-
-
Pedagógia
0A német nyelvterületen széles körben használt, magyar vonatkozású részekkel is kiegészített tankönyv elsődleges célja, hogy a pedagógia tudományos kérdéseivel elmélyültebben foglalkozni szándékozóknak segítséget nyújtson a neveléstudomány alapvető kérdéskörei, általános fogalmal, rész- és rokon tudományai, elsősorban a szociológia és neveléspszichológia újabb eredményeinek megismerésében. Ezen túl menően törekszik a pedagógiai kutatások, elméleti alapvetések eredményeinek, gyakorlati vonatkozásainak bemutatására is. A kötetet nem csupán a pedagógia elméletével ismerkedő, illetve annak különböző területeiről elmélyültebb ismeretek megszerzésére törekvő egyétermi, főiskolai hallgatóknak, hanem az oktatásirányítás és a neveléstudomány.elméleti szakembereinek is ajánljuk.
-
Pedagogiai encyclopaedia
0A neveléstudomány szótára, melyben az általános és részletes paedagogika, didaktika és methodika, a statisztika, lélek-, erkölcs- és gondolkodástan, valamint az irodalom, művelődés és paedagogiai történelem főbb részletei betürendben foglalvák.
Segédkönyv tanítók, bevelők, szülők, és iskolai előljárók számára. -
Példabeszéd
0A regény Faulkner kései műve. Azt gondolhatnánk tehát, hogy lehiggadt, letisztult, klasszicizáló öregkori mesterdarab. De nem: a Példabeszéd még a csupa rendhagyó vállalkozásból összeálló életműben is különleges kivétel: újabb kísérlet. Elüt a többitől mind témáját, mind ábrázolásmódját tekintve. Nem a Yoknapatawpha megyei Jeffersonban játszódik, hanem az első világháború francia hadszínterén: nem a „déli mítoszt” jeleníti meg a szimbolikus naturalizmus korábban megismert faulkneri eszközeivel, hanem az Újszövetséget „modernizálja” allegorikus példázat formájában.
-
Péntek vagy a Csendes-óceán végvidéke
0A Robinson-mítosz – a lakatlan szigetre vetődött magányos ember elképzelt viselkedésének s e viselkedés rugóinak – sajátos újraértékelése folyik a Péntek lapjain: a költői és filozófiai szinten folyó elvonatkoztatás nem válik a kalandosság kárára; fojtott, de egyre növekvő izgalommal követjük az új Robinson s még inkább az új Péntek testvér-kalandját, mely az ismert történettel összehasonlítva bőven szolgál meglepetéssel.
-
Pest
0Az emlékezetes sikerű Porral kezdődő, az Év regénye címet elnyert Híddal folytatódó regénytrilógia méltó záró darabja ez az önmagában is élvezetes nagyregény.
-
Pest megyei barangolások
0Közel négy esztendeje, hogy Békés István első barangoló útjára indult a megyében. Akkor arra vállalkozott, hogy felkeres egy-egy jellegzetes tájat, várost, községet, s a Pest Megyei Hírlapban elmondja róluk, ami érdekes a múltjukból, tanulságos a jelenükből; igyekezvén a távol- és közelmúltat egybevetni a jelennel és pillanatképekben rögzíteni mindazt, amit egy-egy útja alkalmával megismert, látott, hallott, észlelt.
Békés István így barangolta hétről hétre a megyét, miközben először maga is csak kóstolgatta, hogyan lehet száz vagy kétszáz gépelt sorban egy-egy kisebb, nagyobb településről a múltat és a jelent egybefogó hasznos, ismeretekben gazdag, mégis szórakoztató beszámolót adni. Aztán egyre jobban ráérzett a teendőkre: könyvtárak, levéltárak polcain kutatott a történelmi emlékek után; szóbeli hagyományokat, feledésbe merült eseményeket, múltba vesző történetek adatait azonosította, tudományos kutatókkal tárgyalt, folytatott tapasztalatcserét, de főként sokat, nagyon sokat találkozott, ismerkedett, beszélt a helyi emberekkel, a községbeliekkel, vezetőkkel, munkásokkal, tsz-parasztokkal. -
-
-
-
Pesti Izé I. évf., II. évf., III. évf. számai, összesen 60 szám
0Pesti izé – szatirikus hetilap
– I. évf. (1946): 3, 4, 5, 6, 7. sz.
– II. évf. (1947): 1,2,3,5,6,7,8,9,11,12,17,21,22,23,28,29,30,31,33,34,36,38,39,40,41,42,43,45,46,47,49,50,51,52(karácsonyi).
– III. évf. (1948): 1,2,3,4,6,8,9,10,11,12,13,14,15,16,24,33,36,37,38,39,42.
Füles – szórakoztató hetilap: I. évf. 2. sz. (1949.10.23.)
Fűrész – szatirikus hetilap (szerk.: Gál György)
– I. évf. (1948) 4 sz.
– II. évf. (1949) 236,7,8,13,16,17,18,19,20,26,28,30. sz. -
Pesti izé naptár 1948
0A Pesti izé című szatirikus hetilap 1946 és 1948 között jelent meg. Alapítója és főszerkesztője Gál György, a Füles későbbi főszerkesztője volt.
-
Petepite
0A tizenegy és fél éves Pete Péter arra ébred, hogy alig fér el az ágyon. A takarója alól két szőrös láb kandikál ki, a keze óriási, a hangja mély és reszelős. Úgy tűnik, Pete Péter, azaz Pite egyetlen éjszaka alatt felnőtt, és pont olyan lett, mint az apja. Ráadásul apukája, dr. Pete Ádám is átváltozott, és a megszólalásig hasonlít a fiára. Sőt, a megszólalás után is. Így aztán apa és fia egy cipőben járnak. Illetve egymás cipőjében. Pite suli helyett munkába indul, Ádámot pedig várja az iskolapad. De vajon helyt tud-e állni Pite egy komoly munkahelyen? És hogyan boldogul Ádám a gyerekek között? Egyszer majd jót nevetnek ezen az egészen, ha már visszaváltoztak. De vajon visszaváltoznak-e valaha?
-
-
Petőfi album
0Adatok, okmányok és képek Petőfi Sándor diadalútjáról.
Megjelent Petőfi Sándor születésének 190. évfordulója alkalmából.
Hasonmás kiadás a Pesti Napló 1910 körül megjelent kiadása alapján. -
Petőfi Erdélyben
0Huszonhat évet élt, s abból közel egy esztendőt töltött Erdélyben – a Bánságot és a Partiumot is beleértve. Nem sok idő, de ehhez fűződik életének két döntő eseménye: a házasság és a szabadságharc. Ő úgy mondaná: szabadság, szerelem. Amikor Szendrey Júliát eljegyezte, így nyilatkozott: „Ez időtől számítom életemet.” Az „Ott essem el én a harc mezején” is Segesvár mellett következett be.
Erdély volt tehát újjászületésének és halálának színtere. Ez indokolja, hogy születésének 150. évfordulóján, amikor világszerte megemlékeznek róla, a itt töltött rövid esztendő emlékét is felidézzük. -
Petőfi költeményei
0„Midőn… az új iskola virágzása tetőpontján állana, Vörösmarty és Garay ragyogó neve mellett egyszerre egy igénytelen név lőn olvasható, majd Petrovics Sándor, majd Pönögei Kis Pál, végre Petőfi Sándor alakban, mely hivatva volt amazokat nemsokára háttérbe szorítani. Egy ifjú lángész bátortalan föllépései voltak ezek, ki még az új iskola formáinak tisztelettel hódolt, innen van az, hogy legelső versei, a külsőt tekintve, gondosabban vannak írva, mint a későbbiek. De a kölcsönzött forma alatt eredeti eszmék ragyogtak; az ifjú szellem mind szabadabban kezde röpülni…” (Arany János)
-
-
-
-
-
-
Petrarca levelei
0A Laura-versek költőjét, a szonettírás mesterét, a modern európai líra egyik úttörőjét, Petrarcát, mint levélírót mutatja be az Európai Antológia reneszánsz sorozatának ez a kötete. Petrarca leveleiben is újat hoz, feloldja a merev, középkori stílust, egyéni hangulatait kelti árnyaltan életre, az antik világot is csak azért idézi, hogy modern problémákat láttasson meg, legyen módja lelkesedni a római plebejus nép harcáért, hogy álmodozhasson a jövőről, s támadhassa az avignoni pápai udvart. Akár turisztikai erőfeszítésről, a Mont Ventoux megmászásáról számol be, akár öreg gazdasszonyát jellemzi találó vonásokkal, akár Boccacciót dorgálja, mert őt az írás abbahagyására, tétlenségre ösztökéli – érzéseiben, gondolataiban hozzánk közel állónak, frissnek érezzük a levélíró Petrarcát.
-
-
Pilóta lettem
0Első repülőgépem
1912 egy meleg nyári délutánján. Zsuzsi, a kis hegyi vasút mozdonya, minden igyekezetét összeszedte, hogy az utasokkal telezsúfolt kocsikat felhúzza a Szamos hídjának domborulatára. Az alkalmi utazásra beállított poros marhakocsikban szorongtam én is, szüleimmel és két fivéremmel. Az utasok hangos kiáltozással buzdították a csaknem egyhelyben daráló kis mozdony vezetőjét. Néhányan már azt is ajánlottuk, hogy leszállunk és a gyorsabb haladás kedvéért toljuk a vonatot, a fűrésztelepen túl elterülő nagy legelőig. Ide törekedett ugyanis a város apraja-nagyja. Irigykedve néztük, hogy mennyivel gyorsabban haladnak azok, akik az országúton és a sínek mellett gyalogolnak… Bizonyára elfoglalnak minden jó helyet és nem láthatunk majd semmit, mire a kis vasúttal a helyszínre érkezünk.
Pedig nagyszerű látványosság ígérkezett. A helyi lap s a hatalmas falragaszok városszerte hirdették, hogy délután négykor Székely Mihály bemutató-repülést végez a hegyi út mellett, a réten. -
Piros fű
0Dupont szenátor, a fáradt, öreg kutya nemcsak emberül tud beszélni, hanem macskául is. De hát a páratlan fantáziájú Boris Vian (1920-1959), a Tajtékos napok, a Pekingi ősz meg a Venyigeszú és a plankton írójának világában ez igazán természetes, mint ahogy az is, hogy a vapiti olyan, amilyennek a szenátor elképzeli, s nem amilyennek a zoológia tudja (Észak-Amerikában honos nagy agancsú szarvas), hogy a tahópályán csücsörkés buzogányok virítanak, Eldoramiban szimmancs mond jövendőt, vagy hogy a városi rezesbanda úgy éri el a girigáré-hangzatot („Dzuffa dzuffa girigáré dzuff dzuff csirigó”), hogy tagjai göböly formájúra kovácsolt érmeket csapkodnak egy csirigóhoz.
-
Pogány Biblia – Koppány hagyatéka
0Gönczi Tamás új könyve A Pogány Biblia (alcíme: Koppány hagyatéka – A magyar pogányság szakrális öröksége) egy régen várt, hiánypótló kötet, mely a szerző elmúlt 10 évének szellemi gyümölcse.
A könyvet az írótól már megszokott alaposság, közvetlen stílus és információ-gazdag tartalom jellemzi. Külön értéke, hogy a régi magyar táltosok látásmódját, vallásuk hitelveit olyan autentikus személyek élő beszédjéből veszi és hozza az olvasóhoz, akikről a környezetük is úgy tartotta, hogy ők pogány-papok, táltosok, erdei emberek, igricek és mondó-emberek egy személyben. -
Pogány magyarság keresztény magyarság
0A kiváló történettudós nagyjelentőségű munkájában tömör és világos képet ad a magyarság elhelyezkedéséről és történelmi szerepéről a keresztény Európá-ban. Nem elégszik meg a történelmi tények és események száraz felsorolásával, hanem arra törekszik, hogy a maga teljességében elénk varázsolja a kereszténységben megerősödött magyar középkor világát, célkitűzéseit, életfelfogását és állami életét. Bebizonyítja, hogy a szentistváni állam nem volt merő nyugati, vagy éppenséggel germán kultúrimport eredménye és Szent István alakját akkor közelíthetjük meg legjobban, ha benne a magyar középkor megalapozóját tiszteljük, értve középkoron az antik keresztény elemeknek a népvándorlás archaikus műveltségével való találkozását. Az eredeti mondanivalókban gazdag, eddig ismeretlen szempontokat felvető könyv nem a szaktudósoknak, hanem elsősorban a művelt magyar olvasóközönség egyetemének készült, hogy egy összefoglaló munkában világítsa meg a magyarság egyik legérdekesebb és örökké aktuális kérdését, a pogányság és kereszténység viszonyának problémáját.
-
Pogány magyarság keresztény magyarság
0I. fejezet (részlet): A Steppe kultúrája
Ha gyarló szemünk a hatalmas euráziai kontinenst úgy tudná áttekinteni, mint valamely hegy lábánál elterülő tájat, akkor ebben a képzelt panorámában alighanem az a hosszú sáv kötné le elsősorban figyelmünket, mely e világrész északi és déli szférái között Mandzsúriától egészen a keleti Kárpátok bástyájáig húzódik végig. Ez az úgynevezett steppe-övezet, mely hol fakó, hol gesztenyebarna és fekete földszínével élesen elüt az északi erdőrégió mélyzöld foltjától s attól a dús vegetációjú szubtropikus déli tájtól, melyet a síkság felé a Kaukázus, a Hindukus és a Humalaya égbenyúló sziklafalai határolnak.
A steppe nyilt, fátlan síkság, mely táji jellegét a föld jelenkorában, minden emberi beavatkozástól függetlenül nyerte el. Felszínét főként az övezet északi részében, melynek határvonalát a Kaspi, az Aral és a Balkas tavak északi partjai jelzik, fű borítja: innen a steppe szó, mely oroszul füvet, pázsitot jelent. Ettől délre a dúsfüvezetű fekete és gesztenyebarna földek fokozatosan homokos rónákba mennek át, melyek helyenként sivár pusztaságokkal váltakoznak. -
Pogány teológia I.
0Kötetünk három értekezést tartalmaz. Mindhárom munka a Plótinosz utáni újplatonizmus szövegértelmezési módjairól tájékoztat. Porphüriosz a Kr. utáni III. század második felében élt, Plótinosz műveit adta ki. Itt közölt munkájában az Odüsszeia egyik részletének értelmezését nyújtja. Sallustius Julianus császár kortársa volt. Egyetlen fennmaradt műve 363 körül íródott és a kortárs platonikus filozófia rövid foglalata. Proklosz (412-485) az athéni újplatonizmus legismertebb és egyik legfontosabb alakja. Az itt közölt részlet a Nap-hasonlat értelmezése és azokból az esszékből való, amelyeket a Platón Államában felvetődő problémákról írt.
-
-
Polgárnak lenni
0A Ferenczi Borbálával 2018–2020-ban folytatott beszélgetések szerkesztett változata fényképekkel, annotált névmutatóval és Kolosi Tamás legfontosabb tudományos publikációinak listájával teszi teljessé az életútról kapott képet.