-
-
Az utolsó vonat
0A 30 év sorozat új kötete Örkény István válogatása e három évtized prózájában legjavából. Számtalan ismerős írás, szállóigévé lett Egyperces – de a kötet címét az egyik „hagyományos” novellától kölcsönözte, mégpedig nem véletlenül, hanem ezzel is mintegy hangsúlyozandó, hogy az újfajta, a groteszk látásmód, amely annyira jellemző Örkény István mai művészetére, semmiképpen sem a régivel való szakítás eredménye.
-
Azért élek, hogy elmeséljem az életemet
0„Így és ott történt, hogy a hét fiú és a négy lány közül megszületett az első fiú, 1927. március 6-án reggel kilenckor, hatalmas felhőszakadás közben, mely egyáltalán nem illett az évszakhoz, mialatt a Bika ege felemelkedett a láthatáron. Kis híján megfojtotta a köldökzsinór, mert a család bábaasszonya, Santos Villero a legrosszabb pillanatban vesztette el a fejét. Nála jobban csak Francisca néni vesztette el: ordítva rohant az utcai ajtóhoz, mintha égne a ház:
Fiú! Fiú! – És rögtön utána, mint a félrevert harang: – Rumot, mert megfullad!
A család feltevése szerint nem azért kérte a rumot, hogy megünnepelje az eseményt, hanem azért, hogy bedörzsölje vele az újszülöttet, aki ettől majd feléled talán. Juana de Freytes kisasszony, akit a Gondviselés hozott a hálószobába, sokszor elmesélte nekem, hogy nem a köldökzsinór volt a legnagyobb veszély, hanem az, hogy anyám rosszul feküdt az ágyban. Gyorsan igazított rajta, de nem volt könnyű újjáéleszteni engem, úgyhogy Francisca néni sürgősen rám locsolta a keresztvizet. Olegariónak kellett volna elnevezniük, mert szent Olegario napja volt, de senkinek sem volt a keze ügyében a szentek könyve, így aztán gyorsan megkereszteltek az apám első nevére, a második meg José lett, az ács neve, mivel ő Aracataca védőszentje, és mivel március az ő hónapja. Juana de Freytes kisasszony egy harmadik nevet is javasolt annak emlékére, hogy világrajöttöm meghozta az általános megbékélést a családok és barátok között, de a hivatalos keresztelésemkor, három év múlva kiállított okiratba elfelejtették beírni: Gabriel José de la Concordia.” -
Azok a boldog békeidők Székelyudvarhelyen
01867-1914 között Székelyudvarhely történelmének egyik legdinamikusabb korszakát élte. A folyamatosan növekvő népességű, rendezett tanács státusú vármegyeközpontban, székelyföldi mértékkel mérve számottevő modernizációs folyamatok indultak be. Megőrizte, sőt bővítette a térségben betöltött központi funkcióit, a fejletlen közúti infrastruktúra, a vámháború, a késői vasúti csatlakozás és a szerény gyáripar ellenére a kisiparos-kereskedő jellegű városka Székelyföld egyik meghatározó gazdasági centruma volt. Megmaradt iskolavárosnak és pezsgő kulturális-művelődési életet tudhatott magáénak. Mérsékelt anyagi helyzetéhez képest olyan infrastrukturális fejlesztéseket végeztek, amelyekkel érezhetően nőtt Székelyudvarhely urbanizációs szintje és ezáltal a város polgárainak életminősége. A korszakban lezajló jelentős építkezések döntően hozzájárultak a belváros mostani arculatának kialakulásához. Nyilván voltak hiányosságok, kihasználatlan lehetőségek is, amelyek részben a város saját hibájának, részben a kedvezőtlen körülményeknek, majd a kirobbanó világháborúnak tudhatók be.
-
Ázsiai titkok, ázsiai emberek
0Az előszóból: Ez a könyv, bár korábbi eseményeket tárgyal, későbben jelent meg mint Ossendowskinak a közönség előtt magyar fordításban is ismert, világszerte emlegetett műve, amely „Állatok, emberek és istenek” címmel a bolsevikok elől való kalandos menekülésének izgató leírását tartalmazta. Ebben a könyvben még a háborút megelőző időben tudományos megbizatással tett utazások egyes részleteit kapja az olvasó és e korábbi események utólagos megírására Ossendowskit, a világhírre szert tett, megtámadott írót nyilván az a nagy siker buzdította, amely előbb említett könyvét kísérte.
-
Bábel tornya
0Az ókori Közel-Kelet mítoszai és mondái. Az egyiptomi, mezopotámiai, hettita és ugariti mítoszokat és mondákat Dobrovits Aladár és Kákosy László, a héber mítoszokat és mondákat Komoróczy Géza dolgozta fel. Trencsényi-Waldapfel Imre bevezetésével.
-
Babik
0Örkény István az itt olvasható regény témáját először filmnovella formájában dolgozta fel 1954-ben, majd Bacsó Péterrel és Makk Károllyal forgatókönyvet írt belőle. Az 1955-ben benyújtott forgatókönyvet – a rendező Makk Károly lett volna – a filmgyár vezetői nem hagyták jóvá. Kevéssel utána a témából regény írásába kezdett, de a mű töredékben maradt. Jelen kiadás a befejezetlen regény szövegét tartalmazza.
-
-
Bacchus tölt poharat
0A könyv anekdoták közmondások és szólásmondások, bölcsességek, népi időjárás-megfigyelések, a költészet gyöngyszemei és az álmok világának segítségével mutatja be a szőlő és a bor civilizációt alakító-formáló hatását, a néphagyományokat, mindazokat a néprajzi és irodalmi értékeket, amelyek a szőlő- és borkultúránkat igazi nemzeti értékké tették az évszázadok során. Az érdekes, gazdagon illusztrált anyag egyidejűleg szól a szőlőművelő és borászkodó emberekhez, a borkedvelő fogyasztókhoz, a tapasztalni akaró ifjú nemzedékhez, a borvidékeinket felkereső és a magyar borkultúra múltja iránt érdeklődő turistákhoz, továbbá mindazokhoz, akiknek igényük van a kulturált borfogyasztásra, fogékonyak az ezzel kapcsolatos hagyományokra és szokásokra, tenni is akarnak a nemes tradíciók továbbéléséért.
-
-
Bajcsy-Zsilinszky
0A neves újságíró anélkül, hogy teljességre törekedne, kiragadta e különös életút legjellemzőbb motívumait és drámai erővel vetíti elénk Zsilinszky életének legizgalmasabb pillanatait. A parlamentben ő volt az egyetlen, aki tiltakozott a Szovjetuniónak küldött hadüzenet ellen, és ő volt az egyetlen, aki a német megszállás napján fegyvert szegezett a náci betolakodókkal szembe.
Mindenkor szót emelt az elnyomottak érdekében, legyen az nincstelen paraszt vagy elfogott kommunista. Szenvedélyesen kikelt a délvidéki mészárlások ellen. Embersége és hazaszeretete a legkritikusabb helyzetekben is felülkerekedett benne, míg sok vívódáson keresztül életét a szabadságért és függetlenségért áldozta. -
Bakony
01 műmelléklettel, 3 látképmelléklettel, 1 térképmelléklettel, 108 képpel és 23 alaprajzzal
-
Baktérítő
0Henry Miller (1891-1980) szabadszájú regényeit hosszú ideig hazájában is cenzúra sújtotta. A Baktérítő 1939-ben Párizsban jelent meg először. Amerikában csak 1962-ben adták ki. A tiltás persze csak növelte a lappangó hírnevét, híveinek táborát, noha Miller soha nem kapcsolódott irodalmi körhöz, nemzedéki csoporthoz. Úgy élt, ahogy írt: csavargott, bejárta a világot, állást állásra váltott – néhány évig a New York-i közműveknél a küldöncök személyzeti főnöke volt. Végletesen individualista nézeteit áradó nyelvezetű exhibicionista kitárulkozástól sem visszariadó önéletrajzi műveiben fogalmazza meg. Magyarul ezeddig csak szórványosan lehetett tőle egy-egy esszét, novellát, interjút olvasni, fontosabb művei közül csak a A légkondicionált lidércnyomás jelent meg. A Baktérítő egy Henry Miller-sorozat első darabjaként jelenik meg.
-
Bálám szamara
0Hogy volnék én író, mikor hatvanhat éves koromban jelent meg először írásom? Addig csak éktelen hosszú leveleket írtam a testvéremnek, ha éppen nem beszélhettem vele mindennap, meg meséltem a barátainknak. Sajnos, elég tarka volt az életem, volt mivel szórakoztatni az embereket, szerettem, hogy az a sok minden, ami történt, most már múlt, néha történelem is, mindenesetre lezárult, tudom a végét. Az biztos, hogy mindent, amit átéltem, úgy néztem közben, hogy no, mi lesz ebből, mi lesz ennek a kalandnak a folytatása?
-
Balassi Bálint és a 16. század költői I-II.
0A művek szerzői: Balassi Bálint, Tinódi Sebestyén, Farkas András, Istvánfi Pál, Sylvester János, Ráskai Gáspár, Sztárai Mihály, Szegedi András, Bornemisza Péter, Enyedi György, Ilosvai Selymes Péter, Bogáti Fazekas Miklós, Huszti Péter, Csáktornyai Mátyás, Telegdi Kata, Gyarmati Imre, Gergei Albert
-
Balaton
0A Magyar Földrajzi Társaság Könyvtára elnevezésű könyvsorozat 1902 és 1943 között jelent meg Budapesten. Kezdetben a Lampel Róbert (Wodianer Fülöp és Fiai) Császári és Királyi Könyvkereskedése nevű kiadóvállalat, majd a Franklin-Társulat adta ki. Több mint 60 kötete főleg tudományos igényű útleírásokat tartalmazott. A sorozat külföldön is jegyzett könyvészeti érdekesség, egyes darabjai igazi ritkaságnak számítanak.
-
-
Balaton albuma
0A Szeremley Miklós által Pesten, 1848-ban kiadott könyv reprint kiadása. Fekete-fehér reprodukciókkal és kihajtható melléklettel.
-
Balatonfüred és Balatonarács története
0Balatonfüred Város Önkormányzata és a Balatonfüred Városért Közalapítvány ajánlja e könyvet a város lakosságának.
A könyv elsősorban Balatonfüred és Balatonarács ófalu/óváros történetére összpontosít; a látszatra csélcsap, a változatosságra épülő életforma mögött meghúzódó állandóságról, maradandóságról szól. A kötet átfogó képet ad mindarról – a földtörténeti és őstörténeti előzményektől a legújabb kori történelemig, művelődéstörténetig ami a füredi vidékre jellemző: természeti szépségéről, boráról, gyógyulást hozó vizéről, intézményeiről, a pihenni, szórakozni vágyók számára nyújtott gazdag kínálatáról. -
Balatoni értéktár 2.
0A második könyv az előző kötet alapvetéseinek mentén viszi tovább az Olvasót a 19–20. századi Balaton kultúrtörténeti értékek világába. A képzeletbeli balatoni utazás ebben a könyvben már mélyebb rétegeket érint. Milyen volt pontosan Balatonfüred és Siófok világa a két háború között? Hogyan nyaraltak és alkottak íróink a tónál a kommunista diktatúra idején Miképpen múlatta az időt Laborfalvi Róza Balatonfüreden? Hol lakott és milyen körülmények között élt a népszerű írónő Claire Kenneth balatoni kényszerlakhelyén? Hogyan kötődött Szendrey Júlia a tóhoz? És milyen volt a tavi pártüdülők valós világa? Többek között ezekre a kérdésekre is igaz, történeti tényeken alapuló válaszokat kaphatunk. A könyv egyfajta kulturális értékmentés, de egyben történelmi tabudöntögetés is: a Balaton nosztalgiától mentes valóját mutatja meg. Hagyományrendszereket, amelyekre építeni lehet és mítoszokat, amelyeket ideje ledönteni!
-
Balatonmellél
0A Balaton, mint országunk legnagyobb kiterjedésű tava több, egymástól nagymértékben elütő földrajzi kis tájat egyesít és ugyanakkor meglehetősen változatos történelmi múlttal rendelkező népességet és nagyon differenciált, sokrétű népi kultúrát fog össze. A Balatonmellék ennélfogva komplex táji és néprajzi fogalom, az országnak egyik legsajátosabb, legérdekesebb része.
Vajkai Aurél műve Jankó János történeti érdemű, de ma már elavult monográfiája óta az első korszerű, értékes összefoglalás a Balatonmellékről. A nagytudású szerző, mint a Bakony Múzeum igazgatója a helyszínen végzett sok évi adatgyűjtő és kutatómunkája eredményeként a táj és nép településrajzát, történetét adja könyvében, és ennek keretében tudományos színvonalon, de mindvégig népszerű, olvasmányos formában ismerteti a nép életét, munkáját, gondolkodását, szokásait, viseletét, folklórját és a természeti szépségekben gazdag vidék jellegzetes vonásait.
Vajkai Aurél nemcsak a Balatonmelléket kevéssé ismerő olvasóknak, hanem a Balatonmellék lakói nak is sok újat és érdekeset mond el könyvében a Balatonmellékről. -
-
Bálint Zoltán és Jámbor Lajos
0Bálint Zoltán (1871-1939) és Jámbor Lajos (1869-1955) a millenniumtól az első világháborúig terjedő „hosszú századforduló” egyik legsikeresebb építészpárosa volt. Harminchárom és fél évig dolgoztak együtt az 1897-ben alapított Bálint és Jámbor társas cégben. Már a legelső években jelentős megrendelésekhez jutottak: pályázati nyertesként ők tervezték – mint a Lechner Ödönt követő nemzedék tagjai – a szecesszió magyar változata egyik legszebb példájaként számontartott szatmári Pannónia Szálló és Vigadót, valamint több elegáns budapesti nagypolgári villát, városi bérházat. Az 1900. évi párizsi világkiállítás történelmi pavilonjára kiírt pályázat elnyerése, a tizenhét tematikus csoportkiállítás installációjának megtervezése, majd mindezek megvalósítása világraszóló sikert aratott. Az ezt követő időszakban az épülettervezési megbízásokkal együtt számos enteriőrtervezői feladatot is kaptak.
-
-
Balogh Ádám kurus brigadéros
0Béri Balogh Ádám (1665 körül–1711) kuruc brigadéros, dunántúli középbirtokos nemes. 1709. augusztus végén, a Dunántúl feladásakor követte a kurucokat, majd 1710. július–október folyamán részt vett az utolsó dunántúli hadjáratban. Parancsnoka, Palocsay György tábornok betegsége és távozása után, október 8-ától ő vette át a csapatok irányítását, 1710. október 28-án a Szekszárd környéki harcokban a rácok bekerítették és elfogták. Rákóczi mindent megtett kiváltása érdekében, 1711. január 31-én még Pálffy Jánosnak is szóba hozta a dolgot a vajai értekezleten. A császáriak azonban dezertőrnek és „megátalkodott esküszegőnek” tekintették Baloghot ezért hallani sem akartak a kicseréléséről. Szekszárd mellett fogták el a Habsburgok oldalán harcoló rác határőrök. A hadbíróság végül halálra ítélte, és kivégezték.
-
-
Bánom is én…
0Három megsárgult füzet és néhány kitépett lap, a Szobotka Tiborra oly jellemző, jobbra dőlő betűkkel teleírva. Ebben a formában kerültek elő nemrég az író hagyatékából az 1953–1961 közötti évekről tanúskodó naplói, melyeket most első ízben vehetünk kézbe a Bánom is én című kötetben. De vajon kifaggatható a múlt? És mi történik, ha egyszerre többen is szóra akarják bírni? Szobotka Tibor naplóit forgatva az ember könnyen úgy érezheti, hogy feljegyzéseinek olvasása valójában dialógus. Olyan párbeszéd, melyben az író, az olvasó és az író felesége beszélget egymással.
-
Bárány Boldizsár – Sziget-kék – Tündér Lala
0Szabó Magda sokműfajú író: regényei, novellái, versei, drámái, útirajzai mellett méltán arattak nagy sikert költői szépségű és nevelő értékű fijúsági művei.
-
Bárdok, mesemondók
0Térben és időben ugyan távol esik tőlünk a kötet történeteiből elénk táruló világ, de bármennyire idegennek tűnik is a „walesi bárdok” világa, mégis az európai népek közös hagyományának egyik fontos fejezete. A magyar olvasó fülének pedig különösen nem cseng ismeretlenül a „walesi bárdok” kifejezés, elég, ha Arany János balladájára utalunk. De ki ne ismerné Arthur király nevét, ki ne hallott volna a Kerekasztal lovagjairól, Trisztán és Izolda szerelméről vagy Parszifálról, a Grál-lovagról, hogy Lear királyról, Shakespeare egyik király hőséről ne is beszéljünk. A walesi bárdok történeteit ma a világ Mabinogion néven ismeri. Ezt a prózában írott gyűjteményt korábbi lejegyzések alapján a XIV. században írták, legrégibb időkre visszanyúló történetei a kelta mondakincs számtalan elemét őrizték meg. G. Beke Margit feldolgozása – akárcsak Északi istenek és Északi hősök c. könyvében – olvasmányos, nem állítja olvasóit nehéz feladat elé, mégis éreztetni tudja a régmúlt, az ősi néphit és a meseszerű történetek elemeiből összeötvöződő különös világ levegőjét. A történeti, néprajzi magyarázatokat és jegyzeteket Sz. Molnár Ágnes készítette, s ő válogatta ki a kötet gazdag fotóanyagát is.
-
Bárdok, mesemondók
0Térben és időben ugyan távol esik tőlünk a kötet történeteiből elénk táruló világ, de bármennyire idegennek tűnik is a „walesi bárdok” világa, mégis az európai népek közös hagyományának egyik fontos fejezete. A magyar olvasó fülének pedig különösen nem cseng ismeretlenül a „walesi bárdok” kifejezés, elég, ha Arany János balladájára utalunk. De ki ne ismerné Arthur király nevét, ki ne hallott volna a Kerekasztal lovagjairól, Trisztán és Izolda szerelméről vagy Parszifálról, a Grál-lovagról, hogy Lear királyról, Shakespeare egyik király hőséről ne is beszéljünk. A walesi bárdok történeteit ma a világ Mabinogion néven ismeri. Ezt a prózában írott gyűjteményt korábbi lejegyzések alapján a XIV. században írták, legrégibb időkre visszanyúló történetei a kelta mondakincs számtalan elemét őrizték meg. G. Beke Margit feldolgozása – akárcsak Északi istenek és Északi hősök c. könyvében – olvasmányos, nem állítja olvasóit nehéz feladat elé, mégis éreztetni tudja a régmúlt, az ősi néphit és a meseszerű történetek elemeiből összeötvöződő különös világ levegőjét. A történeti, néprajzi magyarázatokat és jegyzeteket Sz. Molnár Ágnes készítette, s ő válogatta ki a kötet gazdag fotóanyagát is.
-
Barlangképek
0Passuth László kora ifjúsága éveit Kolozsvárott töltötte, a nyugtalan vérkeringésű, lázas életritmusú és mégis sűrű történelmi levegőjű század eleji városban, ahol a múlt megismerésének és megértésének igénye magától értetődően ébredt fel a művészet és a filozófia iránt érdeklődő fiatalemberben. Később, a külföldi utazások és tartózkodások idején (két évig élt Milánóban) ez az igény csak fokozódott, szenvedéllyé erősödött, és a sokrétű ismeretanyag epikus megfogalmazásának szándékával párosult. Önéletrajzának kötetei: Kutatóárok, Rézkor, Gyilokjáró, Barlangképek.