-
Vajúdó élet
0Ez a könyv műfaját tekintve regény. Történelmi családregény. Éppen ezért nagyon sok valós tényt, megtörtént eseményt hűen tükröz, a szereplők jelentős része igazi, saját nevén szerepel. A tények felkutatásában, a történelmi események feltárásában sokan segítettek. Ajánlom e könyvet mindazoknak, akiknek ősei kemény, szívós munkával meleg otthont teremtettek leszármazottaiknak s kikre utódaik büszkék lehetnek.
Ajánlom e könyvet azon lajosmizsei lakosoknak, akiknek őei Jászberényből a XIX. sz. közepén települtek az akkori Lajos, Mizse és Bene pusztákra, hogy ott – sokszor csak posza homokon – kemény, szívós munkával mára egy virágzó várost, meleg otthont termetsenek, amelyre a késői utódok büszkék lehetnek, és amely követendő például szolgálhat előttük. -
-
-
Virágos Kalotaszeg
0Kalotaszeg falvain áthaladva mindenkit megragad az eléje táruló pompás kép: a viseletek színes kavargása, a házak díszes kapui, oromzatai, a faluszéli temetők faragott fejfáinak csoportja. Így írhattuk volna le még egy-két évtizede is Kalotaszeget, ha azóta korunk tömegcivilizációs sivataga nem akarná lerombolni mindent elsöprő erővel ezt a magyar oázist. Kikezdte a sors az Ady Endre festette büszke képet.
Bánffyhunyadon, Kalotaszeg központjában születtem. Különleges varázzsal hatott rám ez a meseszerű környezet. Anyai nagymamám mezőségi lévén, sok időt töltöttem ott is.
Korán ráébredtem a két vidék emberei és környezete közötti különbségre. De mitől kalotaszegi a kalotaszegi, és mi alakítja egy kis népcsoport arculatát? Melyek azok a szálak, amelyek összefűzik őket a magyarság többi csoportjával? A közös anyanyelven, életmódon, sorson kívül miben nyilvánul meg a jelrendszerek kapcsolódása? -
Volt egyszer egy mesterség
0Az égbe nyúló Javorníky kopár völgyeiben év a sebes folyású Kiszuca kietlen vidékén a fiúgyermekeket születésük órájában kenyérvető lapátra tették és kidugták az ablakon, e szavakkal: világgá fiam, világgá.
Igen, az ittenieknek világgá kellett menniük, hogy megkeressék kenyerüket. Drótosnak kellett állniuk, mert szűkebb szülőhazájuk nem tartotta el őket. A szlovákság kényszerű odisszeájának a történetét írta meg Vladimir Ferko, aki maga is régi drótos dinasztia sarja, így a beavatott hitelével vallhat földijerről, elődeiről. Könyve, amelyben korabeli dokumentumok, vissza emlékezések, még élő szemtanúk elbeszélései, szépirodalmi szemelvények váltogatják egymást, ipar- és művelődéstörténeti értekezés, etnográfiai és szociográfiai tanulmány, a szó igazi értelmében vett tudományos igényű és mégis olvasmányos tényirodalom. -
Zene, tánc, hagyomány
0Denis Galloway romániai fotói, 1926–1932 A közgyűjteményekben őrzött fotódokumentumoknak csak kis töredékét ismeri a nagyközönség. A fényképet készítő kilétére a legritkább esetben derül fény, sőt gyakran a képre vonatkozó alapinformációk is hiányoznak. A digitális technika fejlődése lehetőséget teremtett a fotóarchívumok szisztematikus feldolgozására. Az Erdélyi Néprajzi Múzeum 46 185 negatívot számláló archívumának digitalizálása 2006-ban kezdődött meg. A munka során egyre erőteljesebben körvonalazódott annak szándéka, hogy az egy-egy személyhez köthető fotóanyagot együttesként kezeljék, s a fényképanyag mellett azok készítésének kontextusait, a fényképezőgép mögött álló személyt is megismerhessük. Így került a nagyközönség elé az angol festőművész, Denis Galloway munkássága, aki a 1920-as és 1930-as években készített felvételeket az Erdélyi Néprajzi Múzeum számára. A néprajzi témájú felvételekből Tötszegi Tekla és Pávai István válogatták ki azokat, amelyek a népzene, néptánc, népszokás és a kapcsolódó hagyományok témaköréből valók. Annak érdekében, hogy az egyes felvételek sajátosságait kiemeljék, az érintett tájegységekről, azok néprajzi jellegzetességeiről ismertetést is adnak a szerzők. Reményeink szerint kiadványunkat egyaránt haszonnal forgathatják a folklór- és néprajzkutató szakemberek, a néphagyomány iránt érdeklődő szélesebb közönség és a míves fotográfiákban gyönyörködni tudó érdeklődők.