-
K. dosszié
0A K. dosszié „önéletrajz két hangra”: regényes párbeszéd Kertész Imre életéről – szüleiről, szerelmeiről –, pályájáról – a szellemi szabadság kivívásáról – és arról, hogyan függ össze a saját élete hőseinek sorsával, az élet az irodalommal.
E páratlanul személyes könyvből megtudhatjuk, e kettő szétválasztása nem is olyan egyértelmű. Meddig valóság és honnan fikció? Szolgálhat-e az irodalom tárgyául az egyénileg megélt borzalom és boldogság, és mennyiben tartozik ez az „egyéni” mindnyájunkra, akik olvasunk – akik őt olvassuk? Milyen korban nőtt fel, milyen másikban lett íróvá? Mennyiben befolyásolták e korok és légkörök műveit, mennyi szivárgott be mindebből regényeibe, novelláiba, nem is beszélve a főhősök vonásairól: Köves Gyuriéról, az Öregéről vagy K.-éről.
„Egészében véve, én a derű pártján állok” – mondja az író. Ez a derű hatja át a K. dossziét, amely ugyanolyan „botrányos”, mint Kertész Imre egész életműve. -
Kádár [2., javított kiad.
0Huszár Tibor akadémikus Kádár-életrajza – amely a politikusnak az 1956-os forradalom leverése utáni hatalomra kerülésétől haláláig terjedő időszakot öleli fel – a nagyközönség számára készült, színes stílusban megírt, ugyanakkor átfogó, tudományos igényű biográfia. Kádár János személye és politikája modern történelmünk központi és legvitatottabb kérdései közé tartozik.
-
Kaddis a meg nem született gyermekért
0A gyermek: a jövő. A meg nem született gyermek: a jövőtlenség bevallása. Mert a történelem démonikus személytelenségét mindig az egyes ember élete, szenvedései teszik szembetűnővé. És lehet sors a sorsvesztés, és lehet jövő a jövő elveszítése. A regény egy végletes, halálos pontosságra törő tudat ön- és történelemanalízise. Egy ember beszél arról, mi történhet azzal, akivel megtörtént a század botránya. De vallomása oly mély, hogy megértjük, ami vele történt, bármely totalitárius államban bármikor megeshet. (Temesi László)
-
Kadocsa, merre vagy?
0A népi irodalom legmarkánsabb költőjének prózai írásai. A kötet Sinka István összegyűjtött elbeszéléseit, újságcikkeit, sajtónyilatkozatait tartalmazza. ‘Szüleim nagyszalontai szegény parasztemberek voltak. Én is Szalontán születtem és ott is nevelkedtem. Szüleim szegénysége miatt az elemi iskolát is alig tudtam kijárni. Dolgoznom kellett. De már akkor, egész fiatal koromban éreztem, hogy van bennem valami. Munkám azonban annyira elfoglalt, hogy szinte elfelejtettem a régen tanultakat, és az írás-olvasást újra kellett tanulnom. Először gyerekes rigmusokat kezdtem el írni…’ (Sinka István)
-
-
Kakasviadal
0A Kakasviadal-t többek között az teszi izgalmassá, hogy torzó-szilánkossága mellett, vibráló, fájdalmas kifejezési vágy formájában, már ott van benne minden, amit Miller valaha is mondani akart. Leonardo még nem tud szabályos kört rajzolni, de Mona Lisa mosolya már ott van az első tanulmányrajzok ifjúkori maszatjában. E különös hangú „zsenge” megjelenése fontos pillanat a Miller-történetben, mert azt sugallja, hogy az úgy művészi, mint magánéletében hányatott sorsú író végre klasszikussá vált.
-
-
Kakuk Marci I-II.
0A híres és népszerű regény kilencedik kiadását tartja kezében az olvasó. Sikerére mi sem jellemzőbb annál, hogy az idők folyamán Tersánszky J. Jenő Kakuk Marcija jelképes alakká növekedett, és sajátos egyedülállóságában a magyar irodalom kimagasló személyisége lett, rangos ember a regényhősök sorában, jóllehet csak egyszerű piaci polgár volt – azaz csavargó. Nem voltak nagy tettei, jelleme sem éppen makulátlan, mégis meghódítja az olvasó szívét, mert az őt körülvevő szennyes világban Kakuk Marci a maga módján megállta a helyét, még ha a törvényes erkölcsök erkölcstelen képviselői szemében csak afféle „törvényen kívüli” gyanús elem volt is.
-
Kaland a vasúton – A magyar századforduló vasúti novellái
0A novellák szerzői: Thury Zoltán, Ifj. Móricz Pál, Cholnoky Viktor, Gárdonyi Géza, Szőllősi Zsigmond, Barta Lajos, Bartha Miklós, Szép Ernő, Lovik Károly, Kosztolányi Dezső, Krúdy Gyula, Szomaházy István, Szécsi Ferenc, Molnár Ferenc, Csáth Géza, Tömörkény István, Zöldi Márton, Nagy Endre, Berkes Imre, Ady Endre, Mikszáth Kálmán, Balázs Béla, Kovács Jenő, Szabóné Nogáll Janka, Móricz Zsigmond, Malonyay Dezső, Békefi Antal, Babits Mihály, Francsák Gábor, Sebők Zsigmond, Rákosi Viktor, Somlyó Zoltán, Kaffka Margit, Mira asszony, Siklósy József, Pálos Béla, Kanizsai Ferenc, Kazár Emil, Ifj. Görgey László, Boross Vilmos, Szabadi Sándor, Ifj. Hegedüs Sándor, Jákó János, Miklós Jenő, Harsányi Zsolt, Herczeg Ferenc.
-
Kalandozás a vadászat történetében
0Szakemberek is, laikusok is egyaránt örömüket lelhetik ebben a könyvben, amely nem tudományos igénnyel készült, minden részletre kitérő szakmunka, inkább csak ízelítő, színes, eleven metszet az ember egyik legősibb tevékenységének, a vadászatnak történetéből, amely szinte magának az embernek történetével egyidős. Az őskori barlangrajzokon megörökített, és ezek alapján rekonstruált vadászati módok szemléletes leírásai a későbbi irodalmi feldolgozások egyes jellemző részleteivel gazdagodnak. A szerző kronológiai rendben nyomon követi a vadászat történetét, az ősember létfenntartását biztosító, kezdetlegességében is bonyolult vadűző életétől a középkori és az azt követő évszázadokon keresztül, egészen napjainkig.
-
Kalevala
0Finn rokonaink közt a népies hagyományok iránt való érdeklődés igen régi. Első nyilvánulása összeesik az irodalom kezdeteivel. Agricola püspök, a finn írók őse, már figyelmére méltatja az ősvallás emlékeit és hosszú versben ismerteti a finn istenek sorsát. Porthan Henrik Gábor pedig, a finn történetírás atyamestere, buzgón gyűjti a finn népköltési termékeket már ugyanabban az időben, midőn Macpherson kiadja Ossian dalait, Percy az angol népdalok gyűjtésében fárad, és Herdertől megjelenik a Stimmen der Völker in Liedern című szép gyűjtemény.
Vikár Béla -
Kant prolegomenái minden leendő metafizikához, mely tudományként fog szerepelhetni
0Fordította s bevezetéssel ellátta Alexander Bernát
-
-
Karácsony Kolozsvárt
0Amint átmentem napjaim egyik gyümölcstelen pusztáján: találkoztam egy magános sírással. Ránéztem, és mintha már az én sírásom lett volna. A mindig új és mindig azonos századok egy örök testvérarcát hozta belém.
És akkor ezt a feladatot adtam fel magamnak: Beteszem ezt a sírást egy teljesen képtelen mesébe, melyben egytől egyig létezhetetlenül lehetetlen alakok szerepelnek, melynek minden eseménye, képe, mozdulata soha meg nem történt, soha sehol fel nem található képzelgés. Vajjon ezek a lehetetlen és valószínűtlen képzelet-cirádák át tudják-e muzsikálni más anya gyermekeibe ezt a nagyon emberi, mély gyökerű, időtlenül örök sírást? Sikerült-e, ítéljék meg mások. Mert én már nem ítélek, nem állítok és nem tagadok. Letettem az akarat hősi vértjét és felvettem az alázatosok köntösét. Életem, fájdalom, megszámlálható hátralévő napjait szerénységi dömpinggel töltöm s már e művecske mottóiban inflációt adtam belőle. Mert aki ott ül már a deltánál és hallja már az örökre elvivő habok zúgását, aki hallotta már sírni az emberi szenvedés minden Stradivariusát és látta az emberi nyomorúság minden arcát: az összetöri a tükrét. Mert olyan tükörben látja magát, melyet lehellet meg nem ver, hazug szemünk hazuggá nem tehet…
Szabó Dezső -
-
-
-
-
-
-
Kárpátalja gasztrokalauz
0Gasztrokalauz többféle létezik, de Ön most egy olyat tart a kezében, mint amilyen a beregi Mezőváriban sütött töpörtyűs pogácsa: sós, kifli alakú, és fanyarédes szilvalekvárral kínálják. Töpörtyűs pogácsa, mégis más. Magyar, de Kárpátaljára invitálja az olvasót, amely, ha a térképre nézünk, kiflit formázva simul Magyarország északkeleti határára, és ahol meleg barátsággal várják a látogatókat, ám ahová még kevesen látogatnak el.
-
Kárpátaljai kóstoló
0Széles e világnak nagy részét bejártam,
Íly káposztafejeket sehol sem találtam.
Csak annyit mondhatok, amerre jártam,
Dicsérte mindenki, fülemmel hallottam.
Na de nem dicsérem, dicsérje meg magát,
Mert belevágtam két oldal szalonnát.
Tizenkét disznónak elejét, hátulját,
Keresse meg benne ki fülét, ki farkát.Mivel a káposzta előttetek vagyon,
Ki-ki az evéshez jó étvággyal fogjon.
Restsége miatt éhen ne maradjon.
Nehogy majd a végén nekem panaszkodjon.
De, jaj Istenem, hol az eszem,
Ezt a tálat ide teszem. -
-
Kártyalexikon A-Z
0Alfabetikus rendben, 2015 címszóban szinte mindent tartalmaz ez a kötet a kártyáról és kártyázásról, amit csak tudni érdemes: kártyajátékok és elmélet, kártyatörténet és -kultúra, kártyafestők és -gyártók, múzeumok, nagy játékosok stb. Nemcsak hazánkban uttörő vállalkozás ez, széles e világon nincsen párja: 238 kártyajáték teljes, 100 változat kevésbé részletes ismertetését találja meg benne az Olvasó. A könyvet 24 színes tábla, 500-nál több fekete-fehér kép, karikatúra, ábra, táblázat gazdagítja. Úgyhogy aki szeret kártyázni, aligha mondhat mást: Na végre, ez aZ-
-
Kártyások könyve
0Szerzők: Dr. Kovács Endre, Dr. Zánkay Péter, Rodolfo, Dr, Berend Mihály, Dr. Lindner Gyula, Varga Péter
-
Kása
0Egy magyar pólós világsztár életének első harminchat éve.
Kásás Tamás: A meccsek utáni, kötelező interjúkon kívül mindig kerültem a nyilvánosságot. Most kivételt tettem. Ez egy brutálisan őszinte könyv. Felszabadítóan vidám és kegyetlenül tragikus egyszerre. Hősies és botladozó. Elegánsan könnyed és súlyosan alapos. A kötet nemcsak a vízilabdáról, érmekről, sztorikról szól, hanem valóban rólam. -
-
Kassák Lajos összes versei I-II.
0„A könyv anyaga: Kassák Lajos költői művei 1904-től 1967-ig; azaz a kötet hatvankét év munkáját foglalja magába.
A versek száma kétezren felül van, ezek között a 2-3 soros töredéktől a 14 soros szonetteken át a kb. 600 soros A ló meghal, a madarak kirepülnek-en keresztül a kb. 3500 soros prózaversben írt Máglyák énekelnek-ig a legkülönbözőbb terjedelmű művet megtalálhatjuk. a verstermés egésze mintegy 30 000 sor” – írja a kötet utószavában a költő felesége. Összes verseinek új, javított kiadása talán minden eddigi gyűjteménynél alaposabban, átfogóbban ismertet meg a modern magyar és egyeteme művészet egyik legsokoldalúbb, legérdekesebb alakjával. A költő az európai avantgarde alkotóival egyidejűleg vívta meg a maga művészi forradalmát, megkapóan új mondanivalóinak friss formát keresve és találva. Életszemléletének, valóságlátásának, szüntelenül változó s önmagához mégis mindig hű, szuverenitását a merész kísérletek közt is megőrző egyéniségének legtisztább, legérzékenyebb tükre: lírája.
„A versek végtelen, forradalmas, kaotikusan vajúdó, tűzben és füstben tekergő sorai a mai lelket zengetik meg – és a szavak, melyeket mintha felrobbantott volna a világ katasztrófája, új pályákon keringenek” – írta első, 1915-ös könyvéről Kosztolányi, s végigtekintve a kötetek során megértjük, hogy csak a korai művek gazdag, teremtő diszharmóniájából bontakozhatott ki az érett kassáki líra lenyűgöző szintézise, az a költészet, melynek ars poeticáját a költő így fogalmazta meg: „Az igazi nagy művész a rend és az egység odaadó szolgálatában dolgozik. Nem a személyének kijáró dicséret és kitüntetés érdekli, hanem a mű tisztasága, egyetemes érvényű tartalma, formai tökélye.” -
Kasszandra
0Az immár Európa-hírű írónő e legutóbbi művében, amely újabb olvasókat hódított meg Chirsta Wolf számára hazáján, az NDK-n kívül is, az ókori mitológiából ismert trójai királylányt, Kasszandrát állítja e régi témája ellenére is modern, aktuális, izgalmas regény középpontjába. Az érdekesen, feszültséget keltően visszapergetett cselekmény során a csalódott, visszautasított „isteni” szerető, Apollón által a jövőbe látás, jóslás képességével megajándékozott-megátkozott Kasszandra,a görögök bosszújára – a nagy háborúban Tróját éri a vereség után előre tudott halálára – várván, a híres mükénéi oroszlános kapu előtt, felidézi életét, mindazt, amit hű honleányként Trójában a királyi udvarban és szeretett városával kapcsolatban átélt: örömöket, majd a nagy tragédiát.
-
Kaszinózó táblabírák. (Korfestő történeti tréfák) 1-2.
0Előszó: A gondatlan életet élt táblabírák derűs óráinak megörökítésével oltárt emelek szívemhez nőtt anyai nagyapám, Eitner József emlékének. Az ezeréves multú Sümeg belvárosában tanyázott nemesurak barátja, négyévtized év előtt vert örökös tanyát városunk lankás temetőjének családi sírboltjában. Porladozó testéből elszállt nemes lelke azóta újra összeölelkezett táblaíró kortársaival. A túlvilági élet örök birodalmában talán most is együtt álmodoznak a letűnt nagy idők emlékeiről. A Fehérkövek mögül feltányérozó nap fényverése rávilágjt Kisfaludy Sándor sírszobrára.
-
Katasztrófák tanulságai
0A katasztrófák általában nem szándékosan, hanem véletlenül, spontán következnek be, ám a legtöbbször kapcsolatba hozhatók emberi mulasztásokkal és az előrelátás hiányával. Ahhoz, hogy a természeti eredetű vagy emberi gondatlanság nyomán bekövetkező elemi csapások várható hatásaira felkészülhessünk, ellenük hatékonyan védekezhessünk, fenyegetésük idejének és helyszínének minél pontosabb feltérképezésére és lehetőség szerinti előrejelzésére van szükség.
Az MTA Földrajztudományi Kutatóintézet – más hazai földtudományi kutatóhelyekkel karöltve – évtizedek óta hatékonyan foglalkozik a magyarországi árvizek, a felszínmozgásos folyamatok (földcsuszamlások, bánya- és folyópartomlások, talajpusztulás) geomorfológiai és hidrogeográfiai okainak feltárásával, valamint az ember építette műtárgyak esetében bekövetkező katasztrófák (ilyenek többek között a veszélyesanyag-tározók gátjainak átszakadásai) természetföldrajzi és antropogén eredetének vizsgálatával.
A szakkönyvekben, tanulmányokban, szakértői jelentésekben részben már napvilágot látott tudományos eredményeket összefoglaló és továbbfejlesztő, valamint a földrengések elleni védekezés stratégiai kérdéseit is bemutató kötet célja kettős. Egyrészt megismertetni a széles olvasóközönséget a hazai földtani veszélyforrásokkal és a katasztrófaföldrajzi kutatások legfontosabb eredményeivel. Másrészt felhívni a figyelmet arra, hogy a súlyos anyagi károkat okozó természeti folyamatok és események kiváltó okainak feltárásával a földtudományi (azon belül különösen a geomorfológiai) kutatások stratégiai szerepet játszhatnak e katasztrófák megelőzésében és a keletkező károk mérséklésében. -