-
Szentemberek – a vallásos élet szervező egyéniségei
02 400 FtE kötettel a szegedi egyetem Néprajzi Tanszéke új kiadványsorozatát, a Szegedi Vallási Néprajzi Könyvtárat indítja útjára. A sorozat biztosítja az 1992 óta kétévenként nemzetközi keretben megrendezett tematikus tudományközi (interdiszciplináris) vallási néprajzi konferenciák tanulmánnyá átdolgozott előadásainak és közléseinek, valamint más különböző tematikus feldolgozásoknak, monográfiáknak a megjelenését. Elsősorban az európai keresztény (katolikus és protestáns alapú) népi vallásosság múltbeli és jelenkori állapotának, társadalmi szerepének, megnyilvánulási formáinak sokszempontú elemzését és értelmezését tartja feladatának. A Szegedi Vallási Néprajzi Könyvtár sorozatban magyar és idegen nyelvű kiadványok egyaránt helyet kapnak.
A Szegedi Vallási Néprajzi Könyvtár első kötete a „Szentemberek – a vallásos népélet szervező egyéniségei és jeles alakjai” címmel 1992 októberében megrendezett 1. Szegedi Vallási Néprajzi Konferencia számos tudományágat (történettudomány, irodalomtörténet, egyháztörténet, szociológia, néprajz) érintő előadásait teszi közzé. Konferencia sorozatunk tematikusan felépített (1992: Szentemberek – a vallásos élet szervező egyéniségei és jeles alakjai; 1994: Mária tisztelete a népi vallásosságban; 1996: A szenttisztelet történeti rétegei és formái Magyarországon és Európában). Egy-egy téma több tudományág oldaláról való megközelítése konferencia köteteinket hasznos kézikönyvvé teheti. -
Szigetköz
02 000 FtA szerző a táj szülötte, így a személyes élmények ereje hatja át a könyvet, egy életen át végzett gyűjtőmunkája összefoglalását. A színesen, ízesen megírt kötetben részletes leírást kapunk a tájról, a táj adottságaihoz alkalmazkodó, ősi és újabb foglalkozásokat folytató emberről, szokásairól, hiedelemvilágáról, népköltészetéről. Mivel a sok rét és a kiterjedt ártéri erdők elsősorban az állattartás meg a halászat kifejlődésének kedveztek, így ez a két foglalkozási ág – és a hozzájuk kapcsolódó egész folklóranyag megkülönböztetett figyelmet kap a műben.
-
-
Tegnap a Gyimesben jártam… Gyimes-völgyi lírai dalok
01 200 FtA bevezető tanulmányt Kósa László írta.
-
Temetők népművészete
01 300 FtA falvak képéhez tartozik a temető is, a népművészet többi ágával rokon tárgyi emlékeivel.
A szerző elsősorban a történeti hagyományok, a település és a összefüggéseibe ágyazva mutatja be a különböző sírjelek gazdag változatait. Az egyes temetőtpusok – amelyek kialakulások kora, a temetkezési szokások és vallási felekezetek szeirnt térnek el – bizonyos mértékig eleve meghatározzák a sírok és síremlékek jellegét. A főbb formák és anyagok szerinti rendszerben bemutatott keresztek, fejfák, kopjafák, sírkövek és díszítményeik egy bonyolult jelrendszer a falusi társadalom tagozódásának, gondolatvilágának és változásainak sajátos tükörképét nyújtja. A temetőket, illetve fejfákat övező félelemmel vegyes tisztelet sok hiedelemből és hiedelemcselekvésből kitűnik, a faragó számára azonban a fejfa csak egy a készítendő használati tárgyak sorában. Ebben rejlik az alkotó biztonsága, mellyel képes művében a hagyományt újrafogalmazni és így megerősíteni. A szöveget 31 szövegközi rajz és a szerző felvételei – 40 fekete-fehér és 16 színes – illusztrálják: közülük nem egy ma már elpusztult sírjel emlékét őrzi. -
Temetőkert
05 000 FtAz ember élete során előbb-utóbb találkozik a temetővel. Az ismeretség először csak felületes, de aztán eljönnek a napok, mikor kikerülhetetlen a találkozás. Az első út alkalmával a ravatal bódulatából még fel sem ocsúdhat. De mikor rádöbben, hogy valaki hiányzik a környezetéből, akkor támad fel a kapcsolat közte és a temető között. A kötődés később csak erősödhet, mert valamit mégis tenni kell a sírral, legalább évenként néhányszor kijárni.
A látogatások képekben rögződnek a sírhantról, kolumbáriumról, a környező temetőkertről. A látottakhoz problémák kapcsolódnak, meg élmények is. Egyszer a korán nyíló virágok meglepetése, a gyakran látott szomszéd tanácsai a temetői szolgáltatásról vagy máskor az útjába kerülő sírkövek fájdalmas, giccses romantikája. A jó szemű megfigyelőnek lassan feltárul ez a külön világ, a békesség kertje, és nem csupán személyekkel ismerkedik, hanem leolvassa róla szűkebb hazájának, múltjának, jelenének kultúráját is. -
-
Újabb paraszt dekameron. A szerelemről és a házasságról
02 000 FtA világirodalom egyik nagy mesterének, a népi értékek felfedezőjének, Boccacciónak elbeszélései ihlették a szerző címadását, amikor előző kötetében egyeten falu, Szék népi prózájának legkiválóbb darabjain kísérte végig az ember életét bölcsőtől a koporsóig.
Nagy Olga újabb válogatása a paraszti élet legnyilvánosabb és egyben legintimebb viszonylatait járja körül: a szerelem, a házasság témaköréből nyújt át a romániai magyar nyelvterület legkülönbözőbb tájairól „hagyományos” és boccacciós hangulatú tréfákat és kimondottan erotikus meséket, elbeszéléseket. Ezekben éppúgy vall magáról és környezetéről a népi mesemondó, mint az ún. igaz történetekben, csupán az elbeszélés struktúrája változik – az én-t felváltja a mesei fordulat: „volt, hol nem volt”. -
Úz-völgyi magyarok
06 000 FtBÁRTH JÁNOS néprajzkutató, történész, nyugalmazott múzeumigazgató (Kalocsa, Kecskemét), címzetes egyetemi docens (Szeged).
1944. december 15-én született a hajdani Bács-Bodrog vármegye legészakibb szögletében, Jánoshalma határában, az illancsi tanyavilágban. Kalocsán járt gimnáziumba (1959-1963). A budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemen történelmet és néprajzot tanult (1963-1968). Bács-Kiskun megye múzeumaiban, leginkább múzeumigazgatóként dolgozott (1968-2007). Rendszeresen tanított a Szegedi Tudományegyetem Néprajzi és Kulturális Ant-ropológiai Tanszékén (1999-2024). Jellemző kutatási területei, a Duna-Tisza köze és a Székelyföld. -
-
Vajúdó élet
01 000 FtEz a könyv műfaját tekintve regény. Történelmi családregény. Éppen ezért nagyon sok valós tényt, megtörtént eseményt hűen tükröz, a szereplők jelentős része igazi, saját nevén szerepel. A tények felkutatásában, a történelmi események feltárásában sokan segítettek. Ajánlom e könyvet mindazoknak, akiknek ősei kemény, szívós munkával meleg otthont teremtettek leszármazottaiknak s kikre utódaik büszkék lehetnek.
Ajánlom e könyvet azon lajosmizsei lakosoknak, akiknek őei Jászberényből a XIX. sz. közepén települtek az akkori Lajos, Mizse és Bene pusztákra, hogy ott – sokszor csak posza homokon – kemény, szívós munkával mára egy virágzó várost, meleg otthont termetsenek, amelyre a késői utódok büszkék lehetnek, és amely követendő például szolgálhat előttük. -
-
-
Virágos Kalotaszeg
03 000 FtKalotaszeg falvain áthaladva mindenkit megragad az eléje táruló pompás kép: a viseletek színes kavargása, a házak díszes kapui, oromzatai, a faluszéli temetők faragott fejfáinak csoportja. Így írhattuk volna le még egy-két évtizede is Kalotaszeget, ha azóta korunk tömegcivilizációs sivataga nem akarná lerombolni mindent elsöprő erővel ezt a magyar oázist. Kikezdte a sors az Ady Endre festette büszke képet.
Bánffyhunyadon, Kalotaszeg központjában születtem. Különleges varázzsal hatott rám ez a meseszerű környezet. Anyai nagymamám mezőségi lévén, sok időt töltöttem ott is.
Korán ráébredtem a két vidék emberei és környezete közötti különbségre. De mitől kalotaszegi a kalotaszegi, és mi alakítja egy kis népcsoport arculatát? Melyek azok a szálak, amelyek összefűzik őket a magyarság többi csoportjával? A közös anyanyelven, életmódon, sorson kívül miben nyilvánul meg a jelrendszerek kapcsolódása? -
Volt egyszer egy mesterség
01 500 FtAz égbe nyúló Javorníky kopár völgyeiben év a sebes folyású Kiszuca kietlen vidékén a fiúgyermekeket születésük órájában kenyérvető lapátra tették és kidugták az ablakon, e szavakkal: világgá fiam, világgá.
Igen, az ittenieknek világgá kellett menniük, hogy megkeressék kenyerüket. Drótosnak kellett állniuk, mert szűkebb szülőhazájuk nem tartotta el őket. A szlovákság kényszerű odisszeájának a történetét írta meg Vladimir Ferko, aki maga is régi drótos dinasztia sarja, így a beavatott hitelével vallhat földijerről, elődeiről. Könyve, amelyben korabeli dokumentumok, vissza emlékezések, még élő szemtanúk elbeszélései, szépirodalmi szemelvények váltogatják egymást, ipar- és művelődéstörténeti értekezés, etnográfiai és szociográfiai tanulmány, a szó igazi értelmében vett tudományos igényű és mégis olvasmányos tényirodalom. -
Zene, tánc, hagyomány
04 500 FtDenis Galloway romániai fotói, 1926–1932 A közgyűjteményekben őrzött fotódokumentumoknak csak kis töredékét ismeri a nagyközönség. A fényképet készítő kilétére a legritkább esetben derül fény, sőt gyakran a képre vonatkozó alapinformációk is hiányoznak. A digitális technika fejlődése lehetőséget teremtett a fotóarchívumok szisztematikus feldolgozására. Az Erdélyi Néprajzi Múzeum 46 185 negatívot számláló archívumának digitalizálása 2006-ban kezdődött meg. A munka során egyre erőteljesebben körvonalazódott annak szándéka, hogy az egy-egy személyhez köthető fotóanyagot együttesként kezeljék, s a fényképanyag mellett azok készítésének kontextusait, a fényképezőgép mögött álló személyt is megismerhessük. Így került a nagyközönség elé az angol festőművész, Denis Galloway munkássága, aki a 1920-as és 1930-as években készített felvételeket az Erdélyi Néprajzi Múzeum számára. A néprajzi témájú felvételekből Tötszegi Tekla és Pávai István válogatták ki azokat, amelyek a népzene, néptánc, népszokás és a kapcsolódó hagyományok témaköréből valók. Annak érdekében, hogy az egyes felvételek sajátosságait kiemeljék, az érintett tájegységekről, azok néprajzi jellegzetességeiről ismertetést is adnak a szerzők. Reményeink szerint kiadványunkat egyaránt haszonnal forgathatják a folklór- és néprajzkutató szakemberek, a néphagyomány iránt érdeklődő szélesebb közönség és a míves fotográfiákban gyönyörködni tudó érdeklődők.
Honterus Antikvárium és Aukciós Ház
