Az évezredek óta változatlan szépségű balatoni tájban mindenütt a legváltozatosabban jelenlevő emberi kultúra nyomaival találkozunk. Avar földvárak, római villák maradványai, középkori falvak és települések emlékét őrző templomromok, meredek hegyek ormain omladozó régi várfalak, barokk és klasszicista stílusú épületek gyakran beszédesebb történeti forrásoknak bizonyulnak, mint az oklevelek, vagy leírások. Entz Géza és Gerő László könyvében a balatonvidéki építkezések menetét végigkísérve bepillantunk a kor gazdasági és társadalmi viszonyaiba, megismerjük a Balatonvidék népeinek mozgalmas életét, kultúráját. Az egyes műemlékeket helységenkénti csoportosításban és a tudományos kutatás legújabb eredményeinek közlésével ismerteti a könyv, melynek gazdag képanyagát alaprajzok, metszetek és szebbnél szebb felvételek teszik változatossá.

Izgalmas betekintés a világ öt építészeti remekművébe – panorámás kihajtható lapokkal

A magyar építészet egészének történetét még nem írták meg. E kötet a feladat megoldásának első kísérletét igyekszik nyújtani. A munka alapját főként az utolsó évtizedben megindult alapos és a tudományos követelményeknek megfelelő részletkutatások alkotják.
Könyvem hangsúlyozottan nem a magyar építőművészet történetét akarja adni, hanem az építészet egészének fejlődését törekszik feltárni. Az építészettörténet művelői általában csak az építőművészet legnagyobb alkotásaival foglalkoznak: királyok és nagyurak építkezéseivel, az állam és az egyház nagyszabású műveivel, jelentős művészegyéniségek alkotásaival. Az építészettörténet jórészt csak az ú.n. építőstílusok fejlődését szokta vizsgálni. Jelen kísérlet többre tör. A magyar nemzet egész építő munkáját kívánja megrajzolni, tehát a királyok, főpapok, főurak, polgárok és a falusi ember építészetét egyaránt tárgyalja.

A híd több mint 130 éves múltra visszatekintő története bővelkedik az érdekességekben, illetve sajátos eseményekben. Ezekről olvasva a Margit híd egyszerre kiemelkedhet megszokott nézőpontjából, s egészen új távlatokat nyithat bennünk, hordozott és titkolt értékeire vonatkozóan. A nagy sikerű könyv 2. bővített kiadásában már olvashatunk a Margit híd rekonstrukciós munkálatairól is a híd forgalomba helyezését követően. A szerző részletezi a szárnyhíd és a lehajtók megnyitásának előzményeit, valamint foglalkozik a kerékpárutakkal és a kerékpárosok részére kialakított alagútrésszel, illetve bővebben kifejti a híd próbaterheléseit és ezek pozitív eredményeit. A kiadványban külön fejezetet kapnak azok a képzőművészeti alkotások, amelyeken a Margit híd megjelenik.

A székelykapuk a magyar népi építészet és a népművészet kiemelkedő alkotásai. Az eddig megjelent részfeldolgozások, egy-egy vidék kapuinak ismertetésére vállalkozó munkák után ez az első könyv, amely a székelykapuk részletes, elfogulatlan, hiteles bemutatására vállalkozik. Végigkövethetjük, hogy a fedeles, kötött- galambbúgos kapukból miként lett székelykapu. A szerző foglalkozik eredetükkel, készítésükkel és díszítésükkel, elemzi felirataikat. A legjellemzőbb változatainak áttekintését követően vizsgálja azt a folyamatot, amelynek eredményeként nemzeti jelképpé váltak. A kötetben számos eddig még nem közölt fénykép látható.

Antoni Gaudínak, a századforduló nagy katalán építészetének jelentőségét korunkban ismerjük fel igazán. Művészete a szecesszió szellemi talajából sarjadt. Kortársaitól eltérően az épület organizmusának egészét a tervezési folyamat tárgyának tekintette, sőt e folyamatot magát az építés során meghatározott döntések sorozataként fogta fel, az építészetet művészi akcióként értelmezve. Egyéni, expesszív stílusának napjainkban több követője van, mint saját korában. A könyv részletesen ismerteti Gaudí építészetének előzményeit és a katalán környezet jelentőségeit, ami hozzásegíti művei jobb megértéséhez. Az egyes épületeket keletkezési sorrendben, az életrajz részeként ismerteti a szerző. Külön fejezet foglalkozik tervezési módszereivel, az alkalmazott anyagokkal és szerkezetekkel. Az illusztrációs anyag az életmű egészéről ad áttekintést.

Egy házépítés története, ahogyan én láttam. Az építész asszony, ahogyan a gyermekeim apja menet közben titulált. Én, mindennek az oka és okozója. Aki ezt az egészet kavarta. Azt, hogy odahagyjuk viszonylag jól bejáratott városi társasházi életünket, és falura költözzünk, házat építsünk. A könyv főszereplője a ház maga, ahogyan kitalálódik, felépítődik, belakjuk, ellepjük. Ahogyan zajlunk benne, kutyák, macskák, gyerekek, barátok, tüzek, vizek, mesék, képek. És énekeljük közben a Mary Poppins kéményseprőjével:
„I do what I like, and I like what I do” (Azt csinálom, amit szeretek, és azt szeretem, amit csinálok.) Petrik Adrien