-
Maradandóság és változás
0A kötet a Maradandóság és változás címmel, 2000 őszén Ráckevén, a Savoyai-kastélyban megrendezett háromnapos művészettörténeti konferencia előadásait tartalmazza, néhány további tanulmány kíséretében. A ráckevei konferenciával az akkor hatvanéves, nagy művészettörténész nemzedéket köszöntötte a szakma, fiatalabbak és idősebbek. Az esemény egyszerre volt kötetlen és ünnepélyes, a tudományos színvonalat és sokféleséget pedig dokumentálja – kollektív „Festschrift” gyanánt Askercz Éva, Dávid Ferenc, Galavics Géza, Kovács Péter, Kovalovszky Márta, László Emőke, Marosi Ernő, Nagy Ildikó, Néray Katalin, Péter Márta, Prokopp Mária, Szabó Júlia, Tímár Árpád, Tóth Melinda, Tóth Sándor tiszteletére – maga a tanulmánykötet.
-
Maradj velem, mert beesteledett
0Tolnai Gábornak, az utóbbi másfél évtizedben keletkezett esszéi nemegyszer már inkább szépírói alkotások – Radnótiról szóló egyik-másik írása is ilyen –, kiváltképpen ilyen pedig ez a könyve, ebben is irodalomtudós, a műveltség és az eleven élet vizsgálója: arcképeket, arcképvázlatokat rajzol külföldi nagy költőkről, Quasimodóról, Ungarettiről, Anna Ahmatováról, de magyar barátairól, pályatársairól, így Darvas Józsefről, Simon Istvánról is. De nemcsak arcképeket rajzol, hanem megeleveníti az itáliai élet légkörét is, nemcsak a mait, hanem a régit is, és nemcsak Michelangelo páratlan személyiségét és művészetét varázsolja az olvasó elé, hanem világhírű hazánkfiának, Amerigo Totnak – vagyis Tóth Imrének – vonzó alakját, lenyűgöző művészetét is. Minden írását átszövik bensőségesen személyes gondjai, érzelmei, vallomásai – olyasféleképpen, ahogyan a freskófestő alkotásába önmagát is belefesti.
-
Mária – A Mária tisztelet dogmatikája és lélektana
0A kötet Molnár C. Pál fametsző-művész e műhöz készült huszonkettő,szövegközti, fekete-fehér fametszetének eredeti dúcaival és Petit Fett Futura betűkkel készült 1935. október 19-től november 10-ig között a Korda Rt. Nyomdájában Budapesten.
-
-
Marosvásárhelyi krónika
0Az erdélyi magyarság sorsa a XX. században felszínesen ismert a magyarországi közvélemény előtt. Még Erdély három kötetes története /Bp., 1986/ is csak vázlatosan tárgyalja az országrész történetét a jelenkorban. Szinte érthetetlen, hogyan váltak színmagyar városok, alig félévszázad alatt, román többségű városokká, míg több mint félévezredes korszakunkban, nemcsak megőrizték magyar jellegüket, hanem az egész magyar kultúra teremtő műhelyei voltak. Marosvásárhely története magyarázatot ad erre a kérdésre. Sűríti mindazokat a jelenségeket, melyek az egykor magyar többségű városokban végbementek Erdélyben. A város történetét átfogóan feltáró mű 1942-ben jelent meg /Kiss Pál: Marosvásárhely története. Marosvásárhely-Budapest, 1942/. Ez a mű csak Marosvásárhelyt került forgalomba és megmaradt példányait 1945 után bezúzták. Ma már könyvritkaság. De az azután bekövetkezett eseményekről, csak egyoldalú részletek jelentek meg, ezért ma áttekinthetetlen és érthetetlen, hogy mi történt valójában századunkban és minek a következménye az 1990. évi „Marosvásárhelyi pogrom”. A Honfoglalás 1100. Évfordulóján Budapesten megjelenő terjedelmes kötet áttekintést ad a város 1316 utáni történetéről, jelentős szerepéről a magyar történelemben, majd hiteles dokumentumok és statisztikai adatok alapján felidézi a város 1918 utáni politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális átalakulását. Egyúttal sajtótörténeti forrást is nyújt, mivel a helyi sajtó anyaga alapján tárja fel a város politikai életében bekövetkezett változásokat a két világháború között s különösen az 1944. évi román és szovjet megszállást, majd a román diktatúrának a magyar lakosságot sújtó, intézményeit megsemmisítő és kisajátító döntéseit. A város magyar jellegét átformáló eseményeket a román bel- és külpolitika összefüggéseiben vizsgálja, rávilágítva Románia nemzetiségi politikájának valóságára és ma is érvényesülő, a magyarságot felszámoló törekvéseire.
-
Marsbéli krónikák
0Az elmúlt évtizedekben rakétaként futott fel a szórakoztató műfaj egére a science-fiction”, a tudományos-fantasztikus irodalom. Az agyafúrt detektiv egyeduralmát megdöntötte a fehér köpenyes kutató, a rettenthetetlen rakétapilóta, a jövő századok utazója. Az új divat Amerika után Európát is gyorsan meghódította, ahogy tágul korunk tudományos horizontja, úgy sűrűsödik a polcokon science-fiction-művek sora.
A műfaj egyik jeles, sőt nyugodtan mondhatjuk: világhírű alkotója az amerikai Ray Bradbury. Már második könyve, az először 1950-ben megjelent Marsbéli krónikák világsikert aratott, s azóta is a science-fiction világranglista élén látható a 45 esztendős szerző neve.
Kötetünk a címadó kisregényen kívül Fahrenheit 451 című regényével és novellatermésének néhány jellegzetes darabjával kívánja bemutatni a magyar olvasónak ezt a sokoldalú, ízig-vérig modern írót, Ray Bradburyt. -
-
-
Masako
0Részlet:
Hullanak, peregnek a cseresznyevirág szirmai.
Így szállnak tova az élet fájának levelei: napjaink. Téli olvasmány. Kihull az érett felhőből a hatszirmú virág, leszáll a földre és alakját veszti. Csak megérinti a gránitkockákat, máris elváltozik és fekete cseppekkel hinti meg a követ.
Hosszú havazás lesz. -
-
Másodvirágzás
0Violette egy francia kisváros temetőgondnoka. Férje tizenkilenc éve eltűnt az életéből, de a nő nem kerestette, hiszen már rég nem volt mit mondaniuk egymásnak. A férfi minden nap felpattant a motorjára, és mogorván, idegen nők illatát árasztva jött haza – ha egyáltalán hazajött.
-
Maszk nélkül
0Korunk egyik legsikeresebb és legjelentősebb zeneszerzője, Andrew Lloyd Webber közel fél évszázada hódította meg a zenés színház világát. Számos díj, többek közt jó néhány Tony és egy Oscar nyerteseként világszerte milliókat bűvölt el zenéjével és olyan nagy sikerű előadásaival, mint a Jézus Krisztus Szupersztár, az Evita, a Macskák, Az operaház fantomja – mely a Broadway leghosszabban futó musicalje –, és legújabb műve, a Rocksuli. Maszk nélkül című művében az elismert, díjnyertes zeneszerző páratlan, játékos stílusban vet számot az eredményeivel, a sors és a körülmények játékaival, sikereivel és csalódásaival, az éltető és ihlető szenvedélyeivel. A Maszk nélkül egy szellemes és árulkodó anekdotákkal teli életről mesél, amelyben számos híresség bukkan fel, így például Elaine Paige, Sarah Brightman, David Frost, Julie Covington, Judi Dench, Richard Branson, A. E. Rahman, Mandy Patinkin, Patti LuPone, Richard Rodgers, Norman Jewison, Milos Forman, Plácido Domingo, Barbara Streisand, Michael Crawford, Gillian Lynne és Betty Bukley. A Webber hetvenedik születésnapjára megjelenő kötet felfedi a legendák mögött lapuló, kivételes személyiség igazi arcát.
-
Matatuháton Afrikában
0A matatu bármilyen négy vagy több kerékkel ellátott géperejű jármű lehet, amely emberek szállítására alkalmas: furgon, mikrobusz, kisteherautó. Ez az igazi afrikai tömegközlekedési eszköz. S ebben az esetben a tömeget szó szerint kell érteni. A matatu szó ugyanis azt jelenti: még három. Üzemeltetői a „nincsen olyan rakott szekér, amire még nem fér” elv alapján zsúfolásig tömik járműveiket, s csak akkor indulnak útnak, amikor már az ütközőkön is lógnak az utasok. Túlnyomórészt ilyen matatukon (illetve néha vasúton, csónakon, hajón és gyalog) utaztuk be egyetemista korunkban Kelet-Afrika hat országát (Tanzánia, Kenya, Uganda, Ruanda, Burundi és Zaire) a nyolcvanas évek közepén. Az utunk során szerzett élmények, tapasztalatok és benyomások összegzése ez a kötet. Arra törekedtünk azonban, hogy könyvünk ne csak egyszerű útinapló legyen, hanem annál több: olyan mű, amely kalandos útleírás, de egyben ismeretterjesztő olvasmány is, amely szórakoztatva tanít, s amelyben a tárgyszerű ismertetéseket az átélt élmények hitelesítik. Végzős földrajz, illetve geológia-néprajz szakos egyetemistaként hat hónapos, saját erőből szervezett tanulmányútra mentünk Afrikába. Egyik fő célunk az volt, hogy a Kelet-afrikai-árokrendszer vulkanizmusát vizsgáljuk, míg a másik az, hogy mi is végigjárjuk azt az útvonalat, amelyet a legsikeresebb magyar földrajzi felfedező, gróf Teleki Samu járt be expedíciójával a múlt század végén. 16 ezer kilométert tettünk meg Afrika földjén, tizenhárom aktív, szunnyadó vagy kialudt tűzhányót másztunk meg, sok száz millió éves ősi kőzeteket, illetve napjainkban keletkezett korallmészköveket kopogtatunk végig, huszonhat kiló kőzetmintát gyűjtöttünk, szállítottunk haza és elemeztünk, megismerkedtünk Afrika állat- és növényvilágával és az afrikai emberekkel. Könyvünk leírja kalandjainkat a burundi börtön mélyétől Afrika legmagasabb hegye, a csaknem 6 ezer méteres Kilimandzsáró tetejéig, az Indiai-óceánban fekvő Zanzibár szigetére egy hánykolódó lélekvesztőn végigszenvedett úttól a Kongó-medence esőerdejében meghúzódó pigmeus táborban tett látogatásunkig. Az olvasó megismerkedhet Kelet-Afrika geológiájával, legközebbi rokonaink, a csimpánzok és az erdei gorillák életével a külön az ő számukra fenntartott nemzeti parkokban; megtudhatja, milyen történeti és ökológiai háttere van a napjainkban is zajló ruandai-burundi konfliktusnak, figyelemmel kísérheti a Teleki-expedíció történetét, átélheti velünk együtt, milyen napokon keresztül vizesgödörtől vizesgödörig vándorolni a kősivatagban, ismét megbizonyosodhat annak igazságáról, hogy a mi népünk a legelterjedtebb, mert magyarokkal a világon bárhol össze lehet találkozni; kitanulhatja, hogyan lehet Afrikában a legsikeresebben alkudozni, s végül, de nem utolsósorban az is elmeséljük neki, hogy milyen érzés utazni matatuháton Afrikában.
-
-
-
-
-
Mátyás király öröksége
0A Magyar Nemzeti Galéria kiállításának (2008. március 28 – 2008. július 27.) katalógusa, illetve ehhez kapcsolódó tanulmányok
-
Max Weber Amerikában
0Az itt közölt szöveg első négy fejezete 1987/88-ban keletkezett. Akkoriban úgy gondoltam, a munka érdemi része ezzel tulajdonképpen készen van: csak egy rövid bevezetővel és a tanulságokat összegző konklúzióval akartam kiegészíteni a kész szöveget. Másképpen alakult. Az 1988/89-es tanévben az Egyesült Államokban dolgoztam. Az ott tartott előadásaimat követő viták és az amerikai kollégákkal folytatott beszélgetések ráébresztettek, hogy a munkát folytatnom kell. Az első négy fejezetben a weberi eszmék német gyökereit, valamint Weber hatástörténetét (e hatástörténet kerülőútjait) vizsgáltam az angolszász világban, de az angol-amerikai társadalomtudomány Weber-recepcióját – a weberi eszmék termékeny hatását az amerikai szociológiára – nem tárgyaltam. Be kellett látnom, hogy e nélkül írásom egyoldalú. Ezt az egyoldalúságot próbálja leküzdeni a második rész két történeti fejezete. A történeti fejezeteknek természetesen nem az a céljuk, hogy a korábban elemzett torzításokat illusztrálják: a második részben egyszerűen megpróbáltam nyomon követni Weber hatását és az amerikai Weber-irodalom kibontakozását a kezdetektől egészen a 60-as évekig (ami időben nagyjából egybeesik az első fejezetben tárgyaltakkal). A 60-as évektől máig terjedő időszak részletes bemutatására nem vállalkoztam: csupán a fő irányokat jeleztem az utolsó – konklúziókat és kitekintéseket tartalmazó – fejezetben. Tudom, hogy ezzel még korántsem teljes a kép, de nem is törekszem teljességre. Munkámmal semmiképpen nem a Weber monográfiák számát kívánom szaporítani: a szövegben szereplő Weber-értelmezések fordítói munkám melléktermékei – annál nem többek, de nem is kevesebbek. (a szerző)
-
Mázsákat görgetve
0Kálnoky Lászlónak, a kitűnő költőnek pár éve, 1981-ben jelent meg kétkötetes, válogatott versfordításait tartalmazó műve: A lehetséges változatok. E nagyszerű gyűjtemény azonban összes műfordításainak csak egy részét, terjedelmileg mint-egy a harmadát tartalmazza. Számos rövid vers mellett teljesen hiányoznak belőle például a drámák és az elbeszélő költemények. Új fordításkötetében Kálnoky László most ez utóbbiakat adja közre.
Hét szerző (Villon, Góngora, Shakespeare, Redi, Shelley, Keats és Hugo) nyolc alkotása szerepel a kötetben; mindegyiküktől egy-egy, Shelleytől két elbeszélő költemény. A különböző korokból származó műveknek hála, a 15.-től a 19. század végéig kísérhetjük figyelemmel a műfaj alakulását, hangvételének, stílusának és némiképp szemléletének változásait.
Kálnoky László közismerten az egyik legjobb műfordítónk, pontosan, formahűen és érzékletesen ké-es megoldani a legnehezebb fel-datokat. Kifogástalanul tolmá-solja ezt a nyolc alkotást is. Feltehetően ennek köszönhető, hogy könyve mindvégig maradéktalan élményt nyújt, s a költemények egészét és remekbe szabott részleteiket egyaránt élvezni, értékelni tudjuk. -
-
Médea és gyermekei
0Minden nyáron összegyűlik a rokonság a krími görög Médea Szinopli hegyi házában. A gyermektelen Médea szülei elvesztése után egymaga tartja össze a viharosan gyarapodó családot. Nyári kalandjaik, tragédiáik, szerelmeik, elválásaik, csetepatéik hátterében pedig folyamatosan peregnek a történelmi események: háborúk és forradalmak. Médea háza azonban végig az összetartás szigete marad. Ulickaja bölcs iróniával, finom távolságtartással, és a legnagobb orosz írókat idéző, magával ragadó stílusban vall arról, hogy az emberi értékek minden sorscsapás ellenére megőrizhetőek. A Booker Díjas szerzőnek az 1980-as évektől jelennek meg írásai. A Médea a kortárs irodalom egyik remekműve.
-
-
Mediterrán villák
0Állandó napsütés, kristálytiszta tenger, végtelen égbolt – ebben a világban élnek a mediterráneum lakói, ezt irgyli az egész világ és ez vonzza az építészeket az ókor óta a Földközi-tenger vidékére. A könyv huszonöt kortárs épületet mutat be, olyan modern lakóházakat, amelyek példát mutatnak a káprázatos szépségű természeti környezet és a merész, ember alkotta formák párbeszédére.
-
Medium Regni
0Szerzők: Altmann Julianna, Biczó Piroska, Buzás Gergely, Horváth István, Kovács Annamária, Siklósi Gyula, Végh András
-
Medvék, őzek, farkasok
0„Kötetünk már a címében is jelzi, hogy ezúttal olyan írásokat gyűjtöttünk össze, amelyek főként a Kárpát-medence nagyvadjainak életét, szokásait, vadászati módjait örökítik meg. Lapjain felelevenednek a régi farkasvadászatok a múlt század derekáról. Képet kapunk arról, hogy a farkas, ez az egykor oly félelmetes hírű ragadozó, mikor, milyen helyzetben támad az emberre. Nagy számban szerepelnek összeállításunkban medvetörténetek, a legkülönbözőbb vadászati módok bemutatásával. Több elbeszélés izgalmas nyomozásba avat be: valóban barlangban tölti-e a medve a telet, hogyan viselkedik a téli álmából felvert nagyvad, hogyan ragadja el áldozatát a havasi nyájaknak ez a veszedelmes prédálója. Olvashatunk a havasok titokzatos akrobatájáról, a zergéről, éberségéről, ügyességéről. Tanúi lehetünk a keselyűk lakmározásának, marakodásuknak a szintén zsákmányra éhes szirti sassal, a Kárpát-medence madárvilágának tollas királyával. A hajnali órákban leshetjük meg a megrészegült fajdkakas szerelmi násztáncát, követhetjük a prédájára leső vadmacskát. De megelevenednek előttünk a hazai vadak is: a szimatot fogott kutyákkal szívós harcot vívó vadkan, az üldözők köréből ravasz furfangjával kitörő róka; az életben maradásért keserves napokat átvészelt fogolycsalád; az erdei tisztásokon háremükért viaskodó szarvasbikák; a fegyver elől sokféle ügyeskedéssel életüket mentő őzbakok.
Újfalvi Sándor, Bársony István, Nadler Herbert, Maderspach Viktor, Thurn-Rumbach István, Zsindely Ferenc jobbára ismeretlen, ma már könyvtárakban is alig hozzáférhető írásai a Kárpát-medence egykori vadászparadicsomát keltik életre; a vadászat nemes izgalma mellett bevezetnek az erdő rejtett életébe, a növények, a rovarok világába; a vadakat hiteles környezetükben jelenítik meg, hogy a fegyver nélkül cserkészők, a kirándulók is örömüket leljék a természet örök megújulásában.”
Ezekkel a szavakkal ajánlja az olvasó szíves figyelmébe legújabb kötetét a sajtó alá rendező Véber Károly. -
Medveszem – Öt elbeszélés
0Utószót írta: Domokos János. A magyar szöveget a román eredetivel Kovács György vetette egybe.
-
Megdőlt az életfa
0Mikor geológusként rendszertanokat tanultam, nem gondoltam arra, hogy a humán világban bizonyos emberi szándékok és tervezett cselekvések összességének és következményének is hasonlóan tökéletes rendszerét lehet felfedezni. Ilyen rendszert ir le Bene Éva a Megdőlt az életfa c. könyvében.
A XX. században találkoztunk egy-két embertelen eszme- és cselekvési rendszerrel, ezeknek egyike a kommunizmus, másika a nácizmus volt. Számunkra -ezek mellett és ezeken túl – azonban a legkegyetlenebb és legfájóbb emberi döntési és cselekvési szisztéma az 1920-ban államhatárokkal elszakított magyarság elnyomásának és gazdasági ellehetetlenítésének rendszere, társadalmi kapcsolatainak, családi kötelékeinek és évszázados településszerkezetének tudatos szétverése, valamint kollektív felszámolására indított összpontosított támadás volt. -
Megered az eső
01919-1920-ban írja, de csak 31-ben jelenik meg, akkor is töredékesen. A regény – szándéka szerint – az Elsodort falu folytatása. A 18-as és 19-es forradalmak kaotikus napjai elevenednének meg, s mindama pusztulás és végromlás, ami ennek következtében az országra zúdul.
A Megered az eső tíz évvel a megírás után kerül először kiadásra. Ekkor már a szerző maga sem értett egyet korábbi nézeteivel. Utószóval (Utó-busulás) látja el a a könyvet, melyben utólagosan magyarázza korábbi vélekedéseit. -
Megérjük a pénzünket!
0– Mit tetszik csinálni, ha egy lovat talál a fürdőkádban? – Ez a kedvenc kérdése Anikónak. Ő a hősnője és naplószerű lejegyzője G. Szabó Judit vidám regényének, amely egy nagy család (három lánygyerek, a szülők s egy nagymama) eseménydús életét tárja fel. Ebben a családban mindig történik valami, és mindig lehet nevetni rajta, még ha olykor nem is minden könnyű és nevetséges. Ha a Pöttyös sorozat olvasói egynémely szereplőre ráismernek, az nem a véletlen műve.
-
-
Megmaradni
0Kívülállónak nehéz feladat megírni egy ország történelmét, kiváltképpen ha az ország nyelve különleges és történelme véget nem érő önvédelmi és függetlenségi harcok sorozata. Természetes, hogy a nemzetek történelmét általában saját fiaik írják meg. Vannak azonban olyan példák is, amikor egy idegen rokonszenvező, érdeklődő tekintete olyan tisztánlátással hatol be események, bonyolult hajlamok és érzelmek vadonába, hogy többet sikerül elérnie, mint steril „tárgyilagosságot”. Ilyenkor a távlat érdekes módon színezni képes az események megszokott értékelését is.
Ez áll Sir Bryan Cartledge Megmaradni – A magyar történelem egy angol szemével című könyvére is, amely már címében elárulja a szerző legfontosabb felismerését: a magyar nemzet karakterének egyik legjellemzőbb vonása, hogy minden katasztrófa ellenére újra és újra sikerül megmaradnia, majd meglepő módon felemelkednie. A magyarság legpozitívabb jellemzői – a szellemi alkotások és a váratlan megújulási képesség – csaknem mindig felbukkannak a komor tragédiákat túlélő nemzetben.
Megállapításai olyannyira eredetiek és helytállóak, hogy talán nem túlzás kijelentenem: a külföldiek által írt összes magyar történelemkönyv közül valószínűleg Cartledge munkája eddig a legkiválóbb. Értékes műve Angliában két kiadást ért meg. A magyar nyelvű változat elolvasása után úgy kell gondolnunk Bryan Cartledge-ra, Nagy-Britannia 1980 és 1983 között Budapesten állomásozó nagykövetére, mint barátunkra.
JOHN LUKACS