-
-
-
-
-
Erdély
0Kézzel írt, számos tollrajzzal illusztrált Erdély ismertető másolata. Benne: földrajz, történelem, és egy szakmai tanulmányút időbeosztása
-
-
-
Erdélyország története különös tekintettel mívelődésre I-II.
0A magyar művelődéstörténet egyik nagyszabású vállalkozása volt az erdélyi Szilágyi Sándor hatalmas monográfiája szülőföldjéről, mely 1866-ban jelent meg. Szilágyi műve az első autentikus Erdély-történet, a kétkötetes munka a római kortól a 19. század derekáig mutatja be a régió páratlan történelmi és művelődéstörténeti ívét. A munka népszerűsítő kötetnek íródott, s mint ilyen, az ismeretterjesztés és szépirodalom határmezsgyéjén lebilincselően ír, stílusa magával ragadó, olvasmányos, egyszersmind anekdotázó és vitaindító, miközben a felhasznált forrásmunkák zöme első kézből származik: a szerző több száz szultáni athnamét fordíttatott le, melyek alátámasztják a születendő fejedelemség geopolitikai nehézségeit, a Porta Erdély-politikáját, nemkülönben a fejedelmek Porta-politikáját. A megállapítások és következtetések azóta is az Erdély-történetek és -munkák alappillérei. A terjedelmesebb második rész a Habsburg sas árnyékában élő magyarság kultúrtörténetének, küzdelmének páratlanul izgalmas visszaadása, s bár a munka másfél évszázada íródott, Erdély kultúrtörténetének azóta sincs önálló, összefoglaló kiadványa, nem véletlen, hogy az Erdélyország története ma is megkerülhetetlen.
-
-
Európa születése
0Ez a könyv a középkor kialakulásával foglalkozik, azzal a korral, amelyet általában „sötét előidők”-nek szokás nevezni. Könyvemet nem tartom feleslegesnek. A középkorral és annak kultúrájával egyre sűrűbben foglalkozó tanulmányok ellenére a tárgy távolról sincs kimerítve s a nagyközönség előtt úgyszólván ismeretlen. A későbbi századok mindegyikének – például a XI-iknek, vagy a XIII-iknak – megvan a maga sajátlagos jellege.
-
-
-
-
Felvidéki séták
0Utazni vasúton, kocsin, hajón vagy akár gyalogszerrel mindenkor nagyon szerettem. Ebben lehet valami családi örökség is. Ahány ősömről tudok, mind sokat utazott, holott mindig városlakók voltunk. S régi városaink hajdani lakóinak ma is az a hirük, hogy legfeljebb sátoros ünnnepkor lépték át a város kapuját friss levegőt szívni. Mint minden általánosításban, ebben sincs sok igazság. A régi városi polgár, akár mesterember, akár kereskedő vagy litteratus volt, pályáján, szűkebb hazája közéletében alig vihette valamire, ha világot nem látott Amíg le nem rótta vándorútját, céhbeli mester sem lehetett. A kereskedelmi utazó csak korunk gazdasági versenyének kivirágzása. Régi kereskedőink áruért, mesterembereink nyersanyagért maguk jártak be nem egyszer messze földet; az esküdt polgárokat pedig a város ügyes-bajos dolgaiban sűrűn küldték ki követségbe Budára, majd a bécsi udvarhoz, de nem egyszer más külföldi városokba is. Régi világjáró diákjainkról mindenki tud.
-
Fiumei úti sírkert
0„Ha tudni akarod, hogy egy nemzet mennyire becsüli meg múltját, nézd meg temetőjét.” Széchenyi István
-
Fürdőélet a Monarchiában
0Az osztrák birodalom; majd az Osztrák-Magyar Monarchia fürdőkultúrája a XVIII: század végétől az első világháborúig világtörténelmi viszonylatban is nagyon színes és jellegzetes volt. Magába foglalta a nyaralást, az üdülést, a gyógyulást és a szórakozást. A polgári életformához hozzátartozott, hogy a munkából és a hétköznapi életből hasznos dolog huzamosabban, tudatosan kikapcsolódva tölteni a szabadidőt. A Monarchia területén a XX. század elején mintegy 800 fürdőhelyet tartottak számon, a nagyvilágiaktól a parasztfürdőkig sokféle adottsággal és kínálattal. Szállók, villák, családi nyaralók, vendéglők, gyógyterem és park; fedett és nyitott sétányok, fürdőházak, színház; templom, bazársor, emlékművek, zenepavilon és kútház voltak fontos és jellegzetes építményeik: A divatos helyek élénk társas élete sokakat vonzott, számon tartották a híres vendégeket, államfőket, pénzembereket; művészeket. A gyógyulás, fürdés és pihenés mellett lehetőség nyílt kirándulásra, sportra, műkedvelő előadásokra, bálokra, olvasásra és természetesen vég nélküli csevegésekre. Ismeretségek köttettek, barátságok formálódtak, szerelmek szövődtek, nyaralási szokásaink közül nem egy ebből az időszakból származik.
-
Gasztronómiai kalandozások Európában
0„Mit „ebédelt” a kőkorszakbeli ember, hogyan folyt le egy görög szümpozion, mit falatozott a római légionárius, és miképpen dőzsöltek a rómaik lakomákon, mit kotyvasztott a középkori ember reggeltől estig a tűzön tartott kontérjában, milyen változást hozott a reneszánsz, és mivel gazdagították ez európai gasztronómiát a távoli világrészek felfedezései és az egyes népek által oly büszkén sajátnak tartott „nemzeti” eledelek (mi sem vagyunk kivételek!), hogyan alakultak ki külső, „idegen” hatásokra – ezeket mind sorra veszi ez a szórakoztató, olvasmányos könyv, amelyet ezért joggal nevezhetnénk az európai konyhaművészet regényének is.”
-
-
Geographische Bilder-Lust von Deutschland
0Fakszimile-nyomat az eredeti, 1750-es nürnbergi kiadás után, 120 metszettel
-
-
-
Hagyományok ébresztése
0E tanulmánykötet egyik vonzereje sokszínűsége. Középpontjában reneszánsz tanulmányok állnak, amelyek egy negyed százada foglalkoztatják Klaniczayt. A manierizmus esztétikája nyújtja talán a legtöbb új információt a reneszánsz-témakörön belül, s szellemesen mutatja ki az esztétikai gondolkodás változásait a kor publikációiból, vitáiból. A filológiai munkák mellett a kötet aktuális tanulmányokat is tartalmaz. az irodalomtörténész Klaniczay mellett megszólal az elméletíró, sőt a tudománypolitikus is. Ilyenformán az olvasó megismerkedhet Klaniczaynak az utóbbi évtized vitáiban elfoglalt álláspontjával. Több írás kapcsolódik a nemzeti hagyomány körüli polémiához, és hangsúlyos tanulmányok szólnak a realizmus és a szocialista realizmus kérdésköréhez. A kötet sok tekintetben dokumentuma irodalom- és művészettudományunk helyetének és problémáinak, másrészt tartalmas és érdekes olvasmány.
-
-
-
Héthárs Szent Márton-temploma
0Héthárs (szlovákul Lipany, németül Siebenlinden, latinul Septemtiliae) város Szlovákiában az Eperjesi kerület Kisszebeni járásában. A Csergo-hegység délnyugati lábánál, a Tarca (szl. Torysa) partján fekszik, 389 m tengerszint feletti magasságban, Kisszebentol 12 km-re, Eperjestol 26 km-re északnyugatra, a 68-as út mentén. Osrégi település, már a honfoglalás elott létezett. Az öreg – ma 68-as számú – országút, hadiút, egyben kereskedelmi útvonal használata a magyar honszerzést követo intézkedésekkel kezdodött meg: Anonymus gesztája szerint ,,az ott lakók intelmeire, eros csapat élén Böngér fiát, Bors vezért küldték ki a lengyelek földje felé, hogy szemlélje meg az ország határait, továbbá gyepuakadályokkal erosítse meg, egészen a Tátra-hegységig”.[…]
-
-
-
Humanista erudíció és barokk világkép. Pázmány Péter prédikációi
0A XVII. század első felének szellemi életében Pázmány Péter irodalmi működése, politikai szerepe meghatározó volt. Életművének régebbi méltatói – bár sok fontos tényt, érdekes megfigyelést rögzítettek – számos lényegi kérdésre nem tudtak kielégítő választ adni, a felszabadulás után nekilendülő marxista irodalomkutatás pedig nem fordított kellő figyelmet Pázmány írói munkásságának korszerű, marxista igényű feltárására és értelmezésére.
Bitskey István a sokat vitatott, számos szélsőséges vélekedést kiváltó, de régóta alig bolygatott pázmányi életmű alaposabb megismeréséhez járul hozzá, kiemelve a prédikációk szerepét, műfaját, hogy filológiai, művelődéstörténeti, esztétikai és stílustörténeti elemzésük-kel, a belőlük kibontakozó barokk világkép rekonstruálásával árnyalja és gazdagítsa XVII. századi irodalmunk történetét. -
-
Így írtok ti magyar őstörténetet
0Megírható-e a magyarság őstörténete a székely rovásírás ismerete és eredetének tisztázása nélkül?
Milyen tévedéseket okozott mai szerzők munkáiban a korai székely íráselemek figyelmen kívül hagyása?
Milyen magyar őstörténetet rajzolhatunk korai írásemlékeink alapján?
Ezekre a kérdésekre ad választ az írástörténész szerző, egy sor új magyar nyelvemléket is bemutatva.
A válasz feloldja a hun és a sumer eredeztetés, a kínai és az indián kapcsolat, valamint a kárpát-medencei őshonosság elmélete közötti vélt ellentmondásokat. -
-