• Hangszerész mesterség

    0

    600 Ft
    Kosárba teszem
  • Herman Ottó élete

    0

    1 500 Ft
    Kosárba teszem
  • Hódmezővásárhely településnéprajza, hagyományos gazdálkodása

    0

    Jókai Mór a puszták metropolisaként” aposztrofálta Kecskemétet. Valóban, a tágas határral rendelkező patinás mezőváros hatalmas pusztaságot birtokolt a XVII. században, de még a XIX. században is maradt néhány pusztája, amely tekintélyes méretűvé növelte területét. A jeles író – aki abban a mezővárosban joghallgatóskodott -, ha ismerte volna közelebbről Hódmezővásárhelyt, bizonyára rávonatkozóan, még inkább használta volna ezt a megtisztelő jelzőt. Ha a XIX. század végi adatokat vesszük tekintetbe, vagy a XX. század elejit, akkor megállapíthatjuk, hogy Hódmezővásárhely a maga mintegy 132 ezer katasztrális hold nagyságú területével az óriás határú települések sorába tartozik az Alföldön (Debrecen 160, Kecskemét 150 ezer kat. hold). A közvetlen szomszédságában fekvő Szeged 140 ezres nagyságrenddel alig haladja meg Hódmezővásárhely területét. Debrecen és Kecskemét belső határától messze távol is feküdtek puszták, viszont Szegedhez hasonlóan, Hódmezővásárhely abban a szerencsés helyzetben volt, hogy pusztái közvetlenül körbe vették, és a belső és külső határ egységesen összetartozott. Így valóságosan is Hódmezővásárhely a puszták,metropolisának” tekinthető.
    Kutatómunkánkban ennek a tekintélyes mezővárosnak szentelünk különösebb figyelmet. A szűkebb tájban vizsgáljuk a települést, kialakulásának táji és történeti körülményeit. Elsődlegesen is a társadalmi és birtokviszonyokra leszünk tekintettel, hiszen azok alapvetően meghatározták a település szerveződését, a településrendszer kialakulását, az élet kereteit. A településnéprajz kutatási célkitűzése is ez egyben. Lehetőség adódik arra, hogy a települési keretek között a gazdálkodásra is figyelemmel legyünk. Annális inkább, mivel a gazdasági, határhasználati viszonyok döntően meghatározták a településrendszer kialakulását.

    1 200 Ft
    Kosárba teszem
  • Hungarian Csángós in Moldavia

    0

    kiadói fűzött táblakötés

    1 000 Ft
    Tovább olvasom
  • Istenek vándorútján

    0

    Tanulnányok Voigt Vilmos tiszteletére

    3 600 Ft
    Kosárba teszem
  • Japán ország

    0

    Részlet a könyvből:
    Egy hamvas arcú, ferde, de csillogó szemű fiatal leány, aki mosolyogva kér, hogy letörjed: így élt képzeletünkben Japán. A szíves, de felületes európai olvasó képzelete az utóbbi időben még egy kevéssé kiszínesedett : az illető leányka puha, barna haját bele foglalta fehér, vagy sárga kiku keretbe; nagy és illatos krisantemumok közül mosolygott ki a szűzies vagy bájosan romlott lény. És angol dalokat énekelt, kissé fáradt, de érzéki és meleg hangon. Mondanom sem kell, hogy ez európai közképzelet a színpadról szítta tele magát, onnan táplálkozott és a tiszteletreméltó és ismert európai nagy gésákon keresztül jutott el a kelet-ázsiai titokzatos kis gésákig. Ezeken kívül japán tudásunk érdekében erősen működött egy igen színes és – úgy mondják – magát is színező iró-gésa, a nevezetes Pierre Loti, tengerésztiszt a francia hadseregben és akadémikus.

    6 000 Ft
    Kosárba teszem
  • Kis magyar néprajz

    0

    A mű 1940-ben és 1942-ben megjelent kiadás bővített és javított változata. Tartalmazza az azóta eltelt csaknem két évtized néprajzkutatási eredményeit. Foglalkozik a magyar népdallal, a népballadával, a népmesé-vel, a nép színjátékszerű szokásaival, a népművészettel, képet ad a nép hiedelemvilágáról, ünneplő szokásairól, hétköznapjairól, a parasztság társadalmáról, földrajzi és etnikai elhelyezkedéséről. Röviden áttekinti a ma-gyar népismeret történetét is.
    A könyv nem tudományos igények kielégítésére, hanem elsősorban az érdeklődők számára készült. Mindazoknak, akik meg akarnak ismerkedni a paraszti társadalom és művelődés jellemző vonásaival. Az eredeti bevezető, amelyet annak ide-jén a fiatal pedagógus, kezdő néprajzos Ortutay Gyula irt, különös melegséggel szól a diákokhoz. Ma is fontos, érdeklődést keltő része ez n kiadványnak.

    800 Ft
    Kosárba teszem
  • Kis-Küküllő vidéki magyar népművészet

    0

    Dr. Kós Károly Szentimrei Judit és dr. Nagy Jenő – Kászon és Szilágyság népművészetét tárgyaló műveiket követően – immár harmadik közös népművészeti tájmonográfiákkal jelentkeznek. Az eddig ismeretlen néprajzi tájunkat, a Kis-Küküllő vidékét elsőnek feltérképező és sajátos népművészeti dialektusát feltáró és bemutató munka népismeretünk újabb jelentős eredményének számít. E tájunk népművészete természetesen nem „magától” lett: a helyi természeti és gazdasági, társadalmi és történeti feltételek mellett a környező néprajzi tájakkal való kapcsolatok alkotják azt a koordináta-rendszert, amelyben kialakult és amelyben értelmezhető. A népi alkotást itt is alapvetően meghatározó célszerűség, valamint a helyi anyagok és öröklött technikai ismeretek megszabta lehetőség mellett az elemző munka kimutatja az egykori vidéki kisnemesi és értelmiségi családok példája, illetve a sokszázados rendszeres iskolai oktatás szerepét is a nemesi és városi kultúra egyes elemeinek közvetítésében. A különböző kapcsolatok, példák, hatások kimutatása azonban korántsem gyengíti a helyi jelleg erejét. Itt is érvényes, hogy minden átvétel sajátosan más lesz, mint eredetije volt, és hogy még az azonos elemek, egyazon mester termékei is más-más kapcsolatrendszerben egymástól különböző értelmet, sajátos jelentést nyernek. A vidék népművészetének kutatóit is az egyes elemek, motívumok számbavételén túl a belőlük összeálló együttesek érdekelték, mindenekfölött pedig a nagy kompozíció, Kis-Küküllő vidék népművészete. Ezt mutatja be olvasóinak, a népművészet barátainak a három szerző legújabb munkája.

    1 200 Ft
    Kosárba teszem
  • Magyar jogi népszokások

    0

    A kötet egyedülálló anyagot nyújt át az olvasónak a néprajz és a jogtudomány határterületéről.
    Mind hazai, mind nemzetközi viszonylatban úttörő vállalkozás annak feldolgozására, hogy a nép milyen önmaga által kialakított társadalmi szabályok, szigorú belső rend szerint élt, szervezte gazdaságát, vagyoni és személyi viszonyait, szerezte és örökítette át vagyonát.
    A mű résztanulmányok, levéltári anyagok és eredeti helyi gyűjtések alapján dolgozza fel mintegy két évszázad időszakában, hogy a jobbágyok, zsellérek, kisnemesek, majd utódaik, a parasztok, továbbá a pásztorok, halászok, bányászok, iparosok, kereskedők körében milyen jogi népszokások éltek. Ezeket a szokásokat nyomon követi a születéstől a halálig a család, a munka, a vagyonszerzés, a szerződéskötés, a kereskedés, az öröklés tekintetében.

    3 500 Ft
    Tovább olvasom
  • Magyar népi vászonhímzések

    0

    A vászonhímzések a magyar népművészet egyik sajátos ágát alkotják. A szűcs- és szűrhímzésektől, valamint a kerámiától és a bútorművességtől egyaránt eltérnek abban, hogy nem tanult mesteremberek készítményei. Asszonyi munka volt a hímzés, az otthon négy fala között készült, s elsősorban a házbelsőt volt hivatva díszíteni. Így nem is lett belőlük eladásra felkínált, vásári holmi.
    A könyv tájékoztat az öltésformákról, amelyekkel e hímzéseket varrták: a motívumokról, amelyeket díszítőelemül használtak, továbbá a szerkesztési elvek rendszereiről, melyek nyomán a vászon adott részét díszítő szándékkal kivarrták. Végül stíluselemzések alapján meghatározza a magyar népi vászonhímzések lokális csoportjait.
    A magyar gyűjtemények mintegy 30 000 tárgyak kitevő, nagyszámú anyagából 31 fekete-fehér és 22 színes kép, valamint 28 rajz ad ízelítőt három évszázad paraszti hímzésgyakorlatából.

    1 000 Ft
    Kosárba teszem
  • Magyar népismeret.

    0

    450 Ft
    Kosárba teszem
  • Magyar népmesék I-III.

    0

    A meséket válogatta és jegyzetekkel ellátta: Dégh Linda, Kovács Ágnes

    16 000 Ft
    Tovább olvasom
  • Magyar Néprajz VI.

    0

    A kötet szerzői: Felföldi László, Lázár Katalin, Martin György, Niedermüller Péter, Pesovár Ernő, Pesovár Ferenc, Vargyas Lajos

    18 000 Ft
    Kosárba teszem
  • Magyar népszokások

    0

    Egy nép érzelem- és gondolatvilágát, erkölcsét és hiedelmeit igen sokrétűen és beszédesen fejezik ki azok a szokások, melyek egész életét áthatják, bizonyos értelemben szabályozzák. Ezek a szokások az év ünnepeihez kötődő rituális szertartásokban éppúgy tettenérhetők, mint az emberi élet fordulóihoz, a születéshez, kereszteléshez, lakodalomhoz és temetéshez fűződő ünnepélyes cselekvésekben. Dömötör Tekla beavatja az olvasót a magyar nép egész szokásrendszerébe, melyben a betlehemezés, a regölés, a farsangi alakoskodás, komatál-küldés éppúgy több évszázados hagyománytól szentesített helyet foglal el, mint a húsvéti locsolás és tojásfestés, a májusfaállítás, a Szent Iván-éji tűzugrás és kiszehajtás.

    1 000 Ft
    Tovább olvasom
  • Magyar népviseletek

    0

    A MAGYAR NÉPMŰVÉSZET sorozat harmadik kötete a magyar népviselettel foglalkozik. Fontos és halaszthatatlan feladatot teljesít, hiszen a magyar népviseletek színpompájáról, változatosságáról ma már csak egy-egy hagyományőrző vidék ad hírt, a legtöbb faluban már megtörtént a „kivetkőzés”, a paraszti ruhát felcserélték városi öltözékkel.
    A szerző a paraszti viselet kialakulásának és esztétikai sajátosságainak ismertetése után bemutatja az Alföld, a Dunántúl, a Felföld és Erdély viseleteit a még élő paraszti ruhák és a fennmaradt emlékek segítségével.
    A kötetet 32 fekete-fehér és 16 színes művészi kép illusztrálja.

    1 000 Ft
    Kosárba teszem
  • Magyar parasztviseletek

    0

    Magyarságképünkben ​igen jelentős szerepe van a paraszti kultúrának, ezen belül is kiemelkedő a textil- és öltözködéskultúra.
    A néprajztudománynak erről az ágáló) több évtizede nem látott napvilágot átfogó mű. A szerző – a történeti viseletkutatás egyik legkiválóbb szakembere – jelen kötettel vállalta a magyar nyelvterület, vagyis a történeti Magyarország viseleteit összegző mű megalkotását. Mindenek előtt felhívja az Olvasó figyelmét arra a téves felfogásra, amely a népviseletet a népművészet jelenségei közé sorolja.
    A népviselet ennél több:
    „Nincs a paraszti életmenetnek másik olyan területe, ami az öltözködéshez hasonló folyamatossággal, rugalmassággal követné és tükrözné hajdan volt nagyanyáink, nagyapáink mindennapi törekvéseit, becsvágyát, ahogy megjelenésükkel megfogalmazták, megrajzolták az önmagukról alkotott képet.” – írja a szerző.

    8 000 Ft
    Tovább olvasom
  • Magyar pásztorfaragások

    0

    A pásztorművészet a népművészetek nagy családján belül is különleges helyet foglal el, hiszen nem a paraszttársadalom szokásaival, mindennapjaival és szépérzékével szoros összefüggésben alakult ki, hanem egy a parasztságtól különváló kis közösség zord, szinte nomád életformája hozta létre. Mindennapi szükségleteik írták elő, hogy legfontosabb eszközeiket maguk készítsék el, s a szép iránti érzékük sarkallta õket arra, hogy használati eszközeiket különféle díszítményekkel borítsák. Díszítményeik évszázadok során sokat változtak: korábban geometrikus mintákkal, később stilizált virág- és állatformákkal, majd figurális jelenetekkel „cifrázták ki” a fa-vagy szarutárgyakat.
    Manga János a pásztorok életformájának bemutatásával egy letūnt világ természetrajzába avatja be az olvasót. Eleven leírása és a leírást hitelesítő korabeli dokumentumok, valamint a szép tárgyak gazdag „leltára” a pásztorművészetről nemcsak tudományos hitelű tájékoztatást, hanem élményszerű képet is nyújt.
    A művet 42 fekete-fehér és 16 színes kép illusztrálja.

    1 000 Ft
    Kosárba teszem
  • Magyar régiségek és furcsaságok

    0
    1 000 Ft
    Kosárba teszem
  • Magyarország művészeti emlékei

    0

    Magyarország ősi időktől fogva ütköző helye a Kelet és a Nyugat népáramlatainak. A műemlékek nagy temetőjévé azonban nem annyira a háborús századok viharai tették, de inkább a régiek helyén koronként támadt új települések. Vannak évezredes multú városaink, ahol az egymást követő századok alkotásai úgy egymásra rétegeződtek, mint a földünk kérgét borító geológiai képletek. A felszínen, különösen felszínesen nézve, ma már csak a jelen vagy a félmult emlékeit látjuk. A rég letűnt idők alkotásaiból leginkább még az ötlik a szemünkbe, ami puszta vidéken, többnyire kopáran és művészi ékességeitől megfosztottan maradt fönn, mint az Alföld mérhetetlen síkján, a hol egyenként, hol csoportosan kimagasló őskori és népvándorláskori mesterséges földhalmok, a hegyek ormán gubbasztó várromok, vagy az országszerte sokfelé elhagyatottan álló pusztatemplomok.

    4 500 Ft
    Kosárba teszem
  • Művészkedő magyar pásztorok

    0

    Herman Ottó emlékének ajánlva

    6 000 Ft
    Kosárba teszem
  • Muzsikás évtizedek

    0

    Ritkán és kevesen szembesültek eddig azzal a kérdéssel: mitől vonzó a táncház, mi a „titka”, hogy a mindenkori fiatalok újra meg újra föl-fedezik maguknak, meg is szeretik s éltetik immár több mint két évtizede. Fölsorakoztathatóak a zene, a tánc, a kézművesség elbűvölő élményei, ám csak a tanítómesterek”, az idős falusi adatközlők, a paraszti hagyományban élők alakjának megidézésével kerekedhet ki a meggyőző válasz. Halmos Béla erre utalt egy régebbi nyilatkozatában: …. ez a nemzedék, amely most 80-90 éves, még egy szigorú élet-rendben nőtt fel az első világháború előtt. És aki átélte meg túlélte, az nagyon rendes ember maradt öregkorára is. Annak kerek világképe, rendszere, hite van!” Meglátása szerint a táncháziak (zenészek, táncosok, kézművesek) épp e kerek élet tükrében találtak-ismertek magukra. Bankó András kötetében ilyen fiatalok életmorzsalékai vázolják föl a kis magyar táncháztörténetet, amelynek a Muzsikás együttes a főszereplője. Az már az eltelt évek számosságából adódik, hogy egy-egy életút s a pályakép sorstörmelékként ábrázolható: a zenekar ’74 tavaszán vette föl a Muzsikás nevet. A könyv illusztrációs anyagának dokumentatív riport- és koncertfotóit hangulatosan egészítik ki Kása Béla ihletett, művészi színvonalú fényképei.

    800 Ft
    Kosárba teszem
  • Nagykunsági krónika

    0

    5 000 Ft
    Kosárba teszem
  • Naptári ünnepek – népi színjátszás

    0

    Dömötör Tekla a naptári ünnepekhez fűződő magyar ünnepi szokások és a népi színjátszás történeti fejlődését rekonstruálja az írott források és a művészeti emlékek nyomán, a kezdetektől egészen a tudatos néprajzi gyűjtés megindulásáig. Ismerteti a főbb ünnepkörök (pl. a farsangi, kora tavaszi, májusi, télközepi ünnepciklus) s az egyes jeles napok dramatikus népszokásait, maszkos alakoskodásait, szertartásos táncait, elemzi a népszokások költészetét. Az egyes szokások európai hátterét megrajzolva újszerű tudományos eredményekre jut, melyek a nemzetközi néprajzkutatás szempontjából is igen jelentősek.
    A kötet a néprajztudomány, színháztörténet és vallástörténet művelői számára különösen érdekes, de nélkülözhetetlen mindazok számára, akik a magyarság népi kultúrája iránt érdeklődnek.

    1 600 Ft
    Tovább olvasom
  • Néprajzi Értesítő XIV.

    0

    Az „Ethnographia” melléklete. (Uj sorozat IX.)

    4 000 Ft
    Kosárba teszem
  • Néprajzi és nyelvjárási tanulmányok

    0

    E tanulmánykötet első dolgozatai az olvasóval egy havasalji kalotaszegi falu, Magyarvalkó életformájának, szokásvilágának egyes jelenségeit, valamint nyelvjárásának főbb sajátságait ismertetik meg. Az ösztönzést és elméleti előkészítést a nyelvjárások tanulmányozásához még debreceni egyetemi hallgató koromban a rendszeres magyar nyelvjáráskutatás megindítójától, kedves tanáromtól, Csűry Bálinttól kapta. Vizsgálódásaim – figyelmeztetése révén – nem álltak meg csak a nyelvi kép megrajzolásánál, hanem arra is törekedtem, hogy megismerjem és feltárjam a nyelvjárást beszélők mindennapi életének főbb mozzanatait, életformájának egyes megnyilatkozásait. A nyelvet tehát a mögötte rejlő tárgyi világ összefüggésében tanulmányoztam, és a nyelvtudománynak eg a néprajztudománynak egyaránt igyekeztem használni. E célkitűzés megvalósításában Magyarvalkó népe nagy segítségemre volt: lehetővé tette tudományos munkálkodásom elindulását.
    Az idők folyamán érdeklődési köröm bővülésével megismerkedhettem a külföldi – német – nyelvatlasz- és tájszótármunkálatokkal, és itthon a Szabó T. Attila irányítása alatt folyó nyelvatlaszmunkálatokba való bekapcsolódás, valamint levéltári kutatások révén sikerült az egyes magyar, román és szász nyelvjárások közti nyelvi kapcsolatok néhány jelenségét, valamint a szász nyelvtudománynak a nyelvjárás-, az eredet- és a helynévkutatás terén elért eredményeit rögzíteni és a magyar nyelvtudomány számára feltárni. idevágó tanulmányaimmal az volt a célom, hogy a több évszázados nyelvi érintkezés következtében végbement kölcsönhatások bemutatásával szerény adalékokkal szolgáljam a kölcsönös megismerés és megértés ügyét.

    1 500 Ft
    Kosárba teszem
  • Nyikómente az ezredvégen

    0

    Van valami sorsszerů, mintha még mindig Herder szelleme lengene-lebegne felettünk, becsapódásra váró robbanó aknaként, a végzet szárnyas madaraként, ahogy az erdélyi magyarság ’89 után megpróbálja felmutatni önmagát, összegyűjteni önazonosságának jegyeit, ismert és kevésbé ismert kutatók, helytörténészek, történészek végzik ezt a hatal mas munkát, többnyire önzetlenül, gyalog, mint a nagy előd Orbán Balázs, latyakos sáros utakon, haldokló vagy kihaló félben lévő falvakban, és gyűjtik, ami még begyűjthető népdalainkon, szokásrendükön át, a temetők halottainak számbavételéig, mintegy igazolva, a föld amelyen élnek és laknak, ahol őseik csontja porlad a düledező vagy gyepesedő sírhantok alatt az övék.

    5 500 Ft
    Kosárba teszem
  • Ormánysági Szótár

    0

    Az Ormánysági Szótár nyomtatásban való megjelenésekor nem mulaszthatjuk el az alkalmat, hogy néhány szóval meg ne emlékezzünk az ormánysági nyelvjárás kiváló búváráról, Kiss Gézáról. Az a gazdag nyelvjárási anyag, amelyet a Szótár tartalmaz, az ő hosszú évekig tartó, fáradhatatlan és önfeláldozó munkájának a gyümölcse. A Baranya megyei Kákics községben született 1891-ben. Édesapja református lelkész volt. Iskolai tanulmányait a kákicsi népiskolában, majd a kúnszentmiklósi gimnáziumban folytatta. A gimnázium felső osztályait a pápai Kollégiumban végezte el. Ugyanott szerzett lelkészi képesítést a Kollégium Theológiai Akadémiáján. Tanulmányaink befejezése után rövid ideig Pesten tartózkodott, majd mint lelkész, visszakerült szülőfalujába. Ettől kezdve ott élt 1947-ben bekövetkezett haláláig.

    5 000 Ft
    Kosárba teszem
  • Palócföld

    0

    A szerző posztumusz műve hazánk egyik legérdekesebb néprajzi tájával ismertet meg bennünket. Ez a táj volt Manga János kutatómunkásságának fő területe: éveken át az ott élő magyarság kultúrájának, hagyományainak a megismerésén és a balassagyarmati Palóc Múzeum anyagának a gazdagításán fáradozott.
    Minden etnikumnak megvan a maga fő jellegzetessége, így ha azt halljuk: palóc a legtöbben a gazdag, színes viselettel társítjuk a fogalmat, de azt már kevesen tudjuk, hogy honnan ered és mit takar a szó, és hogy milyen történeti, gazdasági és kulturárális fejlődésen ment át a palócság. Manga János sok képpel illusztrált könyvében bőséges választ kapunk ezekre a kérdésekre.

    2 000 Ft
    Kosárba teszem
  • Paraszti polgárosulás és a népi kultúra táji megoszlása Magyarországon (1880-1920)

    0

    Íróink, költőink, képzőművészeink és zeneszerzőink nagyon sokszor, számtalan változatban megörökítették a paraszti életet. Bizonyos, hogy az általuk rögzített kép hosszú időre meghatározza, milyennek látjuk és ismerjük a magyar népet és kultúráját. Kósa László könyve tudományosan vizsgálja azt a korszakot, amelyben a társadalom és benne a művészek figyelme legerősebben fordult a népi kultúra felé. Méltán, mert történelme során az 1880 és 1920 közé eső években volt a legszebb és leggazdagabb. Ekkor alakultak ki és virágoztak jellegzetes táji változatai. Egyidejűleg azonban ez a korszak volt a magyar társadalom polgári átalakulásának kora.

    5 000 Ft
    Tovább olvasom