A szociológia magyarországi fejlődését és a tudományág iránt rohamosan fokozódó érdeklődést a szociológiáról szóló könyvek, tanulmányok növekvő száma is mutatja. De azok a történeti vagy elméleti összefoglaló munkák, amelyek eddig a magyar könyvpiacon megjelentek, főként az általános szociológiával foglalkoztak, jobbára csak utalva az önálló vagy önállósuló kutatási területek helyzetére, sajátos problematikájára. Ennek a hiánynak a pótlására hivatott ez a tanulmánykötet, melyben neves magyar szociológusok vállalkoztak a tudományág egy-egy általuk művelt fontos ágazatának szakszerű és közérthető ismertetésére. A kötet áttekintést ad a társadalmi struktúra és rétegződés kutatásáról, a városszociológiáról, a faluszociológiáról, a társadalmi mobilitás, az életmód, a társadalmi csoportok kutatásáról, a politikai és jogszociológiáról, a szervezetszociológiáról, az iparszociológiáról, a tudományszociológiáról, a tömegkommunikáció szociológiájáról, a családszociológiáról, a szociálpszichológiáról és a kriminálszociológiáról. Az egyes tanulmányokat ajánló bibliográfia egészíti ki.

Kon monográfiája szociológia-történet. Vázlatban mutatja be a szociológiai pozitivizmust, e bonyolult eszmeáramlatot a XIX. század közepétől napjainkig. Bemutatja, hogyan kapcsolódott össze a burzsoá szociológia fejlődése során a pozitivizmussal. Kritikailag elemzi A. Comte, H. Spencer, E. Durkheim, M. Weber és más polgári szociológusok szociológiai koncepcióit. A szerző külön fejezetben bírálja a modern pozitivizmus metodológiai elveit. Kimutatja, hogy a nacionalizmus és empirizmus mezében megjelenő pozitivizmus „tudományos egzaktsága” mögött többnyire agnoszticizmus és a tőkés rend leplezett védelme húzódik meg. A gazdag anyagot tartalmazó mű elsősorban filozófusok, szociológusok, egyetemi hallgatók és általában a szociológia és a történelem iránt érdeklődők körében talál olvasókra.