Ebben a munkában a Kummagyar nép, azaz a kaukázusi-, vagy más szóval a kumai-, vagy kumamenti magyarság egykori létezésének bizonyítékai és történetüknek eddig ismeretes eseményfoszlányait, műveltségüknek eddig felkutatott emlékeit igyekeztem lehetőség szerint szerves egységbe összefoglalni. A kummagyarság magyar népünknek az a része, amely a besenyők támadásakor, a IX. század végén, a meótisz-káspi-kaukázusvidéki őshazában elszakadt a mi honfoglalóinktól, és attól az időtől kezdve fél ezredéven át önálló állami életet élt. Létezésüket többen feltételezték, nyelvi nyomaikat Bálint Gábor a helyszínen kutatta is, de mivel kézzel fogható eredményekre a mult század kutatásai nem vezettek, elterelődött róluk a figyelem.

Együtt sosem látott, beszerezhetetlen tanulmányok gyűjteményét tartja kezében az Olvasó. Egy páratlan látásmódú, az ismeretlenségbe vesző magyar kutató, hatalmas munkásságát gyűjtöttük itt egybe. A tiszalöki dr. Cserép József történész, magyar őstörténeti világképe géniuszi. Munkái még a főkönyvtárainkban sem jelennek meg, kutató nem kölcsönözheti. Egyszerűen nincs és nem is létezik. Nem is létezhet. Valahogy ellentétbe került dr. Cserép és a „hivatalos” tudomány, s ez az oka elhallgatásának. Pedig páratlan felfedezéseket tett és alaposságát, olvasottságát, felkészültségét aligha lehet vitatni. Nagy örömmel nyújtjuk át a páratlan gyűjteményt, melynek megszerzése is igen komoly erőfeszítéseket igényelt a Kiadó részéről. A kötethez egy 23 munkát tartalmazó CD melléklet is tartozik (3539 digitalizált korabeli oldallal), amelyen nem őstörténeti vonatkozású, de szintén történelmi kutatásának kötetei , dolgozatai érhetőek el. Így teljes a Cserép hagyaték, mely ebben a formában az egyik legértékesebb magyar őstörténeti örökség.