-
A festészet rövid története. Giotto-Cézanne
0A kötet átfogó képet ad a nyugat-európai festészet fejlődéséről Giottótól Cézanne-ig. Szerzője, Michael Levey, a londoni National Gallery tudományos munkatársa, gondosan kiválasztott példákkal jellemzi az egyes festők művészi tevékenységét és a festészet fejlődésben betöltött szerepét. Levey a hatalmas anyagot biztos tudással kezeli, s határozottan elválasztja az értékest a talmitól. Bár gyakran friss, egyéni meglátással, állásfoglalással fűszerezi mondanivalóját, mindig megőrzi tudományos tárgyilagosságát, és kiváló arányérzékről tesz tanúságot.
-
-
A főhercegné és világa. Egy kalandos élet története
0„Hogyan lett a társadalom csúcsáról egy földbirtokos családból származó hölgy 1945 után az új rendszer számkivetettje? Megfosztották vagyonától, elvették budai palotáját, mezőtúri birtokát, sốt még egy ideig börtönnel is sújtották. Azonban nemcsak ő, hanem családja is megszenvedte a sztálinista önkény éveit. Testvérét börtönbe zárták, unokatestvérét és családját kitelepítették, unokaöccsét pedig az egyetem helyett munkaszolgálatra vitték. Ennek ellenére ő sosem terhelte környezetét szenvedéseiről szóló történetekkel, és sosem akart együttérzést kelteni felszámolásra ítélt osztálya iránt, hanem aktív munkával igyekezett túlélni az őt ért sérelmeket.”
Lelbach Gyula -
A föld alatti vasút
0Cora rabszolga egy georgiai ültetvényen, élete maga a pokol – a környezetében talán senki sem szenved annyira, mint ő. Anyja magára hagyta, barátai sincsenek, hiszen a rabszolgákat nem csupán az ültetvényesek sanyargatják, ők maguk is gyötrik társaikat, kegyetlenül, brutálisan. Cora úgy látja, nincs más lehetősége, mint a szökés. Amikor először hall a föld alatti vasútról, a rabszolgákat északra menekítő titkos szervezetről, elhatározza, bármi történjék is, útnak indul. Nem is sejti, milyen hosszú és gyötrelmes út vár rá…
-
A föld kincsei. Gazdasági földrajz mindenki számára
0Számos szövegközi ábrával, térképvázlattal illusztrált.
-
-
A földreszállt pokol – az isonzó eposza
0Részlet: A földreszállt pokol.
A Doberdo tábornoka mondotta először ezt a keserű, kénkőszagu, rőt lángba, fekete füstbe burkolt szót. És aki valaha ott járt a Karszton, e szennyesszürke kősivatagon, e sziklák és szakadékok zavaros tömkelegében, az látta, ahogy ez a kőtömb emelkedni kezdett, ahogy dörgés és villámlás között szállni kezdett fölfelé az alvilágból, amig éles szirtjeivel át nem törte a föld humuszát és kivetette magát a föld felszínére. És látta, ahogy alvilági szállása közben lemaródott, lesodródott róla minden élet. Vize, folyója ott maradt alatta, fűje, fája lemorzsolódott testéről. Csak a szikla, csak a kő szállít föl a földre. A legenda beszél bukott angyalokról, akik a mennyből a földre zuhantak. Itt forditva történt: itt a pokol szállt föl a földre. A Doberdo a földreszállt pokol. -
A folklorisztika alapfogalmai
0A kötet több mint ezer hosszabb-rövidebb szócikkében a folklorisztika és bizonyos rokon tudományok összehasonlító irodalomtudomány, néprajz, antropológia, poétika és esztétika, művelődéstörténet, kultúraelmélet, szemiotika legfontosabb fogalmait, jelenségeit rendszerezve és egymással összekapcsolva találja meg az olvasó. (Ugyanakkor nem találkozhat a népművészettel, a néptánccal és a népzenével összefüggő kutatások alapfogalmainak magyarázataival.) A tárgyalt fogalmak meghatározásai és azok rendszerezése különös gonddal készültek. Nem csak magyar, hanem nemzetközi áttekintést is adnak, s ezt gazdag szakirodalom-jegyzékkel egészítik ki. Külön előnye a kötetnek az, hogy egyetlen szerző felfogását és szóhasználatát tükrözi, és ezáltal összefüggő egészet alkot. Ennek köszönhető, hogy a közelmúltban különösen nagy számban megjelent hazai lexikonok között a jelen mű önálló jelenségnek tekinthető. Gazdag utalórendszere segítségével sok irányban tájékozódhat az olvasó észreveheti például a tág értelemben vett folklór sokrétűségét, szinte kimeríthetetlen gazdagságát. Ezért is javasoljuk az olvasónak, ne csak egy-egy címszóval ismerkedjen meg, hanem túllépve ezeken olvasgassa nagyobb számban a különböző témákról szóló, sok érdekességgel szolgáló áttekintéseket. A kötet bevezetése beavatja az olvasót a lexikonok és címszavaik készítésének különös világába.
-
A fotográfia nagykönyve. A fényképezés kultúrtörténete
0A FOTOGRÁFIA NAGYKÖNYVE az eddigi legteljesebb összefoglalás a kezdetektől napjainkig, szerzője fotótörténeti kánont alkotott. Közel 600 kép ismerteti meg az olvasót a fotózás történetével a művészet és technika, a szociográfia és divat, a háború és természetfotózás szemszögéből. Az olyan világfordító történelmi eseményekhez kapcsolódó fotók, mint Lincoln elnökké választása vagy MacArthur tábornok és Hirohitó császár első találkozása, meglepő részletekkel gazdagítják eddigi ismereteinket. Közelképet kaphatunk azokról az emblematikus fotósokról is, például Mathew Bradyről, Alexander Gardnerről, Edward Steichenről vagy Gertrude Käsebierről, akik egyéni szemléletükkel, technikai újításaikkal váltak e végtelen történet szereplőivé. E mozaik számtalan kockája a fotográfia teljes történetévé áll össze, melyet a kultúra lencséjén át szemlélhetünk.
-
A főzés alapanyagai
0Biológiai rokonságuk és felhasználásuk alapján rendszerezett színes kalauz – a gyümölcsök, zöldségek, fűszerek, húsok, halak, tészták és még sok más étek bemutatásával.
Alapvető tudnivalók a hétköznapi és különleges élelmiszerek eredetéről és tulajdonságairól.
Hasznos tanácsok és tippek az alapanyagok százainak elkészítéséhez és felhasználásához. -
-
A francia nemzet őszinte története
0Részlet. A gallok jóval Krisztus születése előtt északkeletről törtek közéjük, rájuk kényszerítették a legősibb területi felosztást, aminek a nyoma részben ma is kimutatható az egyházkerületekben s a legrégibb kormányzati központokban: a későbbi városokban. Alkalmasint ebben az időben keletkeztek a kiváltságosok nagy földbirtokai.
-
-
-
-
-
A háború visszatér…
0Nagyon szép dedikációval Marjay Frigyestől, „Pozzi belső munkatársától, 1938. dec. 31!”
-
A háborúnak vége
0„Három nap egy férfi életéből.
Három nap egy spanyol férfi életéből.
Vége a háborúnak, amely azonban még ránehezedik az egyének sorsára. A jelen: egy éledő ország, egy elaggott, nagyon fiatal ország. A nyaralók paradicsoma: tizennégymillió turista lógatja lábát a vízbe, a tranzisztorok lármájában.
Diego sorsa a forradalom, még ha néha az álom vagy fájdalom alakjában jelentkezik is. Három nap Diego Mora életéből, Párizsban; Spanyolország ránehezedik távoli jelenlétének teljes súlyával. Három nap, amelyet Juan – az elvtársa, fivére – keresésének szentel, akit veszély fenyeget.” -
A háborus Pest. 80 víg eset
0A Tábori Kornél (1867-1944) által szerkesztett sorozatok egyike a Vidám Könyvtár volt, amelynek legalább hatvan kötete jelent meg az 1910-es, 1920-as években. Korának szinte minden neves humoristája helyet kapott benne, többek között Nagy Endre, Szomaházy István, Karinthy Frigyes, Bródy Miksa és Pásztor Árpád.
-
-
A Habsburg-Monarcha alkonya
0A hazai és külföldi történeti irodalomban gyakran olvashatunk értékelő megjegyzéseket, sokszor igencsak eltérő megállapításokat az 1867-es kiegyezésről és a kiegyezés révén létrejött új hatalmi alakulat berendezkedéséről. A tájékozódni kívánó olvasó azonban mindeddig nem találhatott olyan összefoglaló munkát, amely a Habsburg-monarchia utolsó fél évszázadának alkotmányos rendszerét, az osztrák – magyar dualizmust átfogóan áttekintette volna. Ezt a hiányt pótolja Galántai József könyve. A szerző ismert kutatója a dualizmus korának. 1960-ban jelent meg „Egyház és politika” címmel a századforduló katolikus politikai mozgalmát bemutató könyve. 1967-ben publikálta „Az 1867-es kiegyezés” című munkáját. „Magyarország az első világháborúban” című kötete – 1964-ben és 1974-ben – két kiadást ért meg. Német nyelven adták ki 1979-ben „Az Osztrák-Magyar Monarchia és a világháború” című művét. 1980-ban került a könyvesboltokba „Az első világháború” című monográfiája. Legújabb könyvében módszeresen vizsgálja és rendszerezve mutatja be az osztrák-magyar kapcsolat intézményes formáinak belső szerkezetét és működését, a dualista rendszer reagálását a Monarchia belső és külső problémáira, különösen a két legjelentősebbre: az osztrák és a magyar birodalomrész nemzeti kérdéseire, valamint az első világháborúba torkolló, a birodalom felbomlásához vezető nemzetközi ellentétekre.
-
A haditérképek históriája. Fejezetek a térképészet és a katonaföldrajz történetéből
0A XIX. és a XX. századot átfogó utolsó száz évben érte el a térképezés és a térképkészítés a mai szintet. Létrejöttében az első és a második világháborúnak nem kis szerepe volt. A katonaföldrajz ebben az időben válik a hadtudomány fontos, a hadvezérek munkájának nélkülözhetetlen részévé. A technikai fejlődés – elsősorban a repülés, a légifényképezés és a fotogrammetika – hatalmas távlatokat nyitott meg a térképészet számára.
Hogyan alakulnak napjaink haditérképei, milyenek lesznek vagy lehetnek a jövő haditérképei – ezekkel a gondolatokkal zárják könyvüket a szerzők. -
A hagyomány szolgálatában
0„Válogatásom majd fél évszázad műhelymunkájáról ad számot. Részben folyóiratokban rekedt dolgozataim jelentősebb részét gyűjti össze, másfelől régen elfogyott könyveimből idéz egy-egy részletet. A szövegek elvi mondanivalóin nem módosítottam, még akkor sem, ha itt-ott már másként, érettebben fogalmaznám meg. Úgy véltem, hogy a kötetnek nemcsak az eredményeket kell bemutatnia, hanem számot illik adnia egy kutatásban eltöltött életpálya szellemi, módszerbeli hullámzásairól, kereséseiről is. A dokumentációkat az áttekinthetőség érdekében több helyen megrövidítettem, összevontam. A kötet laza taglalását érdeklődési köröm szabta meg. Életművemet elsősorban a népi hitélet, illetőleg a szegedi hagyomány és emberség vizsgálata jellemzi. Könyvem is elsősorban ezt az érdeklődést tükrözi. Végül néhány emberi portrét, illetőleg művet mutatok be, amelyek talán rólam is elárulnak egyet és mást” – írta könyvéről Bálint Sándor, néprajztudós, a szakrális hagyományok kiváló ismerője, a „szögedi nemzet” hűséges fia, aki már nem érthette meg munkája megjelenését.
-
A hagyományos kínai orvoslás
0Az évezredek óta „titokzatos Kina” eltűnőben van, s helyét mindinkább az új, mai Kína foglalja el. Egymás után válnak közismertté a különleges, „titokzatos” dolgok. Ezek egyike a hagyományos kínai orvoslás is. A régi kínai gyógyászat valóban egyedülálló, s kialakulása Kína évezredes elzárkózottságával magyarázható. Így érthető, ha az ókori kínai ember másképpen látta az ember és a természet viszonyát, az emberi test egészséges és kóros működéseinek okát, a gyógyítás lehetőségeit és módszereit stb. Ezekről ír könyve első részében Pálos István. A könyv második (nagyobbik) része ismerteti az egyes ősi gyógymódokat a tű-szúrásos (akupunktura), az égetéses vagy melegítéses (moxibuszció), a légzéses stb. kezelést, a hagyományos gyógyszerészetet és gyógyitási elveket -, amelyek használhatóságát a mai Kína orvosai modern tudományos módszerekkel vizsgálják. A kínai orvosok a régi gyógymódokat megtisztítják az elavult szemlélettől és magyarázatoktól, s a mai gyógyítás szolgálatába állítják, kiegészítve a modern tudományos módszerekkel.
-
A hagyományos világ alkonya Erdélyben
0A történetírás nagyon hosszú ideig a népek eredetmitoszával, az uralkodóházak és háborúik historiájával, majd pedig az állam történetével volt egyértelmű. Olyan sokáig, hogy ez az értelme a köztudatban – olykor a szakmai köztudatban is – itt-ott máig kísért. Pedig századok óta, hol alig láthatóan, hol követelőzőbben, van egy másik történelem is, amely tagadja a hagyományos képet, többet, mélyebbet akar tudni az emberi lét múltbeli kiterjedéséről.
Ezt a másik történelmet kívánja tanulmányával a szerző szolgálni. Arról szeretne szólni, aki a hagyományos történelemkönyvekből rendszerint kimarad: az átlagemberről. A közemberről – többszörös szűkítésben: mert a százarcú létből a végső kérdést, az életben maradás esélyeinek ügyét teszi alapszempontjává. S az életbiztonság dolgát viszont meglehetősen kis időegységben és térdarabkán vizsgálja: a szülőföldi tájak történetének abban a százéves szakaszában, amely 1848-at megelőzte. -
-
-
A harcoló finn hadsereg szelleme
01. A HARCTÉRI LEVELEK ÉRTÉKE ÉS JELENTŐSÉGE
A könyv szerzőjének fájdalmat legyőző élményben volt része, amikor 1941 őszén újból elolvasta egy a finn hadseregben küzdő fiatalembernek a harctérről küldött leveleit. Az azokba való elmélyedés arra indította, hogy egyéb írásbeli hagyatékát is tanulmányozza, miközben különböző érzelmek vettek erőt rajta. -
-
A harmadik udvarmester
0Diego Velázquez, a regény csendes hőse látszólag alig lép az események előterébe, ám négy évtizedet tölt a XVII. század első felének leghatalmasabb udvarában, a madridi Alcázarban. Itt félelmes megfigyelőképességével, művészetének géniuszával rögzíti le a spanyol világhatalom szétbomlásának oly válságos és változatos korszakát. A Spanyol Aranyszázad a rendkívüli szellemek különös ragyogásával árasztja el az alapjában szegény, kivérzett országot, mely fölött örök árnyékként húzódik meg az Inkvizíció.
-
A hársfa virága. 2., javított, bővített kiad.
0Ez a könyv nem csupán az 1956-os forradalomról szól, sokkal több annál: szépirodalmi dokumentumregény, mely az első világháború és napjaink közötti időszakot hús-vér emberek sorsán keresztül mutatja be. A szerző személyes érintettsége méltán hitelesíti a forradalmat követő megtorlás iszonyú gyakorlatát. A korabeli szereplők jellemábrázolásán keresztül megérthetjük Magyarország mai helyzetének, kettéosztottságának múltban gyökerező okait. A mai fiatalság számára ezek az írások elengedhetetlenül fontosak lennének!
-
A hasfelmetszés előnyei; A múlandóság cáfolatául
0A leginkább célravezetőnek azt látnám, ha az egész könyvet a „fül”-re nyomnák. Mert ez a könyv egy mondat az életemről és az életemből. S ez a mondat rövidebben el sem mondható. A könyv belsejében az üres lapok pedig jelezzék azt, amit még megírhattam volna és megírhatnék, és ami még mindig nem ugrana túl az egyetlen mondat határán.
Ez a megjegyzés komoly tréfa. Mellette a valóság pedig tréfás. Mert nem jó tréfa-e az, ha az ember legesettebb – mert lábadozó – korában írja, maga meglepetésére, azt a munkáját, ami őt magát a leginkább elszórakoztatja és továbbgondolkoztatja? És nem folytatódik-e az a jó tréfa akkor, amikor barátai, írótársai és olvasói azt mondják, hogy ők ugyanígy vannak vele? Nem teszi-e mindez boldoggá az építkezőt, aki nem úgy építkezik, mint a mérnök – terve szerint pontosan -, hanem egy még mérnökibb pontossággal régebbi és ősidőktől meglevő tervet teljesít be, úgy, mint a hód, a hangya vagy a fecske?