-
-
Párducpompa
0Posta, trolibusz, orvosi ügyelet, plázasétány, iskola, végállomás, tömött vasúti kocsi, kutyafuttató – Tóth Krisztina ötven története a mi mindennapi életünkben játszódik. Mintha mi állnánk saját magunk előtt a sorban. Gogol szelleméhez hűen: ha nevetünk, magunkon nevetünk. Már pedig abszurd humorból és empatikus iróniából itt nincs hiány. A Párducpompa elbeszélései groteszken realista pillanatfelvételek, lírai lassítások, precíz megfigyelések arról, miképpen élünk és félünk a mai Magyarországon. Pontos történetek az útvesztésről út közben.
-
Párisban és Napfényországban
0„Ady halála óta a harmincadik év, egy egész emberöltő, van betelőben. Jó száz nagy ívnyi publicisztikai írásainak közzétételét e kötettel kezdjük. E párisi és »napfényországi«
levelekben az összeomlás előtti régi s az előtörő új világrend harcát tünteti fel Ady. Ennek a lezáruló és jövőbe nyíló, sok évszázadra kiható jelentőségű világtörténelmi folyamatnak, magyar és egyetemes-emberiségi viszonylatban egyaránt, ő volt a legélesebb látású, legdúsabb szavú, legösszefoglalóbb ujságíró-krónikása.” -
-
-
Párizsi vasárnapok
0Párizsba nem akkor érkezik meg az ember, mikor leszáll az állomáson, sem pedig, mikor megfájdul nyaka a Louvre-ban, s beáll szemei mögött az a megalázó képtárémelygés, mely a civilizáció egyik legutálatosabb kísérő tünete. Egy kissé megérkezik, mikor rágyújt az első cigarettára. Mikor először megy néhány lépést egy nő után. Mikor a pincér először teszi egy vendéglőben eléje az étlapot.
Márai Sándort élethosszig tartó, ellentmondásos kapcsolat fűzte Párizshoz. Fiatalkorában öt évet élt itt, majd többször is visszatért a francia fővárosba. Nagy hatással volt rá a város szellemisége, ugyanakkor kritikusan figyelte, hogy minden nyitottsága ellenére sem fogadja be az idegeneket. Itt vált újságíróvá; Párizs cikkeket, majd regényeket inspirált. Könyvünkben ezekből a hol szeretetteljes, hol aggódó vagy éppen ostorozó és kiábrándult hangú szövegekből válogattunk. -
Passziánszjátékok könyve
0A pasziánsz, az egyszemélyes kártyajáték – e könyvből kiderül, hogy néha többen is játszhatják – igen közkedvelt Európa-szerte. A szerző a játéknak több mint 150 féle módját írja le, együvé csoportosítva a hasonló szerkezetű és játékmenetű játszmákat. Így mindenki kiválaszthatja a maga számára a legmegfelelőbbet. A klasszikus, már a 18-19. században ismert játszmák mellett újakat is találhatnak a könyvben a kezdő vagy gyakorlott játékosok. A leírások mellett ábrák is segítik a játékok – főleg a bonyolultabbak – elsajátítását. A szerző nemcsak a nyitó kirakást mutatja be, hanem sokszor a menet közbeni formációt is. A leggyakrabban használt fogalmakat a szakkifejezések jegyzéke foglalja össze.
-
Patália
0Összegyűjtötte és a szöveget gondozta Réz Pál.
Tartalom:
-Lótoszevők
-Csoda
-A szörny
-A lovag meg a kegyese
-Kanári
-Patália -
-
-
-
Pécs zenéje a 18. században
01686 után, a török kiűzését követően — főleg a dunántúli városokban és kastélyokban — élénk zenei élet kezd kibontakozni az európai barokk és klasszikus zene hatására. A szerző részletes levéltári kutatás és a korabeli sajtó alapján varázsolja elénk a pécsi dóm egyházi muzsikáját, a gimnáziumi hangversenyeket, a katonazenekarokat és a polgárság zenei életét. 1788-ban megnyílt Pécsett az ország harmadik zeneiskolája (a pesti és a pozsonyi után), amely mintegy kiegészítette a gimnázium által nyújtott zenei nevelést. Bárdos Kornél könyvében a város ünnepeinek, hangversenyeinek korabeli színes leírásai idézik a muzsikáló Pécs hangulatát. A dómban használt 380 korabeli kotta — köztük 50 szimfónia — tematikus jegyzéke hitelesíti a város muzsikájáról és zeneszerzőiről rajzolt képet.
-
Pedagógia
0A német nyelvterületen széles körben használt, magyar vonatkozású részekkel is kiegészített tankönyv elsődleges célja, hogy a pedagógia tudományos kérdéseivel elmélyültebben foglalkozni szándékozóknak segítséget nyújtson a neveléstudomány alapvető kérdéskörei, általános fogalmal, rész- és rokon tudományai, elsősorban a szociológia és neveléspszichológia újabb eredményeinek megismerésében. Ezen túl menően törekszik a pedagógiai kutatások, elméleti alapvetések eredményeinek, gyakorlati vonatkozásainak bemutatására is. A kötetet nem csupán a pedagógia elméletével ismerkedő, illetve annak különböző területeiről elmélyültebb ismeretek megszerzésére törekvő egyétermi, főiskolai hallgatóknak, hanem az oktatásirányítás és a neveléstudomány.elméleti szakembereinek is ajánljuk.
-
Pedagogiai encyclopaedia
0A neveléstudomány szótára, melyben az általános és részletes paedagogika, didaktika és methodika, a statisztika, lélek-, erkölcs- és gondolkodástan, valamint az irodalom, művelődés és paedagogiai történelem főbb részletei betürendben foglalvák.
Segédkönyv tanítók, bevelők, szülők, és iskolai előljárók számára. -
Példabeszéd
0A regény Faulkner kései műve. Azt gondolhatnánk tehát, hogy lehiggadt, letisztult, klasszicizáló öregkori mesterdarab. De nem: a Példabeszéd még a csupa rendhagyó vállalkozásból összeálló életműben is különleges kivétel: újabb kísérlet. Elüt a többitől mind témáját, mind ábrázolásmódját tekintve. Nem a Yoknapatawpha megyei Jeffersonban játszódik, hanem az első világháború francia hadszínterén: nem a „déli mítoszt” jeleníti meg a szimbolikus naturalizmus korábban megismert faulkneri eszközeivel, hanem az Újszövetséget „modernizálja” allegorikus példázat formájában.
-
Péntek vagy a Csendes-óceán végvidéke
0A Robinson-mítosz – a lakatlan szigetre vetődött magányos ember elképzelt viselkedésének s e viselkedés rugóinak – sajátos újraértékelése folyik a Péntek lapjain: a költői és filozófiai szinten folyó elvonatkoztatás nem válik a kalandosság kárára; fojtott, de egyre növekvő izgalommal követjük az új Robinson s még inkább az új Péntek testvér-kalandját, mely az ismert történettel összehasonlítva bőven szolgál meglepetéssel.
-
-
Pergőtűz
0Az előszót Juhász Gyula írta.
Második világháborús történetünk iránt hosszú évek óta igen nagy az érdeklődés. Dokumentumkötetek és emlékiratok, szaktanulmányok és vitairatok egyaránt olvasóra találnak. S az érdeklődők nagy táborába nemcsak azok tartoznak, akik átélték a háborút, és most évtizedek múltán saját emlékeiket, élményeiket keresik, hanem a felszabadulás után született, mai lakosságunk fiatalabb fel is, mert a háborút követő társadalmi-politikai változások, jelenkori valóságunk genezisét keresi. -
Pest
0Az emlékezetes sikerű Porral kezdődő, az Év regénye címet elnyert Híddal folytatódó regénytrilógia méltó záró darabja ez az önmagában is élvezetes nagyregény.
-
-
-
Pesti Izé I. évf., II. évf., III. évf. számai, összesen 60 szám
0Pesti izé – szatirikus hetilap
– I. évf. (1946): 3, 4, 5, 6, 7. sz.
– II. évf. (1947): 1,2,3,5,6,7,8,9,11,12,17,21,22,23,28,29,30,31,33,34,36,38,39,40,41,42,43,45,46,47,49,50,51,52(karácsonyi).
– III. évf. (1948): 1,2,3,4,6,8,9,10,11,12,13,14,15,16,24,33,36,37,38,39,42.
Füles – szórakoztató hetilap: I. évf. 2. sz. (1949.10.23.)
Fűrész – szatirikus hetilap (szerk.: Gál György)
– I. évf. (1948) 4 sz.
– II. évf. (1949) 236,7,8,13,16,17,18,19,20,26,28,30. sz. -
Pesti izé naptár 1948
0A Pesti izé című szatirikus hetilap 1946 és 1948 között jelent meg. Alapítója és főszerkesztője Gál György, a Füles későbbi főszerkesztője volt.
-
-
Petepite
0A tizenegy és fél éves Pete Péter arra ébred, hogy alig fér el az ágyon. A takarója alól két szőrös láb kandikál ki, a keze óriási, a hangja mély és reszelős. Úgy tűnik, Pete Péter, azaz Pite egyetlen éjszaka alatt felnőtt, és pont olyan lett, mint az apja. Ráadásul apukája, dr. Pete Ádám is átváltozott, és a megszólalásig hasonlít a fiára. Sőt, a megszólalás után is. Így aztán apa és fia egy cipőben járnak. Illetve egymás cipőjében. Pite suli helyett munkába indul, Ádámot pedig várja az iskolapad. De vajon helyt tud-e állni Pite egy komoly munkahelyen? És hogyan boldogul Ádám a gyerekek között? Egyszer majd jót nevetnek ezen az egészen, ha már visszaváltoztak. De vajon visszaváltoznak-e valaha?
-
Petőfi halála
0Ebben a könyvben napról napra, óráról órára és percről percre követhetjük végig azoknak a véletlenszerűen, de mégis elkerülhetetlenül egymásba fonódó eseményeknek a láncolatát, melyek Petőfi Sándor tragikus halálához vezettek. A fiatal kutató, Szűcs Gábor a korabeli feljegyzések, naplóbejegyzések, jegyzőkönyvek, tanúvallomások és az ezekből utóbb kisarjadó, több ezer oldalnyi szakirodalom átvizsgálása után meggyőző érvekkel vezeti el az olvasót a halál valószínűsíthető időpontjáig és helyszínéig. Képekkel és térképekkel illusztrált könyve új irányba terelheti a költő földi maradványainak felkutatását, s történeti rekonstrukciójának hitelessége talán elfogadhatóvá teszi azt, ami immár több mint százhatvan éve eleven fájdalomként él a magyar kulturális emlékezetben.
-
Petőfi költeményei
0„Midőn… az új iskola virágzása tetőpontján állana, Vörösmarty és Garay ragyogó neve mellett egyszerre egy igénytelen név lőn olvasható, majd Petrovics Sándor, majd Pönögei Kis Pál, végre Petőfi Sándor alakban, mely hivatva volt amazokat nemsokára háttérbe szorítani. Egy ifjú lángész bátortalan föllépései voltak ezek, ki még az új iskola formáinak tisztelettel hódolt, innen van az, hogy legelső versei, a külsőt tekintve, gondosabban vannak írva, mint a későbbiek. De a kölcsönzött forma alatt eredeti eszmék ragyogtak; az ifjú szellem mind szabadabban kezde röpülni…” (Arany János)
-
-
-
Petrarca levelei
0A Laura-versek költőjét, a szonettírás mesterét, a modern európai líra egyik úttörőjét, Petrarcát, mint levélírót mutatja be az Európai Antológia reneszánsz sorozatának ez a kötete. Petrarca leveleiben is újat hoz, feloldja a merev, középkori stílust, egyéni hangulatait kelti árnyaltan életre, az antik világot is csak azért idézi, hogy modern problémákat láttasson meg, legyen módja lelkesedni a római plebejus nép harcáért, hogy álmodozhasson a jövőről, s támadhassa az avignoni pápai udvart. Akár turisztikai erőfeszítésről, a Mont Ventoux megmászásáról számol be, akár öreg gazdasszonyát jellemzi találó vonásokkal, akár Boccacciót dorgálja, mert őt az írás abbahagyására, tétlenségre ösztökéli – érzéseiben, gondolataiban hozzánk közel állónak, frissnek érezzük a levélíró Petrarcát.
-
Pilóta lettem
0Első repülőgépem
1912 egy meleg nyári délutánján. Zsuzsi, a kis hegyi vasút mozdonya, minden igyekezetét összeszedte, hogy az utasokkal telezsúfolt kocsikat felhúzza a Szamos hídjának domborulatára. Az alkalmi utazásra beállított poros marhakocsikban szorongtam én is, szüleimmel és két fivéremmel. Az utasok hangos kiáltozással buzdították a csaknem egyhelyben daráló kis mozdony vezetőjét. Néhányan már azt is ajánlottuk, hogy leszállunk és a gyorsabb haladás kedvéért toljuk a vonatot, a fűrésztelepen túl elterülő nagy legelőig. Ide törekedett ugyanis a város apraja-nagyja. Irigykedve néztük, hogy mennyivel gyorsabban haladnak azok, akik az országúton és a sínek mellett gyalogolnak… Bizonyára elfoglalnak minden jó helyet és nem láthatunk majd semmit, mire a kis vasúttal a helyszínre érkezünk.
Pedig nagyszerű látványosság ígérkezett. A helyi lap s a hatalmas falragaszok városszerte hirdették, hogy délután négykor Székely Mihály bemutató-repülést végez a hegyi út mellett, a réten. -
Piros fű
0Dupont szenátor, a fáradt, öreg kutya nemcsak emberül tud beszélni, hanem macskául is. De hát a páratlan fantáziájú Boris Vian (1920-1959), a Tajtékos napok, a Pekingi ősz meg a Venyigeszú és a plankton írójának világában ez igazán természetes, mint ahogy az is, hogy a vapiti olyan, amilyennek a szenátor elképzeli, s nem amilyennek a zoológia tudja (Észak-Amerikában honos nagy agancsú szarvas), hogy a tahópályán csücsörkés buzogányok virítanak, Eldoramiban szimmancs mond jövendőt, vagy hogy a városi rezesbanda úgy éri el a girigáré-hangzatot („Dzuffa dzuffa girigáré dzuff dzuff csirigó”), hogy tagjai göböly formájúra kovácsolt érmeket csapkodnak egy csirigóhoz.