capture its essence, local life and people. Expert advice is provided on the best places to visit, with information and practical travel facts, such as recommended hotels and restaurants. The guide also features an extensive A-Z section of places to visit with ratings, so that you can choose which sights to see. There are town plans and maps throughout.

    3 000 Ft
    Tovább olvasom
  • Járvány

    0

    John Nordyke, a Yale egyetem huszonegy éves biológia szakos hallgatója hajnalban ébred egy zaire-i falu szélén, Bumbától északra. Megfordult izzadságtól nyirkos hálózsákjában… Nyugtalanul aludt; ahogy föltápászkodott, gyöngének érezte magát, szédült. Határozottan rosszabbul volt, mint előző este… Maláriám van, gondolta, bár megelőzésül gondosan szedte a klorokinolin-foszfátot… Bizonytalan léptekkel bement a faluba, és érdeklődött, hol találja a legközelebbi klinikát. Egy vándorlelkésztől megtudta, hogy a néhány kilométerre keletre fekvő városkában, Yambukuban működik egy belga missziós kórház…” Az amerikai fiatalembernek azonban nem maláriája volt: a titokzatos Ebola-kór végzett vele. Hasonló sorsra jut több más beteg is, de nem az elmaradott trópusi tájakon, hanem az Egyesült Államok legmodernebb nagyvárosaiban, sőt: legkorszerűbb klinikáin. Az egyre dühödtebben tomboló, rejtélyes járvány megfékezésére a legkiválóbb szaktekintélyek fognak össze: orvosprofesszorok, biológusok, járványkutatók. És magánnyomozásba kezd a becsvágyó, fiatal orvosnő, Marissa is. Vajon milyen eredménnyel?

    1 000 Ft
    Kosárba teszem
  • Jászkapitányok

    0

    1 000 Ft
    Kosárba teszem
  • Játékos asztrológia

    0

    Minden bizonnyal megkülönböztetett érdeklődéssel tartja a kezében ezt a kis könyvet a tisztelt Olvasó. Nem tudja, mit várhat tőle. Vajon a klasszikus elődök nyomdokain világrengető jóslatokba bonyolódik-e a szerző, bonyolult számításokat, nehézkes kifejtési módokat mutat-e be, vagy könnyedén átsiklik a kérdések fölött és bugyuta jóslatok sokaságával önti le a csemegézni kívánókat? Otromba bírálat-e, amely az ideológiai harc jegyében sárba tiporja a tárgykört, tárgyilagos kultúrtörténeti fejtegetés-e? Nos, egyik sem. Címéhez híven: Játékos asztrológia, ahogy a bevezetőben mondja a szerző, önismereti játéknak ajánlja a könyvet. Gördülékeny stílusa elvezeti az olvasót a régmúlt idők jóslatkészítő módszereihez, de közben nem terheli bonyolult képletekkel, táblázatokkal és okfejtésekkel. Gyakorlatiasan közelíti meg a témát, olyan egyszerű módszereket kínál, amelyek segítségével odahaza bárki készíthet jóslatot vagy jellemképet, és rögtön el is tűnődhet ezek igazságtartalmán, akárcsak egy pasziánsz eredményén.

    650 Ft
    Kosárba teszem
  • Játsszunk együtt!

    0

    450 Ft
    Tovább olvasom
  • Jegyzetek a kései hagyatékból I.

    0

    „Mi az, ami ellen küzdünk a kereszténységben? Az, hogy meg akarja törni az erőseket, az, hogy le akarja lohasztani a bátorságukat, kihasználni rossz óráikat és fáradságukat, az, hogy nyugtalansággá és lelkiismereti gyötrelemmé akarja átváltoztatni büszke biztosságukat…” „Mi a boldogság? – Annak az érzése, hogy a hatalom növekszik, hogy egy ellenállás legyőzetik.”

    1 600 Ft
    Tovább olvasom
  • Jegyzetek a kései hagyatékból III.

    0

    Fő törekvésem az volt, hogy a filozófiának az ethosába, – mondjuk így – a levegőjébe vezessem be az olvasót. Azután átadom a szót maguknak a nagy filozófusoknak, s elértem célomat, ha könyvemet letéve, az olvasó ezeknek a nagy gondolkodóknak könyveit veszi elő.

    2 200 Ft
    Tovább olvasom
  • Jegyzetek a kései hagyatékból IV.

    0

    Az Attraktor kiadó Nietzsche-sorozatának újabb kötete. A szerző kéziratos hagyatékában, amely Nietzsche elméjének elborulása előtti jegyzeteit is tartalmazza rengeteg fontos szöveg maradt meg, melyeket már nem volt ideje kötetbe rendezni. Később több, mint utólag kiderült: torzított, manipulált szövegű kiadás készült ezekből a töredékekből, ám néhány éve hozzáférhető a jegyzetek betűhív, kronologikus, változatlan szövege. Ezekből válogattuk ki a legfontosabbakat, mégpedig tematikus csoportosításban. Az ötödik kötet élet moráljának filozófiájával, az életigenlés etikájával kapcsolatos töredékeket tartalmazza.

    2 200 Ft
    Tovább olvasom
  • Jegyzetek a kései hagyatékból V.

    0

    Előadásomban kerültem a szisztematikus formát és a problémák teljességét, mert könyvem se nem kézikönyv, se nem bevezetés a filozófiába. Értelmes emberekkel akartam beszélgetni, s mintegy hangosan gondolkodni filozófusokról és filozófiáról. Persze ezt nem tehettem meg úgy, hogy magam is színt ne valljak, hová húz a szívem és hol tart fogva a meggyőződésem. Hiszen a filozófiában már maga az a legteljesebb színvallás, ki mit tart filozófiának. S nem írtam hiába, ha olvasóim szintén megpróbálják megoldani ezt a kérdést a maguk számára…

    2 200 Ft
    Tovább olvasom
  • Jegyzetek a kései hagyatékból VI.

    0

    A töredékes anyagot a fenti szempontoknak megfelelően kívántuk megjelentetni hat kötetben az alábbi tematikus csoportosításban:
    I. kötet: a kereszténységről.
    II. kötet: a nihilizmusról és az emberfeletti emberről.
    III. kötet: a hatalom akarásáról és az örök visszatérésről.
    IV. kötet: a morálról.
    V. kötet: az élet princípiumáról.
    VI. kötet: a dekadenciáról.
    Az első öt könyv már korábban megjelent, a hatodik pedig a jelen kötet anyaga.

    2 200 Ft
    Tovább olvasom
  • Jegyzetfüzet

    0

    „Ez a világ zárt kapu. Korlát. És ugyanakkor átkelőhely.
    Két rab szomszédos cellákban, kapcsolatot teremt egymással úgy, hogy átkopognak a falon. A fal választja el őket egymástól, de ugyanakkor ugyanaz a fal teszi lehetővé, hogy kapcsolatba lépjenek. Így van ez Isten és miközöttünk. Minden válaszfal kapocs. Ha minden jóra törő vágyakozásunkat egy dologra irányítjuk, ezt a dolgot létfeltételünkké tesszük. De nem tesszük egyúttal jóvá. Mi mindig mást akarunk, mint pusztán létezni. A teremtett dolgok lényegük szerint közvetítők. Közvetítők egymáshoz, s ennek nincs vége. Közvetítők Istenhez. Ilyenként kell elfogadni őket.”

    7 500 Ft
    Tovább olvasom
  • Jeles házak

    0

    Mind a hatvanat felkereste és szép hasonlatossággal rézre karcolta Cseh Gusztáv kolozsvári képíró az MCMLXXXII-MCMLXXXIV esztendőkben
    A magyarázó jegyzeteket Sas Péter írta.

    1 000 Ft
    Kosárba teszem
  • Jelkulcs a topográfiai térképek számára

    0

    1. A jelkulcs a topográfiái (helyszínrajzi) térképek irásmintáit, egyezményes jeleit, hegyábrázolási módszerét és ezek alkalmazási szabályait tartalmazza. 2. Az egyezményes jelek a síkrajzi részletek (építmények utak, vizek, növényzet stb.) ábrázolására szolgáló, előírt alaki és nagyságú jelképek. A hegyábrázolás eszközei: a meghatározott azonos magas Ságokat folytatólagosan összekötő szintvonalak, a térszíni formákat plasztikusan szemléltető csíkozás és színárnyalás, további számszerű magassági adatok s végül a természethű sziklarajz A térkép névrajza fontos részletek közelebbi megjelölésén szolgál. A betűk alakja és nagysága a megírt részlet minéműségéhez és jelentőségéhez igazodik. A térkép színezése a gyors és könnyű áttekintést fokozza. Zöld szín az erdők, kék a vízrajz, barna a domborzat ábrázolására szolgál. A piros színt a 750.000-es térkép fő úthálózatának ábrázolására, másutt azonban csak kivételesen, egyes részletek különös kiemelésére, vagy a térkép eredeti rajzában nem szereplő, újabb keletű részletek ideiglenes jellegű ábrázolására használjuk. 3. A topográfiái térképeket méretarányuk megjelöléséve huszonötezres, hetvenötezres, kétszázezres és hétszázötven ezres térképnek nevezzük. A méretarány számjegyekkel is kifejezhető mint 25.000-es, 75.000-es, 200.000-es, 750.000-es. Az említett térképek méretarányuknak megfelelően tartalmukban valamint kifejezési módjukban is különbözők. A 250.000-es térkép (és a hasonló kivitelű és rendeltetési 10.000-es térkép) az eredeti helyszíni felvétel teljes tartalmi másolata s mint ilyen, valamennyi térkép forrásműve. A legnagyobb méretarányú s így tartalmilag leggazdagabb és az adatok pontosságát legjobban megközelítő térkép. A helyszíni viszonyok katonai-, műszaki-, tudományos- és gazdasági-célú részletes tanulmányainak és munkálatainak nélkülözhetetlen segédeszköze.

    2 000 Ft
    Kosárba teszem
  • Jezsuiták és szabadkőművesek

    0

    A világhírű könyv, mely először spanyolul látott napvilágot Dél-Amerikában, Magyarországon pedig szinte az ismeretlenség homályába veszett az egyetlen ismert magyar kiadás. Buenos Aires, 1963. december 1.:Régóta élt bennem a nyugtalan kíváncsiság megismerni az igazságot a szabadkőművesekről, akiket a Jézus Társasága legnagyobb, százados ellenségének tartott. Miután vissza lettem helyezve a laikus állapotba, eltitkolva való kilétemet, beléptem a szabadkőművesek közé, és a legtisztább szándékkal elhatároztam, hogy személyesen győződöm meg a sok vád igazságáról vagy hamisságáról. Feljutottam a legmagasabb fokokig, és ma birtokában vagyok egy olyan tökéletes ismeretnek mind a két intézményre vonatkozóan, amelyet nem mások elbeszéléséből, hanem hosszú évtizedek személyes tapasztalatából gyűjtöttem fel, így befejezve kettős küldetésemet, amelyet én valóságosan ennek fogtam fel, most a nagyközönség elé állok, és bemutatom e két rendet, a két legnagyobb ellenséget a maguk teljes őszinteségében, összes titkaikkal együtt. A könyv sajátos ötvözete az önéletrajznak, a naplónak, a dokumentumgyűjteménynek, a politikai esszének és vitairatnak. Írója különös, nyughatatlan, mindenütt meghasonlott, örök útkereső volt. Még haló poraiban sem maradt nyugton. Az „útkereső” közben rátalált a szabadművességre,fölfedezte benne a közösséget, amely sokban emlékeztette őt az elhagyott rendre.Nagy Töhötöm könyve nem elsősorban azért időszerű, amiért írta, hanem mert érdekes és bensőséges képet rajzol az olvasók többsége előtt ismeretlen, titokzatos intézményről, a két rendről.

    2 000 Ft
    Tovább olvasom
  • Jó az Isten

    0

    1 000 Ft
    Kosárba teszem
  • Jobbágyvilág Nógrádban

    0

    600 Ft
    Kosárba teszem
  • Jobbról nézve

    0

    Az Új Jobboldal az 1960-as évek forrongó francia és olasz egyetemein, diákok között alakult ki. Mindmáig legjelentősebb képviselője az idén hatvanéves Alain de Benoist. Az Új Jobboldal nem utolsósorban reakcióként alakult ki az akkori baloldali, marxista mozgalmakra, ideológiákra. Mint minden jobboldali elmélet (vagy ahogy magát nevezi: gondolatiskola), ez sem új utópiát kreált, hanem múltban kereste meg egészséges szellemi gyökereit, hogy abból építkezve szóljon a jelenhez. Az új Jobboldal tehát csak nevében új. E gondolatiskola szervezeti formát is öltött Groupement de Racherche et d’ Études pour la Civilisation Européenne néven. Az Új Jobboldal politikája metapolitika, vagyis nem vesz részt a napi politikai harcokban, „egy lépéssel hátrább” lévő kérdésekkel foglalkozik. A szervezetnek szinte minden európai és más, fehérek által lakott országban van tagsága. Számuk sok ezer, szinte mind értelmiségiek. Olyan szellemi irányzat ez, amely Európa nemzeteit vissza akarja vezetni eredeti (értsd: nemzeti) és Európát megteremtő gyökereit, teremtő és éltető mítoszait. Aminek nem a naciolanizmus az oka, hanem Európa utóbbi, közel 1600 éves történetét meghatározó, Európát szellemileg, erkölcsileg s lassan gazdaságilag is tönkretevő ideológiákkal szembeni védelem, azok meghaladása, az európai nemzetek öntudatának, vitális erejének helyreállítása. Szükséges, hiszen e mintegy másfél ezer éves kezdet Carl Sagan szavaival „olyan volt, mintha az egész civilizáció valamiféle saját magára kiszabott agyműtéten esett volna át.”

    1 200 Ft
    Tovább olvasom
  • Jogfosztások Budaörsön / Entrechtungen in Budaörs

    0

    A Bleyer Jakab Helytörténeti Gyűjtemény kiadásában a budaörsi németek kitelepítéséről és annak előzményeiről szóló magyar-német nyelvű tanulmánykötet a múzeum kutatócsoportjának három éves munkája eredményeként született meg Grósz András szerkesztésében. A kötet előszavát Tóth Györgyné Bencze Mária német nemzetiségi képviselő, bevezető tanulmányát Tóth Ágnes történész, az MTA Etnikai-Nemzeti Kisebbségkutató Intézetének igazgatója írta. A további tanulmányokat (Bognár Szabina, Marchut Réka, Grósz András) és írásokat (Kálmán Ágnes, Steinhauser Klára) a csoport tagjai szerezték.

    2 400 Ft
    Kosárba teszem
  • Jogszociológia. A jog társadalom- és történelemelméletének problémái

    0

    Horváth Barna 1934-ben németül írt könyve a magyar jogfilozófiai és jogszociológiai gondolkodás egyik elfeledett alapműve, amely Zsidai Ágnes gondozásában most jelenik meg először magyarul. A szerző szinoptikus elméletében a jog mibenlétére, megismerésére, változására és helyességére vonatkozó kérdésfeltevéseit újító módon fogalmazza meg. Bár korának jellemző, a Sein és Sollen megkülönböztetésén és a módszertisztaság követelményén nyugvó neokantiánus paradigmáját fenntartja, a létezés és érvényesség kapcsolatának elméleti megragadása során fogalomképzésébe erőteljesen beépíti az angolszász pragmatikus-empirikus jogfelfogás szempontjait is.

    1 600 Ft
    Tovább olvasom
  • Joguralom és jogállam

    0

    Paradoxonok. ​Aki a joguralom és jogállam kérdéseinek tanulmányozásába kezd, meglehetősen különös dolgokkal találkozik. Az első rögtön az, hogy a jelenségeket már pontosan megnevezni is nehéz. Amit a német kultúra hatásának eredményeként a magyar nyelvben „jogállamiságnak” nevezünk (vö.: Rechtsstaat, Rechtsstaatlichkeit), azt az angol-amerikai szóhasználatban „joguralomként” (rule of law), régebbi kifejezéssel pedig a „jog fensőségeként” (supermacy of law) írják le. S ha az utóbbi fogalmak a magyar szóhasználatban nem is terjedtek el, azért nyelvileg elfogadhatónak tartjuk, ha valaki nem a jog államáról, hanem uralmáról beszél. Hasonló terminológiai kettősség sok más nyelvben is létezik (stato di diritto – domino della legge stb.), s a jelzett probléma ott sem szokatlan, ahol a fogalmak ismertek ugyan (pl. droit gouvernement – la suprématie de la régle de droit), de azokat nem tekintik a rendszerint ide sorolt kérdések megfelelő értelmezési keretének.

    5 000 Ft
    Kosárba teszem
  • John Varley

    0

    1 200 Ft
    Kosárba teszem
  • Jókai Budapestje

    0

    Budapesten, 1904. május 5-én este fél tízkor meghalt Jókai Mór.[1] A Dr. Teleki Sándor, VII. kerületi tiszti főorvos által másnap kiállított halottvizsgálati bizonyítvány tanúsága szerint a 79 éves korában elhunyt magyar regényíró 61 évet élt a magyar fővárosban.[2] A város ez alatt a hat évtized alatt, 1843–1904 között óriási változáson ment keresztül, és az átalakulásnak ez a korszaka, noha számos társadalmi melléktermék megjelenése kísérte – száz év távlatából ezt már bízvást kijelenthetjük –, olyan sikeres modernizációs programot hajtott végre, amely azóta is példa nélküli Budapest történetében. Budapest korabeli fejlődése szervesen illeszkedett a 19. századi urbanizáció világszerte érvényesülő történeti kontextusába, amelynek egyik legfontosabb következménye éppen a modern nagyvárosok létrejötte volt. A metropoliszok kialakulása után megváltozott minden: a mindennapi élet, a térhez és időhöz való viszony, a társadalom szerkezete, a művészetek és a tudományok, a gondolkodás, átalakult a demokrácia, és végül, de nem utolsósorban a nagyvárosok mint a modern fejlődés hajtómotorjai még a kisvárosok és a falvak világát is átformálták. Párizs példáját előtérbe helyezve David Harvey a következőképpen foglalja össze a modern metropoliszok megszületése nyomán végbement modernizáció jelenségét: „Valami igazán drámai történt Európában általában, de konkrétan Párizsban is 1848-ban. […] ebben az időben radikális törés következett be a Párizsi gazdaságban, mindennapi életben és kultúrában […]. 1848 előtt egy olyan vízió élt a városról, amely alapján legjobb esetben is csak foltozgatni lehetett a középkori városi infrastruktúra lyukait, utána jött Haussmann, aki szinte furkósbottal hajszolta bele a várost a modernitásba. Előtte a festészetben olyan klasszicisták alkottak, mint Ingres és David, továbbá a koloristák, mint Delacroix; utána Courbet realizmusa és Manet impresszionizmusa nyert teret. Előtte romantikus költők és regényírók voltak (Lamartine, Hugo, Musset és Georges Sand); utána egy feszes, minimalista, éles próza és költészet jött, mint Flaubert-é és Baudleaire-é. Előtte a kézi munka alapjain nyugvó, szétforgácsolt szervezetű gyáriparok léteztek, amelyek azonban ekkor nagymértékben utat engedtek a gépesítésnek és a modern iparnak. Előtte kicsiny üzletek álltak a szűk és kacskaringós utcákon vagy árkádok alatt, utána jöttek az óriási kiterjedésű áruházak és a boulevard-ok. Előtte utópizmus és romanticizmus, utána keményfejű vezetési módszer és tudományos szocializmus. Előtte a vízhordó-foglalkozás központi jelentőséggel bírt, de 1870 körül szinte eltűnt, amikor a vezetékes víz elérhetővé vált.[3] Harvey példáinál maradva, a sugárutak és boulevard-ok, a vízvezeték-rendszer és általában a modern infrastrukturális hálózatok kiépítése, a modern gyáripar és a nagyáruházak terjedése a 19. századi urbanizációnak azok az alapelemei és háttértényezői voltak, amelyek számos, itt nem részletezhető jelenséggel együtt a modern nagyvárosok létrejöttéhez és a nagyváros szolgáltatásaitól függő városlakók modern nagyvárosi életformájának kialakulásához vezettek. A korabeliek mindezekben a fejleményekben a modern civilizáció kezdetét látták. Nem volt ez másképp Budapesten sem. Jókainak és kortársainak azonban Budapest, mint a modern tudomány és technika vívmányaira épülő egészséges nagyváros, (sanitary city) nem önmagában volt fontos, hanem mint a magyar nemzet modern kori fejlődésének eszköze és szimbóluma. Hitt abban, hogy a város, amely a szeme láttára nőtt fel, vált egyre szebbé, gazdagabbá és komplexebbé, nem valamilyen mesterséges eszközökkel „előidézett tünemény, hanem az ország közérdekének, az alkotmányos, a közgazdasági, kereskedelmi és közművelődési tényezők találkozásából természetesen támadó eredmény.” Budapest tehát – a várostörténeti szakirodalomból vett fogalommal élve – nem egy parazita város, amely az erőforrások elszívásával és monopolizálásával a magyar vidék fejlődésének legfőbb gátját jelenti, hanem „Magyarországnak valóságos fővárosa, mely egyfelől rohamos növekedésével hatalmas vonzerőt gyakorol az egész országra; míg másfelől a nemzeti, közművelődési, kereskedelmi, közlekedési góczpontot képezi, melyből az egyesült törekvés az egész országra ismét szétárad.”[4] Azaz Budapest a modern Magyarország fejlődésének hajtómotorját és zálogát jelentette számukra, amelyben a város fokozatos és megállíthatatlannak tűnő elmagyarosodása, az, hogy a város kifejtse nemzeti jellegét, legalább olyan fontos, ha nem fontosabb szerepet játszott, mint a villamosvasút és a telefon megjelenése, valamint a Dunán épülő hidak növekvő száma.[5] Jókai Mórnak kora Budapestjéhez való viszonyát tehát egyszerre jellemezte egy sajátos nemzeti látószög, de fontosak voltak számára a nagyváros civilizatórikus vívmányai is, amelyek az európai – de tegyük hozzá, hogy az észak- és dél-amerikai – városfejlődéssel való lépéstartás élményét közvetítették számára. Jókait a magyar főváros növekedésének sodra egyfajta rajongással töltötte el, és ebből fakadt az az optimizmusa, amely Budapest jövőjével kapcsolatos gondolkodását is meghatározta. „Minket azonban, kik az alatt, míg a főváros megifjult, benne megvénültünk, kiket az előrehaladás sodra magával ragad, nem a jelen, hanem a jövendő Budapest képe kecsegtet. Az a kép, mely már kilépett az álmok ködéből, mely alakot öltve közelít felénk, melynek le van téve az alapja, mely már emelkedik ki a földből – a legközelebbi évek Budapestje.”[6] Jókainak a magyar fővárosról alkotott képében tehát még összekapcsolódott a közelmúltból táplálkozó büszkeség a jövő iránti lelkesedéssel, bizalommal. Minket azonban, ennek a kötetnek a szerzőit és szerkesztőit, a 20. század történelmi tapasztalatai örökre megfosztottak Jókai Mór életének és korának optimizmusától. A 19. század hagyományából a hazánk fővárosa, az egyetlen magyar metropolisz iránt érzett büszkeség érzése ugyan máig tovább él, de ezt már nem egyfajta naiv lelkesedés, mint inkább a hibák önostorozó felhánytorgatásának hangulata veszi körül. Borbíró Virgil ezt a fajta attitűdöt a következőképpen fogalmazta meg: „Minden városnak megvannak az imádói és szerelmesei. De csak kevés város van, amely tökéletes és hibátlan. Ezért van az, hogy éppen azok, akik legjobban szeretik városukat, a »Város«-t, – szemrehányással illetik azokat, akik e hibákat szerintük okozták. Ezért van az, hogy míg az idegenek, akik rövid tartózkodás alatt a városnak csak a szépségeit látják és csodálják és dicsérik – a városhoz tartozók legjobbjai hallgatva csodálják szépségét és hangosan ostorozzák hibáit. Így van ez másutt is és így van ez Budapesten is. Mi, akik innen el nem tudnánk szakadni, akik a külföld legszebb városaiból Budapestre visszatérve, lelkesedéssel és megmámorosodva nézzük azt, akik kipirult arccal vezetjük külföldről érkezett barátainkat Budapesten – mi látjuk legélesebben a hibákat, amelyeket napról-napra tapasztalunk – mi, akik a többi város szépségein tanultunk, fájlaljuk leginkább Budapest hiányait. De nemcsak ostorozzuk városunk hibáit, hanem állandóan követeljük szebbé és jobbá tételét”.[7] Mindezt azért volt szükséges elöljáróban elmondani, mert a két kötet tanulmányainak többségét is egyfajta kettősség jellemzi. Az alábbi írások a fények mellett az árnyékot, a kedélyes hangvételű elbeszélések elhallgatásait, a modernizációs üdvtörténet hátterében meghúzódó társadalmi problémákat, a kultusz mögött szinte spontánul képződő és növekedő ellenkultuszt is vizsgálják. Az olvasó feltehetőleg gyakran talál majd bennük a megszokottól többé vagy kevésbé eltérő témaválasztást, megközelítésmódokat vagy értelmezéseket. Így a Bevezetést követő második részben, amely a Budapesti Negyed korábbi író-számainak hagyományát követve az irodalmi-életművet helyezi a középpontba, mindjárt két olyan regény is felbukkan, amely korábban nem tartozott a Jókai-kánon fő áramába. Jókai terézvárosi regényéről, az Asszonyt kísér – Istent kísért című műről szóló Eisemann György-tanulmány hol suttogva, hol „suttogva sem”, végül azonban egészen expliciten azt fogalmazza meg, hogy az egyelőre a kánon hátterében húzódó Jókai-szövegek mennyire meglepően aktuálisak napjaink recepciótörténeti problémáinak vizsgálata szempontjából. Virágh András pedig a Hayden White nevéhez fűződő metatörténeti megközelítés szempontjából vizsgálja a történetírói és a történeti tárgyú szépirodalmi művek elmosódó határainak kérdését Az utolsó budai pasa című regény kapcsán. A két kánonon kívüli műről szóló írást a Jókai-kánon alapművének számító regény, az Egy magyar nábob elemzése követi. Tarjányi Eszter tanulmányában azt mutatja be, hogy Jókai miképpen találta meg a nemzeti narratíva megújításának lehetőségét az irányregény és a családregény műfajainak köztes terében. Mindazonáltal e kötet szerkesztése során fő célkitűzésünk az volt, hogy ne kizárólag irodalomtörténeti és irodalomelméleti dolgozatok kerüljenek be e tematikus számba. Mindezt azért láttuk szükségesnek, mert Jókai Mór Budapest számára jóval több volt, mint egy fővárosi író. „Hosszú életpályám alatt nemcsak költő voltam, hanem politikus is, és mint ilyen, hírlapíró, élclapszerkesztő, adomázó, képviselőjelölt, törvényhozási szónok: azonkívül történet-, táj- és népismeíró, sőt még kertész is.”[8] Ezen túlmenően tudatosan törekedtünk egyfajta interdiszciplináris szemlélet érvényesítésére is. A harmadik fejezet nyitótanulmányában Renkecz Anita behatóan elemzi a Borsszem Jankóban 1868–1875 között megjelent Jókai-paródiákat, és írása amellett, hogy jól megismerhető belőle a korabeli politikai humor, jelentős mértékben hozzájárulhat ahhoz is, hogy oldódjon a Jókairól mint nemzeti ikonról élő, sokszor túlzottan merev kép. Jókainak a munkásmozgalomhoz való viszonyát elemző Vörös Boldizsár-írás, nem különben Géra Eleonóra tanulmánya a korabeli magyar gyermekvédelem problémáiról, a Nagypénteki Református Társaságnak és az egyesület életében aktív szerepet vállaló Jókay családtagoknak a nincstelen gyermekek megsegítése érdekében kifejtett tevékenységéről a modern fejlődésnek már azokat a tüneteit helyezi a vizsgálat középpontjába, amelyekről a kor sokszor túlzottan optimista elbeszélései gyakran megfeledkeztek. Az őszi számot végül Szívós Erika elemzése zárja, amely az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben című, eredetileg Rudolf trónörökös kezdeményezése nyomán és Magyarországon Jókai hathatós közreműködésével készült kiadvány Budapest-kötetének kedélyes hangvétele mögé nézve meggyőzően mutatja ki a századvégi magyar nacionalizmus egyoldalúságait: a társadalmi problémák tárgyalásának hiányát és a nemzetiségek háttérbe szorítottságát. A szöveges hagyatékra koncentráló tanulmányok után a téli számot nyitó negyedik fejezet írásai a fennmaradt tárgyi örökség világának bemutatására tesznek kísérletet. Ennek során megismerkedhetünk az író Jókai Mór életének talán két legfontosabb terepével: a szőlővel és a dolgozószobával. Az előbbit M. Szilágyi Kinga tanulmánya mutatja be, míg az utóbbin Kalla Zsuzsa kalauzolja végig olvasóinkat.

    800 Ft
    Kosárba teszem
  • Jón és gonoszon túl

    0

    Nietzsche egyik újabb főműve, melyben kiteljesíti támadását az újkor morálja ellen, s máig ható érvénnyel elemzi a modern kort. A kötetet a fordító tanulmánya kíséri és jegyzetapparátus is segíti az olvasót.

    2 000 Ft
    Tovább olvasom