-
-
Aquarrelek Gróf Apponyi Albertről és az ő Eberhardjáról
0Deme Gyula, Gróf Apponyi Albert utolsó jószágigazgatójának emlékei Apponyi Albertről és Eberhardról.
-
Aradvármegye és Arad szabad királyi város története. Első rész. A legrégibb időktől a török hódításig.
0Arad vármegye, Arad város és a Kölcsey egyesület kezdeményezte Arad város monográphiájának összeállítását és Márki Sándort bízta meg a történeti rész megírásával.
-
-
-
-
Aranykanál
0„A szűk könyök utcán hazamegyek, most hajnali három óra/Istenem vezess jóra…” – írta a századelő átkozott költője, a korszak bohém, ám mégis magányos poétája.
A neves lírikusnak ez a kötete – bár nem verseket tartalmaz – irodalomtörténeti szenzáció. A könyvben összegyűjtött novellák, amelyek hűen adják vissza a korhangulatot, a fenti idézet alkotói világát, eddig csak korabeli folyóiratokban és hírlapokban jelentek meg, tehát posztumusz kötetet kap kézhez az olvasó -
Aranypávák az asszonyok
0A talán legnagyobb Balassi-kutató, Eckhardt Sándor szellemének ajánlja életrajzi regényét Takács Tibor. Az író ugyan sok mindent megtanult Eckhardt Sándor műveiből hőse életéről (bár e vonatkozásban is bakizik néha), arról azonban hogy kicsoda is volt Balassi – akár emberként, akár költőként – alig-alig nyújt képet. Így regénye, amely elsősorban a szerelmes, asszonyszerető és nők után kószáló költőt mutatja be, nem több, mint enyhén erotikus lektűr, amelynek „zamatát” az adja, hogy a 16. században játszódik (hiányos történeti staffázzsal), és hogy hőse állítólag azonos az egyik legnagyobb magyar zsenivel. – A hitelességre keveset adó életrajzi regényeket is szívesen fogadó olvasóknak ajánlható.
-
Arccal kelet felé. [Emigrációs kiadás]
0Dr. Sági József szerző által dedikált példány. Emigrációs kiadás. Angol és spanyol nyelvű bevezetővel. Színes, kétoldalas térképpel illusztrálva.
-
-
-
Arcképek két tragikus kor árnyékában
0Mester Miklós (1906-1989) 1944-ben a Sztójay- és a Lakatos-kormány vallás- és közoktatásügyi minisztériumi államtitkár volt. Emlékiratát 1971-ben fejezte be, amelyet a Tarsoly Kiadó most megjelentetett. Az emlékiratban a szerző számos eddig nem ismert történelmi tényt tárt fel, helyezett új megvilágításba a saját kormányzati tevékenységének ismertetésével.
-
Arisztokraták ma I.
0Ez a könyv a történelmi arisztokrácia hazánkban élő, illetve Magyarországhoz szorosan kötődő tagjairól szól. Adonyi Sztancs János az utóbbi két évben huszonegy főnemesi családot keresett fel. A szerzőt leginkább az érdekelte, miként és miből élnek manapság a főnemesek. Kölcsönöz-e nekik tekintélyt történelmi nevük? Milyen nyomokat hagyott bennük az üldöztetés? Hogyan látják a jövőt? Mindemellett most először, ebben a kötetben kerülnek nyilvánosság elé olyan történetek, amiket kizárólag a családi legendák őriztek meg. Például: miért csapták ki a kalocsai katolikus gimnáziumból a 2003-ban boldoggá avatott Batthyány-Strattmann Lászlót? Miért maradt alul Podmaniczky báró Beethovennel szemben abban a szerelmi küzdelemben, amit egy Brunswick lány szívéért vívtak? Milyen szemtelen ajándékkal utasította vissza Esterházy herceg a magyar koronát, amelyet Napóleon ajánlott fel neki? Kit kellett ahhoz lefejezni, hogy a Bánffyak a mai napig utáljanak szőnyegen állva fogadalmat tenni? Milyen körülmények között kunyerálta el Victor Hugo, a francia költő, író Teleki Sándortól a cifraszűrét? Megtalálta-e az inka hercegnő kincsét a Szalay-Berzevicy család? Milyen üldöztetéseken mentek keresztül Tisza Kata felmenői?
-
Arisztokraták ma II.
0Az Arisztokraták ma második kötetében olyan titkok és legendák kapunk első ízben nyilvánosságot, amik túlmutatnak egy-egy főnemesi család keretein. Miért vállalt hullamosást Párizsban gróf Nádasdy Borbála? Miért bútorozta be a pannonhalmi főapát báró Apor Péterék házát? Mit kért gróf Markovits Kálmán olimpiai bajnok Rákosi Mátyástól? Mi köze a gépromboláshoz a Fiáth bárónőknek? Milyen terve volt Istennek Borbón Alessandro királyi herceggel? Hogyan veszett nyoma báró Atzél Edének? Miért robbantott teherautót Odescalchi Pál herceg? Mitől vált legendássá gróf Wenekheim Dickens Jeanne-Marie az argentin pampán? Miért kísérti a Perényi bárók feleségeit a fej nélküli barát szelleme? Miért kántorizál magyar falvak templomaiban Willelsbach királyi hercegnő? Miért lett volna jobb báró Jeszenszky Antalnak, ha nem születik arisztokratának? Hogyan lett az ékszertervező Kornis grófból mezőgazdasági vállalkozó? Mi köze báró Riedel Miklósnak a belső villámképződéshez? Miért jelent meg egy sebéhez kapó vörös róka Bolza gróf lelki szemei előtt? Milyen hátrányt okoztak Csáky István grófnak a keletnémet műszaki rajzolók? Miért érte meg báró Kémény Jánosnak harmincötezer hektár erdőt színházra költeni? Milyen titka volt Rudnyánszky báróék sziklapincéjének? Hogyan varrták Puchmer báróék nyakába az aradi vértanúkat? Miről híresek a Jankovich-Bésán grófok Dél-Afrikában? Miért vállalt hét gyereket Serényi Marianna grófnő? Hogyan vélekedik gróf Wass Huba amerikai tábornok a Wass Albertet ért vádakról? Csakúgy, mint az első kötetben, ismét arra keresek választ, mekkorát bukott az ország, a magyarság azon, hogy brutálisan kiiktatták a történelmi arisztokráciát a társadalomból?
Adonyi Sztancs János -
-
Armales Transylvanorum – Válogatás az erdélyi fejedelmek címeradományaiból
0Az 1945 előtti heraldikai szakirodalom viszonylag keveset foglalkozott a Mohács után kiadott címereslevelekkel, de különösen igaz ez a megállapítás az erdélyi fejedelmek által kibocsátott armálisokra. A háború után kényszerpihenőre ítélt segédtudomány művelőinek sem volt lehetősége átfogó kutatásokat végezni.
Többéves kutatás eredményét tartja most kezében az olvasó. Hat magyarországi és romániai közgyűjtemény több mint félezer, eredeti erdélyi címeres levelének tanulmányozása után készülhetett el ez a válogatás, amely általános képet kíván nyújtani a fejedelmi címeradományokról, többnyire közöletlen, sőt ismeretlen címerekről: ennek megfelelően nem csak a legdíszesebb oklevelek kerülnek bemutatásra, hanem kevésbé kvalitásos művészek alkotásai is. Majd száz éve jelent meg az utolsó, hasonló témájú kötet Kolozsváron, Sándor Imre tollából. Egy évszázad sok idő, a kor változásának megfelelően változott a közlés formátuma is, amit bővebb bevezető tanulmány, rajzok helyett digitális fotómásolatok jeleznek, a latin szövegidézetek mellett fordítások segítik a jobb megértést. -
-
-
-
Árpád-házi Szent Erzsébet
0Halálának, majd szentté avatásának 750. évfordulójára emlékezve elsősorbana német történetírás nagy figyelemmel fordult Szent Erzsébet felé. A hagyományos politikaitörténettől kezdve a mentalitástörténet és művészettörténet módszereit is alkalmazva írtak róla. A legújabb magyar történetírás adósságát is törleszti e kis kötet II. Endre leányának életéről. A szerző új megközelítéssel helyezi el az Árpád- házi királylány alakját a kor szentjeinek galériájában, s utal arra a szerepre is, amellyel származása kapcsán hozzájárult az egykorú Európában a magyar királyi dinasztia szentjeinek tiszteletének népszerűsítéséhez.
Az ikonográfiai sémákból kiemelve, a XIII. század érzelmi és vallásos közegét bemutatva érzékelteti Szent Erzsébet alakjában a kornői eszményképét, s egyúttal arra is választ keres, hogy miért hathatott Erzsébet példája századokon át. -
Árpád-házi Szent Margit és a domonkos hagiográfia – Garinus legendája nyomán
0Árpád-házi Szent Margit (1242-1270) élettörténetét kivételesen bőséges forrásanyag tárja elénk. E könyv elsősorban a Margit-életrajzra vonatkozó dokumentumokat vizsgálja. Arra keresi a választ, hogy a Szent legrészletesebb középkori legendája – melyet a XIV. századi do-monkos Garinus írt – hogyan keletkezett, mi állt megíratásának hátterében. Mindezt a középkori domonkos rendtörténet és hagiográfia tükrében vizsgálja. A Margit-legenda elemzése jó alkalmat nyújt arra, hogy bepillanthassunk a legendaírás „műhelytitkaiba”, hiszen rendelkezésre áll a szerző forrása is, a szentté avatási per anyaga. A két dokumentum összehasonlításából kiderül, hogyan alakította saját korának életszentség-eszményéhez Szent Margit alakját a tudós teológus Garinus. Megismerhetjük a középkori hagiográfusi mentalitást, a szerzőnek a szentségről, a csoda mibenlétéről alkotott felfogását.
-
-
Arrowsmith
0Kevés író klasszikus már életében is. Ilyen író volt Sinclair Lewis. Szerte a világon olvasók milliói az ő regényein keresztül ismerték meg a két világháború közötti Amerikát. Még kevesebb az olyan író, akinek klasszikus alkotásai egyúttal „best-seller”-ek is. Példa erre az Arrowsmith. Harminckét éve írta meg Sinclair Lewis ezt az első orvos-regényt, ő tette „divatossá” ezt a témát. Azóta száz meg száz regény jelent meg az orvosok életéről és munkájáról, de egyik sem közelítette meg az Arrowsmith mély demokratizmusát, emberiességét, becsületességét. Martin Arrowsmith alakja a 30-as évek haladó magyar olvasóinak is egyik eszményképe lett és ma sem veszített semmit nagyságából.
-
ArtDesigner. A magyar formatervezés fél évszázada
0Az elmúlt fél évszázad magyar formatervezéséről szóló kötet mintavételül szolgál egy ellentmondásos korszak tervezőművészetének sajátos szakterületéről.
Több mint negyven év sikeres tervezési időszak után tanúi lehettünk, hogyan omlott össze a biztosnak állított ideológiára épülő politikai hatalom, a tartósnak látszó gazdaság, vele együtt a megélhetést jelentő hazai ipari szerkezet.
Elismert tervezők hogyan tudtak megküzdeni a megváltozott körülményekkel. A három nemzedéket átfogó kötet jól tükrözi a hazai formatervezés sajátosságát, a design szemléletbeli alakulását. -
-
-
-
-
-
-
Asszony és háza – avagy az én Toszkánám
0Egy házépítés története, ahogyan én láttam. Az építész asszony, ahogyan a gyermekeim apja menet közben titulált. Én, mindennek az oka és okozója. Aki ezt az egészet kavarta. Azt, hogy odahagyjuk viszonylag jól bejáratott városi társasházi életünket, és falura költözzünk, házat építsünk. A könyv főszereplője a ház maga, ahogyan kitalálódik, felépítődik, belakjuk, ellepjük. Ahogyan zajlunk benne, kutyák, macskák, gyerekek, barátok, tüzek, vizek, mesék, képek. És énekeljük közben a Mary Poppins kéményseprőjével:
„I do what I like, and I like what I do” (Azt csinálom, amit szeretek, és azt szeretem, amit csinálok.) Petrik Adrien -
Asszonyok
0Valószínűleg nem túlozunk, ha azt állítjuk: máig nem hálás pálya a nőíróé. Hasonlóképpen nem túlzás kijelenteni: a múlt századfordulón már az is gyanúsnak számított, ha egy nőnek irodalmi ambíciói voltak. Csak mostanában fordul az érdeklődés e korszak gyakran tragikus sorsú nőírói felé, akik sokszor önmaguk sem hitték, hogy méltó versenytársai lehetnek „erősebb nemhez” tartozó kollégáiknak. Közéjük tartozott a szépséges hevesi leány, Rosenfeld Bella – írói nevén Fehér Judit –, akinek Bródy Sándor egyszerre lett férje és versenytársa. A „nap lovagja” mellett Rosenfeld Bella sok éven át a szó szoros értelmében el- illetve lefojtotta tehetségét. Csak akkor tért vissza az irodalomhoz – amint e könyvből kiderül, saját tehetsége iránt kétségekkel telve –, amikor cáfolhatatlanul bebizonyosodott, hogy házasságuk, annak ellenére, hogy öt gyermek született belőle, eleve elhibázott volt. Csupán néhány év jutott neki írásra: 1908-ban, harminckilenc évesen meghalt. Rövid alkotó korszakában született az e könyvben újraközölt, először 1906-ban megjelent Asszonyok című novellagyűjteménye és néhány más munkája.