-
A Másik Ember
0„Élni nem túl könnyű. A közfelfogás úgy tartja, hogy az ember „alapvetően jó”, csak gyarlóságai, önzése teszik rosszá. Ebben a könyvben ezzel szemben azt állítjuk, hogy a szeretet érvényesítéséhez nem kell feltétlenül lemondanunk természettől adott „önzésünkről”. Könyvünk többféleképpen is olvasható: interjúkötetként, esszégyűjteményként, de feladat- vagy példatárként is. Két alapvető témáról gondolkodunk, és kínálunk mellé gyakorlatokat: a „jó, értelmes, igényes”, de leginkább Érvényes Életről és a Másik Emberről, aki ennek az érvényes életnek az élményéhez juttat bennünket. Útközben megvizsgáljuk az Én és a Szerep, a Világ Világossága és Egy-sége, a Való Világossága, a Kapcsolat, Bizalom és Önbizalom, a Méltóság és Kegyelem mibenlétét. S végül eljutunk ahhoz, ami mindezekben Egy: ez a Szeretet…”
-
A másik Magyarország. A magyar ellenállási mozgalom története
0Volt magyar ellenállási mozgalom? A következő lapokon nemcsak azt bizonyítjuk a tények és az adatok erejével, hogy volt, hanem ennél többet is: a hivatalos ország, a németekkel kollaboráló magyar állam mellett volt egy „másik” Magyarország és ez az igazi, ez fejezi ki a magyar nép és a magyar szellem valódi jellegét. Az „egyik” Magyarország Horthy, Bethlen, Gömbös, Bárdossy, Imrédy, Sztójay és Szálasi Magyarországa. Ez megcsinálta Európa első jobboldali ellenforradalmát, azután elnyomta a népet, politikáját a feudális nagybirtokos szempontok irányították, belevetette magát a revizionizmus illuzióiba, majd csatlakozott a németekhez és belesodorta a magyar népet a nácik háborújába…
-
A másik világ. Fényképezőgéppel a víz alatt
0A mély tengerekről tengeralattjárók, víz alatti robotok és más elmés szerkezetek segítségével kaptunk képe. A búvárfelszerelések tökéletesedésének köszönhető, hogy az emberiség kielégíthette csillapíthatatlan kíváncsiságát, s a sekélyebb vizekbe merülve megnyílt a víz alatti világ ismereteinek kincsestára.
E könyv célja, hogy bemutassa, milyen csodálatos a víz alatti világ, és mennyire megérdemli a védelmet. Az óceánok gazdagságát legszínesebben a hozzánk legközelebb eső parti vizek tanúsítják. A szerzők tengerbiológusok és egyben kitűnő fényképészek, akik színes felvételeken (ezek többségét ők maguk készítették víz alatti expedícióik során) tárják az olvasó elé a tenger világának egy-egy lenyűgözően érdekes élőhelyét, s általuk a víz alatti világ káprázatos sokszínűségét. -
A medúza pillantása
0A kör kerületének a pontjai különböznek egymástól, de a végtelen tér ellenében a maga páratlan módján mégis mindegyik ugyanazt a középpontot védi. A Medúza pillantásának hét fejezetéről is elmondható, hogy miközben mindegyik másról szól (a kereszt metszéspontjáról, a villámról, a középpontról, a határ átlépéséről, a káoszról, a lehetetlenről és a pillanat leigázó erejéről), mégis valamennyi ugyanazon láthatatlan fókusz felé igyekszik terelni a gondolkodást. E távoli középpont úgy múlja felül őket, mint a villám: megközelíthetetlenül, de parancsolóan. Mindegyik fejezet ugyanarra a kérdésre próbál valamilyen választ kicsikarni: LEGYŰRHETŐ-E AZ ELMÚLÁS MIATT ÉRZETT FÉLELEM? Észrevétlenül bukkan fel ez a kérdés, alattomosan hálózza be a gondolatokat, s végül olyasmivel szembesíti őket, ami kimondhatatlannak tűnik. Ettől remélnénk feleletet? A választ keresve e meg nem fogalmazhatót fogja vallatóra mindegyik fejezet: olyan helyzeteket és pillanatokat idéz fel valamennyi, amelyekben a kimondhatatlan és a megnevezhető érintkezésének a szenvedélyes élvezetnek és gyönyörnek, a félelemnek, a költészetnek, az elragadtatásnak, az undornak, az elveszettségnek az élményében részesül az ember. Ettől vár választ; még akkor is, ha a megnyugtató felelet hiábavalóságának az érzése is ekkor kísérti meg.
-
A megbetegítő mátrix – A kilépés gyakorlata
0A kollektív tudat ereje és hatása napjainkban hihetetlen módon megerősödött. Eddig sem lehetett elvonatkoztatni tőle, de erőteljes jelenléte és befolyása szembetűnő akadállyá lett az emberi tudat ébredésének folyamatában. Olyan sok törekvés van az emberekben a tisztánlátásra, megértésre, mégis ez az a terület, amelyhez nagyon nehéz hozzáférni. Olyan rejtett szálakon fűz magához, hogy feloldásukhoz még nagyobbat kell lendülni egy olyan sávon, amely már nem a gondolatok lineáris pályáján fut, hanem egy függőleges irányt kér – a meghaladásét. A világ egy kaleidoszkópszerű tér, melynek tükröződésében elvész az ember. Bárhova néz – önmagát látja. Lelkünk mélyre temetett árnyoldala az, amit fel kell tárnunk ahhoz, hogy megértsük mindazt, ami a világban történik. Magunkat. Az embert. Mert a világ nem más, mint az emberi tudat kollektív kivetülése.
-
A megboldogult
0Egy angol fiatalember, a kaliforniai állat-elhamvasztási vállalat alkalmazottja, beleszeret egy ultramodern amerikai temetkezési vállalat kozmetikusnőjébe. A lány öngyilkos lesz és testét az állat-krematóriumban égetik el… Ez a fantasztikus, lülönös szerelmi történet kitűnő alkalom a nagy angol szatíra-írónak, Evelyn Waughnak, hogy maró gúnnyal fesse le az amerikai civilizáció hagyomány- és kultúra ellenes kinövéseit, az angol meg amerikai gondolkodás ellentéteit.
-
-
A mélypont ünnepélye I-II.
0Sziművek, novellák, filmforgatókönyv, egy párbeszéd esszéregénye, valamint tanulmányok, esszék, cikkek, az élet és a gondolkodás, a művek és a művészet korunkat foglalkoztató nagy kérdései fölött való töprengések, amelyeket több mint három évtizeden át (s 1957-től az Új Ember szerkesztőségi munkatársaként) vetett papírra, egyszóval: Pilinszky János szinte láthatatlanul, korallszigetszerűen növekedett s nagyrészt ismeretlen prózai munkásságának gyűjteménye ez a kettős kötet, amely mind stílusának, mind pedig a gondolkodásmódjának és ihletének tekintetében a Trapéz és korlát, a Harmadnapon és a Szálkák költőjének költészetével egynemű szöveg. „A versek-ből ismert Pilinszky-hang ezekben is megszólal – állapítja meg költészet es próza kapcsolatáról a kiadvány előszavában Jelenits István, a gyűjtemény összeállítója, s szinte az aláírásnál is meggyőzőbben hitelesiti őket.” Ami pedig ezt a prózairói magatartást illeti, Pilinszky, „mióta tollat fogott a kezébe – olvashatjuk az előszóban, a Szent Ágoston-i vallomás-irodalmat művelte, akár verset írt, akár prózát. Nem úgy, hogy folyton önmagát elemezte, árulta volna: Rousseau magamutogató híúsága teljesen įdegen tőle. A szó megszokott értelmében nem is föltétlenul lírai a prózája, inkább tartozkodó, tárgyilagosságra törekvő. Mégis minden írása vallomás, gyónás, s az olvasót is arra készteti, hogy öszinte legyen önmagához, s nézzen szembe az emberi lét végső kérdéseivel.”
-
A mélység kényszere
0Három elbeszélés és egy elmélkedés.
A kötet nem mindennapi és nem mindennapi módon megírt történetek gyűjteménye. -
A menekültipar
0Egy könyv tabukról és tényekről. Tudta Ön, hogy már most is hárommillióan dolgoznak a bevándorlókért Németországban, háromszor annyian, mint az autóiparban, a BMW-től az Opelen át a Volkswagenig együttvéve? Nem? És azt, hogy a menekültipar Németországban évente 13 billió (!) forintos üzlet? Ha elolvassa Udo Ulfkotte tények sokaságával alátámasztott leleplező könyvét, másként fog gondolkodni a menekültkérdésről. Egy évvel a Magyarországon is nagy visszhangot kiváltó, Megvásárolt újságírók című médiakritikai könyve után újra forró témához nyúlt Udo Ulfkotte német tényfeltáró újságíró, aki 17 éven át volt a nagyhírű Frankfurter Allgemeine Zeitung haditudósítója és szerkesztő-riportere. Ulfkotte annak járt utána, hogy kik és mekkora hasznot húznak a milliószámra Európába érkező észak-afrikai, közel-keleti és közép-ázsiai menekültből? A kutatás eredményei még a sokat látott szerzőt is megdöbbentették. A média által világhírűvé vált a Willkommenskultur kifejezés, az Angela Merkel által meghirdetett nyitott kapuk politikája. Kevesen tudják azonban, hogy a menekültipar 2016-ra Németországban 42 milliárd eurós gigaüzletté vált. A bevándorlóimport fenntartása és növelése sokak érdeke, miközben hatalmas károkat okoz az európai adófizetőknek, akik egyre kevésbé érzik otthon magukat saját országukban. Róluk, a nyertesekről és a vesztesekről írta könyvét Udo Ulfkotte.
-
-
A Mester és Margarita
0„A kéziratok nem égnek el” – mondja Woland, Bulgakov regényének talányos Sátánja, s ez a szállóigévé vált mondat a szerző munkásságának, főművének, A Mester és Margaritának akár a mottója is lehetne. A regény-Bulgakov számos hánytatott sorsú írásához hasonlóan- csak jóval az író halála után, 1966-ban jelenhetett meg, s azóta világszerte töretlen a népszerűsége. A Mester és Margarita a világirodalom egyik alapműve, amelyben Bulgakov a szatíra, a groteszk és a fantasztikum eszközeivel részint szuggesztív képet fest a húszas-harmincas évek Oroszországáról, részint minden korra érvényes módon mutatja be a történelmi és személyes kínok, kötöttségek közt vergődő, hívő és hitetlen, nagyot akaró és tétován botladozó ember örök dilemmáit. Felejthetetlenek a regény figurái: Woland, aki egyszerre Sátán és a felsőbb igazságszolgáltatás képviselője; a Mester, aki a hatalmi gépezettel szemben álló Művész örök jelképévé vált, s aki regényen belüli regényben sajátos módon meséli el Jézus történetét; maga Jézus (Jesua), aki Bulgakov értelmezésében úgy elevenedik meg előttünk, mint nagyon kevés Jézus-regényben: Isten fia ő, de egyúttal modern, töprengő értelmiségi; a szörnyű fejfájással küzdő Pilátus, aki hiába látja a valódi értékeket, nem tud túllépni gyávaságán; a gyönyörűséges Margarita, aki maga az örök nőiesség…
-
A mester szavai
0Azért jöttem, hogy kimondjak egy szót, s most ki is fogom mondani. De ha megelőz a halál, akkor majd valaki kimondja holnap, mert a Holnap sohasem hagy hátra titkokat az Örökkévalóság könyvében. Azért jöttem, hogy a Szeretet dicsőségében és a Szépség fényében éljek, melyek Isten visszafényei. Itt vagyok, élek, s nem lehet száműzni az élet országából, mert élő szavaim által a halálomban is élni fogok. Azért jöttem, hogy mindenkiért és mindenkivel együtt legyek, s amit ma egyes-egyedül teszek, azt holnap a sokaság visszhangozza majd. Amit ma egyetlen szívvel kimondok, holnap ezer szívvel kimondatik.
-
A mesterséges ember
0A mesterséges intelligencia fejlődésével az emberek már nem sokáig maradnak a Föld legintelligensebb lényei, e folyamat pedig elkerülhetetlenül új irányokat hoz a szellemi képességeink fejlődése terén. Susan Schneider, a Baruch S. Blumberg NASA/Kongresszusi Könyvtár elnöke (asztrobiológia, felfedezés, tudományos újítás), illetve a Connecticuti Egyetem AI, elme és társadalom csoportjának elnöke. Kötetében arra hívja fel a figyelmet, hogy az önmagunkról, az elméről és az emberi természetről szerzett tudásunk mennyire drámaian meg tudja változtatni a jövőt, mind jó, mind rossz irányba. A mesterséges intelligencia pedig hatalmas, új teret nyitott az emberi elme fejlesztésére, ami az új anyagok és működési formák segítségével sokkal gyorsabb ütemben történik, mint a biológiai evolúció. A szerző a mesterséges intelligencia és a gépek autonóm rendszerekként való működését és ennek morális kérdéseit feszegeti, úgy kezelve ezeket, mint a filozófia és a tudomány között folytatott, lebilincselő párbeszéd.
-
A mezőelmélet a társadalomtudományban
0Kurt Lewin századunk egyik legnevesebb pszichológusa volt. Német származású, de a fasizmus uralomra jutása után az Egyesült Államokba emigrált, és legjelentősebb összefoglaló jellegű írásai már az amerikai környezetben születtek. A pszichológia történetében egyike azon kutatóknak, akik számos területen egészen új alapokra helyezték az addigi kutatásokat, és – néha vitatható, de mindig termékeny – elgondolásaikkal új perspektívákat nyitottak e tudományban. Alapvető elméleti megközelítésmódja, a dinamikus pszichológia azóta a legkülönbözőbb területeken vezetett régi jelenségek átértelmezésére és új összefüggések feltárására. Élete utolsó szakaszában Lewin érdeklődése a szűken vett pszichológiai problémákon túl társadalompszichológiai problémákra is kiterjedt. Egyik kezdeményezője volt a kiscsoportkutatásnak, s megállapításai (elsősorban a demokratikus és autoritárius légkörrel kapcsolatban) immár klasszikus érvényűek. Itt és más hasonló kutatásai során arra a részben ma is megoldatlan kérdésre keres választ, hogy hogyan, milyen közvetítéseken keresztül érvényesülnek az alapvető társadalmi determinációk az egyének, illetve kisebb csoportok életében. Válogatásunk Lewin életművének legjelentősebb darabjait tartalmazza, bemutatva csaknem minden problémát, amely életének egyik vagy másik szakaszában érdeklődése homlokterében állott.
-
A mi boldogasszonyunk. avagy Gaston Bodineau belga ezredes csodálatos kalandjai
0Egy kis társaság, mely néhány eléggé bizonytalan foglalkozású emberből verődött össze és titkos pálinkafőzésből igyekszik meggazdagodni, egy csodálatos szer segítségével átteszi működése színterét az ókori Pompejibe. Hamar beleszoknak az új életkörülményekbe. Folytatják nemes mesterségüket és néhány újítást is bevezetnek: a gladiátorokat megtanítják futballozni, a római előkelőségeket bridzselni, a lányok körében meghonosítják a bubifrizurát…
-
-
A mindennapi élet mágiája – A fény mágiája
0A mágia valójában erőt jelent, a képzelet önmagát megvalósító varázserejét””. S ha e varázserőt valaki megkérdőjelezné, az írónő az orvostudomány legújabb felismeréseire hivatkozik: „”amelyek szerint a legtöbb betegség pszichoszomatikus – idegi – eredetű, és többnyire valamely betegséget feltételező képzelgéssel, rettegéssel kezdődik””. A betegségbe menekülés „”teremtő képzeletünk”” kóros elburjánzásából adódik.Szepes Mária önfejlesztő gyakorlatai segítenek a kozmosz irányába szárnyat bontani, áttörni a „”beszűkült tér-idő káprázat ködfalait””. Velük – tapasztalni fogjuk – hatalmas gyógyító erő támad fel bennünk.Ne mellőzzük mindennapjainkban öngyógyító tanácsait sem, mert „”lábadozásunk örömét nagyobb aktivitás és fénylő egyensúly formájában nemsokára tapasztalni fogjuk””.Mindez összefügg A FÉNY MÁGIÁJÁval, amelyben a hermetikus filozófia titkos tanaival ismerkedhetünk, s általa erőnk (mágiánk) megszilárdul.
-
-
A Mitrohin-archívum
01992-ben a brit titkosszolgálat megszöktetett oroszországból valakit, akinek nyugati tartózkodása e könyv megjelenéséig titok maradt. Vaszilij Mitrohin majdnem harminc évig dolgoztt a KGB külföldi hírszerzéséért felelős Első Főigazgatóságának (KHEF) levéltárában, és 1972-ben ugyancsak ő felelt azért, hogy az archívumot átköltöztessék a Moszkva környéki új főhadiszállásra. A külföldi hírszerzés akkori főnöke, Vlagyimir Krjucskov (később az 1991-es moszkvai puccs vezetője) gratulált neki, amiért sikeresen átszállíttatta a levéltárat, és odaadóan „szolgálta az állambiztonsági szerveket”. Krjucskov viszont nem tudta, hogy Mitrohin titokban távozásra készült, és több mint egy évtizedet töltött azzal, hogy szigorúan titkos aktákat jegyzeteljen ki és másoljon le. A feljegyzéseit aztán rendkívül nagy kockázatot vállalva naponta kicsempészte a levéltárból, és nyaralójának padlója alatt rejtette el. „Kevés KGB-hivatalnok töltött annyi időt az akták olvasásával, mint épp Mitrohin, aki kijegyzetelte a külföldi hírszerzés aktáit. A KHEF-levéltár aktáival Mitrohin mellett csupán a rangidős hivatalnokok rendelkezhettek korlátlanul, egyiküknek sem volt viszont elegendő ideje arra, hogy a lejegyzésre kijelölt részeken kívül beleolvassanak az aktákba” – írja Christopher Andrew. Mitrohin iratanyaga, a Lenin-korszaktól az 1980-as évekig az FBI szerint „az eddigi legteljesebb és legátfogóbb titkosszolgálati dokumentum, amelyet valaha is bármely forrásból merítettek”. Christopher Andrew-nak, a modern hírszerzéssel foglalkozó nyugati történésznek ez a talált kincs, valamint más közreadott és eddig publikálatlan forrással kapcsolatban végzett kutatómunkája tette lehetővé, hogy új megvilágításba helyezze mind a Szovjetunió történetét, mind pedig a kelet-nyugat közt feszülő konfliktust. A Mitrohin-archívumnak ez az első kötete egyedülálló belső képet ad arról, hogyan épült be a KGB nyugaton, milyen titkos kapcsolatai voltak a nyugati kommunista pártokkal, milyen burkolt szerepet játszott, hogy Kelet-Európában fennmaradjon a szovjet birodalom, miféle brutális háborút folytatott a Szovjetunión belül és kívül a másként gondolkodók ellen – s tette mindezt olyan mértékben és oly változatosan, hogy korábban még csak elgondolni sem tudtuk volna.
-
A modern férfi születése
0Hogyan lesz a vadászó és párbajozó férfiból futballozó férfi? Mivel magyarázható, hogy bő száz év alatt oly mértékben megváltozik a férfiak viselkedése, hogy a korábbi harcias tevékenységek helyett másokat is szórakoztató közösségi játékokkal töltik szabadidejük számottevő részét? Milyen összefüggések létesíthetők a civilizáció folyamata és a férfibeállítódások átalakulása között? Mennyiben járulnak hozzá e változások a modern társadalom megszületéséhez? Ezekre és a belőlük fakadó rendkívül érdekes kérdésekre keres választ ez a mű, melynek további pikantériája, hogy magyarországi jelenségek vizsgálatát középpontba helyezve kíván egyetemes érvényű állításokat megfogalmazni.
-
A modern kor. A 20. század igazi arca
0„A húsz fejezetből álló könyv részletesen elemzi a század meghatározó eseményeit, különös tekintettel a totalitárius államok működésére, a bolsevik és a fasiszta típusú államrend kialakulására. Vizsgálódásai az egész világot érintő jelenségekre vonatkoznak, nem szűkülnek Európára. Külön elemzést szentel az Egyesült Államok huszadik századi történetének, az európai politikában játszott szerepének, és természetesen sem az afrikai, sem az ázsiai változások nem maradnak ki az analízisből. Paul Johnson műve nagyon sok információt tartalmaz, de stílusa révén mégis élvezetes, emészthető olvasmány. Aki ezt a művet türelmesen és figyelmesen végigolvassa, talán felelősségteljesebben fog viszonyulni a huszonegyedik századhoz.” (Körmendy Zsuzsanna)
-
A modern lawn-tennis sport
0Kelemen Aurél a Magyar Országos Lawn-Tennis Szövetség alelnöke, a Magyar Athletikai Club ügyvezető alelnöke
-
A modern táncművészet útján
0Öt tanulmányt foglal magában Körtvélyes Géza kötele; mind az ötöt egy célkitűzés vezeti: különböző oldalakról megvilágítani a táncművészet XX. századi fejlődését, felvázolni azokat az eszméket, törekvéseket és eszközöket, amelyek ezt a fejlődést világszerte elindították. Tehát megmagyarázni: mit nevezünk korszerűnek, modernnek a tánc, a balett területén. Körtvélyes a komplex munkamódszer híve. Ezért tanulmányai is sok oldalról közelítenek a problémához, a táncművészetben jelentkező új vonásokat a színpad, a muzsika és a képzőművészet századunkbéli fejlődésével összefüggésben vizsgálja. A kötet első két tanulmánya komplex vizsgálati módszert mutatja be, egy-részt a drámaiság, a zene és a tánc általános esztétikai kapcsolatainak megvilágításával, másrészt a század első felében felbukkant nyugati képzőművészeti, zenei és táncbéli stílusirányzatoknak tárgyalásával. Hasonló elvek alapján mutatja be a szerző a korai szovjet balett modern irányzatait ebben a tanulmányban számos eddig ismeretlen vagy kellően figyelemre nem méltatott összefüggés villan fel és lényegében ez a módszer hat-ja át a Csodálatos mandarinról szóló két tanulmányt is.
-
A modernizmus sorskérdései. Válság és megújulás a 19. és a 21. század festészetében
0Ki, milyen alapon, honnan „számítja” a képzőművészeti modernizmust? Szabadi Judit minden témában megtalálja azt a pontot, ahonnan ő másként látja, és teszi mások számára is beláthatóvá a már ismert vagy eddig még ily módon fel nem tárt művészettörténeti tényeket. Alkotói életútjának legfontosabb darabjait tartalmazó, szépirodalomként is olvasható könyve a modernizmus sorskérdésit koherens egységben láttatja. Egyedi szemléletét esszéisztikus stílusban fogalmazza meg, s tanulmányai továbbgondolásra késztetnek minden olvasót, legyen az „laikus” avagy szakember. A magyar századelő és az európai modernizmus egybejátszatása, egymásra-montírozása a korszak izgalmas aszimmetriája ellenére is megteremti az egységet a tanulmánykötet két ciklusa között. A könyvet olvasva talán lehetőség nyílik majd arra is, hogy tovább töprengjünk a magyar és az egyetemes festészet korrelációjának máig megoldadan kérdésein. A kötet az 1969 és 2005 között keletkezett, e kiadás számára kiegészített, nem egy esetben újrafogalmazott írásai egy gazdag tudományos pálya ívét rajzolják meg. Egy tudományos pályáét, mely önmagában is tananyag lehetne.
-
A mongolok titkos története
0A mongol nyelvnek és irodalomnak ezt a ma ismert legrégibb emlékét aránylag nemrég fedezték fel a világirodalom és a tudomány számára. Szövege kalandos úton hagyományozódott ránk, és mindmáig teljes homály borítja a szerző személyét, életét és működését. Nem tudjuk, mikor írta meg e művet a mongol Anonymus. Hallatlanul izgalmas olvasmány, mert – a szerző szándéka ellenére – leplezetlenül feltárja, mint indul el világhódító útjára a jelentéktelen kis mongol törzsfőnök fia, Temüdzsin, s mint lett Temündzsinből Dzsingisz kán, és milyen szerény kezdetekből sarjadt ki a hatalmas mongol világbirodalom.
-
-
A múlt arcai
0A múlt egyetlen eseményének és szereplőjének sincs örök időkre és mindenki által egyformán elfogadott olvasata. Bár a szakszerű történetírás elősegíti a biztosra vehető ismeretek folyamatos bővülését, a múlt totalitásának rekonstruálhatatlansága és a mindenkori társadalmak különböző szociokulturális csoportjainak eltérő értékszempontjai, valamint múlttal szembeni elvárásai elkerülhetetlenné teszik az interpretációk sokféleségét. Ez különösen az egyes közösségek sorsának alakulását alapvetően befolyásoló momentumok esetében van így. Ez a kötet a magyar történelem 9 folyamatosan vitatott eseménye és személye körül konstruált, és többnyire még napjainkban is konstruálódó diskurzusát mutatja be. Kitüntetett szerepet a történetírás teljesítményének, vagyis a historiográfiának tulajdonít, ám emellett a múlt egyéb reprezentációs formáit is vizsgálja. Törekvése, hogy világos különbséget tegyen a biztosra vehető adatok, lehetséges értelmezések és hipotézisek, valamint a múlt ismert valóságától elrugaszkodó hiedelmek, legendák és a politikai propaganda különféle termékei között.
-
A must és a bor egyszerű kezelése
0A szerző munkássága felöleli a szőlőfeldolgozás és a borkezelés különböző területeit.
Könyvében a helyes borkészítés alapjait mutatja be a legkorszerűbb ismeretekkel és mindenki számára érthető, egyszerű formában. Útmutatásai alapján – a szürettől a borkészítésig és kezelésig – a legkisebb szőlőmennyiséggel rendelkezők is jó bort készíthetnek. -
A művelt leány
0Az ember megműveli a földet, hogy így táplálja a belévetett magot és termést hozó növénnyé fejlessze.
De művelheti az ember a lelkét is, hogy abból gazdag, értékes életet fejlesszen. A tudás magában még nem műveltség, csak a lélekbe vetett mag. Hogy mivé fejlődik, az a lélektől függ.
A műveltség emberi méltóságunk tudata, mely minden cselekvés előtt elsősorban arra gondol: Illik-e ez az Isten képére és hasonlatosságára teremtett emberhez vagy sem?
A műveltség tehát voltaképen nem más, mint a tágabb értelemben vett illendőség. -
-
A művészet története
0Bevezetés (részlet): Az ókor kezdetei a történelem előtti idők homályába vesznek; elmosódottak és határozatlanok, s ilyen a kép is, amelyet az ember legrégibb művészeti tevékenységéről rajzolhatunk. A történelmi időket megelőző korszakot őskornak szoktuk nevezni; határtalan fogalom, időtlen idő, amely évszázezredeket ölel magába, az emberiség történetének legnehezebb éveit, annak a heroikus küzdelemnek korát, amelynek során az ember kiemelkedik az állatok közül s megalapozza az emberi művelődés csodálatos épületét. Az őskor kezdeteire soha többé nem fog fény vetődni; – vége a történelmi idők kezdeteivel keveredik.