-
Két fogoly
0Takács Péter és Almády Miett szerelmi regénye ma is élvezetes olvasmány. rövid ideig tartó boldog házasság után mindketten Foglyok llesznek – Péter hadifogoly Szibériában, Miett pedig saját hűségének, majd hűtlenségének a foglya. A két helyszín fejezetről fejezetre cserélődik, s a jól megrajzolt fő- és mellékszereplők életútját a mai olvasó is bizonyára kiváncsian követi a fordulatos és érzelmes történet során.
-
-
Két kezdő bohóc
0„… regényei és novellái, függetlenül attól, hogy az elbeszélő első személyben szól-e, voltaképpen egyetlen összefüggő önéletrajzot alkotnak. Szép Ernőnek, a költőnek, nem volt prózai fantáziája, mindig élményeiből indul ki…” – jellemezte Réz Pál egy régebbi tanulmányában Szép Ernő prózaírói munkásságának ebből az általa készített novellaválogatásból is szembeötlő vonását. De hát melyik Szép Ernő írta ezeket a novellákat? – kérdezheti az olvasó, aki ismeri az író alakja köré szövődött legendákat. A naiv gyermek, az édes, elveszett ártatlan? Vagy a „pesti okos fiú”, a szalonok és orfeumok hölgyeinek kedvence, vérengző kártyacsaták hőse? Vagy a fáradt öregember a második világháború után, aki 1953-ban bekövetkezett haláláig már így mutatkozott be: „Szép Ernő voltam?” Különös, de ha versei néha igazolják is a közkézen forgó legendák közül valamelyiket, a novellák nem. A novellaíró, talán mert nem lírai hőse, hanem szemlélője az életnek, sem a gyermeki gyámoltalanság, sem a bohém világfi szerepét nem ölti fel: már fiatalon is túlérett, megfáradt, az emberi szenvedés és nyomorúság látványától elcsigázott szellem, aki a legendák helyett Komlós Aladár jellemzését igazolja: „Alig lehetnek valakinek éberebb idegei, mint neki.” Aki a bohém Pestből is csak ennek a tarka és szomorú világnak a mélységes ismeretét és persze a gyöngéd iróniát őrzi meg.
A novellák, amelyekből e kötet teljességigényű válogatást ad, csak egyetlen legendát igazolnak maradéktalanul. Tudvalevő, hogy az első világháború idején hadba vonuló Szép Ernő a kardjára vésetett németül egy jelmondatot: „Élni és élni hagyni.” A két világháborút megjárt író a novelláiban úgyszólván senkit, még egy állatot sem pusztít el. -
Két kicsi hód
0Élt egyszer egy skót kisfiú – úgy hívták: Archie Belaney – aki annyira rajongott az indiánokért, hogy elhatározta… indián lesz. Alighogy iskoláit befejezte, áthajózott az óceánon, és bevetette magát Kanada őserdeibe. Az indiánok szívesen fogadták maguk közé, nevet is adtak neki. Így lett Szürke Bagoly, és ezt a nevet megtartotta haláláig. Népének nagy barátja, szószólója volt. Tudós természetkutató. Különösen a hódok életét tanulmányozta nagy elmélyültséggel. Cikkeket, regényeket írt az indiánokról, előadásokat tartott – népszerűsége nőttön nőtt. Mindenki indiánnak tartotta, csak halála után derült ki, hogy valójában fehér ember. 1880-ban született, és 1937-ben halt meg. Legnépszerűbb ifjúsági regénye a Két kicsi hód.
-
Két kutya beszélget
0Berganza és Cipion, a valladolidi irgalmasok kórházának alamizsnagyűjtő kutyái egy éjszakára csodálatosképpen hozzájutnak az emberi beszéd képességéhez. Ezen az éjszakán aztán kiöntik magukból mindazt, ami hosszú kutyalétük alatt szívüket nyomta. Minthogy sorsuk az emberhez kötötte őket, a szó természetesen az ember körül forog, és a két kutya lendületes dialógusán át különös beállításban tűnnek fel az emberi törekvések, erkölcsök, szokások.
-
-
-
Ki népei vagytok? – Whose People Are You?
0A Honvéd Táncszínház és Novák Ferenc negyven éves közös története elsősorban arról szól, hogyan lehet ezt a voltaképpeni holt nyelvet élővé tenni. A válasz: ahogy Bartók a népzenét, melyet „tiszta forrásból” merített, s alkalmasnak találta a legmagasabb rendű művészi tartalmak kifejezésére. Az autentikus táncanyagból készült koreográfiák vagy a csodálatos, s a világon alighanem egyedülálló táncház-mozgalom alkalmasnak bizonyult ugyan a néptánc életben tartására, de Novák és iskolája úgy gondolta, a néptánc nyelve többre is képes.
-
-
-
Kiborg – Tehetség
0Egy emlékezetét vesztett fiatalember ott reked egy megvadult robotok lakta városban. Társa egy titokzatos nő, aki azt állítja, ismeri az ő kilétét – de nem hajlandó elárulni. Együtt kell megtalálniuk a háborodott kiborgot, aki Robotváros utcáin ólálkodik, mint valami időzített bomba.
A Derecként ismert fiatalember és az Arielként ismert nő szeme előtt valóságos robotreneszánsz kezd kibontakozni: a pozitronikus tudat új képzőművészetet, zenét – és gyilkosságot szül… -
-
-
Kilenc
0„Hamsun, Sartre, Genet és Kafka ízeit véltem felfedezni Stasiuk könyörtelenül pontos, mégis drámai erejű prózájában. A Kilencnek minden jel szerint a kortárs regényirodalom kimagasló alkotásai között a helye. Egy gyökértelen, nyugtalan kelet-európai nemzedék portréja ez, meg egy városé, amely beletörődött, hogy a posztkommunizmus nem egészen az, aminek hirdetik” – írta Irvine Welsh a The New York Times Book Reviewban Stasiuk regényéről. A nálunk főleg egyéni hangvételű esszékönyveiről (Az én Európám, Hogyan lettem író, Dukla, Útban Babadagba) ismert lengyel szerző regénye pár évvel a rendszerváltás után játszódik: emberi sorsok véletlenszerűen ütköző biliárdgolyókként találkoznak az átalakulóban lévő Varsóban, egy adósságát visszafizetni próbáló kisvállalkozó krimielemeket sem nélkülöző történetével a középpontban. De Stasiuk esszéihez hasonlóan a Kilenc főszereplője is az idő, ez a „láthatatlan anyag”, amelynek árjával a hősök sikertelenül próbálnak szembeúszni.
-
-
Kincsem, Aranyos, Imperial és a többiek…
0Olyan könyvet tart a kezében az olvasó, amely nagy hiányt pótol a sportirodalomban: évtizedek óta nem jelent meg Magyarországon ilyen jellegű lovaskönyv. A szerzők a ló- és lovassport valamennyi ágát, fajtáját ismertetik; vázolják az ember és a ló kapcsolatának évezredes történetét s a lovaglás szerepét az általános kultúrtörténetben; feldolgozzák az ügető- és galoppversenyek páratlanul izgalmas és ugyanakkor ellentmondásos világát; felelevenítik az eddigi lovas-olimpiák eseményeit, egészen az 1964-es tokiói versenyekig.
Aki szeret búvárkodni a nevek, évszámok, eredmények rengetegében, ebben a könyvben nagyon sok kedvére való adatra bukkanhat: megismerkedhet többek között az eddig legeredményesebb magyar versenyló, Kincsem 54, megszakítás nélkül elért győzelmével, – s az „őt” rangsorban követő kimagasló „ló-egyéniségek”-kel: Tokióval, Patience-szal, Rascallal és a legutóbbi időkből Imperiallal.A magyar ugrólovak büszkeségének, Aranyosnak a tanulságokban bővelkedő „pályafutása” a könyv egyik legérdekesebb fejezete. S ami a lovassport kedvelőit érdekelheti: a díjlovaglás, a háromnapos military-versenyek, a díjugratások kialakulása, legfontosabb szabályai és eredményei, a híres-neves spanyol iskola érdekességei, az öttusa-lovaglás fejlődése, a hazánkban ma már ismeretlen lovaspólózás és lovas hajtóvadászat – mind megtalálható ebben a könyvben, amelyről elmondhatjuk: pótolja a több évtizedes hiányt.
A szerzők azonban vigyáztak, „nem estek át a ló túlsó oldalára”: teljességre törekedtek, de a könyv korántsem vált száraz adathalmazzá. Kellemes, csevegő, könnyed stílus, „story”-k, epizódok, kuriózumok megörökítése – ezek adják meg a könyv olvasmányosságát és biztosítják széleskörű sikerét. -
-
-
Kinizsi
0Kinizsi Pál a magyar történelem egyik különös és kiemelkedő alakja…
De ki volt valójában Kinizsi, akit már életében is legendák öveztek?
Aki Mátyás királynak malomkő tálcán szolgálta fel az italt?
Aki két halott törökkel a hóna alatt, egy harmadikkal a fogai között járta a győzelmi táncát a csata után?
Vajon miféle érdekek mozgatták az országot és az országnagyokat, s milyen szerep jutott mindebből Kinizsinek? A számtalan harci cselekmény mellett megismerheti a politikacsináló nagyurak, a korabeli udvari intrikák világát, valamint ugyancsak „megjelenik” Mátyás király híres Fekete Serege is, amelynek egyik vezére éppen Kinizsi lesz… -
-
-
-
Királyok könyve
0»Firdauszí hatalmas terhet tart. Hazájának, népének egész ősi történetét, történelemformálásban is részt vevő történetet, kultúrának alapot vető egykori kultúrák együvé fonódó, teremtő és alakító emlékét. A Szászánidák házának, korának oly emlékművét, mely egyébként összeomlott volna, megadta volna magát az időnek. Firdauszí összefogta az emlékeket, megőrizte a kincseket, példaként léptette fel az ősöket, és emberi mivoltukban is bemutatta a félistenbajnokokat. E tekintetben tehát – de elsősorban a mérhetetlen költői erővel eggyé fonódó kifogyhatatlan emberi gyöngédség okán – némi joggal nevezhetik hazája Homéroszának. S ezek mellett, de éppen nem ezektől függetlenül, a nagy összefoglaló nagy újító is; hazája Dantéjának is nevezhető, ő a későbbi perzsa költői nyelv megalapozója, bizonyos értelemben ő az első újperzsa költő.« (Devecseri Gábor)
-
Kirándulás a magyar multba
0Előszó: Sétára hívjuk az olvasót a régi magyar világba. Nem tróntermekbe, nem főúri kastélyokba, hanem a vidéki városokba, falvakba, tanyákra és ki a régi magyar pusztákra. Meglátogatjuk őseinket otthonukban, hétköznapjaikon, mindennapi munkájuk, mulatozásaik, szórakozásaik közben és katasztrófák idején. A történelem időgépén oly hirtelen lepjük meg őket, hogy nincs idejük történelmi pózba helyezkedniök, páncélt, díszmagyart ölteniök és fényképezőlencsénk a maguk természetes, emberi mivoltában, gyámoltalan kétségbeesésében, vagy hetvenkedő, boros mámorában, vagy imádkozó áhítatában örökíti meg – nem a történelemből ismert nagy embereket, hanem a tömegmagyart, nem a történelem nevezetes napjain, hanem elfelejtett dátumok alkalmával.
-
-
Kis Házak / Small Houses / Case mici
0A kis költségvetésű lakóháztervezők szívesen alkalmaznak könynyűszerkezetet, ami által a ház elzárt vagy nehezen megközelíthető helyen is felépíthető; ugyanakkor ötletes belső megoldásokat – összecsukható asztalt, függőágyat, fényáteresztő elemeket, jól kihasználható tárolóhelyeket – alkalmaznak. Könyvünk 25 kortárs példán keresztül mutatja meg, nnilyen nagyszámú építészeti megoldás kínálkozik kis alapterületű lakóházak igényes megvalósítására.
-
-
Kis magyar címertan
0E könyv célja, hogy rövidesen és népszerűen bevezesse az olvasót a heraldikai alapismeretekbe. Szeretne olyan mű lenni, amely a grafikusok, tervezők, városaik számára címert kereső tanácsi vezetők és a címertan iránt érdeklődő olvasók igényeit elégíti ki. Megismertet egyrészt a heraldika szabályaival, másrészt a régi és új magyar címerek jellegzetességeivel.
-
Kis magyar néprajz
0A mű 1940-ben és 1942-ben megjelent kiadás bővített és javított változata. Tartalmazza az azóta eltelt csaknem két évtized néprajzkutatási eredményeit. Foglalkozik a magyar népdallal, a népballadával, a népmesé-vel, a nép színjátékszerű szokásaival, a népművészettel, képet ad a nép hiedelemvilágáról, ünneplő szokásairól, hétköznapjairól, a parasztság társadalmáról, földrajzi és etnikai elhelyezkedéséről. Röviden áttekinti a ma-gyar népismeret történetét is.
A könyv nem tudományos igények kielégítésére, hanem elsősorban az érdeklődők számára készült. Mindazoknak, akik meg akarnak ismerkedni a paraszti társadalom és művelődés jellemző vonásaival. Az eredeti bevezető, amelyet annak ide-jén a fiatal pedagógus, kezdő néprajzos Ortutay Gyula irt, különös melegséggel szól a diákokhoz. Ma is fontos, érdeklődést keltő része ez n kiadványnak. -
Kis Szentírás
0ASzentírás a család és az iskola részére megjelent 4 kötetes munka rövidített lenyomata
-
Kísérlet a bánat ellen
0Ha valaki végiglapozza Nagy László ránk maradt spirálos füzeteit: a versek, a műfordítások műhelynaplóit, a javított, az összefirkált kéziratlapok tömkelegét, egy újfajta napló titkaiba pillanthat bele. Egy metaforikus naplóéba, amely szinte képsorszerűen eleveníti meg a versért folyó, változatos napi küzdelmeket…
(Csoóri Sándor) -