• Magyar jogi népszokások

    0

    A kötet egyedülálló anyagot nyújt át az olvasónak a néprajz és a jogtudomány határterületéről.
    Mind hazai, mind nemzetközi viszonylatban úttörő vállalkozás annak feldolgozására, hogy a nép milyen önmaga által kialakított társadalmi szabályok, szigorú belső rend szerint élt, szervezte gazdaságát, vagyoni és személyi viszonyait, szerezte és örökítette át vagyonát.
    A mű résztanulmányok, levéltári anyagok és eredeti helyi gyűjtések alapján dolgozza fel mintegy két évszázad időszakában, hogy a jobbágyok, zsellérek, kisnemesek, majd utódaik, a parasztok, továbbá a pásztorok, halászok, bányászok, iparosok, kereskedők körében milyen jogi népszokások éltek. Ezeket a szokásokat nyomon követi a születéstől a halálig a család, a munka, a vagyonszerzés, a szerződéskötés, a kereskedés, az öröklés tekintetében.

    3 500 Ft
    Kosárba teszem
  • Magyar népismeret.

    0

    450 Ft
    Kosárba teszem
  • Művészkedő magyar pásztorok

    0

    Herman Ottó emlékének ajánlva

    6 000 Ft
    Kosárba teszem
  • Nagykunsági krónika

    0

    5 000 Ft
    Kosárba teszem
  • Palócföld

    0

    A szerző posztumusz műve hazánk egyik legérdekesebb néprajzi tájával ismertet meg bennünket. Ez a táj volt Manga János kutatómunkásságának fő területe: éveken át az ott élő magyarság kultúrájának, hagyományainak a megismerésén és a balassagyarmati Palóc Múzeum anyagának a gazdagításán fáradozott.
    Minden etnikumnak megvan a maga fő jellegzetessége, így ha azt halljuk: palóc a legtöbben a gazdag, színes viselettel társítjuk a fogalmat, de azt már kevesen tudjuk, hogy honnan ered és mit takar a szó, és hogy milyen történeti, gazdasági és kulturárális fejlődésen ment át a palócság. Manga János sok képpel illusztrált könyvében bőséges választ kapunk ezekre a kérdésekre.

    2 000 Ft
    Kosárba teszem
  • Parasztsors, magyar sors

    0

    1 200 Ft
    Kosárba teszem
  • Szárszó

    0

    Abban, hogy az igazi Veres Pétert megismerjük, minden bizonnyal sokat segít majd ez a posztumusz kötet: a leghiggadtabb, legtisztultabb önelemzés – emelett elemzése a kornak, osztályának, a magyar politika felszabadulás előtti útjainak és tévelygéseinek… Egy 1943 nyarán rendezett ifjúsági konferencián a népi írók és olvasótáboruk együtt próbáltak szembenézni az akkori történelem nagy kérdéseivel. Veres Péter a maga és barátai hajdani szemléletét szembesíti a mával, illetve saját, halál előtti érett, bölcs énjével.

    600 Ft
    Kosárba teszem
  • Szent István a néphagyományban

    0

    E kötet Szent István király népi hagyománykörét mutatja be, azt a hagyománykört, amely valaha a magyar nyelvterület egészén, sőt még a határainkon túl is ismert volt, és amely leginkább műfaji változatosságával és tematikai sokszínűségével tűnik ki. Az állam- és egyházalapító király emléke az idők folyamán mondák, legendás hagyományok egész sorát vonzotta magához, és e folklórörökségben a népköltészeti alkotások mellett a hiedelmek és szokások elemei is szép szám-mal megtalálhatók. Mi több: olykor kimutathatóan még a középkori hagyományréteg továbbéléseként. Míg Szent László népi tisztelete a magyarság egyes, honfoglalás előtti képzeteit is tovább éltette, Szent István kultuszát az új hit szakrális miliője és a keresztény király uralkodói ideálja határozta meg. A barokk korral beköszöntő vallási és nemzeti megújulás pedig már mint nemzeti szimbólumot állította újra a középpontba, a szent király profán hagyománykörének is újabb felvirágzását hozva. E történeti rétegek néprajzi örökségének teljes körű összefoglalása és értelmezése e kötet, mintegy a szerző Szent László-monográfiájának méltó társa és folytatása – s mint ilyen, a magyar folklorisztika újabb megkerülhetetlen alkotása.

    1 400 Ft
    Kosárba teszem
  • Szigetköz

    0

    A szerző a táj szülötte, így a személyes élmények ereje hatja át a könyvet, egy életen át végzett gyűjtőmunkája összefoglalását. A színesen, ízesen megírt kötetben részletes leírást kapunk a tájról, a táj adottságaihoz alkalmazkodó, ősi és újabb foglalkozásokat folytató emberről, szokásairól, hiedelemvilágáról, népköltészetéről. Mivel a sok rét és a kiterjedt ártéri erdők elsősorban az állattartás meg a halászat kifejlődésének kedveztek, így ez a két foglalkozási ág – és a hozzájuk kapcsolódó egész folklóranyag megkülönböztetett figyelmet kap a műben.

    2 000 Ft
    Kosárba teszem
  • Temetőkert

    0

    Az ember élete során előbb-utóbb találkozik a temetővel. Az ismeretség először csak felületes, de aztán eljönnek a napok, mikor kikerülhetetlen a találkozás. Az első út alkalmával a ravatal bódulatából még fel sem ocsúdhat. De mikor rádöbben, hogy valaki hiányzik a környezetéből, akkor támad fel a kapcsolat közte és a temető között. A kötődés később csak erősödhet, mert valamit mégis tenni kell a sírral, legalább évenként néhányszor kijárni.
    A látogatások képekben rögződnek a sírhantról, kolumbáriumról, a környező temetőkertről. A látottakhoz problémák kapcsolódnak, meg élmények is. Egyszer a korán nyíló virágok meglepetése, a gyakran látott szomszéd tanácsai a temetői szolgáltatásról vagy máskor az útjába kerülő sírkövek fájdalmas, giccses romantikája. A jó szemű megfigyelőnek lassan feltárul ez a külön világ, a békesség kertje, és nem csupán személyekkel ismerkedik, hanem leolvassa róla szűkebb hazájának, múltjának, jelenének kultúráját is.

    5 000 Ft
    Kosárba teszem
  • Tetőfedések

    0

    3 000 Ft
    Kosárba teszem
  • Újabb paraszt dekameron. A szerelemről és a házasságról

    0

    A ​világirodalom egyik nagy mesterének, a népi értékek felfedezőjének, Boccacciónak elbeszélései ihlették a szerző címadását, amikor előző kötetében egyeten falu, Szék népi prózájának legkiválóbb darabjain kísérte végig az ember életét bölcsőtől a koporsóig.
    Nagy Olga újabb válogatása a paraszti élet legnyilvánosabb és egyben legintimebb viszonylatait járja körül: a szerelem, a házasság témaköréből nyújt át a romániai magyar nyelvterület legkülönbözőbb tájairól „hagyományos” és boccacciós hangulatú tréfákat és kimondottan erotikus meséket, elbeszéléseket. Ezekben éppúgy vall magáról és környezetéről a népi mesemondó, mint az ún. igaz történetekben, csupán az elbeszélés struktúrája változik – az én-t felváltja a mesei fordulat: „volt, hol nem volt”.

    2 000 Ft
    Kosárba teszem
  • Vadrózsák

    0

    600 Ft
    Kosárba teszem
  • Virágos Kalotaszeg

    0

    Kalotaszeg falvain áthaladva mindenkit megragad az eléje táruló pompás kép: a viseletek színes kavargása, a házak díszes kapui, oromzatai, a faluszéli temetők faragott fejfáinak csoportja. Így írhattuk volna le még egy-két évtizede is Kalotaszeget, ha azóta korunk tömegcivilizációs sivataga nem akarná lerombolni mindent elsöprő erővel ezt a magyar oázist. Kikezdte a sors az Ady Endre festette büszke képet.
    Bánffyhunyadon, Kalotaszeg központjában születtem. Különleges varázzsal hatott rám ez a meseszerű környezet. Anyai nagymamám mezőségi lévén, sok időt töltöttem ott is.
    Korán ráébredtem a két vidék emberei és környezete közötti különbségre. De mitől kalotaszegi a kalotaszegi, és mi alakítja egy kis népcsoport arculatát? Melyek azok a szálak, amelyek összefűzik őket a magyarság többi csoportjával? A közös anyanyelven, életmódon, sorson kívül miben nyilvánul meg a jelrendszerek kapcsolódása?

    3 000 Ft
    Kosárba teszem
  • Zene, tánc, hagyomány

    0

    Denis Galloway romániai fotói, 1926–1932 A közgyűjteményekben őrzött fotódokumentumoknak csak kis töredékét ismeri a nagyközönség. A fényképet készítő kilétére a legritkább esetben derül fény, sőt gyakran a képre vonatkozó alapinformációk is hiányoznak. A digitális technika fejlődése lehetőséget teremtett a fotóarchívumok szisztematikus feldolgozására. Az Erdélyi Néprajzi Múzeum 46 185 negatívot számláló archívumának digitalizálása 2006-ban kezdődött meg. A munka során egyre erőteljesebben körvonalazódott annak szándéka, hogy az egy-egy személyhez köthető fotóanyagot együttesként kezeljék, s a fényképanyag mellett azok készítésének kontextusait, a fényképezőgép mögött álló személyt is megismerhessük. Így került a nagyközönség elé az angol festőművész, Denis Galloway munkássága, aki a 1920-as és 1930-as években készített felvételeket az Erdélyi Néprajzi Múzeum számára. A néprajzi témájú felvételekből Tötszegi Tekla és Pávai István válogatták ki azokat, amelyek a népzene, néptánc, népszokás és a kapcsolódó hagyományok témaköréből valók. Annak érdekében, hogy az egyes felvételek sajátosságait kiemeljék, az érintett tájegységekről, azok néprajzi jellegzetességeiről ismertetést is adnak a szerzők. Reményeink szerint kiadványunkat egyaránt haszonnal forgathatják a folklór- és néprajzkutató szakemberek, a néphagyomány iránt érdeklődő szélesebb közönség és a míves fotográfiákban gyönyörködni tudó érdeklődők.

    4 500 Ft
    Kosárba teszem