-
Az ég, a vizek és a föld vadjai
0Szigeti Kovács Viktor 1978-ban született Győrben. A Szegedi Tudományegyetemen 2003-ban szerzett magyar-komparatisztika szakos diplomát. Kortárs magyar irodalommal kapcsolatos kritikái, tanulmányai folyóiratokban (Bárka, Múhely, Forrás stb.) és tanulmánykötetekben jelentek meg. Első regénye az Először volt az erdő 2015-ben látott napvilágot, amit további három követett: Lúna gyermekei, A táltos, A táltos – Karakondzul éjszakája. Az ég madarai című bestiáriumát 2018-ban adta ki a Corvina Kiadó.
M. Nagy Szilvia 1976-ban született Győrben. Grafikusi tanulmányainak befejezése óta önálló munkákkal foglalkozik. Tíz gyermekkönyvet,valamint Jorge Luis Borges Képzelt lények könyve című művét illusztrálta; képeit és tudományos pontossággal készített állatszobrait eddig több mint húsz önálló kiállításon mutatta be. Férjével és rókáival Budapesten él. -
-
Az erdélyi renaissance
0A renaissance az erdélyi művészetnek legsajátosabb, legegyénibb korszaka. Bár az erdélyi szellem és lélek mind a renaissance előtt, mind utána a különféle stílusáramlatokat a maga képére alakította át, és nem egy igen kiváló és jellegzetes művet alkotott, mégis a renaissance korban – melynek fő időtartama egybeesik Erdély külön állami életével – szabhatta és szabta meg legönállóbban fejlődésének irányát, művészetének kialakulását. Az erdélyi renaissance korán kezdődik, protorenaissance előzményei Márton és György kolozsvári szobrászok remekével visszanyúlnak a XIV. századba, kibontakozása szorosan követi Mátyás király Budáját, virágzása a fejedelmi Erdély legnemesebb megnyilvánulása, Mikes „tündér Erdély”-ének művészi kifejezése, melynek fénye, ragyogása még tovább él a XVIII. században Sipos Dávid faragványain, mennyezetfestményeken, kúriaépítkezéseken, hogy tündöklésének utolsó sugarai az erdélyi művészet legszebb alkotásain lobbanjanak ki.
-
Az európai élet fejlődése
0Részlet: Az Európa-név, amely a görögöktől ered, eleinte csak az Ázsiával szomszédos délkeleti területeket jelentette, azután kiterjesztették a Földközi-tenger északi partjának országaira, majd az óceánnal szomszédos országokra, végül pedig a Közép és a Kelet országaira is, abban a mértékben, ahogy ezek összeköttetésbe kerültek a Földközi-tenger világával. Egyszerűen földrajzi elnevezés volt, amely semmiféle gondolatát se foglalta magába a lakosok közösségének.
-
-
Az iszlám kultúrája I-II.
0„Goldziher Ignác (1850 – 1921) orientalista, a Közel-Kelet nemzetközi hírű kutatója, a magyarországi arabisztika és sémi filológia megalapítója. Vámbéry Ármin tanítványaként Pesten, majd Berlinben és Lipcsében folytatta tanulmányait. Ezt követően Leydenben és Bécsben arab kéziratokat tanulmányozott, s 1873–1874-ben állami ösztöndíjasként Damaszkuszban, Jeruzsálemben és Kairóban foglalkozott a sémi nyelvekkel és az iszlám vallással. 1874-től a Pesti Izraelita Hitközség titkára, 1900-tól az Országos Rabbiképző Intézet óraadó tanára. Közben 1872-től a pesti Tudományegyetem magántanára, 1904-től profeszszora. 1881-ben jelent meg Az iszlám. Tanulmányok a mohamedán vallás köréből című munkája, amely terjedelmében a legnagyobb, tartalmában a legrészletesebb magyar nyelvű munka az iszlám keletkezéséről és történetéről. E művével megalapozta a kritikai módszerekkel dolgozó iszlámtörténetet.” A jelen kötet reperezentatív válogatás az életműből.
-
Az öltözködés története
0A neves dán műtörténész, akinek már magyar nyelven is megjelent EMBER ÉS MŰVÉSZET című kötete, világszerte nagy sikert aratott divattörténeti művével. A szerző igen szellemesen, és eredeti módon, ugyanakkor rendszerező igénnyel végigkíséri az öltözködés történetét a legősibb időktől egészen napjainkig. Mindig az adott kor kultúrtörténetébe ágyazva, a társadalom életének és művészetének fejlődésével összefüggésben vizsgálja a ruházkodás változásait. Igen sok, a kosztümtervezők számára is sokatmondó rajz és számos művészi reprodukció kíséri a szöveget. Kitűnő, a témába vágó „kislexikon” zárja a kötetet.
-
Az Új Idők Illemkódexe
0A múlt század első felének jelentős hetilapja volt a Herczeg Ferenc szerkesztette Új Idők. Az akkori előfizetők kapták meg az Új Idők Illemkódexét, a Singer és Wolfner kiadásában.
-
-
Az ütenyirás elméleti és gyakorlati tanmódja, az általam nyilvános és magánoktatásnál követett eljárás szerint
0Hiány: 2 mintafüzet
-
-
Balatoni értéktár 2.
0A második könyv az előző kötet alapvetéseinek mentén viszi tovább az Olvasót a 19–20. századi Balaton kultúrtörténeti értékek világába. A képzeletbeli balatoni utazás ebben a könyvben már mélyebb rétegeket érint. Milyen volt pontosan Balatonfüred és Siófok világa a két háború között? Hogyan nyaraltak és alkottak íróink a tónál a kommunista diktatúra idején Miképpen múlatta az időt Laborfalvi Róza Balatonfüreden? Hol lakott és milyen körülmények között élt a népszerű írónő Claire Kenneth balatoni kényszerlakhelyén? Hogyan kötődött Szendrey Júlia a tóhoz? És milyen volt a tavi pártüdülők valós világa? Többek között ezekre a kérdésekre is igaz, történeti tényeken alapuló válaszokat kaphatunk. A könyv egyfajta kulturális értékmentés, de egyben történelmi tabudöntögetés is: a Balaton nosztalgiától mentes valóját mutatja meg. Hagyományrendszereket, amelyekre építeni lehet és mítoszokat, amelyeket ideje ledönteni!
-
Berlin
0A Brandenburgi kaputól Schinkel világáig, a Bauhaustól Fosterig, Libeskindig, Perrault-ig és Peiig: az egykori választófejedelmi központból Németország fővárosává előlépett Berlin nemcsak politikai lázongások helyszíne volt, hanem kiváló építészek munkahelye is, akiknek szellemiségét félreérthetetlenül magában hordozza a metropolis. Múltját nemcsak építészete őrzi, hanem az a százötven múzeum is, amely közül sok központi szerepet tölt be a nemzetközi művészeti életben. Berlin mindig is izgalmas város volt; és ma, amikor egyszerre új és régi főváros, még vonzóbb az utazók számára.
-
-
Betlér és az Andrássyak
0Kevés olyan nemesi családot ismerünk Magyarországon, amelynek tagjai az Andrássyakhoz hasonló jelentős szerepet töltöttek be a nemzeti történelem évszázadai során. Ez a szerep változó volt, attól függően is, hogy a mindenkori hatalom mellett álltak, vagy éppen ellene fordultak. 1676-ra, mikor bárói rangot kaptak, már ősök hosszú sorával bizonyították fontosságukat, és Gyöngyösi István (1629-1704) költőben megtalálták azt a személyt, aki a család múltját felkutatta, és persze jelenét is kellően dicsőítette. 1700-ban Lőcsén jelent meg az Andrássy család középkori történetét bemutató műve, amelyet Andrássy II. Péternek ajánlott, és egyúttal megörökítette az ő dicső tetteit is.
A következő két évszázad során a család hírneve és gazdagsága folyamatosan növekedett, de a családtörténeti csúcspont kétségtelenül a 19. század, amikor szinte nem született olyan Andrássy, aki az országos politikában, közéletben ne tett volna szert kiemelkedő jelentőségre. Andrássy Gyula személyében pedig bízvást mondhatjuk, az egyetemes történelem egyik kiemelkedő alakját értékelhetjük.
Az arisztokrata családok csaknem mindegyikének voltak műtárgyai. A birtokukban felhalmozódott arany és ezüst ötvöstárgyak, ékszerek, fegyverek, festmények, textilek az évszázadok során egyre gyarapodtak, a családok gazdagságának értékmérői lettek, generációról generációra öröklődtek. A műkincsek, műgyűjtemények egy-egy arisztokrata otthon berendezésének részei voltak, olykor katalogizálva, múzeumi enteriőrhöz hasonlatosan elrendezve.
A betléri Andrássy-gyűjtemény csak egy kis része annak a kollekciónak, amelyet a család ezen ágának lehet tulajdonítani. Az Andrássy Manó és utódai által birtokolt kastélyok, várak, városi paloták közül csak a betléri kastély érte meg a 21. századot. A parnói, királyfai, terlingi, szulovai, tóalmási, oláhpataki, zahrádkyi kastélyok, illetve a pesti, bécsi, prágai városi paloták berendezései nem maradtak ránk, pontosabban az a kevés műtárgy, amely napjainkig megőrződött ezekből a pompás palotákból és kastélyokból, jelenleg magán- és közgyűjteményekben található. A betléri kastély mai múzeumi léte és látogathatósága teljes mértékben egybecseng az Andrássyak korábbi szándékával – 1867-ben ők maguk nyitották meg Krasznahorka várában a múzeumot a nagyközönség számára. -
-
Budapesti üdvözlet
0Egy város madártávlatból.
Nemcsak a térben, az időben is. Akárha mesebeli lenne.
Cicomás tornyaival, palotáival, a fényképezőgép lencséjével kimerevített, most már örökre itt maradt alakjaival. Tapinthatóan, felismerhetően együtt van, ugyanaz minden, mint a mai Budapesten, s mégsem a mi városunkat látjuk, hanem egy délibábot.
Álmainkban ilyen tágasak, üresek, napsütöttek az utcák, hibátlanok a házfalak, épek a gipszfüzérek és a gipszangyalok, villogóak az ablakok és a kirakatok, lomboktól koszorúzottak a parkok, a sugárutak.
Azóta rájuk fújt, megtépázta őket, sokat egyszerűsített, alakított rajtuk a történelem. -
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
Cicerone idegenvezető zsebkönyv az autocarok utasai számára
0„Tartalmazza Budapest minden nevezetességénekés látványosságának képét, leírását és magyarázatát (216 kép)”
-
-
Csillag a holló árnyékában
0Az Országos Széchényi Könyvtár mint a középkori és reneszánsz magyar kultúra írott forrásainak legnagyobb gyűjtőhelye a Reneszánsz Év alkalmából rendezett kiállításának középpontjába a könyvkultúrát állítja. A kiállítás a magyarországi humanizmus kezdeteit mutatja be.
Vitéz János személye és működése kulcsa a magyarországi nagy reneszánsznak. Filológus, író, diplomata, mecénás, könyvgyűjtő, főpap a középkor és a reneszánsz határán. Ennek a kivételes tehetségű embernek és könyvtárának állítunk emléket a jelen katalógus megjelentetésével.