-
-
-
-
-
-
Az etruszkok nyomában
0Az etruszkok iránt érdeklődő szinte kivétel nélkül valamennyi lexikonban a következő ingerlően rövid mondattal találkozik: eredetük ismeretlen; még nem felderített; vitatott.” Könyvünk szerzője „[…] felkerekedett, és az etruszkok nyomába eredt. Éveken keresztül barangolt az egykori Etruriában, makacs kitartással felkutatott minden etruszk emléket, faggatta őket, és faggatta az olasz etruszkológusokat. E könyvében az így szerzett tapasztalatait olvashatjuk, a kutatásai alapján felállított saját hipotézisét az etruszkok származásáról. Miközben végigkalauzolja az olvasót a hajdani Etruria csodás tájain, megismertet bennünket e nagy kultúrájú nép történetével, művészetének ma már zömmel múzeumban őrzött emlékeivel.
-
Az európai élet fejlődése
0Részlet: Az Európa-név, amely a görögöktől ered, eleinte csak az Ázsiával szomszédos délkeleti területeket jelentette, azután kiterjesztették a Földközi-tenger északi partjának országaira, majd az óceánnal szomszédos országokra, végül pedig a Közép és a Kelet országaira is, abban a mértékben, ahogy ezek összeköttetésbe kerültek a Földközi-tenger világával. Egyszerűen földrajzi elnevezés volt, amely semmiféle gondolatát se foglalta magába a lakosok közösségének.
-
Az európai folklór története
0Egy tudományszak bonyolult és gazdag európai történetével s egy jelentős tudós művével ismerkedik a magyar olvasó a következő lapokon. Giuseppe Cocchiara palermói professzor műve (Storia del folklore in Europa, Torino 1954. Einaudi) a népköltészet tudományának európai történetéről megjelenése óta mind nagyobb elismerést arat a szakma szűkebb körein kívül is. Miközben a bevezető sorait írom, a könyv oroszul is megjelenik a Szovjetunióban, s már nyilvánvaló, hogy a néhány éve ismét annyira felélénkült szovjet folklór vita egyik központi témája lesz Cocchiara műve is. Nemcsak egyszerű tudománytörténeti összefoglalást kapunk Cocchiarától, bár ez önmagában is érdem volna, hiszen még az egyetemes néprajznak, aztán az etnográfiának, szociológiának sincs ily gondos, minden irányzatra, minden részletre kiterjedő tudománytörténeti összegezése, mint Cocchiara segítségével a folklór tudományának.
-
Az ezeréves háború
0A Hunyadi-ciklus szerzőjének nagy sikerű fantasysorozata megújulva, átdolgozott változatban kerül az olvasók elé. Varázslatos világ bontakozik ki a Kárpáthia-regények lapjain: a magyar mondakincs motívumaiból bőségesen merítkező történet egyszerre lélegzetelállító kalandregény, nagyszabású hősi eposz és sötét ecsetvonásokkal megfestett jövőfantázia. A regényciklus első könyve egy nem létező, mégis ismerős világba kalauzolja az olvasót, ahol minden folyó, minden város, minden nép ismerősen köszön vissza ránk. Ezer évvel a csaknem mindent elpusztító végítélet után a Kárpátok közt középkori szintre süllyedt királyságok, fejedelemségek küzdenek egymással a területért és hatalomért. Mindőjük felett áll azonban a Hor-papok titokzatos rendje, amely erőd-katedrálisából uralja a világot. Az elnyomottak időtlen idők óta várják az eljövendő királyt, hogy egyesítse a feldarabolt országot, Kárpáthia népeit, és megszabadítsa őket a Hor-papok gyűlölt uralmától.
-
Az ezeréves Magyarország
0„1200 oldalon 1031 mélynyomásu fényképpel és képpel, két színes térképmelléklettel és 82 szövegközti térképpel”
-
Az ezerkettedik éjszaka
0Mesejáték. E kötet kiadását az örökszép mesék költője emlékének szenteli a kiadó.
-
AZ I-II.
0Heten voltak, gyerekek – mind a heten a másság számkivetettjei: Bill, a bandavezér, mert dadogott; Ben, akit kövérsége miatt csúfoltak; Richie, aki mindig előbb jártatta a száját, és csak azután gondolkodott; Stan, akit zsidósága miatt közösítettek ki a többiek; Mike, akit a bőre színe miatt; Eddie, aki félt, szorongott, és persze súlyos asztmás volt, és végül az egyetlen lány, Beverly, aki csak szegény volt, rossz ruhákban járt, és akit az apja ütött-vert, testileg-lelkileg terrorizált. Ők jöttek össze, kötöttek életre-halálra szóló barátságot és vérszövetséget, ami oly nagy erőt adott nekik, hogy még a város életét pokollá tevő, huszonhét évenként feltámadó, gyermekekkel táplálkozó, ezerarcú szörnnyel is szembe mertek szállni odalenn, a város alatti kiismerhetetlen csatornarendszer labirintusában. Meg is sebesítik Az-t, majd felnőttként, drámaian megfogyatkozva újból visszatérnek, hogy gyermekkorukban tett fogadalmukat megtartsák, s ha lehet, egyszer s mindenkorra végezzenek vele – hogy a megmaradt és az eljövendő gyerekeket soha, de soha ne tarthassa többé rettegésben Az. Ahány oldal Stephen King terjedelmes regénye, annyi meglepő esemény, váratlan fordulat. Az író rajongói ezúttal is azt kapják, amire számos nagysikerű művének ismeretében bizton számítanak. A könyvből Tommy Lee Wallace kétrészes filmet készített, amelyet nemrég az ORF tévécsatorna is vetítet.
-
Az ibolya illata
0Farnbauer Gábor kivételes, rendhagyó alakja irodalmunknak. S ezzel már azt is hangsúlyozni kívánjuk, hogy mindenekfelett izgalmas. Két verseskötete két különös és felkavaró kaland, két mélyút a személyes emberi létbe és történelembe.
Az ibolya illata ennek az izgalmas kalandnak a folytatása. Gondolatregény – mondja kéziratáról a szerző, de úgy gondolat és úgy regény, hogy mélyen áradó költészet is egyben. -
Az idő a gazda mindenütt…”
0A szerző hosszú évekig élt Békésben, és mint orvos, sok emberrel került kapcsolatba. Beszélgetései közben szó esett az időjárásról, a különböző légköri jelenségekről, betegségre, egészségre való hatásukról, hiedelmekről, félelmetes, misztikus mendemondákról. Összegyűjtötte ezeket a megfigyeléseket és következtetéseket, általuk elvezeti az olvasót az égitestek, a csillagok, a felhők, a „sárkányok, táltosok, boszorkányok” hallatlanul gazdag, színes és szinte elfelejtésre ítélt világába.
-
Az idő urai
0Mérgezés, élve befalazás, hordóba rekesztés – Krakennek, azaz Unai López de Ayala nyomozónak ezúttal egy titokzatos történelmi regényben elkövetett gyilkosságokat másoló tettest kell kézre kerítenie: egyszerre kell megküzdenie a múlt és a jelen kíméletlen árnyaival és mitológiai szörnyetegeivel. A tét pedig nem kevés: a családja élete – a jövőben.
A fehér város-trilógia befejező része az előző kötetek izgalmát továbbörökítve, lenyűgöző módon vegyíti a középkori krónikák és a modern bűnügyi történetek világát egyetlen nagyívű, időtlen elbeszéléssé. -
-
Az idők végezetéig
0Az idők végezetéig A katedrális folytatása: ugyanabban az angliai városban, Kingsbridge-ben játszódik a történet kétszáz évvel később, a 14. században. A szereplők a katedrális építőinek leszármazottjai, akik ugyanúgy küzdenek az élettel, mint elődeik. Az Európán végigsöprő pestisjárvány a hajósok, kereskedők közvetítése révén felüti fejét az angliai kisvárosban is, s éveken keresztül változatlan erővel tombol, szedi áldozatait. A Benedek-rendi kolostor ispotálya az egyetlen hely, ahol a halálos beteg emberek menedéket kaphatnak. A járvány közepette sem állhat meg azonban az élet: meg kell erősíteni az életveszélyessé vált hidat, a katedrális megroggyant tornyát helyre kell állítani, s az elöljáróságnak és a céheknek biztosítaniuk kell a város megélhetését. Gyilkos indulatok, testvérharcok, árulások, minden nehézséget áthidaló szerelmek közepette zajlik az élet Kingsbridge-ben. Ken Follett megint remekelt: olyan művet kínál olvasóinak, amely egyszerűen letehetetlen – egy hatalmas ívű történetet filmszerűen pergő cselekménnyel.
-
-
Az igazi Ady
0Előszó
Tizenhat éve elmúlt Ady Endre halálának és a magyar közönség az igazi Adyt ma sem ismeri. A konzervativ értelmiség máig visszautasitja, az ellenforradalom uj uralkodó osztályai a maguk számára igyekeznek átformálni. Ferde értelmezést adnak élettartalmának és világfelfogásának. Átértékelik a költőt és ostorozó verseinek élét veszik. Sirva vigadó magyar lett a parasztok és proletárok Dózsa Györgyös serkentője.
Már a szilágysági földtől nyomon követtem Ady Endrét. Hozzákötött a szülőföld és az iskola, melynek ugyan padjaiba csak később kerültem mint ő, de ahol a diák Ady szelleme kisértett. Mellette voltam Párisban, amikor tragikus betegsége rászakadt. Tanuja Léda szerelmének, válságainak, küzdelmeinek ép ugy, mint később évek mulva diadalainak. Ady korát éltem nemcsak mint barát, de mint iró, ujságiró és harcos társa is.
Könyvemmel egész elkészültem, amikor február végén Léda asszony halálhire ért. Életét nem füztem tovább az „Elbocsátó szép üzenet” után, mert ha nem is szünt meg soha az aranyszobor Ady számára világolni, sorsa nem fonódott többé az Adyéba. És irásomon egy sort sem változtattam ezután, mert ugy sem tudtam volna öszintébben megirni, Lédát bármennyire becsültem és szerettem. -
Az igazi szociáldemokrácia
0A történelmet szinte mindig a nyertesek vagy a nyertesek szempontjából írják. Ez a fontos, hézagpótló és olvasmányos könyv – amely új részleteket tár fel a Szociáldemokrata Párt szétforgácsolásáról, valamint az ÁVO és a többi erőszakszervezet működéséről – nem ezt teszi. Itt az igazi Szociáldemokrata Párt egy bátor harcosa, Gábor Róbert feltárja a Peyer Károly vezette párt történelmi útját, beleértve Marosán György, Szakasits Árpád és a többiek áruló tevékenységét. Arra a Szociáldemokrata Pártra, amelyben Gábor is vezető szerephez jutott, büszke lehet a magyar történelem.
-
Az igazlátó. Aforizmák, bölcsességek és gondolatok
0A Látó-ember, az Igazlátó Wass Albert bölcs és tömör gondolatait foglalja egybe válogatásunk. Páratlan hitelességgel és szenvedéllyel ragadja vonzáskörébe a kötet olvasóit, a szépség és tragikum, az esszenciális értékek világába.
-
Az illusztrált Egyiptomi Halottak Könyve
0Keljünk útra a túlvilág – ókori egyiptomi nevén a Duant – sötétségén át, és keressük meg a spirituális birodalmat! Az utazás a Kilépés a fénybe, vagy ismertebb címén a Halottak Könyve lapjain kezdődik. Vezetőnk dr. Ramses Seleem, aki lefordítja Hunefer teljes papiruszát, és részleteket közöl a misztikus műből, mely folytonosságában írja le az életet és az újjászületett lélek állapotát mind az életben, mind a Duatban. A könyv valójában a jelenbeli életről, a túlvilági életről és az örök életről szól. A szöveg tartalmát tovább fokozzák az Ani intelmei egyik XIX. századi kiadásából átvett bámulatos illusztráció
-
-
Az információ uralma
0Szerencsének érezzük, hogy mi írhattuk meg ezt a könyvet. Mindketten azért lettünk közgazdászok, mert elméleti képzettségünket arra akartuk használni, hogy jobban megértsük a társadalom működését. Amikor szakmai pályafutásunkat megkezdtük, az információgazdaság, a technológiai változások, a játékelmélet és a versenystratégia gyorsan bővülő kutatási területek voltak. Nagy szerencsénkre mi is hozzájárulhattunk e területek fejlődéséhez. Nem képzeltük, hogy húsz évvel később az információs forradalom kellős közepén találjuk magunkat. Ami kezdetben egyetemi – elsősorban kutatói és publikációs – munka volt, hamarosan előadások tartásával, tanácsadói és szakértői munkával, állami megbízásokkal, sőt dékáni kinevezéssel bővült. (…) Célunk az, hogy közreadjuk a közgazdaságtani kutatásokból és saját tapasztalatainkból származó felismeréseket. Ezeket akkor szereztük, amikor megpróbáltuk a közgazdaságtant olyan formában alkalmazni a hálózati gazdaságra, hogy az információs technológiával kapcsolatos stratégiai döntéseket hozó gazdasági vezetők és politikusok hasznosítani tudják. Hiszünk abban, hogy az itt leírt számos gondolat, fogalom, modell és az egész gondolkodásmód elősegíti a jó döntést. Abban is hiszünk, hogy elemzésünk még évekig hasznos támaszt nyújt. Bár a technológiai fejlődés lélegzetelállító, időtálló közgazdaságtani alapelvekre támaszkodhatunk. A példák idővel változhatnak, de az alapgondolatok nem avulnak el a jövőben sem.
-
-
-
Az író arcképe kölyökkutya korából
0Önéletrajzi novellaciklu ez a könyv. Visszaemlékezések a költő gyermekkorára. Az első novella egy nyári szünidőr a walesi hazában, a dombos-völgyes pázsitos tájon. Az otthoni környezet már kevésbé derűs. Sírva menekül haza onnan mamájával a szünidőre meghívott városi pajtás. A többi történet: mozaikképek nyirkos lebujokból, éjjeli pillangókról. Ez a könyv mint költői vázlatkönyv éppoly izgalmasan érdekes, akár a nagy festők vázlatkönyvei, amelyeken keresztül személyesebb ismeretséget kötünk a művésszel, mint amikor a teljes nagy orkeszter megszólal a vásznon. És az itt-ott elrajzolt, itt-ott elnagyolt vázlatok mégis legalább annyit elárulnak a művész tehetségéből, mint az aranykeretes díszruhájukat viselő képek vasárnapi pompája.
-
-
-
Az Isonzótól a Duna-csatornáig
0„Könyvemben két történet került egymás mellé. Az egyik egy család kálváriáját eleveníti föl. Árván maradt édesapámat az Isonzó mellől hozta haza ott katonáskodó nagyapám, hogy Bihar megyében számára teljesen új környezetben a Trianon utáni Romániához került Szent jobbon alapítson családot, próbáljon boldogulni. 1951-ben aztán családjával együtt a Duna-csatornához deportálták. En hatéves gyerekként éltem át a száműze A másik történet szülőfalumról, Szentjobb községről szól, áttekintem tés nyomorúságát, erről ad számot könyvem első része. küzdelmekkel teli históriáját, a felvillantom mai arculatát. Szeretném, hogy ez a könyv tanulságul szolgálna minden korosztálynak, de főleg a mai fiataloknak, mert jöhetnek még az ő életükben is olyan nehéz pillanatok, hogy választani kell a jó és rossz között. Mindig a jó utat válasszák, még akkor is, ha az a nehezebb. A mi családunk példája is azt mutatja, hogy a nagyon nehéz helyzetből is fel lehet állni és továbblépni. Ezen könyvet ajánlom két fiamnak, két menyemnek és négy drága unokámnak, örök emlékül, tanulságul. Mindenki segítségét köszönöm, aki hozzájárult e könyv megjelenéséhez. Továbbá tisztelettel emlékezem minden szentjobbi lakosra, családtagjainkra, akik nem élték túl a háborúk és a kommunizmus rémtetteit. Emlékük legyen áldott.”
-
Az Istenes Honfoglalók
0Annak ellenére, hogy az elmúlt ezer év alatt már igen lekopott róluk ez az elnevezés, az utóbbi évek alatt azonban megintcsak kialakult egy szervezett irányzat, mely a „pogányságot” ismét rájuk akarja illeszteni azért, hogy az ú. n.” nyugatbahelyezés”-sel járó magyarirtást indokolják. Ilyen „kárhozatra és pusztulásra szánt pogány népségről (mint ahogyan 1945-ben Páter Leibert, XII. Pius pápa szószólója nevezte az árpádi magyarságot) (1) – nem is érdemes történelmet írni és így ez az Árpád-ellenes irányzat Szent Istvánról indítja a magyarok történetét és mindent pogánynak és barbárnak nevez, ami előtte volt.
-
Az isteni gondviselésről
0„Ha pedig az atomok ütközése vagy az ész híján levő természet hozta létre mindazt, amit látunk, kérdem én, miért tudott eget létrehozni, várost vagy házat viszont nem, miért alkotott márványhegyeket, márványoszlopokat és -szobrokat viszont nem alkotott? Nem kellett volna esetleg az atomoknak oly módon is összeütközniük, hogy ezeket is létrehozzák, ha már minden helyzetet kipróbálnak? A természet esetében ugyanis nem kell csodálkoznunk azon, hogy ezt elfelejtette megtenni, hiszen nincs esze. Mi hát az igazság?” – kérdezi Lactantius az Isten haragja című művében. E kérdés akár mottója is lehetne a kötetben szereplő három értekezésnek, amelyben a 3. és 4. század fordulóján élt Lactantius az isteni gondviselés titkait kutatja. Az Isten művében az emberi, az Isten haragjában az isteni természetből vezeti le az isteni gondviselést, A keresztényüldözők halálában pedig a kor történelmi eseményein keresztül próbálja megragadni az értelemmel megáldott ember létezésének és viselkedésének mozgatórugóit, igazolni az isteni beavatkozás célszerűségét. Lactantius, akit ékesszólása miatt „keresztény Cicerónak” is neveztek, műveiben a kereszténység és az antik-pogány örökség összeötvözését kísérelte meg: hite védelmében a pogány bölcselők ellen saját érveiket fordítja. Széles körű műveltsége, könyörtelen logikája, szellemes érvelése és nem utolsósorban sodró lendületű stílusa lenyűgözi a mai olvasót is.