-
Jókai Budapestje
0800 FtBudapesten, 1904. május 5-én este fél tízkor meghalt Jókai Mór.[1] A Dr. Teleki Sándor, VII. kerületi tiszti főorvos által másnap kiállított halottvizsgálati bizonyítvány tanúsága szerint a 79 éves korában elhunyt magyar regényíró 61 évet élt a magyar fővárosban.[2] A város ez alatt a hat évtized alatt, 1843–1904 között óriási változáson ment keresztül, és az átalakulásnak ez a korszaka, noha számos társadalmi melléktermék megjelenése kísérte – száz év távlatából ezt már bízvást kijelenthetjük –, olyan sikeres modernizációs programot hajtott végre, amely azóta is példa nélküli Budapest történetében. Budapest korabeli fejlődése szervesen illeszkedett a 19. századi urbanizáció világszerte érvényesülő történeti kontextusába, amelynek egyik legfontosabb következménye éppen a modern nagyvárosok létrejötte volt. A metropoliszok kialakulása után megváltozott minden: a mindennapi élet, a térhez és időhöz való viszony, a társadalom szerkezete, a művészetek és a tudományok, a gondolkodás, átalakult a demokrácia, és végül, de nem utolsósorban a nagyvárosok mint a modern fejlődés hajtómotorjai még a kisvárosok és a falvak világát is átformálták. Párizs példáját előtérbe helyezve David Harvey a következőképpen foglalja össze a modern metropoliszok megszületése nyomán végbement modernizáció jelenségét: „Valami igazán drámai történt Európában általában, de konkrétan Párizsban is 1848-ban. […] ebben az időben radikális törés következett be a Párizsi gazdaságban, mindennapi életben és kultúrában […]. 1848 előtt egy olyan vízió élt a városról, amely alapján legjobb esetben is csak foltozgatni lehetett a középkori városi infrastruktúra lyukait, utána jött Haussmann, aki szinte furkósbottal hajszolta bele a várost a modernitásba. Előtte a festészetben olyan klasszicisták alkottak, mint Ingres és David, továbbá a koloristák, mint Delacroix; utána Courbet realizmusa és Manet impresszionizmusa nyert teret. Előtte romantikus költők és regényírók voltak (Lamartine, Hugo, Musset és Georges Sand); utána egy feszes, minimalista, éles próza és költészet jött, mint Flaubert-é és Baudleaire-é. Előtte a kézi munka alapjain nyugvó, szétforgácsolt szervezetű gyáriparok léteztek, amelyek azonban ekkor nagymértékben utat engedtek a gépesítésnek és a modern iparnak. Előtte kicsiny üzletek álltak a szűk és kacskaringós utcákon vagy árkádok alatt, utána jöttek az óriási kiterjedésű áruházak és a boulevard-ok. Előtte utópizmus és romanticizmus, utána keményfejű vezetési módszer és tudományos szocializmus. Előtte a vízhordó-foglalkozás központi jelentőséggel bírt, de 1870 körül szinte eltűnt, amikor a vezetékes víz elérhetővé vált.[3] Harvey példáinál maradva, a sugárutak és boulevard-ok, a vízvezeték-rendszer és általában a modern infrastrukturális hálózatok kiépítése, a modern gyáripar és a nagyáruházak terjedése a 19. századi urbanizációnak azok az alapelemei és háttértényezői voltak, amelyek számos, itt nem részletezhető jelenséggel együtt a modern nagyvárosok létrejöttéhez és a nagyváros szolgáltatásaitól függő városlakók modern nagyvárosi életformájának kialakulásához vezettek. A korabeliek mindezekben a fejleményekben a modern civilizáció kezdetét látták. Nem volt ez másképp Budapesten sem. Jókainak és kortársainak azonban Budapest, mint a modern tudomány és technika vívmányaira épülő egészséges nagyváros, (sanitary city) nem önmagában volt fontos, hanem mint a magyar nemzet modern kori fejlődésének eszköze és szimbóluma. Hitt abban, hogy a város, amely a szeme láttára nőtt fel, vált egyre szebbé, gazdagabbá és komplexebbé, nem valamilyen mesterséges eszközökkel „előidézett tünemény, hanem az ország közérdekének, az alkotmányos, a közgazdasági, kereskedelmi és közművelődési tényezők találkozásából természetesen támadó eredmény.” Budapest tehát – a várostörténeti szakirodalomból vett fogalommal élve – nem egy parazita város, amely az erőforrások elszívásával és monopolizálásával a magyar vidék fejlődésének legfőbb gátját jelenti, hanem „Magyarországnak valóságos fővárosa, mely egyfelől rohamos növekedésével hatalmas vonzerőt gyakorol az egész országra; míg másfelől a nemzeti, közművelődési, kereskedelmi, közlekedési góczpontot képezi, melyből az egyesült törekvés az egész országra ismét szétárad.”[4] Azaz Budapest a modern Magyarország fejlődésének hajtómotorját és zálogát jelentette számukra, amelyben a város fokozatos és megállíthatatlannak tűnő elmagyarosodása, az, hogy a város kifejtse nemzeti jellegét, legalább olyan fontos, ha nem fontosabb szerepet játszott, mint a villamosvasút és a telefon megjelenése, valamint a Dunán épülő hidak növekvő száma.[5] Jókai Mórnak kora Budapestjéhez való viszonyát tehát egyszerre jellemezte egy sajátos nemzeti látószög, de fontosak voltak számára a nagyváros civilizatórikus vívmányai is, amelyek az európai – de tegyük hozzá, hogy az észak- és dél-amerikai – városfejlődéssel való lépéstartás élményét közvetítették számára. Jókait a magyar főváros növekedésének sodra egyfajta rajongással töltötte el, és ebből fakadt az az optimizmusa, amely Budapest jövőjével kapcsolatos gondolkodását is meghatározta. „Minket azonban, kik az alatt, míg a főváros megifjult, benne megvénültünk, kiket az előrehaladás sodra magával ragad, nem a jelen, hanem a jövendő Budapest képe kecsegtet. Az a kép, mely már kilépett az álmok ködéből, mely alakot öltve közelít felénk, melynek le van téve az alapja, mely már emelkedik ki a földből – a legközelebbi évek Budapestje.”[6] Jókainak a magyar fővárosról alkotott képében tehát még összekapcsolódott a közelmúltból táplálkozó büszkeség a jövő iránti lelkesedéssel, bizalommal. Minket azonban, ennek a kötetnek a szerzőit és szerkesztőit, a 20. század történelmi tapasztalatai örökre megfosztottak Jókai Mór életének és korának optimizmusától. A 19. század hagyományából a hazánk fővárosa, az egyetlen magyar metropolisz iránt érzett büszkeség érzése ugyan máig tovább él, de ezt már nem egyfajta naiv lelkesedés, mint inkább a hibák önostorozó felhánytorgatásának hangulata veszi körül. Borbíró Virgil ezt a fajta attitűdöt a következőképpen fogalmazta meg: „Minden városnak megvannak az imádói és szerelmesei. De csak kevés város van, amely tökéletes és hibátlan. Ezért van az, hogy éppen azok, akik legjobban szeretik városukat, a »Város«-t, – szemrehányással illetik azokat, akik e hibákat szerintük okozták. Ezért van az, hogy míg az idegenek, akik rövid tartózkodás alatt a városnak csak a szépségeit látják és csodálják és dicsérik – a városhoz tartozók legjobbjai hallgatva csodálják szépségét és hangosan ostorozzák hibáit. Így van ez másutt is és így van ez Budapesten is. Mi, akik innen el nem tudnánk szakadni, akik a külföld legszebb városaiból Budapestre visszatérve, lelkesedéssel és megmámorosodva nézzük azt, akik kipirult arccal vezetjük külföldről érkezett barátainkat Budapesten – mi látjuk legélesebben a hibákat, amelyeket napról-napra tapasztalunk – mi, akik a többi város szépségein tanultunk, fájlaljuk leginkább Budapest hiányait. De nemcsak ostorozzuk városunk hibáit, hanem állandóan követeljük szebbé és jobbá tételét”.[7] Mindezt azért volt szükséges elöljáróban elmondani, mert a két kötet tanulmányainak többségét is egyfajta kettősség jellemzi. Az alábbi írások a fények mellett az árnyékot, a kedélyes hangvételű elbeszélések elhallgatásait, a modernizációs üdvtörténet hátterében meghúzódó társadalmi problémákat, a kultusz mögött szinte spontánul képződő és növekedő ellenkultuszt is vizsgálják. Az olvasó feltehetőleg gyakran talál majd bennük a megszokottól többé vagy kevésbé eltérő témaválasztást, megközelítésmódokat vagy értelmezéseket. Így a Bevezetést követő második részben, amely a Budapesti Negyed korábbi író-számainak hagyományát követve az irodalmi-életművet helyezi a középpontba, mindjárt két olyan regény is felbukkan, amely korábban nem tartozott a Jókai-kánon fő áramába. Jókai terézvárosi regényéről, az Asszonyt kísér – Istent kísért című műről szóló Eisemann György-tanulmány hol suttogva, hol „suttogva sem”, végül azonban egészen expliciten azt fogalmazza meg, hogy az egyelőre a kánon hátterében húzódó Jókai-szövegek mennyire meglepően aktuálisak napjaink recepciótörténeti problémáinak vizsgálata szempontjából. Virágh András pedig a Hayden White nevéhez fűződő metatörténeti megközelítés szempontjából vizsgálja a történetírói és a történeti tárgyú szépirodalmi művek elmosódó határainak kérdését Az utolsó budai pasa című regény kapcsán. A két kánonon kívüli műről szóló írást a Jókai-kánon alapművének számító regény, az Egy magyar nábob elemzése követi. Tarjányi Eszter tanulmányában azt mutatja be, hogy Jókai miképpen találta meg a nemzeti narratíva megújításának lehetőségét az irányregény és a családregény műfajainak köztes terében. Mindazonáltal e kötet szerkesztése során fő célkitűzésünk az volt, hogy ne kizárólag irodalomtörténeti és irodalomelméleti dolgozatok kerüljenek be e tematikus számba. Mindezt azért láttuk szükségesnek, mert Jókai Mór Budapest számára jóval több volt, mint egy fővárosi író. „Hosszú életpályám alatt nemcsak költő voltam, hanem politikus is, és mint ilyen, hírlapíró, élclapszerkesztő, adomázó, képviselőjelölt, törvényhozási szónok: azonkívül történet-, táj- és népismeíró, sőt még kertész is.”[8] Ezen túlmenően tudatosan törekedtünk egyfajta interdiszciplináris szemlélet érvényesítésére is. A harmadik fejezet nyitótanulmányában Renkecz Anita behatóan elemzi a Borsszem Jankóban 1868–1875 között megjelent Jókai-paródiákat, és írása amellett, hogy jól megismerhető belőle a korabeli politikai humor, jelentős mértékben hozzájárulhat ahhoz is, hogy oldódjon a Jókairól mint nemzeti ikonról élő, sokszor túlzottan merev kép. Jókainak a munkásmozgalomhoz való viszonyát elemző Vörös Boldizsár-írás, nem különben Géra Eleonóra tanulmánya a korabeli magyar gyermekvédelem problémáiról, a Nagypénteki Református Társaságnak és az egyesület életében aktív szerepet vállaló Jókay családtagoknak a nincstelen gyermekek megsegítése érdekében kifejtett tevékenységéről a modern fejlődésnek már azokat a tüneteit helyezi a vizsgálat középpontjába, amelyekről a kor sokszor túlzottan optimista elbeszélései gyakran megfeledkeztek. Az őszi számot végül Szívós Erika elemzése zárja, amely az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben című, eredetileg Rudolf trónörökös kezdeményezése nyomán és Magyarországon Jókai hathatós közreműködésével készült kiadvány Budapest-kötetének kedélyes hangvétele mögé nézve meggyőzően mutatja ki a századvégi magyar nacionalizmus egyoldalúságait: a társadalmi problémák tárgyalásának hiányát és a nemzetiségek háttérbe szorítottságát. A szöveges hagyatékra koncentráló tanulmányok után a téli számot nyitó negyedik fejezet írásai a fennmaradt tárgyi örökség világának bemutatására tesznek kísérletet. Ennek során megismerkedhetünk az író Jókai Mór életének talán két legfontosabb terepével: a szőlővel és a dolgozószobával. Az előbbit M. Szilágyi Kinga tanulmánya mutatja be, míg az utóbbin Kalla Zsuzsa kalauzolja végig olvasóinkat.
-
Jön a farkas
01 000 Ft1935 tele. Mussolini, Róma Farkasa, az olasz hadsereg élén bekebelezéssel fenyegeti a csaknem teljesen védtelen Etiópiát. A kötet két főhőse, a keménykötésű texasi mérnök, Jake Barton és az elegáns etoni öregdiék, Gareth Swales, aki fegyvercsempészettel foglalkozik, ám a szerencse éppen elpártolt tőle, jövedelmező fegyverüzletet kötnek egy etióp herceggel. Feladatuk, hogy megtörjék a nemzetközi földi és tengeri blokádot, és lehetővé tegyék nagyobb mennyiségű régi fegyver eljuttatását a kétségbeesetten harcoló bennszülötteknek. Velük együtt utazik a gyönyörű és tüzes Vicky, a fiatal amerikai lány, aki életét az etiópok ügyének szentelte. A sors és a háború által összekovácsolt kis csapat halálos harcba keveredik a ragadozókkal teli afrikai hegyekben. A kalandok végtelen, izgalmas sorozatát Smith stílusa és jellemábrázolása teszi átlagon felüli szórakozássá.
-
Jón és gonoszon túl
02 000 FtNietzsche egyik újabb főműve, melyben kiteljesíti támadását az újkor morálja ellen, s máig ható érvénnyel elemzi a modern kort. A kötetet a fordító tanulmánya kíséri és jegyzetapparátus is segíti az olvasót.
-
Jonathan, a sirály
01 000 FtA nagy sikerű Illúziók szerzője, Richard Bach számtalan művet alkotott már eddig is, neve mégis mindenekelőtt Jonathanéval forrt össze, a nem mindennapi sirályéval, „aki” a repülést nem zsákmányszerző eszköznek, hanem önmagáért, szépségéért való célnak, a tökéletesedés útjának tekinti. Bach a szakember biztonságával s az ihletett széíró tömören lírai stílusával vezeti be a laikus olvasót a repüléstudomány elemi „titkaiba”, s közben mélyen humanista életszemléletét vallja meg repülőknek és nem repülőknek egyaránt. Jonathan sirály tökéletesen akar repülni, vállalja ezért a kiközösítést, a magányt is. Minden értelemben felfelé törekszik, dimenzióhatárokon átívelve megéli, hogy a halál csupán a nehéz anyagba zárt lények szemében megsemmisülés, valójában út az egyre teljesebb és tágasabb valóságok felé. Tökéletesedni – ez a sirály (és az ember) feladata. Amikor pedig elérte ezt a célt (mert Jonathan eléri), rádöbben: mi értelme a tökéletességnek, ha csak a miénk? Ha nem adjuk tovább? És Jonathan visszatér a Rajhoz, amely kivetette magából, s megnyeri, oktatni kezdi a fiatal madarakat. Arra, hogy repülni szép, és arra, hogy fölfelé kell törekedni. Bennünket, embereket pedig arra: soha ne adjuk alább, mint ő, Jonathan, a sirály
-
Jönnek – Emberek az országút szélén
01 000 FtA szerző 1940-ben született, Jönnek c. regénye a második bécsi döntés – Észak-Erdély visszacsatolása – nyilvánosságra kerülése és a magyar csapatok Szolnok-Doboka vármegyébe való bevonulása között eltelt várakozásteli két hét „korérzületi” krónikája. Az Ember az országút szélén a szerző emigrációja kezdetén, még Németországban született, melyben részben a szülőföld elvesztése miatti fájdalmát, részben a történelmi Magyarország széthullásának okait fogalmazza meg egy magyar agrármérnök és családjának élettörténetén keresztül.
-
-
Józan magyar szemmel I-II.
01 300 Ft„Ha az igazságról beszélsz, vigyázz. Ne a magad egyéni érdekét, vagy egy csoport érdekét nevezzed igazságnak. Érdek annyi van, ahány ember a földön. De igazság csak egy. A gyertyaláng és a reflektorfény csak méreteikben különböznek egymástól, lényegükben azonosak.” Wass Albert
-
József főherceg tábornagy
08 000 FtJózsef főherceg a Magyarok által legkedveltebb tábornok az I. Világháború egyik legnagyobb géniusza volt. Az Ő életét mutatja be ez a könyv, számos képpel, fényképekkel illusztrálva.
-
József nádor
04 000 FtA PESTI MAGYAR KERESKEDELMI BANK kegyelettel emlékezik JÓZSEF NÁDOR kir. hercegre, aki a bank alapítása körül lelkesen munkálkodott és az első részvényjegyző volt. Az ö emlékét vélte szolgálni az intézet, amikor elősegítette e mü meg jelenését.
-
Kabbala
02 400 FtA kabbalisták titkos tudományuk használatát öt részre osztották. A természetes kabbalát a természet misztériumainak tanulmányozására használták. Az analogikus kabbalát azért alapították meg, hogy segítségével azt a kapcsolatot mutassák be, mely a Természetben található összes dolog között fennáll, és a bölcseknek megmutattatott, hogy minden teremtmény és szubsztancia lényege egy, és hogy az ember – a Kis Univerzum – Isten kicsinyített mása – aki a Hatalmas Univerzum. Az elmélkedő kabbala azon okból lett kifejlesztve, hogy feltáruljanak általa a magasabb szellemi képességek, a mennyei szférák misztériumai. Az absztrakt ítélőképességek általa segítenek megérteni a végtelenség mérhetetlenségét, és megismerni azokat a teremtményeket, amik a végtelenségben léteznek. A asztrológiai kabbalát azok ismerték meg, akik az erőben és a nagyságban tanulmányozták tanait, valamint a valós testek szubsztanciáját, és a bolygók misztikus szervezetét. Az ötödik, vagy mágikus kabbalát azok tanulták, akik uralkodni akartak a démonok, és az embernél alacsonyabb szellemek felett, melyek a láthatatlan világhoz tartoznak. A talizmánok, amulettek, varázslatok és könyörgések által történő gyógymódok is nagyon becsesek voltak. Adolph Franck szerint a Széfer Jecirá abban különbözik más szent könyvektől, hogy az nem magyarázza meg a világot, és azt a csodát, ami Isten gondolatán nyugszik, vagyis nem akar az Isteni akarat lefordítója lenni. Az ősi művek Istent színes alkotásai alapján mutatják be. A kabbala azt tanítja, hogy a világegyetem szervesen és meghatározott rend szerint fejlődött, követve a Lángoló Kard útját. Így szimbolikus magyarázattal szolgál a világegyetem eredetére, az ember és Isten kapcsolatára, magát a teremtést emanációként fogva fel, amelyben a Végtelen Fény az Élet Fáján ke-resztül manifesztálódik.
-
-
Kagylókeresők
0800 FtPenelope Keelinget váratlan szerencse éri: édesapja festményeinek ára egyszerre jelentősen felszökik a műkincspiacon. Ám az asszony, aki világéletében szerény körülmények között élt, és mihaszna férje oldalán nem kevés nélkülözés közepette nevelte fel három gyermekét, mégsem hajlandó megválni az immár nagy értéket jelentő képektől. Különösen közel áll szívéhez a Kagylószedők című festmény, melyet annak idején nászajándékba kapott édesapjától. Elkerülhetetlen a családi konfliktus: Penelope egyik lánya, Nancy, és fia, Noel igyekeznek megkaparintani a kisebbfajta vagyont érő képeket, hogy az eladásból szerzett pénzből jómódban élhessenek. A Keeling család fordulatos történetét a festményekért folyó vetélkedés foglalja keretbe, ugyanakkor a klasszikus remekművek kitűnő jellemrajzait idéző szereplőket felvonultató regényből az olvasó kiváló képet kap az elmúlt fél évszázad angol társadalmának jellegzetes alakjairól. Kiadónk az előző évtized legsikeresebb brit szerzőjének kiemelkedő regényével folytatja Rosamunde Pilcher életművének újbóli kiadását a Ház a tengerparton című kötet nagy sikerét követően. Ezt az teszi indokolttá, hogy a kötetek első megjelenése óta lassan felnő egy újabb generáció, és a máig rendkívüli népszerűségnek örvendő írónő regényei idehaza több éve még antikváriumban sem kaphatóak.
-
Kakas a kasban
01 000 FtSine praeteritis futura nulla-Múlt nélkül nincs jövő (A Hadtörténelmi Levéltár kiadványa) – Ismertető: A köztudatban kevéssé ismert tény, hogy a Franciaország elleni, 1792-től 1797-ig tartó első koalíciós háború során Magyarországra és a Magyar Korona tartományaiba sok ezer francia hadifoglyot internáltak. Nem tartottam feladatomnak, s erre terjedelmi okokból sem vállalkozhattam, hogy a francia és a császári-királyi hadszervezetet taglaljam, ugyanígy a könyvtárnyi irodalmat felmutató hadműveletek leírása is messze vezetne a választott témától. Franciaország és az ellene tömörült koalíció fegyveres küzdelme 1793 őszétől jutott abba a stádiumba, hogy a hadviselő felek tízezres nagyságrendben ejtsenek foglyokat. A tárgyalt időszakban végnapjait élő pozíciókereső harcáaszati elveknek megfelelően a foglyok zömét az aktuális vonal erődjeinek meghódoltatása, s csak kisebb részben nyílt összecsapások és dezertálások során szerezték. Előbbire Condé 1793. július 10-i, Valenciennes július 28-i, Le Quesnoy szeptember 13-i, Fort Louis november 16-i bevétele példa. Utóbbiakra többek között az Avesnes melletti 1793 szeptember közepi, a Weissenburg-Lautenburg vonal körüli, s a Maubeuge és Bouchain-környéki 1793 október közepi, a következő évből a Beaumont, Landrécies és Charleroi melletti tavaszi csatározások szolgáltatnak adatokat. – További ismertető/ízelítő: „Belelapozás”.
-
-
-
-
Káldeától Ister-gamig I.
01 600 FtHuszonöt évvel ezelőtt jelent meg ez a könyvem, melynek most a második, ezúttal hazai kiadását veszi kézbe az olvasó. Az elmúlt huszonöt év alatt a tudományok fejlődése óriási eredményeket mutatott fel és ez a fejlődés, szellemi fellendülés hatással volt arra is, hogy a világ népeiben felébredjen egy sajátságos összetartozási érzés, mely újra nemzetté akarja formálni a nemzetköziesítés járma alól éppen csak felszabadult azonos nyelvű, azonos gondolkodású, s – mondhatni – azonos lelkivilágú népeket, akik igyekeznek ezt az „egybetartozást” valamiféle hagyományismerettel, származási öntudattal megerősíteni. Egyedül a magyar hivatalos álláspont nem hajlandó a több, mint 200 éves megkövesedett állapotából kimozdulni és a ma „sumernek” nevezett ősi, káldeus ékiratok nyelvéhez módszeresen, szakmai elhivatottsággal hozzányúlni. Ezzel szemben most már a politika erejét is bevetve igyekeznek fenntartani az ún. finnugor származási elméletet annak ellenére, hogy a legújabb kutatások egyre egyértelműbb cáfolatot adnak. Dr. Matsumoto japán tudós genetikai eljárása minden kétséget kizáróan kimutatta, hogy a finn, votják, vogul stb. népmaradványokhoz a magyarságot semmilyen vérségi kapcsolat nem köti.
-
Kalibán
03 000 FtAbban az univerzumban melynek békéjét a józan ész, a Robotika Három törvénye vigyázza, a legritkább esetben történhetnek váratlan események. Ám amikor egy új típusú pozitronaggyal kapcsolatos kísérlet balul üt ki, bekövetkezik az elképzelhetetlen. Létrejön a Kalibán. A robot, mely nem ismer sem bűntudatot, sem irgalmat. A robot, mely nem ismeri el urának az embert. Egy robot, amelyet nem köt a Három Törvény…
-
-
Kapcsolatklinika
01 200 FtA szerzők az amerikai Seattle Pacific University-n működő Kapcsolatfejlesztő Központ igazgatói. Les Parrott a klinikai pszichológia professzora, Leslie Parrott házasság- és családterapeuta.
A magány arra való az életünkben, hogy megismerjük Istent, a közösség pedig arra, hogy jobban megismerjük önmagunkat. A helyes önismeret és a kapcsolatképesség tehát kéz a jézben járnak. Éppen ezért tudom melegen ajánlani ezt a könyvet, amely közérthető módon, könnyed stílusban tárja elénk a dinamikus emberi kapcsolatok legfontosabb alapelveit. (Bolyki László, zenész)
Nap mint nap megsebezzük a kapcsolatainkat. S nap mint nap megsebeznek minket a kapcsolataink. Parrotték azt a célt tűzték ki maguk elé, hogy segítsenek bennünket gyógyulni – és gyógyítani. Teszik mindezt sok történettel, olvasmányos stílusban – mégsem felületesen. Kapcsolatainkkal átfogóan, igényesen szembesítenek, és a végső célt sem veszítik szem elől: az üdvösséget. Pontosabban: a másik üdvösségre segítését. Ahogyan József Attila írja: „Hiába fürösztöd önmagadban, / Csak másban moshatod meg arcodat.” Igazi mosakodókönyvet tart kezében az Olvasó. Érdemes kinyitni a csapot. (Süveges Gergő, újságíró) -
-
Kard és Kasza I-II.
04 000 FtA századfordulót és főleg Trianont követően a magyar epikának az a vonulata, amely számot vetett a magyar sorskérdésekkel, illetve vállalkozott a „hol tévesztettünk utat?” lelkiismeret-vizsgálatára, vissza-visszatért Erdély etnikai arculata megváltozásának problémájához. Ez a látszatra demográfiai-nemzetiségi kérdéskör etikai problémává sűrűsödött az írók tollán, hiszen rendre fölvetődött az erdélyi birtokos osztály felelőssége: miért tűrte, sőt mi okból segítette, hogy a jóval olcsóbb munkaerőt képező román parasztság foglalja el a magyar földművesek helyét, melynek következtében néhány évszázad alatt a bevándorolt román ajkú népesség Erdély nagy területein többségbe került.
A magyar lakosság szórványosodása a legdrámaibb módon a Mezőségben ment végbe – ennek a problémakomplexumnak és tájnak a történelmi tablóját, hatalmas etikai-emberi freskóját alkotta meg Wass Albert. A kétkötetes regény két mezőségi falu: Bölényes és Miklósdomb (azaz Vasasszentgothárd és Cege) kora középkortól az 1950-es évek második feléig terjedő krónikája. -
Károlyi Sándor
0500 FtÁruló volt-e Károlyi Sándor, a Rákóczi-szabadságharc tábornagya, vagy a tényekkel reálisan számoló politikus? Gátlástalan vagyonhalmozó, nagy hatalmú arisztokrata, vagy nemzete iránt felelősséget érző államférfi? E kérdésekre válaszol Kovács Ágnes debreceni történész árnyalt elemzésében. Hősét „gyors észjárás, lényeglátás, a körülményekhez való gyors alkalmazkodás, kitűnő gyakorlati érzék, nagy munkabírás és életvidámság…” jellemezte. E tulajdonságok tették képessé a szatmári békekötés létrehozására s a III. Károly és Mária Terézia uralma alatt kialakuló magyar politikai életben való aktív közreműködésre. Vagyona gyarapításában is jelentkezett gyakorlatiassága. Manufaktúrákat alapított, új falvakat telepített. De alapvető érdemes, hogy kialakította azokat a közjogi kereteket, melyekbe nemzetünk egészen 1848-ig élt a Habsburg-birodalomban. A gazdag képanyag jól egészíti ki a könyv mondanivalóját.
-
-
Kárpát-medencei birtoklevelünk, a ROVÁSÍRÁS
02 400 FtAmikor elkezdtük egyre mélyebbre ásni magunkat a rovásírásról szóló művekbe és ebből következően őstörténetünkbe, egy csodálatosan rejtelmes világ tárult fel előttünk. Egyúttal azt is látnunk és tapasztalnunk kellett, hogy ősi műveltségünk bizonyítékának megőrzése és átadása milyen akadályokba ütközött a múltban és ütközik ma is. Olvasmányainkból személyesen is megismertünk olyan óriási tudású, tántoríthatatlanul hazaszerető, ezért nélkülözést, mellőzést vállaló, múltban élt és ma is élő személyeket, akiket alattomos erők kiszorítottak és kiszorítanak a köztudatból, a lexikonokból, nem adnak lehetőséget az ifjúságnak megismerésükre. Miért? – tesszük fel a kérdést és keressük választ arra, hogy hivatalos állami szinten miért nem büszkék az illetékesek arra, hogy a mienk, magyaroké a világ egyik legrégibb írása, sőt talán éppen ez az a forrás, amelyből minden más nép merített írásrendszere kialakításakor. Szomorúan tapasztaltuk, hogy ezen a területen is jól meg lehet élni a zavarkeltésből, káoszteremésből. Különösen hatékony eszköze ennek az internet, a világháló, hiszen a fiatal korosztály többnyire innen meríti ismeretanyagát. Egyre kevesebben veszik a fáradtságot, hogy hónapokig, netán évekig búvárkodjanak a könyvtárakban, hogy el tudják választani a tiszta búzát az ocsútól, hanem megeszik a készen kapott zöldséget. Az interneten terjed a rovásírás hagyományainak lerombolása azzal, hogy a balról – jobbra való írást szorgalmazzák, a rovásírás gyökereinek kitépése azzal, hogy azt hirdetik, csak a XIII. századból származnak első emlékeink. Most, amikor a politikai tervek szerint Magyarországot egy olyan akolba igyekeznek terelni, amelyben eltűnnek az egyes nemzetek sajátosságai, minden meglévő és leendő tagállam azon igyekszik, hogy azonosságát megőrizze. Magunk részéről a magyarság megmaradásának három feltételét látjuk: ne feledjük ősvallásunkat, a Boldogasszonyba vetett hitünket, ne feledjük a hon(vissza)foglalás előtti őstörténetünket és végül, de nem utolsósorban, ne feledjük – tanuljuk, ápoljuk és terjesszük szépséges anyanyelvünk ősi lejegyzett formáját, őseink reánk bízott kincsét, Kárpát-medencei birtoklevelünket – a rovásírást.
-
Kárpátalja
02 000 FtVarázslatos tájak, történelmi emlékek, nemzetiségi és vallási sokszínűség, túláradó vendégszeretet: Erdély mellett egyedül Kárpátalján található meg mindez együtt. Az útikönyv Kárpátalján kívül a magyarországi turisták előtt szinte teljesen ismeretlen Lemberget és Csernovicot, Galícia és Bukovina fővárosait is bemutatja, ahol a szovjet korszak ellenére a mai napig fennmaradt a Monarchia világának hangulata.
-
Kárpátalja – Lemberg és Csernovic útikönyv
02 000 FtVarázslatos tájak, történelmi emlékek, nemzetiségi és vallási sokszínűség, túláradó vendégszeretet: Erdély mellett egyedül Kárpátalján található meg mindez együtt. Az útikönyv Kárpátalján kívül a magyarországi turisták előtt szinte teljesen ismeretlen Lemberget és Csernovicot, Galícia és Bukovina fővárosait is bemutatja, ahol a szovjet korszak ellenére a mai napig fennmaradt a Monarchia világának hangulata. – minden részletre kiterjedő gyakorlati tanácsok egyénileg utazóknak – történelem, kultúra, népek, vallások – emlékhelyek, műemlékek, természeti látnivalók – érdekességek, háttér-információk – kulturális rendezvények, hagyományőrző táborok, zenei fesztiválok – közel 100 jól bevált szálláshely minden árkategóriában, jellemzéssel – közel 80 kipróbált étkezőhely, jellemzéssel – 23 részletes térkép városokról és régiókról – 73 színes fénykép
-
Kárpátalja 1938-1941
06 000 FtNem szükséges külön hangsúlyozni a párbeszéd szükségességét a közös múltat kutató, más-más nemzethez tartozó történészek között. E tekintetben ukrán-magyar tudományos dialógusról nem igazán beszélhetünk. Közrejátszottak ebben régi sztereotípiák, de nyelvi nehézségek is. Az ukrajnai Kárpátalja-kutatás az 1990-es években új irányt vett, új hangnemben írnak az ukránon, oroszon kívül románul, szlovákul, lengyelül kiválóan beszélő, e nyelvterületek levéltári forrásait hasznosító szakemberek, akik azonban magyarul egyáltalán nem vagy alig tudnak. A magyarországi történetírásban hasonlóképpen: Párizstól Budapestig felhasználják a forrásokat, az ukrán nyelvű szakirodalomban viszont semmi nyoma abban a történetírásban, amit ma igazán fajsúlyosnak tartunk e témakörben. Persze felhozható, hogy ugyanígy Kárpátalja sem igazán vaskos fejezet Magyarország történetében. Pedig a régió 20. századi sorsa, államok és érdekek harca bizonyítja, hogy területi kiterjedéséhez képest mindig sokkal fontosabb tétel volt a nemzetközi és belpolitikában egyaránt. Ezzel a tanulmánykötettel az a célunk, hogy a párbeszéden túl, a Kárpátaljáról szóló beszédmódot világosabbá, átláthatóbbá tegyük; fogalmakat, eseményeket tisztázzunk, legalább erre a szűk időszakra vonatkozóan a kutatási eredményeket közvetítsük. A kor kiválasztása nem a véletlen műve: valószínűleg az ukrán-magyar (történelmi) viszony legérzékenyebb pontjára tapintunk rá.
-
Kárpátaljai művelődéstörténeti kislexikon
01 400 FtKárpátalja az a tájegység, amely a történelmi Magyarország Ung, Bereg, Ugocsa és Máramaros megyéinek területén jött létre az ország határainak módosításai során. Azonban földrajzilag, szellemi és kulturális téren is mindig egységet alkotott az ország egészével. A honfoglaló magyarok a Vereckei-szoroson átkelve, itt hozták létre első településeiket. A tatárdúlás után az elnéptelenedett vidékre szászok, rutének, románok települtek, akik ezután együtt éltek az itteni magyarokkal. Szokásaik, nyelvük, kultúrájuk, hagyományaik összefonódtak, hatottak egymásra, vagy békésen megfértek egymás mellett, kölcsönösen tiszteletben tartva a különbözőségeket. A magyar és a rutén (ruszin) irodalom, történelem, tudomány számos személyisége születése vagy elhalálozása, esetleg munkásságának számottevő része, illetve tárgyi emléke (szülőház, lakóhely, síremlék, szobor, emléktábla, publikált művek) révén kapcsolódik a vidékhez. Ez a kiadvány a Magyar Művelődési Hagyományok Kárpátaljai Lexikonának bővített, javított, átdolgozott kiadása. A kárpátaljai művelődési hagyományokról kíván tájékoztatást nyújtani mindazok számára, akik érdeklődnek a tájhoz fűződő magyar, rutén (ruszin, ukrán) történelmi, irodalmi események, az itt született, vagy munkásságuk révén ide kapcsolódó személyiségek iránt. A kötetbe csak olyan személyek adatai kerültek, akik már nem élnek, tehát munkásságuk lezárt. Ez volt az anyaggyűjtés egyik szempontja. A másik a területi szempont. Ennek érvényesítésével azonban nem mindig tudtunk teljes mértékben a mai Kárpátalja határaihoz igazodni, hisz a vidékünket képező megyék határai és az országhatár is többször változott, ezért inkább a régiót tekintettük kiindulási alapnak.
-
-
Kártyások könyve
01 200 FtSzerzők: Dr. Kovács Endre, Dr. Zánkay Péter, Rodolfo, Dr, Berend Mihály, Dr. Lindner Gyula, Varga Péter
-
Karunga, a holtak ura
06 000 FtAfrikai néger legendákat, énekeket és meséket fordított le Radnóti Miklós ebben a kötetben. A tűzbe bámuló néger mesemondó szavában a mítoszok világa villan fel, sokszor vad, nyers, kegyetlen realizmussal, az az ősi Afrika, amely egyre jobban elmerül a múltban, egy másik, fölébe kerekedő világ szorításában vergődve. Megismerkedünk a messzi őserdők mélyén élő kis néger törzsek hétköznapjaival és az állatokkal, amelyek körülveszik őket és majdnem minden történet szereplői is.