-
Magyar hieroglif írás
08 000 FtA magyar hieroglif írás létének felismeréséhez a székely írás eredetének négy évtizedes kutatása: írástani, történeti, nyelvi, régészeti, építészeti, genetikai, matematikai, mitológiai adatok és megfontolások vezettek el. Jelkészlete mintegy 50 000 évvel ezelőtt alakult ki a Közel-Keleten; napjainkig megtalálható a népi, uralmi és vallási jelhasználatban, a régészeti leleteken meg az ókori írásokban. Mintegy 20-50 jelét a kőkorban szétrajzó Homo sapiens sapiens csoportok vitték magukkal Eurázsia és Amerika távoli tájaira. Az ősvallás igényeit szolgálta; ennek köszönhetően maradt fent és lett a későbbi írások alapja. A Bibliában említett „nyelvek összezavarodása” előtt használt magyar ősnyelv számára alkották meg. A világ legszebb írása, az emberi civilizáció egyik alapköve.
-
Magyar hírlaptörténet
01 000 Ft1848. március 15-én este húszezres tömeg szabadította ki fogságából Táncsics Mihályt, ezzel is demonstrálva a sajtószabadság életbe lépését. Az első világháború vesztes befejezése és a forradalmak a cenzúra bevezetésével, a papírfelhasználás korlátozásával, a lapok többségének betiltásával pedig szinte a kiindulópont elé vetették vissza a sajtó helyzetét. A két eseménysor közé eső hetven évben a magyar sajtóélet páratlanul felvirágzott, utóbb is ritkán látható, magas színvonalon működött. A magyar sajtó aranykora a hazai közélet demokratizálódásának egyik fontos fejezete. A sajtó szervezetrendszerét, működésének társadalmi és jogi kereteit, kiadványait és munkatársainak sokaságát mutatja be ez a kis kötet, mely nemcsak a téma tankönyve lehet, hanem tanulságos és szórakoztató olvasmány is.
-
-
-
Magyar irodalomszemlélet
0800 FtIrodalmunk alkatát, a magyar élettel és társadalommal való összefüggéseit tárja fel.
-
-
Magyar jogi népszokások
03 500 FtA kötet egyedülálló anyagot nyújt át az olvasónak a néprajz és a jogtudomány határterületéről.
Mind hazai, mind nemzetközi viszonylatban úttörő vállalkozás annak feldolgozására, hogy a nép milyen önmaga által kialakított társadalmi szabályok, szigorú belső rend szerint élt, szervezte gazdaságát, vagyoni és személyi viszonyait, szerezte és örökítette át vagyonát.
A mű résztanulmányok, levéltári anyagok és eredeti helyi gyűjtések alapján dolgozza fel mintegy két évszázad időszakában, hogy a jobbágyok, zsellérek, kisnemesek, majd utódaik, a parasztok, továbbá a pásztorok, halászok, bányászok, iparosok, kereskedők körében milyen jogi népszokások éltek. Ezeket a szokásokat nyomon követi a születéstől a halálig a család, a munka, a vagyonszerzés, a szerződéskötés, a kereskedés, az öröklés tekintetében. -
Magyar karikatúrák adat- és szignótára
04 500 FtA grafika legvidámabb „mostohagyermekét, a karikatúrát, illetve azok művelőit, a magyar karikaturistákat veszi lajstromba szerény lexikonunk. Magyarországon az újságkarikatúra-rajzolást 1848-tól, a Charivari (Dongó) című vicclap megjelenésétől eredeztetjük. A képzőművészek számára a képes vicc műfaja – az éppenhogy megtűrt, inkább csupán a megélhetést biztosító, esetenként az egymással bolondozó, avagy éppen egy harmadikat ugrató – de semmiképpen sem a „valódi” művészi – időtöltést jelentette.
Az első híres pályaelhagyó – s egyben a művészeti tanulmányait is feladó -, ám a karikatúráival nevet, rangot és országos ismertséget szerző művész Jankó János (1833-1896) volt. Az újonnan induló bal- és jobboldali vicclapok majd’ egy évtizeden át egyaránt (!) az ő munkásságára alapozták népszerűségüket. Jankó elévülhetetlen érdeme továbbá, hogy felfedezte számunkra az autodidakta Homicskó Atanázt, aki az orvosi táskáját hagyta hátra egy plajbászért cserébe. Talán ennek a két markáns egyéniségnek köszönhető, hogy a XIX. század második felében egyre több grafikus mérte meg tehetségét a karikatúra műfajában.” -
Magyar kastélylexikon
04 500 FtVirág Zsolt Magyar Kastélylexikon-sorozata megyénkénti bontásban dolgozza fel az ország valamennyi kastélyát és kúriáját történeti, művészettörténeti, építészettörténeti és családtörténeti szempontból. Az épületeket több száz mostani állapotot ábrázoló színes (légi és földi) fénykép, valamint a régebbi állapotot bemutató archív felvételek illusztrálják. A kötetek mind az álló, mind a már lebontott épületeket tartalmazzák. A kastélylexikonban nemcsak a műemlékileg védett, hanem a nem védett épületeket is feldolgozzuk. A könyvek végén térkép, valamint sokféle melléklet és mutató található, ez utóbbiak közül talán az egykori tulajdonos családok szerinti csoportosítás a legérdekesebb. De névmutató, a helytörténeti irodalom jegyzéke, a válogatott irodalom jegyzéke is megtalálható a könyvben, illetve a legfontosabb forrásokat táblázatos rendszer tartalmazza. A sorozat eddig megjelent kötetei: I. kötet: Magyar Kastélylexikon – Pest megye kastélyai és kúriái; II. kötet: Magyar Kastélylexikon – Bács-Kiskun megye kastélyai és kúriái; III. kötet: Magyar Kastélylexikon – Fejér megye kastélyai és kúriái; IV. kötet: Magyar Kastélylexikon – Komárom-Esztergom megye kastélyai és kúriái; V. kötet: Magyar Kastélylexikon – Vas megye kastélyai és kúriái; VI-VII. kötet: Magyar Kastélylexikon – Csongrád megye kastélyai és kúriái – Jász-Nagykun-Szolnok megye kastélyai és kúriái.
-
-
-
Magyar középkor
04 000 FtA közönség részére ezek a nagyrészt folyóiratok hasábjain megjelent tanulmányok szinte hozzáférhetetlenek. Ezért gondolt a Magyar Történelmi Társulat arra, hogy a harmincéves évforduló alkalmából elnökének, Hóman Bálintnak szétszórt tanulmányait összegyüjtve adja ki.
-
Magyar középkor
01 000 FtEz a kötet különböző helyeken – a budapesti és a kolozsvári egyetemen, a Történelmi, a Földrajzi s más társulatokban, az Erdélyi Múzeumban, az Emkében stb. – különböző alkalmakkor, többnyire egy-egy emlékünnepen tartott előadásaimból van összeállítva. Valamennyi azt igazolja, hogy mi, magyarok, nem ítélhetjük el a középkort, mert az hazánk történetének legdicsőségesebb kora. Benne nemcsak politikai és hadi tekintetben voltak nagy és ragyogó sikereink, hanem a keresztény műveltség terén is.
-
Magyar közmondások és közmondásszerű szólások
08 000 FtNagy örömömre szolgál, hogy a „Magyar közmondások és közmondásszerü szólások” cimü gyüjteményem a millennium évében láthatott napvilágot, mert ez mint szerény fotográfia sorakozik a nagyszerü alkotások mellé, melyek annak megörökitésére készültek. A magyar közmondásokban a magyar nemzet szelleme, jelleme, bölcsessége, élettapasztalása, humora nyilatkozik meg; ezeket könnyen kezelhető alakban kodifikáltam munkámban, hogy vele a magam módja szerint a magyar nemzeti geniuszt megünnepeljem. Ezt a talán nem egészen érték nélküli fotográfiát a magyar hazának dedikálom élete első évezredének alkonyán és a másodiknak hajnalán, – a hazának, kit teljes életemben nem hangos szóval, hanem csendes munkával szerettem. A jelen alkalommal nem szándékom értekezést irni a magyar közmondásokról, noha ez igen érdekes fejtegetés volna, mert azoknak ugy alakja, mint tartalma erre bőséges anyagot nyujt, – hanem csak egy kis tájékoztatót akarok művemhez irni. 1864 óta gyüjtök tizenegy nyelven közmondásokat az ugynevezett cédula-rendszer szerint; minden közmondást kis papirszeletre irtam. 1894-ben a rendezéshez fogtam és 1895-ben megjelent első gyüjteményem, a latin „Florilegium”, elsőnek azért, hogy ez utját egyengesse és mutatóul szolgáljon a külföldön megjelenendő gyüjteményeimnek. A magyar gyüjtemény a millennium évére volt szánva. Ez a legbőségesebb gyüjteményünk, noha még távolról sem teljes. Erdélyinek 9000 szólása van, gyüjteményemben 25.336.
-
-
Magyar Lélek. A magyar népművelők országos folyóirata.
04 500 Ft1 évf. (1939) 1-12. sz. ; teljes évfolyam egybe kötve; a folyóirat-számok borítóikkal együtt bekötve
-
-
-
-
-
Magyar művelődéstörténet
04 000 FtAz 1940-es évek elején kiadott ötkötetes Magyar művelődéstörténet után 1997-ben jelent meg először nagyobb szabású összefoglaló a magyar kultúra múltjáról. A munka tematikája sokfelé ágazik, mégis a történetkutató tudományok együttműködéséből egységesen bontakozik ki az a kulturális-civilizációs folyamat, amelyet mai hazájába érkezése előtt, majd 1100 éves Kárpát-medencei története során a magyarság létrehozott, és ami földrészünkbe gyökereztette, egyedi vonásokkal ruházta föl a magyar művelődést. A kötet egyes fejezetei a nagy történelmi korszakokat és stílusáramlatokat követik, azonban nemcsak a szűkebb értelemben vett kultúrát (művészetek, oktatás, tudomány) tárgyalják, hanem jóval szélesebb kitekintéssel az életmódot, a mentalitást, a mindennapi gondolkodást, az ember és természet sokrétű viszonyának alakulását és az egészségügyet is. A könyv kedveltségét és keresettségét, széles körű használatát tanúsítja, hogy első megjelenése után rövid idővel több újabb kiadást ért meg. A jelenlegi kötet tetszetősebb kiállítású, a szerzők újabb részletekkel, kutatási eredményekkel és szakirodalommal is bővítették, képanyagát frissítették.
-
-
Magyar művészek az európai avantgarde-ban 1919-1925
02 400 FtFülszöveg: Passuth Krisztina könyve jórészt úttörő feladatra vállalkozott: a 20-as évek avantgarde művészetét dolgozta fel, elsősorban a hazai művészeti életből ki-szakadt emigránsok alkotómunkásságának tükrében. Az anyag szerteágazó és sokrétű; visszanyúlik a magyar avantgarde előzményeihez, Csáky József, Réth Alfréd és Huszár Vilmos művészetéhez, felöleli a MA hazai és főként bécsi tevékenységét, a folyóirat művészetírói és művészeti eredményeit, köztük Kassák Lajosét, Kállai Ernőét, Bortnyik Sándorét, Mattis-Teutsch Jánosét, Moholy-Nagy Lászlóét.
-
-
Magyar Nemzet II. évf.
024 000 FtMagyar Nemzet (1939.01.01-12.10): II. évf. 1,9,28,31,32,36,40,45,49,104,137,269,280. sz.
Uj Nemzedék (Saly Dezső főszerk., Központi Sajtóvállalat, Budapest): XXI. évf. 38,46,63,64,65,66,70,111,241,248,251,252,261,263,282,284,285,286,288. sz.
Pesti Hirlap (dr. Kovács Dezső, Pesti Hirlap R. T., Budapest) LXI. évf. 41,46,113, 128,220. sz.
Esti Kurir (Rassay Károly főszerk., Libertas Irodalmi és Lapkiadó-vállalat rt., Budapest) XVII. évf. 57,58,61,63,214,289. sz.
8 Órai Ujság (Bethlen András főszerk., 8 Órai Ujság Lapkiadó Rt, Budapest) XXV. évf. 34,87,114,267. sz.
Esti Ujság – Politikai napilap (Törs Tibor főszerk., Budapest) IV. évf. 72. sz.
Ujság – Szabadelvű napilap (Budapest) XV. évf. 76,286. sz.
Magyar Jövő – Független politikai napilap (Sikorszky Gyula szerk., Kozma Ferenc és társai lapkiadó és ujságterjesztő váll. b.t., Miskolc) XXi. évf. 76. sz. (1939.04.02)
Felsőmagyarországi Reggeli Hirlap – Politikai napilap (Fehér Ödön felelős szerk., Miskolci Ujságkiadó R.T., Miskolc) LXVIII. évf. 76. sz. (1939.04.02)
Vásárhelyi Ujhirek – Politikai napilap (ifj. Szathmáry János főszerk., Hódmezővásárhely) I. évf. 82. sz. (1939.05.16)
Nemzeti Ujság (Dr. Tóth László főszerk, Központi Sajtóvállalat Rt., Budapest) XXI. évf. 144,186. sz.
Pesti Napló (Gratz Gusztáv főszerk., Budapest) 90. évf. 147 (1939.07.01)
Magyarság (Magyar Imre felelős szerk., Magyarság Lapkiadó Rt., Budapest) XX. évf. 61. sz. (1939.08.22)
Az Est – Politikai napilap (Bakos Ákos felelős szerk., Az Est lapkiadó r.t., Budapest) XXX. évf. 262. sz. (1939. 11.17) -
Magyar Nemzet III. évf.
014 000 FtMagyar Nemzet (1940.01.17-12.22): III. évf. 12,201,209,212,222,232,258,276. sz.
Uj Nemzedék (Saly Dezső főszerk., Központi Sajtóvállalat, Budapest): XXII. évf. (1940.01.30-08.01) 23,24,46,47,69,70,73,76,91,151,155157,171,174. sz.
Pesti Hirlap (dr. Légrády Ottó főszerk., Pesti Hirlap R. T., Budapest) LXII. évf. (1940.01.31-11.10): 24,36,57,60,67,122,134,137184,198,256. sz.
8 Órai Ujság (Bethlen András főszerk., 8 Órai Ujság Lapkiadó Rt, Budapest) XXVI. évf. 4. sz. (1940.01.05)
Ujság – Szabadelvű napilap (Pánczél Lajos, Az Ujság R.T., Budapest) XVI. évf. (1940.02.04-03.10): 27,39,57. sz.
Függetlenség (Dr. vitéz Kolosváry-Borcsa Mihály főszerk., Budapest) VIII. évf. 71. sz. (1940.03.30)
Friss Ujság – Politikai napilap (Budapest), 45. évf. 74. sz. (1940.04.03)
Magyarország – Esti lap (Szvatkó Pál főszerk., Magyarország Napilap R.T., Budapest), XLVII. évf. 202,224,246,273. sz. (1940.09.05-11.29)
Népszava – A Szociáldemokrata Párt Központi Lapja (Szakasits Árpád főszerk., Budapest), 68. évf. 256. sz. (1940.11.12) -
Magyar nemzetstratégia
02 000 FtNeves szerzők tolla nyomán készült el a Magyar nemzetstratégia című kötet, amelynek célja a nemzeti párbeszéd beindítása. A tanulmányok szerzői között többek között megtalálhatjuk Jankovics Marcellt, Papp Lajos szívsebészprofesszort és Vértesaljai Lászót is. Egyre több kutatási eredmény mutatja: rendíkvül súlyos helyzetben van a magyar társadalom, testi-lelki erőforrásai kimerülőben. Decemberben megjelent a Magyar nemzetstratégia című kötet. Nem egyszerűen egy könyvről van szó: közel negyven szerző írja le tanulmányaiban a magyar nemzet problematikáját, szem előtt tartva a közösség jövőjét is. A kötet mindenképpen időszerű, hiszen a mindennapok embere is egyre inkább érzi, valami nem működik, leállt az a bizonyos motor, amely termékeny hétköznapokat eredményezhetne. A párbeszéd megkezdése a cél – mondta ezzel összefüggésben Bogár László, aki a könyvbemutatón többek között arról beszélt, hogy Magyarország történelmének egyik legsúlyosabb, legmélyebb válságát éli át. Mint fogalmaz: az elmúlt ezer év során csak pusztító háborúk és járványok során fordulhatott elő, hogy a nemzet fizikai teste tartósan lepusztulási lejtőre kerüljön. Most először történik meg, hogy békeidőben évtizedek óta roncsolódik mindkettő.
A Püski Kiadó gondozásában megjelent könyv tanulmányait 37 neves szerző írta. A többi között Andrásfalvi Bertalan, Baranyi Károly, Borbély Imre, Csizmadia László, Emődy Csaba Renzo, Fekete Gyula, Járosi Márton, Kisida Elek, Lóránt Károly, Mándoki Andor, Nagy Bálint, Nováky Erzsébet, Oláh János, Piukovics Gábor, Szabó Gyula, Tanka Endre, Varga Domokos György, Varga István, Vass Csaba, Vezér-Szörényi László, Drábik János, Bene Éva, Duray Miklós, Jelenczki István, Jókai Anna, Kellermayer Miklós, Kocsis István, Kondor Katalin, Molnár V. József, Tóth Zoltán József, Vértesaljai László, Hegedűs Lóránt, Bogár László, Zétényi Zsolt, Pozsgay Imre, Jankovics Marcell és Papp Lajos tanulmányait tartalmazó könyv 10 tartalmi egység mellett tárgyalja a magyarság, a magyar nemzet jövőjét. Abban bíznak – ahogy Bogár is mondta –, hogy kötetükkel egy értékmentő párbeszéd kezdődik, amely a konzervatív értékrend mellett kiutat és reményt jelenthet a nemzetnek. -
Magyar népi vászonhímzések
01 000 FtA vászonhímzések a magyar népművészet egyik sajátos ágát alkotják. A szűcs- és szűrhímzésektől, valamint a kerámiától és a bútorművességtől egyaránt eltérnek abban, hogy nem tanult mesteremberek készítményei. Asszonyi munka volt a hímzés, az otthon négy fala között készült, s elsősorban a házbelsőt volt hivatva díszíteni. Így nem is lett belőlük eladásra felkínált, vásári holmi.
A könyv tájékoztat az öltésformákról, amelyekkel e hímzéseket varrták: a motívumokról, amelyeket díszítőelemül használtak, továbbá a szerkesztési elvek rendszereiről, melyek nyomán a vászon adott részét díszítő szándékkal kivarrták. Végül stíluselemzések alapján meghatározza a magyar népi vászonhímzések lokális csoportjait.
A magyar gyűjtemények mintegy 30 000 tárgyak kitevő, nagyszámú anyagából 31 fekete-fehér és 22 színes kép, valamint 28 rajz ad ízelítőt három évszázad paraszti hímzésgyakorlatából. -
-
-
Magyar népmesék I-III.
016 000 FtA meséket válogatta és jegyzetekkel ellátta: Dégh Linda, Kovács Ágnes
-
Magyar Néprajz VI.
018 000 FtA kötet szerzői: Felföldi László, Lázár Katalin, Martin György, Niedermüller Péter, Pesovár Ernő, Pesovár Ferenc, Vargyas Lajos
Honterus Antikvárium és Aukciós Ház
