-
A magyar mezőgazdaság a XVIII. században
0Magyarország a török hódoltság és háborúk megpróbáltatásaiból agrárországként került ki. A pusztulást követő békés újjáépítés nagyrészt a mezőgazdaságban ment végbe. Az ország néptelenné vált tájai felé elsősorban a török uralomtól ment területek magyar parasztsága áramlott, hogy ott az új élet lehetőségét megteremtse. Külföldről is hívtak be telepeseket, akik azonban jóval kedvezőbb helyzetben fogtak munkához. A kezdeti primitív gazdálkodásmódok fokozatosan fejlettebbeknek adtak helyet, s a termelőerők lendületes fejlődésnek indultak. De a török kiverésétől a napóleoni háborúkig tartó időszak bőséges adataiban nemcsak a gazdasági újjáépítés menete és máig ható eredményei tükröződnek. Megelevenedik a falu mindennapi élete, feltárulnak a hagyományos mezőgazdaság sajátos vonásai. A szerző azonban rámutat azokra a törekvésekre is, amelyek a modern mezőgazdaság felé vezető fejlődés útját egyengették.
-
A magyar nagybirtok élete a XV. század elején
0Sinkovics István (1910-1990) történész, egyetemi tanár korai munkája kimondottan színes képet fest a nagybirtokosok által uralt XV. század eleji hazai középkor világáról.
-
A magyar nagyipari munkásság kialakulása 1867-1914
0Bevezetésében a magyar nagyipari munkásságot létrehozó hazai gyáripar megindulását mutatja be, egyben rávilágít azokra a tényezőkre, melyek megakadályozták a XIX. század elejéig gyáriparunk kifejlődését. A következőkben a gyáripar fellendülésével párhuzamosan szinte évek alatt kinövő munkásosztály keletkezését tárgyalja s a magyar társadalomnak azokat a részeit, melyek az új osztály tagjait szolgáltatták, majd az új osztályon belül előálló rétegeződéseket. Talán legérdekesebb része a könyvnek az, mely a magyar munkásság lelkiségének létrejövésével foglalkozik a munkásság egykorú megnyilvánulásai alapján. Az első évek szervezeti mozgalmának tárgyalása után ismét társadalompolitikai rész következik
-
A magyar nemzet története alkotmánytörténeti és honpolgári ismeretekkel
0A Kalász Tankönyvszerkesztő Bizottságának közreműködésével szerkesztették:
Bagdy István, Berkényi Károly, Berwaldszky Kálmán, Sugár Vilmos -
-
A magyar nemzet történetének kis tükre I-II.
0Igazi szenzáció ez a kis könyv Badiny Jós Ferenc olvasóinak, rajongóinak. A neves őstörténész hagyatékából került elő. A mű egyik legsikeresebb írásának folytatása, ˝A magyar nemzet történetének kis tükre˝ második kötete. Így e két rész együtt ad ki egy egészet, egy teljes gondolatsort mindnyájunk okulására, gyönyörűségére.
-
-
-
A Magyar Nemzeti Múzeum Néprajzi Osztályának Értesítője
0Az „Ethnographia” melléklete. XIII. évfolyam. 1912. (Új folyam: VIII.)
-
A magyar nemzetségek a XIV. század közepéig. 1-2.
0Dr. Karácsonyi János nagyváradi kanonok 1900-1904-ben megjelent művében a hozzáférhető teljes forrásanyag alapján dolgozta fel a XI-XIV. században előforduló családok történetét. Módszereiben és eredményeiben azóta sem kopott meg, minden e korszakkal foglalkozó kutatásnak ma is alapvető és nélkülözhetetlen kiindulópontja.
-
-
-
A magyar nép táncai
0A néptáncok kutatása a néprajzi tudományok egyik legfiatalabb ága. A köztudatban a magyar tánckultúráról igen kevés, lényegében csak a csárdásra szorítkozó ismeret él. Pedig a magyar néptánc számos történeti stílusréteget és kifejezésbeli variációt rejt magában, melyek között ott találjuk a régi énekes leánykörtáncokat, a fegyvertánc elemeit őrző pásztortáncokat, az ugrós legénytáncokat, valamint a reneszánsz óta kifejlődött régi páros táncok típusait. Ezeket a régi táncfajtákat a XVIII. század óta olyan új stílusú táncok – a verbunkosok és a csárdás váltották fel, melyek a magyar nemzeti karakter jellegzetes kifejezőivé váltak. Martin György könyve a történeti anyagon kívül a magyar tánckincs földrajzi tagozódását, a táncdialektusok jellegzetességeit is bemutatja. Itt kerül sor a különböző alkalmi táncok, például a lakodalmi osztótánc, a menyasszonyfektető gyertyástánc, a céhes eredetű bodnártánc és a nyugati eredetű folklorizált polgári társastáncok leírására.
A szöveget 38 fekete-fehér és 16 színes kép illusztrálja. -
-
-
-
-
-
A magyar politikai rendszer
0A magyar politikai rendszer egyedülálló vállalkozás a hazai politikatudományi irodalomban. Nincs még egy ilyen munka, amely rendszerezett módon, a nemzetközi politikatudomány módszereit felhasználva, témakörönként részletesen, ugyanakkor átfogó módon szólna a hazai politikáról. A szerzők célja a magyar politika alapvető közjogi, politikai és „civil” intézményeinek, valamint a legfontosabb szereplők – politikusok, pártok, érdekszervezetek, értelmiség – jellegzetességeinek a bemutatása. A könyv biztos kézzel igazít el a magyar politika útvesztőiben, feltárja a politikai felszín intézményi, jogi, alkotmányos, kulturális és mentalitásbeli hátterét, segítséget ad a napi politikai folyamatok megértéséhez.
-
A magyar politikai rendszer
0A magyar politikatudomány egyik legfontosabb művének átdolgozott és korszerűsített változatát tartja kezében az olvasó. A magyar politikai rendszer egyedülálló vállalkozás a hazai politikatudományi irodalomban. Nincs még egy ilyen munka, amely rendszerezett módon, a nemzetközi politikatudomány módszereit felhasználva, témakörönként részletesen, ugyanakkor átfogó módon szólna a hazai politikáról. A szerzők célja a magyar politika alapvető közjogi, politikai és „civil” intézményeinek, valamint a legfontosabb szereplők politikusok, pártok, érdekszervezetek, értelmiség jellegzetességeinek a bemutatása. A könyv biztos kézzel igazít el a magyar politika útvesztőiben, feltárja a politikai felszín intézményi, jogi, alkotmányos, kulturális és mentalitásbeli hátterét, segítséget ad a napi politikai folyamatok megértéséhez.
A magyar politikai rendszer legújabb kiadása a korábbiaknál egyszerűbb és tömörebb; igazodva a felsőoktatás változásaihoz, BA szintű tankönyvnek készült. A könyv azonban nem csak a társadalomtudományok hallgatóinak jelent nélkülözhetetlen olvasmányt. Éppen úgy hasznos munka a magyar politikával hivatásszerűen foglalkozók számára, mint azoknak, akik egyszerűen a napi politikán túli, mélyebb ismereteket szeretnének szerezni a hazai közélet szereplőiről és intézményeiről. -
-
-
A magyar sajtó története I.
0Írták: Fenyő István, Kókay György, Kosáry Domokos, T. Erdélyi Ilona, Ugrin Aranka
-
A magyar sajtó története II/1-II/2.
0Írták:
II/1.: Antall József, B. Nagy Eszter, Buzinkay Géza, Katus László, Kosáry Domokos, Miklóssy János, Pók Attila, Várady Géza
II/2.: Buzinkay Géza, Erényi Tibor, Gergely András, Németh G. Béla, Veliky János -
-
-
-
A Magyar Tanácsköztársaság Plakátjai az Országos Széchényi Könyvtárban
0Leíró katalógus 716 tételről, 35 színes plakát-nyomattal, ebből 6 kihajtható. Betűrendes leíró katalógus, Névmutató és Témakörök szerinti mutató segíti az eligazodást. A könyv végén Összegzés található orosz és angol nyelven.
-
A magyar társadalom története az Árpádkortól Mohácsig
0Előszó: Az olvasó könnyen megkérdezheti: nem korai kísérlet-e a magyar történet valamelyik korszakáról összefoglaló marxista munkát írni? S nem lehet elvitatni, hogy a kérdés jogosult. A magyar történet marxista feldolgozása végeleges eredményekre csak akkor fog vezetni, amikor Magyarországon egész marxista történésznemzedék nevelkedett fel, amely azután tervszerű, kollektív munkával lát hozzá az előtte álló feladatok megoldásához. A feladatok nagyok. Felszínre kell hozni a még ismeretlen forrásanyagot, át kell vizsgálni mindazt, amit a polgári történetírás ténynek állított, hiánytalanul el kell sajátítani a történeti kutatás marxista-leninista módszerét, és alaposan meg kell ismerkedni a vezető marxista-leninista történettudomány, a Szovjetunió történettudományának a problémáival és eredményeivel. A közvetlen feladat még igy is részkérdések megoldása lesz. Szilárd összefoglaló eredményekre csak akkor számíthatunk, ha a részkérdések egész sorát a teljes és kritikusan átvizsgált tényanyag birtokában és a marxista-leninista módszer helyes alkalmazásával megoldottuk.
-
A magyar társadalom története az őskortól az Árpádkorig
0Előszó: A második kiadás az elsőtől több tekintetben eltér. Ennek oka nemcsak az, hogy a felhasznált anyag bővült. A változásokat főleg elméleti megfontolások tették szükségessé, melyek részben a szovjet történettudomány eredményeinek a figyelembevételén alapulnak. A fontosabb módosítások a következők:
A munka, átdolgozott formájában, kiküszöböli a finnugor vagy ugor ősnyelv feltevését. E feltevés mellőzésével, mely a modern ősnyelvészet megvilágításában tarthatatlannak bizonyul, kísérli meg, hogy a magyar nyelv fejlődésének társadalmi feltételeire rámutasson. Ezzel kapcsolatban a magyar etnikum kialakulásával az eddiginél behatóbban foglalkozik.
A magyar őstörténet területi kezdeteit nem nyelvföldrajzi adalékok alapján kívánja felderíteni, hanem e kérdésben a történeti tényeket tartja szem előtt. Beiktatja az anyaninói kulturát a magyar őstörténet korszakai közé, s egyúttal konkréten elemzi ezt a társadalmi alakzatot, amely a vadásztársadalmat a pásztortársadalommal összeköti. -
-