-
Isten romokban
0Kate Atkinson Ursula Todd különleges életét tárta fel előző, nagyszabású, Élet az élet után című regényében, melyben hőse tragikus halálai szerencsés megmenekülésekkel, újabb és újabb választási lehetőségekkel váltakoznak. A csaknem egy évszázadot felölelő családtörténet a helyét önálló műként megálló Isten romokban című könyvében folytatódik. Ezúttal Ursula kedvenc fiútestvére, Teddy, a majdani költő, bombázópilóta, férj, apa és nagyapa szemszögéből követhetjük tovább az egyéni sorsokat a XX. század második felének történelmi hátterével. Ő az, aki a háborúban megbékél a halállal, de amint a háborúnak vége, nem tud alkalmazkodni ahhoz, hogy lesz még jövője. Sorsában tanúi lehetünk, amint egy hétköznapi ember drámai fordulatok közepette keresi eseményeken, veszedelmeken át vezető útját. Rendkívüli időkben, oly korban, amikor az ember kegyvesztett lett, s ami isteni természetű volt benne, az romba dőlt. A szerző egyéni történetmesélő technikája bravúros, stílusa megrendítő és lebilincselően izgalmas, szereplői sokszínűen árnyaltak, gazdag eszköztárából nem hiányzik az irónia, sem a feketehumor. A kritika a Costa Book Awards regényírói díjjal jutalmazta ezt a könyvét, amelyben élményszerű példát mutat arra, miként kell elképzelni azt, amit nem tudhatunk.
-
Isten zsámolyánál. Népi vallásos költészet
0„Több mint harminc évig gyűjtöttem imádságokat a Szeged környéki településeken. Ennek ékes bizonysága ez a kötet. Ide jegyeztem, ezekre a lapokra népünk ősi imádságait, a rontásokat elhárító ráolvasásokat, a fenséges Krisztus-legendákat, hogy mások is megismerjék, megőrizzék őket magyarságunk és hitünk dicsőségére.”
-
Istenek csatatere
0A Magyar Földrajzi Társaság Könyvtára elnevezésű könyvsorozat 1902 és 1943 között jelent meg Budapesten. Kezdetben a Lampel Róbert (Wodianer Fülöp és Fiai) Császári és Királyi Könyvkereskedése nevű kiadóvállalat, majd a Franklin-Társulat adta ki. Több mint 60 kötete főleg tudományos igényű útleírásokat tartalmazott. A sorozat külföldön is jegyzett könyvészeti érdekesség, egyes darabjai igazi ritkaságnak számítanak.
-
-
Istenkeresők a Kárpátok alatt
0Az Izraelben élő, ma kilencvenéves Schön Dezső a magyar zsidó irodalom nagy generációjának utolsó tagja. Író, újságíró, az izraeli Új Kelet című lap alapítója. Egyetlen novelláskötetéből megállapíthatjuk, hogy benne is elveszett egy magyar I. B. Singer lehetősége. Több riportkötete jelent meg (többek között az Eichmann-perről is).
Az Istenkeresők a Kárpátok alatt Schön Dezső legendás műve. Megjelent egy erdélyi és egy izraeli kiadása is. A könyv alapja egy, a harmincas években két éven keresztül közölt riportsorozat a máramarosszigeti haszid világról, amelynek gyökerei Sátoraljaújhelyről és a Hegyalja más községeiből eredtek. Innen, országok, kultúrák találkozásának négyszögéből (Lengyelország, Magyarország, Ukrajna, Románia) származott maga a haszid mozgalom, avagy – Buber szavaival – a zsidóságban a kereszténység után végbement második belső forradalom. Schön Dezső ennek történetét tekinti át a könyv első harmadában, majd a magyar ág történetét, folklórját, mindennapjait és persze harcait mutatja be. A könyv műfaja riportregény, mert egy krimi letehetetlen izgalmával s jó humorral görgeti a »non-fiction« eseményeket. Ilyen közeli fényképet, ilyen benső ábrázolást, a kontextus effajta ismeretét ma egyetlen szerzőtől sem lehet várni. A jiddis-haszid kultúra iránti érdeklődés világszerte reneszánszát éli. Hozzánk leginkább külföldi közvetítéssel jut el, noha ennek az oly egzotikus népnek (törzsnek) egy része Magyarországról eredt, s az egyik leghitelesebb képet magyar író festette róla. -
-
-
-
-
Iszlám és zsidó-kereszténység
0Amikor a magyar olvasó – három évvel a francia megjelenés után és tizenhárom évvel keletkezése után – kézbe veszi Jacques Ellul posztumusz művét, a benne foglalt gondolatok már a keresztény teológia iszlámmal kapcsolatos reflexiójának tág és meglehetősen polarizált kontextusában nyerik el értelmüket. A szerző arra vállalkozik, hogy megvizsgálja, megfelelnek-e a valóságnak azok a közhelyek (nevezetesen: hogy mindannyian „Ábrahám fiai”, mindannyian „monoteisták” és „könyvvallás hívei” vagyunk), amelyekre hivatkozva a keresztények számára esetleg túlontúl leegyszerűsödik és elodázódik az iszlám vallás megértésének sürgetése és vele való párbeszéd valóságos alapjainak kutatása.
-
Isztambul és az oszmán civilizáció
01453 májusában az ifjú Mohamed szultán, akit a Hódító jelzővel ruházott fel a történelem, utolsó csapást mért Konstantinápoly falaira, és a császárvárost hozzácsatolta az elődei által már korábban meghódított bizánci birodalom területén megalapított államhoz. Amikor a görög székesegyházból mohamedán dzsámivá lett Hagia Szophia falairól a müzezzin imára szólította a hívőket, új korszak vette kezdetét, az oszmán uralom kora.
A város hamarosan ismét egy hatalmas birodalom fővárosává, egy virágzó civilizáció központjává emelkedett. Az egykori Bizánc romjain felépült új mohamedán metropolisz Kelet és Nyugat kapuja, az iszlám védőbástyája lett.
Bernard Lewis, a közel, és közép-keleti történelem professzora a londoni egyetemen, könyvében áttekintést ad a 15. és 17. század között fénykorát élő oszmán civilizációról és fővárosáról, Isztambulról. -
-
Itália története. A birodalom bukásától a birodalom megalapításáig
0Részlet: Az V. század második felében a nyugatrómai birodalom majdnem egészen a barbárok kezén volt; bár fennállt még a nyugati birodalom neve, a császár már csak az itáliai félszigeten, Dél-Gallia egy részén, s néhány dunamelléki területen uralkodott.
-
Itáliai székesegyházak
0Kétezer esztendő hite és imái, az ebből is táplálkozó művészi szenvedély és alkotóerő olyan örökséget hagytak ránk, melynek bemutatására vállalkozik e könyvsorozat. Az illusztrációkon megjelennek a festmények és a freskók, a korabeli metszetek. Itália legjelentősebb templomai közül negyvennél is többet mutat be a kötet azzal a céllal, hogy csodálhassuk az alkotásokat. A törzsszöveg után eltérő színű papíron, 236 templom betűrendes mutatóját találjuk, ezzel is segítve a tájékozódást. A vallási építészetben használt szakkifejezések megértését a magyarázó szójegyzék támogatja.
-
-
Itt és most
0A két író 2008-ban találkozott először az Adelaide-i Irodalmi Fesztiválon, mely után Coetzee azzal a szerény javaslattal fordult Austerhez, hogy vágjanak bele valami közös projektbe. Austernek tetszett az ötlet, és ő javasolta, hogy két éven keresztül folytassanak egymással levelezést, és beszélgessenek el olyasmikről, amikről akkor beszélgetnének, ha egymás közelében laknának. A levélfolyamot olyan olvasni, mintha az ember egy szellemes értelmiségi beszélgetés fültanúja volna, amelyben a felek egymás álláspontját tiszteletben tartva, mégis szenvedélyesen társalognak az élet és a mûvészet kérdéseirôl.
-
-
-
-
Izmael
0„Az ablaküveg tompán visszaverte a fényt. Egy pillanatig továbbra is saját szemeimbe bámultam, majd megpróbáltam az üvegen túlra nézni – és azon vettem észre magam, hogy egy másik szempárba nézek. Rémülten hőköltem hátra. Ijedtségem tovább fokozódott, amikor felfogtam, hogy mit láttam. Az üveg túloldalán egy kifejlett gorilla volt. Tömege önmagában volt riasztó. Nagyon békésen, félig ülve, félig fekve egy vékony, zsenge ágat majszolt élvezettel. – Te vagy a… a tanár? – Habogtam. Bólintott. – Én vagyok a tanár.”
Így ismerkedünk meg Izmaellel, egy roppant tudású teremtménnyel. Van egy története, amit el akar mesélni, olyan, melyet emberi lény korábban nem hallott soha. A történet az ember helyéről szól, de nemcsak emberöltőnyi léptékben, hanem az idő síkján kivetítve a földtörténet múltjába és jövőjébe is. Mint minden nagy tanító, Izmael is elutasítja, hogy megkönnyítse számunkra a leckét. Története az idő keletkezésével kezdődik, történelmi magyarázatai pedig tankönyvben soha nem jelentek meg. – Az az ember rendeltetése, hogy uralkodjon a világ felett? Vagy talán létezik egy magasabb rendű hivatás számára – egy csodálatosabb, mint amilyet az ember valaha is elképzelt magának? Ebben a rendkívüli regényben egy ember és egy gorilla olyan szellemi kalandra vállalkozik, mely újrafogalmazza, hogy mit jelent embernek lenni. Agyafúrt, szellemes, mély, az Izmael az elme és a lélek bűvészmutatványa. -
-
-
Ízzel-lélekkel
0A főzésnél minden „előadás” – premier!
A jó ételhez nemcsak remek ízek kellenek. hanem lélek is. Szeressük, amit elkészítünk és akinek elkészítjük! Ne sajnáljunk néhány percet az ízléses tálalásra vagy a díszítésre! Előbb-utóbb alakítani, alkotni tudunk majd a magunk és a szeretteink kedvére. Törekedjünk az ízek, a színek harmóniájára, mert így a közös étkezéseinket, a mindennapjainkat meghitté, állandó ünneppé varázsolhatjuk. Mint minden jótétemény, ez is meghozza a maga hasznát.
Ételeink minden alapanyaga hazánkban beszerezhető, kapható, hangsúlyozottan igazodik a magyar ízléshez, az ősi, népi receptekhez. Sok ezer év gasztronómiai érdekességei mellett fölhasználtuk a legújabb orvosi és természetgyógyászati kutatások eredményeit. A magyar szakácskönyvek közül először itt olvashatunk csicsókából, csalánból és mungóbabból készült ételekről. Ötleteinkkel a szakács segítségére sietünk, ha éppen csak egyféle alapanyagot találunk otthon a rögtönzéshez. Ezért ételfajtánkként „tálaljuk” könyvünket az olvasók elé. -
J.R.R. Tolkien meséi
0Tolkien meséi igazi bemelegítésnek számítanak, mielőtt elmerülnénk A Hobbit és A Gyűrűk Ura csodás-félelmetes világában, olvasásukat pedig a filmváltozatok Oscar-díjas rajzmesterének grafikái teszik még különlegesebbé.
-
Jack London összes novellái 1. kötet
0Jack (John Griffith) London (1876-1916) rövidebb-hosszabb műveiben három vidéket, három kultúrát mutatott be olvasóinak, de úgy, hogy a történetek alapjául szolgáló információkat, anyagokat első kézből, a helyszínen szerezte meg. Novelláinak főhősei olyan különleges, vagy éppen alapjában véve hétköznapi, de az események sodrásában különlegessé váló emberek, akik életüket a Yukon vidékén, Kaliforniában, vagy a déli tengereken élték.
Számos, az ő korában még kísérletinek minősülő műfajú és szerkezetű írást köszönhetünk neki. Foglalkozott science fictionnel, de írt szerelmi háromszögekről, emberi gyarlóságokról és hősiességről is olyan képszerűséggel és olyan művészi realitással, ahogy előtte még senki. Jelentősek továbbá haditudósításai valamint a szocialista árnyalatú politikai esszéi. A 20. század első másfél évtizedében ő volt az, aki megvalósította az „amerikai álmot”: szegény fiúból az irodalom elismert és divatos alakjává változott. Negyvenévesen távozott el ebből a világból, de örökül ránk hagyta több mint ötven regényét, számtalan novelláját, esszéjét, cikkét és színdarabját.
Kiadónk első megjelenésük sorrendjében gyűjtötte két kötetbe Jack London novelláit, jelen kiadványban az 1893–1909 között publikált írásokat nyújtja át az olvasónak. -
Jan Six tíz élete
0Mak könyveinek sikere azon múlik, hogy képes-e megtalálni az egyensúlyt a választott személy vagy család története és a ‘nagy történelem’, illetve a tudományos kutatás és a tálalás, az olvasható, sőt olvasmányos forma között. Az előkelő Six család története ebből a szempontból tökéletes választásnak tűnik. A regényes életű Sixek mindig együtt mozogtak a korral, pontosabban lakóhelyük történelmével. Ezt talán a Dél-Németalföldről menekülni kényszerülő, Amszterdamban megtelepedett Six példázza a legjobban, aki a robbanásszerű fejlődés előtt álló városban kamatoztatja a szakértelmét, élelmességét és átmenekített tőkéjét, ráadásul méltó követőre talál Anna Wijmer személyében (Mak legalább olyan érzékenységgel ír a históriájában felbukkanó nőkről, mint a férfiakról). Ha történetüket színezi is némi arisztokratizmus, mindketten a kor jellegzetes észak-németalföldi típusába tartoznak, az önbizalomtól duzzadó, öntudatos, szorgalmas és merész polgár megtestesítői.
-
-
Jánoska és a Farkas
0Adva van egy regény, 2007-es. Egy házasságot akartam vele megmenteni. Nem sikerült. Emiatt, s más okokból most némiképp átírtam és húztam belőle. (Kár, hogy a múltunk viszont picit se javítható.) A régi címből (Utazások Erotikában – Ki a franc az a Goethe?) kiszerettem, újat kapott: Jánoska és a Farkas. Tudom, szokatlan megoldás, de… hátha szerencsét hoz. Gőte János Farkas valószínűleg helyeselné.
-
Janus Pannonius versei
0Egyetlenegy magyar nyelvű verssor sem maradt utána, mégis a magyar líra első nagy, korszakos alakja, Balassi, Csokonai, Petőfi, Ady és József Attila rangos elődje, „drága és jeles tudós … kinek mása ő előtte nem volt Magyarországba, kiváltképpen az versek szörzéseibe…” (Heltai Gáspár), ez az ízig-vérig humanista ifjú, aki „nemzetségére nézve magyar, erkölcsében olasz, tudományában csodálatos, sőt inkább bámulatot keltő” (Guarino de Verona), az első magyar költő, kinek „szép híre, neve” nem állt meg az országhatárnál, kinek munkásságát olyan világhírű gondolkodók tartották nagyra, mint Erasmus és Carducci; az első magyar költő, akinek műveiben az emberi személyiség a maga természetes pompájában valósul meg, a testi szenvedély, a személyes öröm és a személyes fájdalom, a köznapi tragédia éppógy témája, mint az országos kataklizmák, az apokaliptikus víziók sora, az első egyéni hangú, mély érzésekben és gondolatokban gazdag európai, aki mégis sajátosan magyar, noha latin nyelven alkotta műveit, elsőként fedezve fel a magyar tájat a maga termésuetes szépségében, a magyar várost a maga sajátos kulturális értékeivel, aki „költészetének kiválóságával nem csupán kortársait múlta felül, hanem az egész régiséggel is felvette a versenyt” (Zsámboki János), példa és követendő minta a magyar humanista költőnemzedéknek, s végig kísérhető, töretlen fényű hatás a későbbi korok magyar nyelvű irodalmában.
-
Japán
0Előszó.
1900 elején mentem ki Japánba, hogy monarchiánk tokiói követének, adamóci Ambró Béla úrnak, kis fiát a távol Keleten, az idegen környezetben, magyarrá neveljem. Három évet töltöttem ott, s a kedves hazámtól való hosszú távollét nehézségeit enyhítette úgy a kedves családi kör, mint azon csodás országnak kaleidoszkopszerű, változatos, kimeríthetetlen érdekessége.
Amit a három év alatt ott a hely szinén láttam és hallottam, annak tömegéből kiválogattam néhány érdekesebb részletet, s azt nyujtom most e kis könyvben hazám ifjúságának.
Budapest, 1904. november havában. -
Japán ország
0Részlet a könyvből:
Egy hamvas arcú, ferde, de csillogó szemű fiatal leány, aki mosolyogva kér, hogy letörjed: így élt képzeletünkben Japán. A szíves, de felületes európai olvasó képzelete az utóbbi időben még egy kevéssé kiszínesedett : az illető leányka puha, barna haját bele foglalta fehér, vagy sárga kiku keretbe; nagy és illatos krisantemumok közül mosolygott ki a szűzies vagy bájosan romlott lény. És angol dalokat énekelt, kissé fáradt, de érzéki és meleg hangon. Mondanom sem kell, hogy ez európai közképzelet a színpadról szítta tele magát, onnan táplálkozott és a tiszteletreméltó és ismert európai nagy gésákon keresztül jutott el a kelet-ázsiai titokzatos kis gésákig. Ezeken kívül japán tudásunk érdekében erősen működött egy igen színes és – úgy mondják – magát is színező iró-gésa, a nevezetes Pierre Loti, tengerésztiszt a francia hadseregben és akadémikus. -
Járványok kora
0A hagyományos felfogás szerint a daganatok a szívbetegségek és korunk egyéb halálos kórjainak legfőbb okait génjeinkben és életvitelünkben kell keresnünk. Paul W. Ewald szerint azonban e betegségek valamely krónikus fertőzés megnyilvánulásai. A rejtett fertőzések árnyékvilága mostanában kezd feltárulni előttünk.
A Járványok kora meggyőző adatai felforgatják eddigi szemléletünket: nem a gének, hanem a mikrobák formálják életünket és okozzák halálunkat. A gyomorfekély, a vetélések és a rosszindulatú daganatok újabban bizonyított fertőző eredetére támaszkodva a meglepő felfedezések egész gyűjteményét mutatja be, ami korunk legrombolóbb krónikus betegségeinek fertőző eredetét támasztja alá.