-
Bálint Zoltán és Jámbor Lajos
0Bálint Zoltán (1871-1939) és Jámbor Lajos (1869-1955) a millenniumtól az első világháborúig terjedő „hosszú századforduló” egyik legsikeresebb építészpárosa volt. Harminchárom és fél évig dolgoztak együtt az 1897-ben alapított Bálint és Jámbor társas cégben. Már a legelső években jelentős megrendelésekhez jutottak: pályázati nyertesként ők tervezték – mint a Lechner Ödönt követő nemzedék tagjai – a szecesszió magyar változata egyik legszebb példájaként számontartott szatmári Pannónia Szálló és Vigadót, valamint több elegáns budapesti nagypolgári villát, városi bérházat. Az 1900. évi párizsi világkiállítás történelmi pavilonjára kiírt pályázat elnyerése, a tizenhét tematikus csoportkiállítás installációjának megtervezése, majd mindezek megvalósítása világraszóló sikert aratott. Az ezt követő időszakban az épülettervezési megbízásokkal együtt számos enteriőrtervezői feladatot is kaptak.
-
-
Balogh Ádám kurus brigadéros
0Béri Balogh Ádám (1665 körül–1711) kuruc brigadéros, dunántúli középbirtokos nemes. 1709. augusztus végén, a Dunántúl feladásakor követte a kurucokat, majd 1710. július–október folyamán részt vett az utolsó dunántúli hadjáratban. Parancsnoka, Palocsay György tábornok betegsége és távozása után, október 8-ától ő vette át a csapatok irányítását, 1710. október 28-án a Szekszárd környéki harcokban a rácok bekerítették és elfogták. Rákóczi mindent megtett kiváltása érdekében, 1711. január 31-én még Pálffy Jánosnak is szóba hozta a dolgot a vajai értekezleten. A császáriak azonban dezertőrnek és „megátalkodott esküszegőnek” tekintették Baloghot ezért hallani sem akartak a kicseréléséről. Szekszárd mellett fogták el a Habsburgok oldalán harcoló rác határőrök. A hadbíróság végül halálra ítélte, és kivégezték.
-
-
Bánom is én…
0Három megsárgult füzet és néhány kitépett lap, a Szobotka Tiborra oly jellemző, jobbra dőlő betűkkel teleírva. Ebben a formában kerültek elő nemrég az író hagyatékából az 1953–1961 közötti évekről tanúskodó naplói, melyeket most első ízben vehetünk kézbe a Bánom is én című kötetben. De vajon kifaggatható a múlt? És mi történik, ha egyszerre többen is szóra akarják bírni? Szobotka Tibor naplóit forgatva az ember könnyen úgy érezheti, hogy feljegyzéseinek olvasása valójában dialógus. Olyan párbeszéd, melyben az író, az olvasó és az író felesége beszélget egymással.
-
Bárány Boldizsár – Sziget-kék – Tündér Lala
0Szabó Magda sokműfajú író: regényei, novellái, versei, drámái, útirajzai mellett méltán arattak nagy sikert költői szépségű és nevelő értékű fijúsági művei.
-
Bárdok, mesemondók
0Térben és időben ugyan távol esik tőlünk a kötet történeteiből elénk táruló világ, de bármennyire idegennek tűnik is a „walesi bárdok” világa, mégis az európai népek közös hagyományának egyik fontos fejezete. A magyar olvasó fülének pedig különösen nem cseng ismeretlenül a „walesi bárdok” kifejezés, elég, ha Arany János balladájára utalunk. De ki ne ismerné Arthur király nevét, ki ne hallott volna a Kerekasztal lovagjairól, Trisztán és Izolda szerelméről vagy Parszifálról, a Grál-lovagról, hogy Lear királyról, Shakespeare egyik király hőséről ne is beszéljünk. A walesi bárdok történeteit ma a világ Mabinogion néven ismeri. Ezt a prózában írott gyűjteményt korábbi lejegyzések alapján a XIV. században írták, legrégibb időkre visszanyúló történetei a kelta mondakincs számtalan elemét őrizték meg. G. Beke Margit feldolgozása – akárcsak Északi istenek és Északi hősök c. könyvében – olvasmányos, nem állítja olvasóit nehéz feladat elé, mégis éreztetni tudja a régmúlt, az ősi néphit és a meseszerű történetek elemeiből összeötvöződő különös világ levegőjét. A történeti, néprajzi magyarázatokat és jegyzeteket Sz. Molnár Ágnes készítette, s ő válogatta ki a kötet gazdag fotóanyagát is.
-
Bárdok, mesemondók
0Térben és időben ugyan távol esik tőlünk a kötet történeteiből elénk táruló világ, de bármennyire idegennek tűnik is a „walesi bárdok” világa, mégis az európai népek közös hagyományának egyik fontos fejezete. A magyar olvasó fülének pedig különösen nem cseng ismeretlenül a „walesi bárdok” kifejezés, elég, ha Arany János balladájára utalunk. De ki ne ismerné Arthur király nevét, ki ne hallott volna a Kerekasztal lovagjairól, Trisztán és Izolda szerelméről vagy Parszifálról, a Grál-lovagról, hogy Lear királyról, Shakespeare egyik király hőséről ne is beszéljünk. A walesi bárdok történeteit ma a világ Mabinogion néven ismeri. Ezt a prózában írott gyűjteményt korábbi lejegyzések alapján a XIV. században írták, legrégibb időkre visszanyúló történetei a kelta mondakincs számtalan elemét őrizték meg. G. Beke Margit feldolgozása – akárcsak Északi istenek és Északi hősök c. könyvében – olvasmányos, nem állítja olvasóit nehéz feladat elé, mégis éreztetni tudja a régmúlt, az ősi néphit és a meseszerű történetek elemeiből összeötvöződő különös világ levegőjét. A történeti, néprajzi magyarázatokat és jegyzeteket Sz. Molnár Ágnes készítette, s ő válogatta ki a kötet gazdag fotóanyagát is.
-
Barlangképek
0Passuth László kora ifjúsága éveit Kolozsvárott töltötte, a nyugtalan vérkeringésű, lázas életritmusú és mégis sűrű történelmi levegőjű század eleji városban, ahol a múlt megismerésének és megértésének igénye magától értetődően ébredt fel a művészet és a filozófia iránt érdeklődő fiatalemberben. Később, a külföldi utazások és tartózkodások idején (két évig élt Milánóban) ez az igény csak fokozódott, szenvedéllyé erősödött, és a sokrétű ismeretanyag epikus megfogalmazásának szándékával párosult. Önéletrajzának kötetei: Kutatóárok, Rézkor, Gyilokjáró, Barlangképek.
-
Báró Eötvös Lóránd a tudós fotográfus
0Eötvös Lóránd magyar természettudós fotográfiáit bemutató kötet a Magyar Millennium tudománytörténeti kiadványai sorában került kiadásra. Kutatók, fotográfiai szakértők, turisztikai szakemberek és tipográfusok vettek részt a kötet megjelenésében, melyben a két és félezer felvétel közül a legérdekesebbek, legkülönlegesebbek szerepelnek.
-
-
Batthyány Lajos
0Tartalom
Bevezetés
GRÓF BATTHYÁNY LAJOS MŰVEIBŐL
Gróf Batthyány Lajos Országgyűlési Beszédeiből
Gróf Batthyány Lajos irataiból és levelezéséből
KORTÁRSAK GRÓF BATTHYÁNY LAJOSRÓL
AZ UTÓKOR GRÓF BATTHYÁNY LAJOSRÓL
Jegyzetek
Az idézett művek rövidítésjegyzéke -
Becsület és bátorság. Carl Lutz és a budapesti zsidók
0Elsősorban a svájci követség alkonzuljának, Carl Lutznak (1895-1975) köszönhető, hogy 1942 és 1945 között több mint százezer budapesti zsidó menekült meg a halált jelentő gázkamrák elől. Tevékenységének központja az általa irányított Idegen Érdekeket Képviselő Osztály volt, amely Svájc budapesti követségének keretén belül működött. A követség épületében minden diplomáciai gyakorlattal szemben – 4 ezer zsidó és ellenzéki magyar kapott védelmet. Lutz ezen kívül az úgynevezett palesztinai bevándorlási igazolványokra alapozva több tízezer zsidónak adott menlevelet. A mentési akciókat támogatta a Nemzetközi Vöröskereszt és a többi semleges állam követsége is. Ezek a Vörös Hadsereg bevonulásának napjáig tárgyaltak Horthy Miklós kormányzó ingadozó kormányaival, Szálasi nyilasaival, Veesenmayer német követtel, valamint Eichmann-nal és az SS-szel. A háború után Carl Lutzot Svájc és a világ szinte teljesen elfeledte; még 1949-ben is megrovásban részesítette őt a svájci külügyminisztérium, azzal vádolván, hogy a budapesti zsidók mentésére irányuló tevékenysége során túllépte a hatáskörét.Theo Tschuy 1925-ben született a svájci Thurgau kantonban. Teológiát és angol irodaimat hallgatott, egyháztörténetből doktorált. Éveken keresztül dolgozott az Egyházak Ökumenikus Tanácsának, valamint a genfi Európai Egyházak Tanácsának latin-Amerikáért és a kelet-európai térség emberjogi kérdéseiért felelős munkatársaként.
-
Becsület és kötelesség I-II.
0Gróf Edelsheim Gyulai Ilona 1918. január 14-én született Budapesten, gyermekkorát és fiatal kora javarészét azonban Szlovákiában töltötte, hiszen Trianon a felvidéki családi birtokot is elszakította az anyaországtól. Életének döntő fordulata 1940 áprilisában következett be, amikor férjhez ment Horthy Miklós kormányzó fiához, Istvánhoz, akkor a MÁVAG vezérigazgatójához.
-
-
Beilleszkedés Európába a kezdetektől 1440-ig
0Vajon lehetséges-e ideológiai-politikai előírások és propaganda nélkül nemzeti történeti szintézist írni? Vajon milyen az a nemzeti történelem, amelyik nem a közjogi, párt- és államhatalom alakulására, vagy éppen az osztályharcos szemléletre építi a múltat? Milyen volt a magyarság kapcsolata Európával?íbr>Engel Pál kötete a középkori magyar királyság történetét foglalja magába, az őstörténettől 1440-ig. Dinasztiákban gondolkodva, a honfoglalástól kezdve ez az időszak az Árpádok három évszázadát, az Anjouk és Luxemburgi Zsigmond közel másfél évszázadát öleli fel, melyben Magyarország Európának egyik jelentős, Közép-Kelet-Európának pedig vezető hatalma volt. A kötet politikai története tehát annak az időszaknak az összefoglalása, melyben a magyarság beilleszkedett a formálódó újkori Európába. De bemutatja azt is, hogy egy mohón terjeszkedő, agresszív szomszéd: az oszmán török birodalom milyen lépéseket tesz európai hatalmának kiépítésére és eközben a magyar királyság katonai-politikai pozícióinak összerombolására.
A szerző célja, hogy megmutassa a magyar történelemnek azt az arcát, amelyet a magyarság csak így egyszerűen középkornak ismer, s melyben évszázadok munkájával, kudarcok és sikerek közepette kiformálódtak mai – részben antik, részben keresztény gyökerű – kultúránk alapjai. -
Ben Hur. Egy messiási történet
0Miután gyermekkori barátja elárulja, a rómaiak pedig – hamisan – az új helytartó meggyilkolására tett kísérlettel vádolják, a gályarabságra ítélt zsidó nemes, Júda Ben Hur megfogadja, hogy bosszút áll a rómaiakon és volt barátján, Messalán. Egy názáreti áccsal történt véletlen találkozás azonban más úton indítja el. Minden idők egyik legkelendőbb története, Lew Wallace Ben Hur: Egy messiási történet című műve milliókat ejtett rabul és kápráztatott el világszerte – mind nyomtatásban, mind a filmvásznon. A klasszikus regény ódivatú prózáját Lew ükunokája keltette új életre a mai olvasók kedvéért.
-
-
-
-
Berlin
0A Brandenburgi kaputól Schinkel világáig, a Bauhaustól Fosterig, Libeskindig, Perrault-ig és Peiig: az egykori választófejedelmi központból Németország fővárosává előlépett Berlin nemcsak politikai lázongások helyszíne volt, hanem kiváló építészek munkahelye is, akiknek szellemiségét félreérthetetlenül magában hordozza a metropolis. Múltját nemcsak építészete őrzi, hanem az a százötven múzeum is, amely közül sok központi szerepet tölt be a nemzetközi művészeti életben. Berlin mindig is izgalmas város volt; és ma, amikor egyszerre új és régi főváros, még vonzóbb az utazók számára.
-
-
Berzeviczy Gergely, a reformpolitikus
0Berzeviczy Gergely munkásságával történetírásunk eddig is foglalkozott, de úgyszólván kizárólag közgazdasági nézeteit ismertette. H. Balázs Éva monográfiájából most új, történetileg is jelentős alak lép elénk: a magyar felvilágosodás sokoldalú, a tudományok és művészetek iránt fogékony, politikai síkon igen tevékeny képviselője. A szerző túlmegy a szűk értelemben vett életrajzon: a XVIII. századvégi nemesi vezetőréteg társadalomrajzát adja. Az iskolai tanulmányok, a jurátusság bemutatása után az életrajz európaivá tágul. Berzeviczy a göttingai egyetemen tanul, majd megjárja Franciaországot, Angliát, közelről látja a belga forradalmi eseményeket. Ekkor már szabadkőműves, és rajta keresztül a szerző bemutathatja a magyar szabadkőművesség fontos politikai szerepét. A magyar jakobinusok reformátor szárnya, köztük Berzeviczy is, szabadkőműves. 1795-ben a letartóztatást elkerüli, de állásáról lemond, és ezentúl a haladásért elméleti, irodalmi eszközökkel harcol. A hazai és külföldi levéltárak, kézirattárak eddig feltáratlan leglényegesebb anyagát a szerző iratfüggelékben teszi közzé.
-
-
-
-
-
-
Bethlen Gábor – Az átértékelt Bethlen Gábor
0„A mohácsi vész után két, majd három részre bomlott Magyarország sorsát napjaink szenvedése alatt érthetjük meg; Erdély fejedelmeinek buzgólkodását a bomlott egység helyreállítására ma értékelhetjük legjobban. A letűnt idők tanuságára, reményre szomjúhozó lelkünk ma jobban megérti azon őseink szerepét, akikről eddig csak azt állapították meg, hogy pártot változtattak, fondorkodtak, vagy hősiesen elvérzettek a hazáért.”
-