-
Gerda Taro
02 500 FtGerda Taro igazából a Robert Capa-legendárium része. Sokak számára ebben a könyvben kezd először saját élettel, önálló személyiséggel bíró lénnyé válni. Halála után majd nyolcvan évvel. Igaz, soha nem késő… Életének eleje, közepe alig érdekes. Aztán 1936 közepén megsűrűsödnek körülötte a történések, egyre gyorsabban közeledik 1937. július 25. A spanyol polgárháborúban ott van az andalúziai fronton, majd 1937. július 25-én a brunetei ütközetben, ahol a német Kondor-légió támadásánál halálosan megsebesül, és másnap belehal sérüléseibe. Ezrek temették Párizsban, ott, ahol százak sem ismerték éltében. Sírszobrát Alberto Giacometti készítette, nevével tele voltak az újságok. Ahogy meghalt, mindjárt főszereplő lett és mellette Capa az epizodista. Aztán persze újra visszaállt az eredeti szereposztás, emléke idővel megkopott, Capa mítosza, legendája bekebelezte az övét. Gerdából lábjegyzet lett, Capa barátnője. Taro amúgy is erős hendikeppel indult: rövid élet jutott neki osztályrészül, csekély számú, biztosan neki tulajdonítható fotóból álló életművet tudhat a magáénak. Mindehhez járult még a háttér: galíciai német zsidó felmenők, lengyel útlevél, párizsi temetés, a kommunista billog. Családját a nácik irtották ki a holokauszt idején, Capát egy észak-vietnami akna ölte meg, barátai szétszéledtek, minden készen állt ahhoz, hogy egyszer és mindenkorra elfelejtsék. Kellett a női emancipáció erősödő hulláma, a feminista hátszél, hogy Gerda Taro neve ismét fontossá legyen, hogy személye leváljon az őt csak 17 évvel túlélő Capáéról. Önálló kiállítás a képeiből, a rátalálás izgalmában született számtalan tanulmány, cikk, rádióműsor. Következett a mexikói bőrönd (2007) a spanyol polgárháborús negatívokkal, melyek közt csaknem 70 évnyi lappangás után Capa felvételei mellett Gerda és David Seymour negatívjai is előkerültek. A bejelentés nyomán Taro újra berobbant az érdeklődés középpontjába. Számos, addig Capának tulajdonított képről derült ki, hogy Gerda fényképezte. Át kellett értékelni Robert Capa és Gerda Taro életművét, de Capára ebből is csak fény és nem árnyék vetült. Gerda Taro. Aki kitalálta Robert Capát. A könyv címe kicsit félrevezető. Pontatlan. Esetleg aki nevén nevezte Capát, bár ez sem kielégítő. De ha elfogadjuk, és ne adj isten, tényleg kitalálta volna, akkor tegyük hozzá: aki kitalálta Capát, és akiből nélküle soha nem lett volna Gerda Taro. Így igazságos. Ez a könyv segíthet megteremteni Taro önálló figuráját, a szuverén Gerda Tarót, akit elemezni, bírálni és dicsérni lehet s akit majd újra oda lehet állítani Capa mellé. Mert azért mondhatunk bármit, ők összetartoznak.
-
-
Glamoráma
02 400 FtGlamoráma – azaz hírességek, sztárok, csillogó egyéniségek panorámája. Ezt kínálja új, fergeteges cselekményű könyvében Bret Easton Ellis: kandi kíváncsiságunk kielégítését, hogyan élnek, hogyan szeretnek, ölelnek, ölnek, üzletelnek a sztárok, egy új világ új, veszélyes elitje… A szerző könnyed, csipkelődő szatírának induló regényéből végül kafkai hangulatú vízió bomlik ki, amelyben úgy kavarognak korunk „hősei”, a film- és popsztárok, topmodellek, rendezők, producerek, sportolók, divattervezők, mint konfettik egy végtelen buliban… vagy mint egy felrobbantott repülőgép utasai.
-
-
Göcsejtől Mohácsig
01 800 FtÉppen 10 évvel ezelőtt jelent meg ennek a sorozatnak első, a Dél-Alföld védett és védelemre érdemes természeti értékelt bemutató kötete. Most útjára bocsátjuk az utolsót, amiben Dél-Dunántúl kincseit ismertetjük. Olyan különlegességeket, mint a babócsal nárcisztenger, a Barcsi ösborókás, az egyedülálló állatvilággal benépesült Szársomlyó, a 20 denevérfajnak otthont adó Abaligeti-barlang, a vízimadár-paradicsom nagybereki Fehérvíz-láp, hogy csak a leglátványosabbakat említsük.
E varázslatos pannon táj melengető hangulatával búcsúzunk a sorozattól és a természetet szerető, értékeinkre vigyázó kedves Olvasótól. -
Goethe élete és kora
01 500 FtRichard Friedenthal, a neves német regényíró, novellista és esszéista, Stefan Zweig baráti köréhez tartozott. A háború alatt Angliába emigrált, és azóta ott él. Goethe-könyve először Londonban jelent meg 1963-ban, és azóta világsiker. Mivel magyarázható ez a Goethe-biográfiák esetében páratlan hatás? Friedenthal pompás színekkel állítja elénk a kort, melyet Heine később a „művészet korszakának”, Goethe korának fog nevezni. Ez nem csupán Alt-Weimar. Háborúk, forradalmak múlják. Goethe ifjúkorában még látja Strassburgban a menyasszony Marie Antoinette-et, és személyesen is találkozik a nagy „démonnal”, Napoleonnal. Friedenthal ezekbe a nagyobb összefüggésekbe helyezi a költőt, bölcselőt és természettudóst, és azt vallja, hogy e kor, bármilyen távol legyen, a mi korunk is , hisz akkor vetettük meg annak a világnak alapjait, melyben be kell rendezkednünk. A mai ember élettapasztalatával és iróniájával elemzi. Valaki egyszer azt mondta, hogy Goethe legnagyobb remekműve élete. Ezen a gazdag és hosszú életen kalauzol végig menet a szerző, nem egy szellemi élményt tartogatva számunkra. A legizgalmasabb talán mégis az, ahogyan kibontja Goethe lényének „poláris” ellentéteit, szembeállítja a szédítő kontrasztokat , foglalja egységbe őket költészetében, életművében. Mert „a lét semmivé sose válhat”.
-
Goethe élete és kora
01 500 FtRichard Friedenthal, a neves német regényíró, novellista és esszéista, Stefan Zweig baráti köréhez tartozott. A háború alatt Angliába emigrált, és azóta ott él. Goethe-könyve először Londonban jelent meg 1963-ban, és azóta világsiker. Mivel magyarázható ez a Goethe-biográfiák esetében páratlan hatás? Friedenthal pompás színekkel állítja elénk a kort, melyet Heine később a „művészet korszakának”, Goethe korának fog nevezni. Ez nem csupán Alt-Weimar. Háborúk, forradalmak múlják. Goethe ifjúkorában még látja Strassburgban a menyasszony Marie Antoinette-et, és személyesen is találkozik a nagy „démonnal”, Napoleonnal. Friedenthal ezekbe a nagyobb összefüggésekbe helyezi a költőt, bölcselőt és természettudóst, és azt vallja, hogy e kor, bármilyen távol legyen, a mi korunk is , hisz akkor vetettük meg annak a világnak alapjait, melyben be kell rendezkednünk. A mai ember élettapasztalatával és iróniájával elemzi. Valaki egyszer azt mondta, hogy Goethe legnagyobb remekműve élete. Ezen a gazdag és hosszú életen kalauzol végig menet a szerző, nem egy szellemi élményt tartogatva számunkra. A legizgalmasabb talán mégis az, ahogyan kibontja Goethe lényének „poláris” ellentéteit, szembeállítja a szédítő kontrasztokat , foglalja egységbe őket költészetében, életművében. Mert „a lét semmivé sose válhat”.
-
Goethe szerelmei I. – Vallomások
04 000 Ft„Goethe a legnagyobb emberek és a legnagyobb művészek közé tartozik;míg a zord erkölcsbírók nem egyszer bízvást pálcát törhetnek csetlései-botlásai sőt, súlyos eltévelyedései fölött is. Különösen, ha szerelmi viszonyait teszik fontolóra, amelyeket bizony igen sokszor nem „rendezett” polgári módon, amelyekben egyik-másik szerelmese nemcsak vesztes, hanem egyenesen áldozat is lett.”
-
-
-
Gombák finoman és ízletesen elkészítve
0500 FtEz az ötletekben gazdag könyv azoknak a hobbiszakácsoknak szól, akik örömmel főznek, és főztjüket élvezettel is fogyasztják, ám néhány ehető gombáért nem barangolnak az erdőben. Több mint 40 különleges receptet tartalmaz csiperke-, róka-, vargánya-, laska- és shiitake gombához, tehát olyan fajtákhoz, amelyeket piacon, élelmiszerüzletekben, szupermarketekben megvehetünk. Ezekből olyan ízletes finomságok varázsolhatók az asztalra, mint például a mandulás gomba rucolával, turbolyás gombaleves, póréhagymás halfilé rókagombával vagy gombaragu zsemlegombóccal.
-
-
-
Gondolat antológia 1935-1937
0600 Ft„Kell-e az ember?” – kérdi Kemény Gábor a kötet bevezető írásában. A Gondolat c., két háború közti folyóirat legjellemzőbb cikkeiből készült válogatás felmutatja: hogyan válaszoltak a baloldalon, a marxisták soraiban Kemény Gábor kérdésére. E viszonylag rövid életű folyóirat a 30-as évek közepén működött, oly korban, amikor az előretörő fasizmussal szemben minden addiginál időszerűbbé, fontosabbá vált a humanizmus, a demokrácia védelme; az, hogy „kell az ember”. A korszak számos jelentős írója, költője volt a folyóirat munkatársa, akik közül többen nemcsak szépirodalmat, hanem kritikát, publicisztikát is közöltek a lap hasábjain. A Gondolat profilját is meghatározó szerzők voltak: Bálint György, Darvas József, Fodor József, Kemény Gábor, Kállai Ernő, Kelemen János, Radnóti Miklós, M. Pogány Béla, Remenyik Zsigmond, Veres Péter. Írásaikkal gazdagították, markánsabbá tették a folyóiratot többek között: Déry Tibor, Erdei Ferenc, Illyés Gyula, Rideg Sándor, Szimonidesz Lajos, Vámbéry Rusztem.
-
-
Gondolatok
02 400 FtA filozófia történetének egyik legvitatottabb művét veszi kezébe az olvasó. A viták már ott elkezdődnek, hogy vajon mennyiben tekinthető műnek a feljegyzéseknek ez a rendezetlen (és csak utólag elrendezett) halmaza? Racionalista vagy irracionalista gondolkodó-e szerzőjük? Apologéta vallásbölcselő vagy tragikus filozófus? Csak abban nincs vita, hogy bárhogy legyen is -, a Gondolatok a XVII. századi európai gondolkodás, magatartás, etika egyik legfontosabb és legmaradandóbb dokumentuma.
-
-
Gondolatok a halál utáni életről
0800 FtHogy a Kimondhatatlan Nyugalom, a Fénylény, a Fényváros stb. tulajdonképpeni halálon inneni vagy azon túli élmények-e – parázs vitát kavargó kérdésnek mutatkozott mindenütt, ahol a könyv megjelent. Várhatóan így lesz nálunk is. A kiadó – az esetleges félreértelmezések elkerülése végett – helyesnek tartotta a „végső dolgokkal” kapcsolatos katolikus tanítás ismertetését dr. Bolberitz Pál hittudományi akadémiai tanár tollából. Természetes dolog, hogy az új ismeretekre éhes, örökké kereső emberi elme a halált, ezt a mindennél izgatóbb rejtélyt is kutatásainak tárgyává tette. Már annak megállapítása is fontos eredmény, hogy a halál nem egy pillanatnyi esemény, hanem folyamat, mely bizonyos pontig visszafordítható, azon túl pedig visszafordíthatatlan. Bár a leírt élmények a halál-folyamat visszafordítható szakaszának tapasztalataiból erednek, ismertetésük végtelenül érdekes és értékes – mert önmagunkon túlra mutatnak. Oda, ahol a Nagy Titok továbbra is felderíthetetlenül és felderíthetetlenül lappang. Ami nem más, mint a teremtmény találkozása a Teremtőjével, a véges találkozása a Végtelennel, a viszonylagos találkozása az Abszolúttal – a lélek számadása és örök sorsának eldöntése.
-
Gondolatok a komplexitásról
03 600 FtNincs a világegyetemben bonyolultabb dolog az életnél. Az égbolton, az óceánokban és a szárazföldeken az élet vég nélküli mozgásban van. A komplexitáselmélet, ez a viszonylag fiatal tudományág azt vizsgálja, hogy a létezésnek ez a csillogó szövedéke – a legkisebb szubatomi léptéktől a galaxisokig, a társadalmi struktúráktól az ökoszisztémákig – hogyan alkot tökéletes, egymással kölcsönhatásban álló eleven egészet. Neil Theise meglepő kapcsolatokat tár fel a hangyakolóniák és az erdők növekedése, a rák és a gazdasági buborékok, egy seregélyraj és az utcán hömpölygő tömeg mozgása között. A természettudomány hagyományos területein túl a filozófia, sőt a metafizika eszköztárát felhasználva arra a kérdésre is válaszol, hogy az embernek mint tudatos lénynek hol a helye ebben a nyüzsgő rendben.
-
Gondolatok a könyvtárban
01 000 FtA Gondolatok a könyvtárban először 1946 tavaszán jelent meg a Révai Irodalmi Intézet kiadásában. Jelen, azonos című köztünk azonban sokkal gazdagabb amannál. A régi Gondolatok teljes anyagán kívül tartalmazza Szerb Antal 1935-ben megjelent csodálatos esszékötetét, a Hétköznapok és csodákat, A harmadik torony című pompás olaszországi útinaplót, amely a Nyugat-ban látott nap-világot, valamint néhány remek kis cik-ket, rövid tanulmányt, amelyekkel annak idején folyóiratok hasábjain találkozhatott csak az olvasó – sőt négy olyan írását is Szerb Antalnak, amelyek kéziratban maradtak ránk. Olyan ember írásait adjuk ezzel a kötettel az olvasó kezébe, akinek a betű, a könyv, az irodalom mindennél fontosabb, döntőbb, mélyebb és sorsformálóbb valóság volt az életben. És azt bizonyítjuk ezzel a kötettel, hogy ez a létforma is mennyire teljes, sőt túlcsorduló lehet heves és tragikus, mámoros és boldog élményekkel, hogy mennyire duzzadóan igaz, piros és eleven tud lenni az ilyen élet is, gyakran töményebb és feszültebb bármi másnál.
-
Gondolatok a látszatról és a létezésről
01 800 FtSorozatunk tíz kötetét azoknak ajánljuk, akik szeretik az aforizmákat, a mély bölcsességeket hordozó gondolatokat, s képesek arra is, hogy e gondolatokat életre keltsék a mindennapok forgatagában.
-
Gondolatok a mamutfenyőkről és az időről
02 400 FtHosszú nyári vakáció vár a tízéves a fiúra, aki élete első nagy kalandjára készül: Norvégiába repül a nagyszüleihez. A hetvenes években járunk, abban az időben, amikor „Izlandról legfeljebb stewardessek és politikusok utaztak külföldre”. A „forró” délen, ahol – ellentétben Izlanddal – magas fák nőnek, és rövidnadrágos férfiak élnek, csupa új élmény és új tapasztalat várja, és egyúttal a gyerekkor végének és mulandóságának a megsejtése. A felismerést, hogy nem maradhatunk örökké gyerekek, és képzeletbeli barátaink, a kedvenc regényhőseink sem maradnak mindig velünk, a Beatles zenéje festi alá. A belátást a kamasz mostohanővérrel elmélyülő viszony, a szünidő alatt a szigorú nagymamával szemben a fiú szövetségesévé vált nagypapa halála pedig tapasztalattá mélyíti. A „felnőttek halott gyerekek”, állapítja meg Jón Kalman Stefánsson 2001-es regényének főhőse, mi olvasók pedig vele együtt eredhetünk az idő mulandóságát firtató, a fájdalmat melegszívű humorral oldó kérdések nyomába.
-
Gondolin bukása
04 500 FtGondolin, a rejtett város titkát hosszan őrzik annak lakói, ám Morgoth végül alattomban kikémlelteti az odavezető utat, és hatalmas seregével elpusztítja a várost. De vajon ki menekül meg végül, és hol kezdenek új életet a túlélők? Christopher Tolkien apja jegyzeteiből, vázlataiból és történet-töredékeiből állította össze ezt a könyvet, amely mindazt tartalmazza e csodálatos városról, amit egyáltalán tudni lehet. A Gondolin bukásanak megjelenése friss világszenzáció, magyarul most lát először napvilágot Gálvölgyi Judit fordításában.
-
-
-
-
-
-
-
Görög vallás, görög istenek
01 500 FtÉvezredek óta szerves része az európai kultúrának az ókori görögség vallása. Romjaiban is csodálatos templomok, torzó voltukban is nagyszerű szobrok bizonyítják egykori virágzását, az Olympos lakóinak színes, emberi mozzanatokban gazdag mitológiáját. Könyvtárakat megtöltő irodalom ismerteti, meséli, értékeli e vallás különleges vonásait. A görög kultúra neves kutatója, Sarkady János egykorú dokumentumokkal mutatja be az ókori görögök vallásos életét. Homéros és Hésiodos eposzaiból vett részletek, Sapphó versei, Aristotelés és Platón fejtegetései, feliratok és vallási törvények, átoktáblák és írásban rögzített jóslatok olvashatók könyvének lapjain. Előszava, magyarázatai és jegyzetei jól igazítanak el a szemelvények között. A gazdag képanyag sokoldalúan egészíti ki a könyv mondanivalóját.
-
Görög-római szöveggyűjtemény
04 000 FtAz ókori görög és római történelem írásos forrásai három módon maradtak ránk: kőre vagy fémre vésett feliratok formájában; a többnyire Egyiptom homokjában megőrzött papirusztekercseken; valamint – a középkori kódexmásolóknak köszönhetően – kéziratos könyvek, vagyis kódexek szövegeként. A tankönyvhöz szorosan illeszkedő forrásgyűjtemény bő válogatást nyújt mindhárom forráscsoport reprezentatív darabjaiból.
A kötet összeállításánál arra törekedtünk, hogy a görög és római történelem meghatározó eseményeit legalább egy-egy rövidebb forrás érzékeltesse, a jelentősebb szemályiségek (pl. Periklés, Caesar, Augustus, Diocletianus) tetteit azonban több dokumentum segítségével világítsuk meg. Egy-egy gyakori vagy fontos történelmi toposz különféle változatait és ezek fejlődését is bemutatjuk.
A magyar olvasók e forrságyűjteményben olvashatják először Muwattalli hettita uralkodó Wilusát, vagyis Tróját megemlítő levelét, valamint több kisebb felirat és papirusz fordítását. -
Görögök Budapesten
01 200 FtA Budapesti Negyed jelenlegi tematikus számának olvasói a Magyar Tudományos Akadémia Felolvasótermében 2005. március 25-én megtartott „Lánchíd-konferencia” előadásainak szerkesztett változatát tarthatják kezükben. A tudományos találkozót, amely a görög kereskedőknek és a görög tőkének az Osztrák-Magyar Monarchiában játszott szerepével foglalkozott, a Habsburg Történeti Intézet és a Magyarországi Görögök Kutatóintézete szervezte a Magyar Tudományos Akadémia támogatásával. A konferencia időpontja, helyszíne, s mindenekelőtt címe tudatosan szimbolikus volt. Maga az időpont, március 25-dike az 1821-es görög szabadságharc kirobbanásának évfordulója, a modernkori Görögország szimbolikus születésnapja, amely a mi 1848. március 15-dikénkhez hasonló szerepet játszik a mai görögök nemzettudatában. Szimbolikus azonban a helyszín is, hiszen a Magyar Tudományos Akadémia székházának felépítéséhez a legjelentősebb összeggel, nyolcvanezer pengő forinttal báró Sina Simon (1810-1876) görög bankár és kereskedő, a magyar reformkor bőkezű mecénása, a magyar kultúra és tudomány nagyvonalú támogatója járult hozzá. Végül többszörösen szimbolikus a címben szereplő Lánchíd maga. Egyrészt kétségtelen, hogy az elmúlt másfél évszázad alatt a Magyarországot reprezentáló tárgyi emlékek közül a legfontosabb szimbólumok egyikévé vált. Az államiságot jelképező korona mellett ma ez a legáltalánosabban elfogadott, s mindenekelőtt a modern magyar nemzeti létet jelképező szimbólum. Másfelől létrehozása már a kezdetektől igazi nemzetközi vállalkozás volt. Az ötlet a „legnagyobb magyartól”, Széchenyitől származik, a tervezés azonban már angol részvétellel történt, a megvalósítás pénzügyi felté-teleinek megteremtésében pedig a Rothschildok, s a később bekapcsolódott Wodianer Sámuel és fia bankház mellett a kezdetektől kiemelkedő szerep jutott a bécsi görög bankár Sina Györgynek. A mai európai társadalom fejlődése szempontjából is fontos tanulsággal szolgálhat, hogy a fenti nemzetközi vállalkozáshoz miként nyújtott természetes keretet a Habsburg Birodalom. A Habsburg Történeti Intézet azért vett részt a konferencia szervezésében, mert működésének egyik fontos célja a nemzetek feletti birodalmi szerveződés történeti kontextusának feltárása, s működésének a mai európai integráció szempontjából is fontos tanulságokkal szolgáló vizsgálata. Budapest város- és társadalomfejlődése szempontjából is fontos a monarchiabeli görög kereskedők szerepe. Oszlatja a zsidóság szerepéről szóló sztereotípiákat. A konferencia másik társszervezőjét, a Magyarországi Görögök Kutatóintézetét 2003 decemberében alapította meg a Görög Országos Önkormányzat. Létrehozása újabb jele annak, hogy jelenleg Magyarországon egy sokszínű közösségi életet élő görögséggel van dolgunk. Ez a görögség ma iskolákat tart fenn, kulturális egyesületeket működtet, könyveket, folyóiratokat ad ki. Viszonylag kis létszáma ellenére jelenléte jól érzékelhető Magyarország szellemi és gazdasági életében egyaránt. Kétségtelen, hogy a mai görögség döntően az 1946-49-es görögországi polgárháború után Magyarországra került menekültekből és azok leszármazottaiból áll. A kilencvenes évek óta azonban a mai görögség saját elődjeként ismeri el és ismeri fel azt az egykori görög kereskedő diaszpórát, amely a 19. század folyamán rendkívül fontos szerepet játszott a magyarországi polgárosodásban. Annak illusztrálására, hogy milyen típusú, büszkén vállalható örökséggel van dolgunk, a konferencián elhangzott előadások bevezetőjeként mutatjuk be báró Sina Simonnak a Magyar Tudományos Akadémiához írt levelét.