-
Az ókeresztény kor egyházfegyelme
0Öszeállította, a szövegeket fordította, bevezetéssel és jegyzetekkel ellátta Erdő Péter
-
Az ókori civilizáció bukása
0Az Előszóból: Az ókori civilizáció a szokványos nézet szerint abba pusztult bele, hogy erői századokon át tartó halálküzdelemben lassanként egészen felőrlődtek. Ez a felfogás azonban, legalább a nyugati világra vonatkozólag, egyáltalában nem áll helyt a mélyebben kutató történeti kritika előtt. Mikor Alexander Severust lázongó légiói időszámitásunk 235-ik évében meggyilkolták, az antik civilizáció épülete még mind a három világrészben, Európában, Afrikában és Ázsiában, rendületlenül állott. A templomokban, amelyeket az utolsó századok folyamán az egyre fokozódó jólét minden elgondolható pompával emelt vagy állitott helyre, a görög és római politheizmus istenei s a se görög, se római eredetű, de görögösitett vagy rómaiasitott provinciális istenségek őrködtek az egész világbirodalom eddigi társadalmi rendje felett. Sőt a politheizmus termékeny talajából az utolsó két század folyamán uj kultusz sarjadt ki, amely mint a birodalmi egység hódolatot parancsoló szimbóluma még a harmadik század kezdetén a Rajnától az Eufrátig uralkodott a sziveken. Felületes, de fényes civilizáció, a hellénizmus, románizmus és orientálizmus elegyének világpolgári jellegű terméke, vonta be az egész birodalmat – mint drága máz a fayence-edény durva felületét
-
Az öltözködés története
0A neves dán műtörténész, akinek már magyar nyelven is megjelent EMBER ÉS MŰVÉSZET című kötete, világszerte nagy sikert aratott divattörténeti művével. A szerző igen szellemesen, és eredeti módon, ugyanakkor rendszerező igénnyel végigkíséri az öltözködés történetét a legősibb időktől egészen napjainkig. Mindig az adott kor kultúrtörténetébe ágyazva, a társadalom életének és művészetének fejlődésével összefüggésben vizsgálja a ruházkodás változásait. Igen sok, a kosztümtervezők számára is sokatmondó rajz és számos művészi reprodukció kíséri a szöveget. Kitűnő, a témába vágó „kislexikon” zárja a kötetet.
-
Az ördög parfümje
0Viviane Villamont egy 1942-ben született francia kislány történetét meséli el regényében: felesleges stiláris sziporkák és hamis mentségek nélkül. Pátosz nélkül. Könyörület nélkül. És együttérzés nélkül. Az igazság erejével. Az Ördög és a Nő mindennapi küzdelmét állítja elénk a Szerelem nagy színpadán. Ez a regény ugyanolyan erőteljes, mint a világsikert aratott Kisdarázs, amelyből film is készült, és több mint félmillió példányban kelt el különböző nyelveken.
-
-
Az őrködés éjszakája. Peszáchi hággádá.
0Bevezetés: Az ünnepi est elnevezése.
Az örködés éjszakájának neveztük el könyvünket, így hívja a Tóra niszán hó 15.-ének elő-estéjét: „Az őrködés éjszakája volt ez az Örökkévaló előtt, hogy kivezesse őket Egyiptom országából”. (Móz. II. 12. 42.)
Ennek az estének legelterjedtebb neve: széder, vagyis: rend. Mert előírt rendjük van ekkor az imáknak és az ételeknek. A Biblia előírása szerint csak niszán 15.-ének előestéjén, vagyis egyszer kell szédert tartani. Így van ez ma is Erec Jiszráélban, a gálutban azonban a második este is megtartjuk.
Hággádá magyarul: elbeszélés. Annak a könyvnek a neve ez, amely a széderre vonatkozó előírásokat tartalmazza. Teljes nevén: Széder hággádá sel peszách, a peszáchi elbeszélés rendje. (Vele szemben általában ággádának nevezik azokat a talmudi irodalomból való fejezeteket, amelyek törvényt nem tartalmaznak. A két szó hasonló hangzása miatt könyvünkben az ággádá helyett a midrás szót használjuk). -
Az örök vadember
0Az érdeklődő olvasó már ismeri az olasz Cocchiara professzor nevét: egy nagy munkája, Az európai folklór története 1962-ben megjelent magyarul. Ez az újabb műve olyan témával foglalkozik, amely nemcsak a szakemberek érdeklődésére tarthat számot. Hiszen kit ne érdekelne az a téma, hogy a primitív világ hogyan van jelen a modern kultúrában, milyen hatást gyakorol rá? A modern irodalomban, de főképp a zenében és a képzőművészetben olyan jelenségekkel találkozunk, amelyek sokunk számára érthetetlenek, s így értelmetlenek is. Cocchiara könyvéből – számtalan egyéb ide vonatkozó problémán kívül – erre a manapság különösen aktuális kérdésre is feleletet kapunk. A szerző tehát azt a célt tűzte maga elé, hogy bemutassa egy olyan tradiíció történetét, amely szorosan hozzátartozik a modern civilizáció és kultúra történetéhez.
-
Az örök visszatérés mítosza
0S e szabadság forrása, biztosítéka és támasza: maga az Isten. Minden más modern szabadságfelfogás, akármilyen elégedettséggel tölti is el birtokosát, képtelen a történelmet igazolni. S ez a képtelenség, legalábbis annak szemében, aki önmagával szemben őszinte, maga a történelem rémülete.
-
-
-
-
-
Az orosz-japán háború. 1904-05
0A világtörténelem egyik legnagyobb hadjáratának, az orosz-japán háborúnak leírását a következőkben közlöm. Munkámnak fő célja az, hogy a magyar katona a hadjárat eseményeit összefüggő és teljes előadásban olvashassa. A fősúlyt a hadseregmozgadozásoknak és a nyílt harcmező küzdelmeinek letárgyalására fektettem.
-
-
Az ország titka
0Waltari regénye az Újtestamentum világába viszi el az olvasót. Szemünk előtt elevenednek meg Jézus életének eseményei, érthető-érthetetlen csodák tanúi leszünk mi is, míg a Biblia rendkívül érzékletesen megjelenített tájait járva megismerkedünk mindazokkal, akik részesei az evangéliumi történetnek.
-
Az Országház falfestményei
0Az 1895-től 1984-ig tartó időszakban összesen tizenhárom művész mintegy nyolcvanhat kisebb-nagyobb fal- és mennyezetképet festett az Országházba. Az eredeti szándék szerint ezek a művek múltunk ezer évét jelenítik meg, ennek megfelelően lehetőséget teremtenek arra, hogy általuk az olvasók-látogatók átérezzék a falakra kövült idő súlyát. A könyv nemcsak megmutatja az épület – a látogatók által gyakran nem is látható – kincseit, hanem magyarázatok, háttér-információk segítségével segít értelmezni is azokat.
-
Az Országház nevezetes termei
0Sok könyv született már az Országház létrejöttéről, művészeti értékeiről és építéséről, de arról többnyire kevés szó esik, hogy ez az épület egy működő intézmény, melynek saját élete van, megépülése óta termeiben sokféle esemény zajlott, megannyi érdekesség történt. Az Országház a két üléstermen kívül számos nagy méretű termet foglal magában, melyek némelyike már a kialakításkor, többsége azonban az eltelt évtizedek során nyerte el egyéni külsejét jellegzetes berendezése vagy a benne elhelyezett műalkotások, esetleg funkciója révén. A berendezés egyediségén túl minden helyiségnek megvan a saját, sokszínű története is. Jelen kötet arra vállalkozik, hogy ezeket a történeteket megismertesse az Olvasóval.
-
Az Országház üvegművészete
0Aki valaha meglátogatta az Országházat, annak nem kell sokat mesélni az épület különleges hangulatáról. Az itt dolgozók is napról napra szembesülhetnek azzal, hogy az Országház folyton új köntösbe öltözik. A színeváltozásért leginkább az ólomkeretbe foglalt díszüvegezés a felelős: borús, őszi estéken fényt és derengést hoz a folyosókra; vidám, tavaszi reggeleken pedig játékos motívumai kelnek életre. A dunai oldal folyosóinak ablakai a látkép tökéletesen rejtőzködő kiegészítői, ugyanakkor a főbejárati keresztfolyosó körablakai az épület igazi gyöngyszemei, melyek dolgos órákban gyönyörködtetik a szemet – lévén, hogy megvilágításukhoz az irodai folyosók fénye szükséges. Az Országház gyöngyszemei – vagy a második világháború pusztításait a csodával határos módon túlélő darabjai – közé tartoznak a díszlépcsőház üvegablakai és a delegációs folyosó nyílászárói is, melyek csodálkozó felkiáltásra vagy épp elnémulásra indítják a szemlélőt. Ilyen, szívet melengető sétára hívjuk az olvasót, járja be velünk az Országház folyosóit, ismerkedjen meg az ablakok és készítőik történetével, gyönyörködjön a színes üvegek és a fény szimbiózisában.
-
-
Az orvos-genetikus szemével
0Az ismert szerző ebben a könyvében a genetika szabályszerűségeit híres emberek, nevezetes művek példáján próbálja érzékeltetni. A genetikus szemével nézi a múzeumokban a világhírű festményeket, olvassa József Attila verseit; számára Madách Imre alkotása nemcsak irodalmi élmény, hanem a kor genetikai ismereteinek példatára is, a testi adottságok és a személyiség összefüggéseit egy Shakespeare-dráma vagy Andersen-mese olvastán gondolkodtatják el, s elmebeteg zsenik alkotásai is genetikai képzettársításokra készteti.
-
Az orvosi élettan tankönyve
0További szerzők: Hunyady László, Kollai Márk, Ligeti Erzsébet, Szűcs Géza
-
Az őserdő foglyai
0Elegáns lakásaikba mahagóni bútort kívántak az urak New Yorkban, Londonban, Párizsban a századforduló idején. A nemes fát otthonuktól messzire űzött, az igavonó baromnál súlyosabban kiszipolyozott indiánok termelik ki a dzsungel mélyén, kimondhatatlan szenvedések között. Kit apja adósságának ledolgozására, kit más okból adnak el a monteriára, ahonnan élve nem szabadulhatnak, mert újdonsült gazdáik, a féktelen kapzsiságú Montellano-fivérek, mindenre elszánt hóhéraikon keresztül – gondoskodnak róla, hogy adósságukat soha le nem törleszthessék. A caobafa kitermelésének leírása, az egész mexikói élet legapróbb részleteinek valósághű ábrázolása, vérbő figurák sokoldalú jellemzése teszi nagy élménnyé a könyvet az olvasó számára, aki szinte sürgeti a kifejtést: a megkínzott indiánok forradalmi kitörését. A végkifejlés azonban a Mahagóni-sorozat két befejező részében következik.
-
-
Az ősmagyar hadművészet fejlődése és hatása Nyugateurópára
0A szerző korabeli arab, bizánci és nyugati források alapján dolgozta fel a honfoglaló magyarság hadművészetéről megtudható adatokat. Bemutatja az ősmagyar hadművészet eredetét, a művelődés fő jellemvonásait, a honfoglaló ősmagyarok fegyverzetét, a hadi taktikájuk alapelveit, valamint az ősmagyar hadművészet jelentőségét a nemzet életében.
-
-
-
Az Osztrák-Magyar Monarchia mint közös piac. Ausztria-Magyarország gazdasági fejlődése a tizenkilencedik században
0Az Osztrák-Magyar Monarchia – ma már jól tudjuk – a térség munkamegosztását magas szinten megszervező politikai képződmény volt. Az itt élő népek természetes módon járultak hozzá egymás szükségleteinek kielégítéséhez. John Komlosnak, a Princeton University (USA) neves kutatójának alapvető munkája azt is vizsgálja, hogy a „közös monarchia” „kinek érte meg” jobban: a magyaroknak, vagy az osztrákoknak. A választ a régió gazdaságtörténeti forrásai alapján, de az általunk eddig ismert és tanult nézetekkel vitatkozva ismerheti meg az olvasó.
-
Az öt gyűrű könyve
0A szamurájkézikönyvek alighanem leghíresebbikének, az 1645-ben íródott Az öt gyűrű könyvének a szerzője, Mijamoto Muszasi valódi csatákban edződött, híres vívómester, aki a saját tapasztalatain alapuló gyakorlati útmutatással szolgál mindazoknak, akik a Harcos Útját választják. Könyve nem egyszerűen a Stratégia elméletét magában foglaló kézikönyv, hanem egy vezérfonal éppúgy a karddal vívott csatákhoz, mint az élet bár-mely más területéhez, sőt magához az élethez. Könyvét ugyanazzal a precíz, szigorú logikával állította össze, amely vívótechnikáját is jellemezte.
-
Az ötödik pecsét
0A regény cselekménye 1944-ben, a nyilas terror napjaiban játszódik. Négy kisember beszélget estéről estére egy kocsmában az élet nagy kérdéseiről, erkölcsről, lelkiismeretről. A könyv megfordítja a mindennapi históriát: ezek az emberek, amikor komolyan, őszintén végiggondolják a sors kínálta lehetőséget – embertelenség árán menekülni az embertelen pokolból –, elbuknak, de amikor maga az élet állítja eléjük a nagy kérdést, egytől egyig az emberi tisztaság és bátorság hőseivé magasodnak.
-
Az őz
0Az őz gyilkosok és áldozatok regénye. Gyilkolt Józsi, a Három Huszár kocsmárosa, és gyilkolt Encsy Eszter, a történet hőse, a színésznő: ki-ki a maga eszközeivel. De a két gyilkos mögött ott lapul a harmadik is, a legveszedelmesebb: a kor, amelyben a színésznő született, amely iszonyatba fullasztotta gyermekéveit, aknamezőre küldte Emilt, korai sírba a munkára képtelen, virágait babusgató édesapát, s örökre kipusztított Encsy Eszterből minden hitet, bizalmat, örülni tudást.
-
Az őz és vadászata
0Az őz nem volt mindig annyira népszerű és elismert vadfajunk, mint ma. A század közepéig gyakran csak úgynevezett töltelékvadként kezelték, mennyisége és minősége messze elmaradt az európai élvonaltól, hazai élőhelye a táplálékforrá-sok tekintetében eléggé kedvezőtlen erdős területekre korlátozódott.
Őzállományunk mennyiségi és minőségi fejlesztése érdemben 1965 után, azt követően kezdődött meg, hogy egy Martonvásár határában elejtett bak agancsa világelső lett. Gyakorlatilag ettől az időponttól számítható, hogy friss lendületet kapott az állomány szakszerű kezelése, a klasszikus állományszabályozási módszerek alkalmazása, valamint az előnyös korösszetétel kialakítása. A nagyarányú fejlődéshez természetesen az is hozzájárult, hogy az őz,,meghódította” az Alföldet, ahol kitűnő élőhelyet talált, bőséges takarmánnyal.
Az elismert szakemberekből álló szerzői munkaközösség ebben a kötetben az őzzel és az őz vadászatával kapcsolatos legújabb ismereteket foglalja össze, korszerű szemléletben, elsődlegesen a vadgazdálkodási gyakorlat igényeit tartva szem előtt, vadgazdáknak is, vadászoknak is hasznos, tanulságos olvasmányt nyújtva.