-
Tanulmány a szabadságjogokról
03 000 Ft„A második világháborút követő időszak-ban Párizsban két értelmiségi szellemi és személyes párbajt vívott… Az egyik Jean-Paul Sartre egzisztencialista filozófus, a másik Raymond Aron szociológus és politikai kommentátor volt. Az első, mintegy 25 éven át tartó szakaszban Sartre, akinek nagy tehetsége volt a túlzó megfogalmazásokhoz és erkölcsi dilemmák dramatizálásához uralta a vitát, Aront mint a Nyugat védelmezőjét… gúnyolták. Az utóbbi másfél évtizedben elhalványodott Sartre neve, Aron viszont annak a francia liberalizmusnak a megtestesítőjeként jelent meg, mely szinte egyeduralkodóvá vált a valaha marxista ortodoxia uralta szellemi harctéren.” Daniel Bell
-
-
-
Tanulmányok a tradicionális íjászatról
04 500 FtEz a kötet az íjászattal foglalkozó kiterjedt irodalomból négy olyan művet tartalmaz, amelyek így együtt lényegre törően és szemléletesen képesek bemutatni az íjászat önmagán túlmutató, szellemi dimenzióit. Bár formailag túlnyomórészt kétségtelenül a távol-keleti tradicionális íjászattal, a kyu-doval foglalkoznak, a tanulmányokban a formán túli és feletti lényeg, valamint az egyetemes érvényű alapelvek jól kivehetőek. Ily módon hasznos támpontokkal szolgálhatnak nem csupán az íjászat elmélyültebb gyakorlói számára, hanem azok számára is, akik az ember szellemi léte, egy létrendi célba találás és ennek lehetséges gyakorlati vonatkozásai iránt érdeklődnek.
-
Tanulmányok Budapest multjából V.
05 000 FtA magyar multban Budavára olyan szerepet játszott, mint egykor Róma a rómaiak történetében. A római birodalom sorsa úgy a konzulok, mint a császárok idejében a főváros sorsától függött. Róma város hatalma és nagysága a birodalom hatalmát és nagyságát jelentette. Mikor a római főváros hanyatlott és barbár hódítók kezére jutott, vele a római birodalom is összeomlott. A magyar nép élete, történelmi fejlődése is így forrott össze Budavára sorsával. A budai vár volt minden időben a védő bástya és az életfeltétel a nemzet számára. Ez a sorsdöntő körülmény magyarázza meg, hogy miért jelentett nemzeti katasztrófát, százados bukást Budavára elfoglalása 1541-ben. Ez a csapás tetőzte be és tette végzetessé a mohácsi szerencsétlenséget. Budavára elfoglalásával biztosította az oszmán hatalom a maga uralmát Magyarország nagyrésze felett. A budai vár elestével elveszett, megsemmisült a Hunyadiak minden alkotása. A Budavárára támaszkodó török hódoltság azután másfél századig tartotta kezében a négy folyó között elterülő magyar földet.
-
-
-
-
Tapsrend
01 500 FtHa a mai vagy a jövendőbeli olvasó arra kíváncsi, milyen volt az élet 2010 és 2014 között Magyarországon, milyen volt a társadalom, a kultúra, a politika, a hétköznapi élet ebben az öt évben, minden bizonnyal többet tudhat meg Koltai Tamás új, gyűjteményes kötetéből, mint akár a kor napi sajtójából, vagy a korszakkal foglalkozó elméleti munkákból. A kötet minden írása mintha azt az alaptételt bizonyítaná, hogy a színház – a jó színház – mindig több önmagánál, mindig mélyen bele van ágyazva a körülötte létező, élő és lélegző világba. És a jó kritikus nem teheti meg, hogy nem mutatja fel ennek a beágyazottságnak minden aspektusát. Az egyes előadásokról szóló, szerzők, rendezők, színészek munkáját elemző írások együttese mint könyv egyszerre színháztörténet, kultúrtörténet, társadalomtörténet, a kor „testének” tulajdon alakja és lenyomata.
-
Tárgyak természetrajza
01 800 FtFEKETE GYÖRGY az Iparművészeti Főiskolán szerzett 1957-ben belsőépítész diplomát, s ez időtől kezdve 1964-ig dolgozott Gádoros Lajos építész műtermében az Általános Épülettervező Vállalatnál, majd önálló tervezőműtermet és műhelyt létesített. Ezekben oktatási, egészségügyi, igazgatási és kulturális nagyberuházások, bútor és tárgysorozatok tervezésével foglalkozott. Mintegy háromszázötven olyen irányú dokumentációt jegyez. Hazai és külföldi kiállítások tervei mintegy harminc országban és százhetven alkalommal valósultak meg. Pályázatokon murális faplasztikák elkészítésére is több alkalommal kapott megbízást. Mindezek elismeréseként lett Munkácsy-díjas, Érdemes művész. Több száz szakirodalmi cikk írója, hat televíziós környezetkultúra-sorozat forgatókönyvének szerzője, műsorvezetője volt. Igazgatta a budapesti Képző- és Iparművészeti Szakközépiskolát, valamint az Iparművészeti Vállalat megszűnéséig annak művészeti vezetője és a Magyar Képző- és Iparművészek Szövetségének az alelnöke volt. 1990-ben lett a Művelődési és Közoktatási Minisztérium kulturális helyettes államtitkára, parlamenti képviselő, ott a kulturális bizottság tagja. Egyik alapítója volt a Nemzeti Kulturális Alapnak, majd első elnöke is. 1996-ban habilitált egyetemi tanárrá a Nyugat-magyarországi Egyetem Alkalmazott Művészeti Intézetében Sopronban, amelynek ma professzor emeritusa. Újraalapította a Magyar Iparművészet folyóiratot, amelyet ma főszerkesztőként jegyez. Alapító alelnöke a Magyar Örökségeket Megnevező Bizottságnak, tagja a Magyar Művészeti Akadémiának, alelnöke a Nemzeti Társaskörnek, Magyar művészetért és hűség díjas, Zalaegerszeg és Tornyospálca díszpolgára. Könyv alakban megjelentek esszéi, versei, cikkgyűjteménye, művésztársaival folytatott beszélgetései, szakmai életművének katalógus-összeállításai, eddig tizenhét kötetben.
-
-
Tarlótűz, tábortűz
02 000 FtA tarlótűz alattomos, lappangó szörnyű veszedelem, a tábortűz vidám, pattogó, melegítő, éltető, tisztító, edző tüze cserkésznek, katonának, férfinak. Ezer év óta tábortűz mellett nő fel, tölti élete nagyobb felét a magyar férfi, ezer év óta tarlótüzek nyaldossák körül az ország határát innen és túl. Ennek a gondolatnak illusztrációja ez a remek könyv. Arról szól, milyen viszontagságok árán edződik, tisztul férfivá egy tizenkilenc éves fiatalember a nagy háború zivataraiban, hogyan lesz cserkészvezetői szerepéből egész életre szóló, a magyar ifjúságnak például szolgáló hivatás.
-
Tarnopolból indult el…
04 500 FtEz a legendás hírű regény bemutatja a zsidóság térfoglalását és viszonyát a magyarsághoz egy belopakodó, házaló galiciáner szédítő sikerein keresztül, a magyar történelem tragikus korának történetébe helyezve, kiváló irodalmi szinten. Az írót ezért a nagyszerű remekműért életfogytiglani börtönre ítélték.
-
Tarokk album
03 800 FtA tarokkjáték a XIX. század második felének egyik legnépszerűbb mulatsága volt: szívesen töltötték idejüket a tarokkasztalnál írók, politikusok, nemesemberek csakúgy, mint polgári-értelmiségi körök tagjai. Könyvünk a tarokkjáték különböző fajtáinak ismertetése mellett bemutatja a tarokk-kártya készítésének technikáit, a kártyafestőket, megismertet a tarokk-kártya eredetével és hazánkban előforduló típusaival. A több száz színes illusztráción – köz- és magángyűjtemények féltve őrzött ritkaságain – először láthatók összegyűjtve a korabeli Magyarország tájképeivel, különféle nemzetiségek viseletével, a bécsi tarokk hagyományos motívumaival, vagy pedig az első világháború döntő csatáinak képével díszített tarokklapok.
-
-
Tata várának látképe
0200 000 FtEredetileg megjelent Braun et Hogenberg, Civitates orbis terrarum c. nagy helyrajzi művének 6. kötetében (Urbium praecipuarum mundi theatrum sextum. Coloniae), Köln
-
-
Tatjána
01 500 FtTatjána Rejtő Jenő alighanem utolsó, kéziratban maradt, hosszabb lélegzetű műve. A kisregény igazi noir: egyes szám első személyben regéli el egy, a tisztesség útjáról le-letérő dokkmunkás kiábrándító kalandjait a kikötői alvilágban, mindezt egy férfiúi vetélkedéssel elegy, reménytelen szerelem árnyékában. És van egy halott is, merthogy egyik éjjel ismeretlen tettes leszúrta Alexandrovics Mirko Dimitrij volt cári tábornokot… A címszereplő, Tatjána igazi végzet asszonya, szovjet kém (vagy épp kettős ügynök?): a halálból tért vissza, zavaros politikai ügyei óhatatlanul sodorják tragédiába. „Tatjánával a hotelben ismerkedtem meg. Egy este, éppen kijöttem a szobámból, mikor új lakó érkezett. Férfiszabású bő felöltőben volt, kezében kis kézitáska, a fején sapkaszerű simuló kalap. Minden praktikus és egyszerű volt rajta. A kalapja alól két bronzvörös hajtincs látszott ki. Nem lehetett egészen fiatal, az orra körül két redő mélyült az arcába. Nagyon szép volt. Markáns, kissé durva, de mégis szomorúan szép nő volt Tatjána. A nevét akkor még nem tudtam. Egy másodpercre élesen felém fordult, végignézett rajtam, aztán benyitott szobájába. A mellettem lévő szobába. Valahogy megéreztem, hogy messziről jött, hogy felette áll e kis bűnözőknek, akik itt laknak. Az első pillanattól fogva érdekelt.”
-
Tátrai legendárium
01 500 FtA Magas-Tátra a mai napig fogalom a magyarság számára. Általában a földrajzi fogalmakkal néha kissé bajban vagyunk, mégis, ez a hegycsoport – több okból is – jóval ismertebb, mint bármely más magashegység a közelben, a távolabbi tájakról nem is beszélve. Neidenbach Ákos több évtizedes gyakorló hegymászóként, a magyar hegymászás történeti és irodalmi hagyatékának kutatójaként, számtalan igen érdekes históriai anyaggal ismerkedhetett meg. Ezek alapján a Magas-Tátra mondavilágára vonatkozóan lassan összeállt egy olyan eredeti képanyaggal gazdagon illusztrált gyűjtemény, amely nem csak a hegymászó, a Tátrát szerető turista, kiránduló vagy üdülő, de a hegyet még sohasem látó olvasó számára is érdekes képet adhat. A millenniumi évben megjelenő kötetben régi korok emberének gondolatairól, hiedelmeiről, és egyáltalán az embernek a hegyhez való viszonyulásáról kaphatunk ízelítőt.
-
Te meg én
0600 FtPaul Géraldy francia költő 1885. március 5-én született Párizsban Géraldy Le Fevre néven, és 1983. március 10-én halt meg. Te meg Én című kötetét még huszonnyolcadik születésnapja előtt adta közre, amely annak ellenére, hogy verseskötet, rendkívül népszerű lett. Egyesek szerint sikerének titka az volt, hogy „a szerelem mindenki által megélt fázisairól póztalan, csevegő stílusban volt bátorsága vallani.”
-
-
Tegnap / A Szörny
02 000 FtA világszerte hatalmas sikert arató regényeit és drámáit francia nyelven publikáló, 1956-ban Svájcba emigrált, de magát halála napjáig magyarnak valló Agota Kristof (1935–2011) e kötetében egy rövidsége ellenére is igencsak megrázó regény és négy – a magyar közönség számára eddig ismeretlen – dráma kapott helyet. A Tegnap, az írónő több mint 40 nyelvre lefordított, és itthon már három kiadást megért Trilógiája előtt született, önéletrajzi elemekkel átszőtt kisregénye látszólag az „idegenbe szakadt” magyarok beilleszkedésének nehézségeiről szól. A figyelmes olvasó azonban hamar rá fog jönni arra, hogy a szerző már e korai művében is ugyanazokat a kérdéseket feszegeti, amiket később a Trilógiában is felvet. Merthogy a Tegnap főhősének ugyanúgy a hazugság és az igazság relativitásából, illetve az írás és a valóság között mindig meglévő különbségből fakadó problémákkal kell megküzdenie, mint a Trilógia ikerpárjának. A 2007-ben a párizsi Seuil kiadónál megjelent Agota Kristof-drámakötet címadó darabja, A Szörny egy gyilkos vallás megszületésének hátborzongató története. Hasonlóan félelmetes – és elgondolkodtató – a másik három dráma is. Az út a betonlabirintussá silányított Föld vízióját tárja elénk, A járvány egy kis falu lakóit megtizedelő öngyilkosság-sorozat rejtélyét járja körül, a Vezeklés pedig egy különös házaspár szörnyű titkával ismerteti meg az olvasót.
-
Tegnap a Gyimesben jártam… Gyimes-völgyi lírai dalok
01 200 FtA bevezető tanulmányt Kósa László írta.
-
Tél
02 400 FtNégy ember tölti együtt a karácsonyt egy cornwalli házban. Hárman közülük rokonok, ám látszólag alig van több közük egymáshoz, mint a negyedik vendégnek, akit a véletlen sodort az útjukba. Art természetíró-blogger, aki túl van egy szakításon, ám nem akar egyedül érkezni az anyai házba, ezért magával viszi a buszmegállóban megismert Luxot, és ezer fontot fizet neki, ha három napig a barátnőjének adja ki magát. Anyja, Sophia mindent feláldozott a karrierjéért, nyugdíjas éveit magányosan tölti a hatalmas családi házban, ahová karácsonykor megérkezik a testvére, Iris. A tékozló lány fiatalkorában elhagyta a családját, hogy környezetvédelmi és atomenergia-ellenes aktivista legyen, amit a húga még mindig nem tud megbocsátani neki. Az álbarátnő érkezése felforgatja a család életét, a rég szőnyeg alá söpört konfliktusok felszínre kerülnek, és hosszú évtizedek után a két testvér végre újra elkezd közeledni egymáshoz.
-
-
-
Teleki Blanka
0450 Ft1846 tavaszán a Honderű című hetilapban feltűnést keltő cikk jelent meg. Egy arisztokrata hölgy közölte, hogy Pesten magyar nyelvű leánynevelő intézetet nyit. Az arisztokrácia gúnyolta a „hóbortos grófnőt”, aki ahelyett hogy rangjának és vagyonának megfelelő életet élne, a főrangú leányok magyarrá nevelését tűzi ki célul. Teleki Blanka nem törődött a gúnyolódókkal, és végül is sikeresen megvalósította elképzeléseit. Az 1848-as forradalom bukása után Teleki Blankát szabadságharcosok rejtegetése miatt perbe fogták, és hazaárulásért tízévi várfogságra ítélték. A „kufsteini mártír” szoborrá nemesedett alakját kelti életre Kertész Erzsébet regénye, azért a Teleki Blankáét, aki a kor legjobbjaihoz hasonlóan úgy érezte, hogy kötelességei vannak a haladás előmozdításában.
-
Teleki Pál halála
0800 FtVajon miért élt és él tovább évtizedekig amelynek tengelyében az áll, hogy gróf Teleki Pál magyar királyi miniszterelnök 1941. április 3-ára virradó éjjel nem öngyilkos lett, hanem a németek, a Gestapo áldozata? [… A kétségtelenül náciellenes Teleki-legenda erősödött a háború vesztének láttán; éberen maradása párosult a közgondolkodásban mindig erősen ott lappangó történetietlen történetlátással, a „mi lett volna, ha”, a „másként is lehetett volna” önmegnyugtató magyarázgatással. És párosult egy jogos lelkiismeretfurdalással is, amely különösen a hitleri Németország szövetségének közelebbi megismerésekor ébredt fel a magyarság sorsáért felelősen gondolkodó polgári politikusok fejében. Teleki a másik, az emberileg becsületes, de a „főcélt”, a revíziót mégis mindenek elé helyező politikus jelképe is lett. […] A történettudomány soha nem zárkózhat el attól a társadalomtól amelynek ír, és amelyről ír. Minél több, a tudomány eredményeivel, gondolkodásával nem egyező felfogással találkozik, annál szenvedélyesebben kell a nézetek genézisét felkutatnia és annál nagyobb türelemmel ismételten számba vennie, a közönség elé tárnia bizonyítékait. A Teleki-tragédiát is így kell kezelnie. Forrásként, az elmúlt évtizedek hazai közgondolkodásának lecsapódásaként. Meg aztán figyelmeztetésként. Ha nem tudjuk árnyaltan bemutatni közelmúltunk történéseit, akkor a közgondolkodás a legendák iránt fogékony marad.
-
-
Településásatások Tiszaeszlár-Bashalmon
04 000 FtA szerző, a Magyar Nemzeti Múzeum Középkori Osztályának munkatársa, 1962-ben egy Árpád-kori magyar falu tervszerű feltárását kezdte meg Tiszaeszlár határában. Az 1241. évi tatárjárás korában elpusztult falu élete a honfoglalás korában kezdődött. Az ásatás célja elsősorban az volt, hogy a megtelepedés folyamatára és a korai településviszonyokra fényt derítsen. A feltárásokon gazdagon bontakozott ki a falu képe: házak, műhelyek, gazdasági építmények, árkok stb. kerültek elő. A változatos tárgyi emlékanyag közvetlenül vallott a lakosság mindennapi életéről.
Ásatás közben derült ki, hogy a középkori falu területe évezredekkel korábban is lakott hely volt. Egy bronzkori település maradványai és egy III-IV. századi császárkori falu emlékei is feltárásra kerültek. Ez utóbbi az első nagyobb ilyen korú ismert településrészlet az Alföldön. -
-
Temesvári kalauz
01 000 FtA mi Temesvárunk Napjainkban egyre-másra jelennek meg a városi monográfiák, ismertetők, kalauzok, színes reklám-albumok. Román, német, angol, olasz nyelven mutatják be a város – Temesvár – történetét, iparát, fejlődését, kultúráját. Egy részük a múlt század negyvenes éveiben utoljára kiadott régió-történeti összefoglalók újabb kiadása, de akad közöttük olyan is, amely a kirándulóknak, látogatóknak szól, reklámcélokat követ. Aki alaposabban átlapozza ezeket, hamar észreveszi, hogy szinte valamennyi „kútforrása” a XX. század tízes éveiben összeállított dr. Borovszky Samu-féle Magyarország vármegyéi és városai sorozat jól dokumentált, szép kiállítású Temesvár kötete, amelyhez a jelenkori szerző itt-ott az azóta eltelt évszázad eseményeiről is csatol beszámolót. Magyar nyelvű várostörténeti kalauz, könyvalakban azóta sem látott napvilágot. Nehéz is felvenni a versenyt az elismert könyvvel, nem versenyezni, hanem a nyomában járni is nehéz. Pedig sokan igyekeznek megkeresni, azonosítani azokat a helyeket, épületeket, emlékműveket, amiket először ebből ismertek meg, innen tanultak meg értékelni. Megvannak-e még? Változtak-e? Mit közvetítenek felénk ma? Hiszen a lefolyt évtizedek alatt óriási változásoknak voltunk (vagyunk) szemtanúi.