-
Máté Olga fotóművész
0Máté Olga (1878-1961) a 20. század első felében alkotó fotóművész, akinek munkásságát, egybevetve férfikollégáiéval is, a legelsők között emlegethetjük. Írók, művészek, szabad gondolkodók, önmegvalósításra törekvő nők keresték fel szalonként is működő Veres Pálné utcai műtermét. Máté kapcsolatot tartott a társművészetek alkotóival, nyomon követte az ott felbukkanó modern törekvéseket, dokumentálta a modern tánc születését, a modern építészet első jelentős produkcióit Szinte egyedülállónak mondható műfaji sokoldalúsága, portré, gyerekfelvétel, csendélet, városkép, reklámfelvétel egyaránt kikerül műterméből. Szakmai pályafutása végéig megújulni kész természete hazai és külföldi kiállítások eredményes résztvevőjévé avatta. Anya, asszony és művész hármasságát egységben megvalósító szándéka kereknek, teljesnek mondható életet, mű-együttest hagyott maga után.
-
-
-
-
-
Mátyás király öröksége
0A Magyar Nemzeti Galéria kiállításának (2008. március 28 – 2008. július 27.) katalógusa, illetve ehhez kapcsolódó tanulmányok
-
Max Weber Amerikában
0Az itt közölt szöveg első négy fejezete 1987/88-ban keletkezett. Akkoriban úgy gondoltam, a munka érdemi része ezzel tulajdonképpen készen van: csak egy rövid bevezetővel és a tanulságokat összegző konklúzióval akartam kiegészíteni a kész szöveget. Másképpen alakult. Az 1988/89-es tanévben az Egyesült Államokban dolgoztam. Az ott tartott előadásaimat követő viták és az amerikai kollégákkal folytatott beszélgetések ráébresztettek, hogy a munkát folytatnom kell. Az első négy fejezetben a weberi eszmék német gyökereit, valamint Weber hatástörténetét (e hatástörténet kerülőútjait) vizsgáltam az angolszász világban, de az angol-amerikai társadalomtudomány Weber-recepcióját – a weberi eszmék termékeny hatását az amerikai szociológiára – nem tárgyaltam. Be kellett látnom, hogy e nélkül írásom egyoldalú. Ezt az egyoldalúságot próbálja leküzdeni a második rész két történeti fejezete. A történeti fejezeteknek természetesen nem az a céljuk, hogy a korábban elemzett torzításokat illusztrálják: a második részben egyszerűen megpróbáltam nyomon követni Weber hatását és az amerikai Weber-irodalom kibontakozását a kezdetektől egészen a 60-as évekig (ami időben nagyjából egybeesik az első fejezetben tárgyaltakkal). A 60-as évektől máig terjedő időszak részletes bemutatására nem vállalkoztam: csupán a fő irányokat jeleztem az utolsó – konklúziókat és kitekintéseket tartalmazó – fejezetben. Tudom, hogy ezzel még korántsem teljes a kép, de nem is törekszem teljességre. Munkámmal semmiképpen nem a Weber monográfiák számát kívánom szaporítani: a szövegben szereplő Weber-értelmezések fordítói munkám melléktermékei – annál nem többek, de nem is kevesebbek. (a szerző)
-
Mázsákat görgetve
0Kálnoky Lászlónak, a kitűnő költőnek pár éve, 1981-ben jelent meg kétkötetes, válogatott versfordításait tartalmazó műve: A lehetséges változatok. E nagyszerű gyűjtemény azonban összes műfordításainak csak egy részét, terjedelmileg mint-egy a harmadát tartalmazza. Számos rövid vers mellett teljesen hiányoznak belőle például a drámák és az elbeszélő költemények. Új fordításkötetében Kálnoky László most ez utóbbiakat adja közre.
Hét szerző (Villon, Góngora, Shakespeare, Redi, Shelley, Keats és Hugo) nyolc alkotása szerepel a kötetben; mindegyiküktől egy-egy, Shelleytől két elbeszélő költemény. A különböző korokból származó műveknek hála, a 15.-től a 19. század végéig kísérhetjük figyelemmel a műfaj alakulását, hangvételének, stílusának és némiképp szemléletének változásait.
Kálnoky László közismerten az egyik legjobb műfordítónk, pontosan, formahűen és érzékletesen ké-es megoldani a legnehezebb fel-datokat. Kifogástalanul tolmá-solja ezt a nyolc alkotást is. Feltehetően ennek köszönhető, hogy könyve mindvégig maradéktalan élményt nyújt, s a költemények egészét és remekbe szabott részleteiket egyaránt élvezni, értékelni tudjuk. -
-
Médea és gyermekei
0Minden nyáron összegyűlik a rokonság a krími görög Médea Szinopli hegyi házában. A gyermektelen Médea szülei elvesztése után egymaga tartja össze a viharosan gyarapodó családot. Nyári kalandjaik, tragédiáik, szerelmeik, elválásaik, csetepatéik hátterében pedig folyamatosan peregnek a történelmi események: háborúk és forradalmak. Médea háza azonban végig az összetartás szigete marad. Ulickaja bölcs iróniával, finom távolságtartással, és a legnagobb orosz írókat idéző, magával ragadó stílusban vall arról, hogy az emberi értékek minden sorscsapás ellenére megőrizhetőek. A Booker Díjas szerzőnek az 1980-as évektől jelennek meg írásai. A Médea a kortárs irodalom egyik remekműve.
-
-
Mediterrán villák
0Állandó napsütés, kristálytiszta tenger, végtelen égbolt – ebben a világban élnek a mediterráneum lakói, ezt irgyli az egész világ és ez vonzza az építészeket az ókor óta a Földközi-tenger vidékére. A könyv huszonöt kortárs épületet mutat be, olyan modern lakóházakat, amelyek példát mutatnak a káprázatos szépségű természeti környezet és a merész, ember alkotta formák párbeszédére.
-
Medium Regni
0Szerzők: Altmann Julianna, Biczó Piroska, Buzás Gergely, Horváth István, Kovács Annamária, Siklósi Gyula, Végh András
-
Medvék, őzek, farkasok
0„Kötetünk már a címében is jelzi, hogy ezúttal olyan írásokat gyűjtöttünk össze, amelyek főként a Kárpát-medence nagyvadjainak életét, szokásait, vadászati módjait örökítik meg. Lapjain felelevenednek a régi farkasvadászatok a múlt század derekáról. Képet kapunk arról, hogy a farkas, ez az egykor oly félelmetes hírű ragadozó, mikor, milyen helyzetben támad az emberre. Nagy számban szerepelnek összeállításunkban medvetörténetek, a legkülönbözőbb vadászati módok bemutatásával. Több elbeszélés izgalmas nyomozásba avat be: valóban barlangban tölti-e a medve a telet, hogyan viselkedik a téli álmából felvert nagyvad, hogyan ragadja el áldozatát a havasi nyájaknak ez a veszedelmes prédálója. Olvashatunk a havasok titokzatos akrobatájáról, a zergéről, éberségéről, ügyességéről. Tanúi lehetünk a keselyűk lakmározásának, marakodásuknak a szintén zsákmányra éhes szirti sassal, a Kárpát-medence madárvilágának tollas királyával. A hajnali órákban leshetjük meg a megrészegült fajdkakas szerelmi násztáncát, követhetjük a prédájára leső vadmacskát. De megelevenednek előttünk a hazai vadak is: a szimatot fogott kutyákkal szívós harcot vívó vadkan, az üldözők köréből ravasz furfangjával kitörő róka; az életben maradásért keserves napokat átvészelt fogolycsalád; az erdei tisztásokon háremükért viaskodó szarvasbikák; a fegyver elől sokféle ügyeskedéssel életüket mentő őzbakok.
Újfalvi Sándor, Bársony István, Nadler Herbert, Maderspach Viktor, Thurn-Rumbach István, Zsindely Ferenc jobbára ismeretlen, ma már könyvtárakban is alig hozzáférhető írásai a Kárpát-medence egykori vadászparadicsomát keltik életre; a vadászat nemes izgalma mellett bevezetnek az erdő rejtett életébe, a növények, a rovarok világába; a vadakat hiteles környezetükben jelenítik meg, hogy a fegyver nélkül cserkészők, a kirándulók is örömüket leljék a természet örök megújulásában.”
Ezekkel a szavakkal ajánlja az olvasó szíves figyelmébe legújabb kötetét a sajtó alá rendező Véber Károly. -
Medveszem – Öt elbeszélés
0Utószót írta: Domokos János. A magyar szöveget a román eredetivel Kovács György vetette egybe.
-
Megdőlt az életfa
0Mikor geológusként rendszertanokat tanultam, nem gondoltam arra, hogy a humán világban bizonyos emberi szándékok és tervezett cselekvések összességének és következményének is hasonlóan tökéletes rendszerét lehet felfedezni. Ilyen rendszert ir le Bene Éva a Megdőlt az életfa c. könyvében.
A XX. században találkoztunk egy-két embertelen eszme- és cselekvési rendszerrel, ezeknek egyike a kommunizmus, másika a nácizmus volt. Számunkra -ezek mellett és ezeken túl – azonban a legkegyetlenebb és legfájóbb emberi döntési és cselekvési szisztéma az 1920-ban államhatárokkal elszakított magyarság elnyomásának és gazdasági ellehetetlenítésének rendszere, társadalmi kapcsolatainak, családi kötelékeinek és évszázados településszerkezetének tudatos szétverése, valamint kollektív felszámolására indított összpontosított támadás volt. -
Megered az eső
01919-1920-ban írja, de csak 31-ben jelenik meg, akkor is töredékesen. A regény – szándéka szerint – az Elsodort falu folytatása. A 18-as és 19-es forradalmak kaotikus napjai elevenednének meg, s mindama pusztulás és végromlás, ami ennek következtében az országra zúdul.
A Megered az eső tíz évvel a megírás után kerül először kiadásra. Ekkor már a szerző maga sem értett egyet korábbi nézeteivel. Utószóval (Utó-busulás) látja el a a könyvet, melyben utólagosan magyarázza korábbi vélekedéseit. -
Megérjük a pénzünket!
0– Mit tetszik csinálni, ha egy lovat talál a fürdőkádban? – Ez a kedvenc kérdése Anikónak. Ő a hősnője és naplószerű lejegyzője G. Szabó Judit vidám regényének, amely egy nagy család (három lánygyerek, a szülők s egy nagymama) eseménydús életét tárja fel. Ebben a családban mindig történik valami, és mindig lehet nevetni rajta, még ha olykor nem is minden könnyű és nevetséges. Ha a Pöttyös sorozat olvasói egynémely szereplőre ráismernek, az nem a véletlen műve.
-
-
Megmaradni
0Kívülállónak nehéz feladat megírni egy ország történelmét, kiváltképpen ha az ország nyelve különleges és történelme véget nem érő önvédelmi és függetlenségi harcok sorozata. Természetes, hogy a nemzetek történelmét általában saját fiaik írják meg. Vannak azonban olyan példák is, amikor egy idegen rokonszenvező, érdeklődő tekintete olyan tisztánlátással hatol be események, bonyolult hajlamok és érzelmek vadonába, hogy többet sikerül elérnie, mint steril „tárgyilagosságot”. Ilyenkor a távlat érdekes módon színezni képes az események megszokott értékelését is.
Ez áll Sir Bryan Cartledge Megmaradni – A magyar történelem egy angol szemével című könyvére is, amely már címében elárulja a szerző legfontosabb felismerését: a magyar nemzet karakterének egyik legjellemzőbb vonása, hogy minden katasztrófa ellenére újra és újra sikerül megmaradnia, majd meglepő módon felemelkednie. A magyarság legpozitívabb jellemzői – a szellemi alkotások és a váratlan megújulási képesség – csaknem mindig felbukkannak a komor tragédiákat túlélő nemzetben.
Megállapításai olyannyira eredetiek és helytállóak, hogy talán nem túlzás kijelentenem: a külföldiek által írt összes magyar történelemkönyv közül valószínűleg Cartledge munkája eddig a legkiválóbb. Értékes műve Angliában két kiadást ért meg. A magyar nyelvű változat elolvasása után úgy kell gondolnunk Bryan Cartledge-ra, Nagy-Britannia 1980 és 1983 között Budapesten állomásozó nagykövetére, mint barátunkra.
JOHN LUKACS -
Megmaradt Szobotkának
01982 tavaszán meghalt Szobotka Tibor, aki nemcsak írótársa volt Szabó Magdának, hanem több mint harminc éven át a férje is. Kettejük élete az egymásra találás első pillanatától kezdve oly elválaszthatatlanul forrott eggyé, hogy a végzet mindkettőjükre sújtott. De Szabó Magda tudta, hogy ő nem köthet alkut a halállal, mert neki olyan feladata van, amit senki más nem végezhet el helyette. S az első pillanatok bénító fájdalma után, amikor heves sistergéssel leégtek az élethez kapcsoló vezetékek, Szabó Magda hozzálátott, hogy megírja élete legnehezebb könyvét.
-
Megszólal a sírvilág
0Ebben a regényében Passuth László a maya, hittita, etruszk és az avar sírvilágot szólaltatja meg izgalmasan és szépen. Imre tudóssá fejlődésén keresztül távoli világrészek és ismeretlen kultúrák történetével ismerkedik meg az olvasó. A könyv hiteles tudományos anyagát a szerző izgalmas cselekményekkel forrósítja át és észrevétlenül ismertet meg azokkal az archeológiai eredményekkel, amelyekhez a feltárt ezeréves sírvilág segíti a régészeket.
-
Megyek Párizsba, ahol még egyszer sem haldokoltam
0A Megyek Párizsba, ahol még egyszer sem haldokoltam című memoár, Rejtő első igazi könyvpróbálkozása, három kalandos esztendő történéseit foglalja össze. A leginkább útirajznak vagy utólagos naplónak nevezhető kéziratból – ami azért a későbbi P. Howard-os fordulatokban sem szűkölködik – inkább egy, a Parnasszusra irányt vett szerzőt ismerünk meg, aki az íróvá válás céljából indult élményszerző nyugat-európai körútra.
-
Meinig Arthur
0Meinig Arthur a 19. század utolsó évtizedeinek és a 20. század elejének termékeny építésze, aki szülőföldjéről és tanulmányainak helyszínéről, Szászországból érkezett Bécsbe, ahol a színház- és palotaépületeiről híres építészpáros, Fellner és Helmer irodájába került. Az ő egyik főúri megbízásuk, a budapesti Károlyi-Csekonics-palota révén érkezett Budapestre, ahol letelepedett és a következő két évtizedben a magyar arisztokrácia legkedveltebb tervezőművésze lett. Mágnásépítészként emlegették korában, paloták és kastélyok specialistája volt. Irodájából kerültek ki a Wenckheim-palota (ma a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár központi épülete) és a tiszadobi Andrássy-kastély tervei, melyek további jelentős arisztokratikus megbízásokhoz juttatták. Reprezentatív városi építkezésein gyakran fordult a barokk és rokokó formái felé, míg vidéki főúri házain a Loire menti kastélyok stílusát részesítette előnyben. Az addig historizáló stílusban alkotó építész élete utolsó szakaszában, az 1900 körüli években néhány jelentős szecessziós alkotással gazdagította architektúránkat.
-
-
Mendemondák. A világtörténet furcsaságai
0Ez a munka mintegy összetartozik Szájrul szájra könyvemmel. A szálló ige és a mendemonda «két atyafi gyermekek». Mert rokon a nyelv kincsévé lett idézet és a köztudattá vált históriai pletyka. Mind a kettő szájrul szájra jár, mind a kettő nemzetek lelkének megnyilatkozása. Hasonlatosak a kelendőség dolgában is. A világ legmélyebb elméinek gondolatai, a legnagyobb művészek remekei nem repülnek szét olyan gyakran a szálló ige szárnyán, mint az olcsó, hétköznapi portéka.
-
Menekülés a 14-es táborból
0Észak-Korea elszigetelt, korrupcióval sújtott és atomfegyverekkel felszerelt ország. Kényszermunkatáboraiban mintegy 150-200 ezer politikai fogoly raboskodik, az áldozatok száma szintén több százezerre tehető. Ezen lágerek kétszer annyi ideje léteznek, mint ameddig a szovjet Gulág fennállt, és közel tizenkétszer annyi ideig, mint ameddig a náci koncentrációs táborok.
-
-
Mennyei ügyekben utazom
0A regény cselekménye a 30-as évek elejének Amerikájában játszódik. Főszereplője George Marvin Brush – foglalkozására nézve tankönyvügynök és úgy mellékesen – privát szorgalomból – fogadatlan próféta. Nem kevesebbet szándékol, mint hogy személyes példamutatásával, elveinek szakadatlan kinyilatkoztatásával megtéríti – egész Amerikát.
-
Mérföldkövek a kulturális antropológiában
0A kultúra egyidős az emberrel. Az ember és kultú rája, illetve kultúrái viszonyát kutató kulturális antropológia mégis fiatal tudomány. Születésében éppúgy szerepet kapott a tudomány haladása a 19. századi Európában, mint az angol nyelvterületen a kontinentális Európáétől eltérő szerveződése, és az a tapasztalat, amelyre Északnyugat-Európa és Észak-Amerika polgárai nagy számban tettek szert ebben az időszakban az övékétől szembeszökően eltérő életformát követő népek körében a világ meghódítása-feltárása során. A kulturális különbségek megismeré sétől a megértéséig buktatókkal teli út vezetett, viták folytak magáról a tárgyról és tanulmányozásának lehetőségeiről egyaránt, miközben gyűltek a különféle felfogások jegyében felhalmozott ismeretek. Az Atlanti-óceán partjaitól távolabb élők ennek a folyamatnak jobbára csak gondolatilag lehettek részesei, a saját kultúra vizsgálatából nyert tapasztalatok kevésbé ősztönöztek nagyívű teóriák megalkotására.
A két amerikai szerkesztő által összeállított, egyetemi hallgatóknak és a társadalomtudományok művelőinek szánt kötet a kulturális antropológia eszme történetének főbb állomásait úgy mutatja be, hogy e sokarcú diszciplina néhány nagyhatású művelőjét állítja előtérbe, akik a maguk álláspontja mellett érvelve megszabták a kutatások irányát és végzésének módját egész generációk számára. Az egyes életművekben kiemelkedőnek ítélt magyarul eddig többségükben nem olvasható elméleti-módszertani írásokat válogattak össze, amelyek megvilágítják a ma Európában is terjedőben lévő kulturális antropológiai szemlélet eredőit és távlatait. -
Merszi, avagy Sipov kalandjai
0Sipov, a moszkvai rendőrség nyomozója, zsebtolvajspecialista, aki egy szép napon váratlanul kényes megbízást kap: Tolsztoj grófot s a gróf Jasznaja Poljana-i birtokán folyó állítólagos szervezkedést kellene szigorúan szemmel tartania – természetesen busás fizetség ellenében. Sipov hálás a sorsnak, hogy ily hirtelen kiemelte őt a névtelen-pénztelen rendőrkopók sorából, s hálából egyre küldözgeti kimerítő jelentéseit a gróf „titkos üzelmeiről”. A grófot ugyan még nem is látta, sejtelme sincs arról, mi folyhat a birtokon, a csengő rubelek sorra a kocsmárosok zsebébe vándorolnak, de légből kapott beszámolói olyan meggyőzőek, hogy a legmagasabb elismerést is kivívják, neve az uralkodó körökben is közszájon forog.
-
Meryl Streep
0Meryl Streep korunk legünnepeltebb színésznője. Valóságos kaméleonként olvad bele minden egyes szerepébe. Soha nem játszik kétszer ugyanúgy. Kifinomult eszköztárát latba vetve egy sor dinamikus, bonyolult női karaktert jelenít meg, legyen az fiktív vagy valóságos személy: Joanna Kramer, Sophie Zawistowska, Karen Silkwood, Julia Child, Margaret Thatcher vagy Florence Foster Jenkins. Nem alkuszik meg, nem bújik olyan mellékszereplők bőrébe, amelyekkel más színésznőknek be kell érniük: a támogató feleség, a támogató anya vagy a támogató, ám egyetlen mozdulattal lecserélhető szerető karakterébe. Streep ilyesmit nem hajlandó eljátszani. Az egykori különc, göndörhajú külvárosi tinédzser a Vassar és a Yale Egyetem dráma tagozatának színpadán nőtte ki magát feltörekvő naivává. A 60-as és 70-es évek nőmozgalmának virágkorában vált felnőtté, és akkor is nyíltan vállalta feminista elkötelezettségét, amikor ez még nem volt divat. A korai sikereket követően, negyvenéves korára – amikor sok főszerepet játszó színésznő ragyogása elhalványul – Streep még inkább előretört, egyre érettebb és jobb lett. Olyan szerepeket vállalt, amelyek valóban érdekelték, miközben számtalan rangos díjat és elismerést zsebelt be.