-
-
Tizenegy szimfónia
0800 FtTizenegy versoszlop, Weöres Sándor költői művének tizenegy tartópillére sorakozik egymás mellé a költő 60. születésnapját köszöntő kis verseskönyvében. Azok a művek, amelyeket ő maga szimfóniáknak nevez, mert úgy összegezik egy-egy korszakának költői jellegzetességeit, ahogyan a nagy zenei formák reprezentálják Mozart, Beethoven, Bartók vagy Sztravinszkij világát. Az Első szimfónia például a pályakezdet lírai kvintesszenciája, a – korábban Háromrészes ének címmel ismert – Harmadik szimfónia az 1943 táján bekövetkezett nagy fordulat összegezése, amikor nemcsak saját költészetén belül nyitott „új tárnát” Weöres Sándor, de az egész magyar, sőt: világköltészet szempontjából új tartalmakat fogott el ihletével „a lélek árján fénylő, forró igékből”, amikor „a forma mellé megjelent nálam a tartalom – ahogyan egyik levelében írta, még 1943-ban, de minden eddigitől eltérő módon. Ennek a tartalomnak nincs logikai láncolata, a gondolatok, mint a zeneműben a fő- és melléktémák, keringenek, anélkül, hogy konkréttá válnának, az intuíció fokán maradva.” De ezek a szimfóniák nemcsak betetőzői egy-egy korszaknak, egyszersmind azt is előlegezik, ami a költő ösztöneiben rejtve szunnyad, s később, látszólag váratlanul, szinte előzmények nélkül valósul meg. Így a Negyedik szimfónia, a „hódolat Arany Jánosnak”, a pastiche remekműve, a más költő alkatába való beleélés ritka csodája, ahonnét az út már a későbbi Psyché felé vezet. S végül a Tizenegyedik szimfónia (amelyet az olvasóközönség ebből a kötetből ismerhet meg), megint nem pusztán a Psyché utáni korszak összefoglalása, de valamiképpen az összes többi szimfóniára is ráépül. A tizenegy hosszú versben a magyar líra történetében talán soha nem volt spontán válogatás vagy kiemelés érvényesül, amit a költői ösztön maga végzett el, az életmű építésével párhuzamosan, melynek „egyik végén a nyugati líra a nagy nyelvolvasztó, logikátlan ihlet-nyelvet teremtő kísérlete áll, a másikon az ősi mítoszok modern sugallata” (Németh László).
-
Tizenkét császár
04 500 FtHogyan fest a hatalom arca? Kit örökít meg a művészet, és miért? Hogyan tekintünk olyan politikusok szobrára, akiket emberként megvetünk?
Ebben a könyvben Mary Beard – a mai emlékműszobrászatot övező esztétikai és politikai csetepaték háttere előtt – elmeséli, hogy az elmúlt kétezer év folyamán a nyugati világ hatalmasainak arcmásait hogyan befolyásolta a római császárok ábrázolása.
A világhírű ókortörténész, az SPQR és a Pompeji című könyvek szerzője főképpen a „tizenkét cézár” – Julius Caesar és az első tizenegy császár – alakjára összpontosítva elemzi, hogy ezek a könyörtelen autokraták miképpen váltak hatalmassá az antik, a reneszánsz és az újkori művészetben is. -
Tizenkét könyv a bányászatról és a kohászatról
03 600 Ft„Amelyekben a bányászat és kohászat körébe tartozó hivatalokat, eszközöket, gépeket és minden egyéb dolgokat nemcsak a legérthetőbben leírja, hanem azokat még a kellő helyen beillesztett képekkel és a latin és német megnevezések feltüntetésével a lehető legvilágosabban szemlélteti”
-
Tizenkét vándor novella
01 000 FtEgy rövid novella megírása olyan erőfeszítésbe kerül, mint egy regény első sorai. A regény első bekezdésében ugyanis mindent meg kell határozni: a szerkezetet, a hangot, a stilust, a ritmust, a terjedelmet, olykor még valamelyik regényalak jellemét is. A többi már gyönyör, az írás gyönyöre, melynél bensőségesebb és magányosabb gyönyört el sem lehet képzelni, és az ember csak azért nem javítgatja a könyvét élete végéig, mert ugyanaz a vasszigor, amellyel elkezdte, arra is rákényszeríti, hogy befejezze. A novellának viszont nincs eleje és nincs vége: vagy megköt vagy nem köt meg. És ha nem köt meg, akkor azt súgja a tapasztalat, a magamé meg a másoké is, hogy az esetek többségében jobb, ha újra kezdjük valami más úton indulva el, vagy kidobjuk a szemétbe.
G. García Márquez -
Több nyelven beszélünk
0600 FtMajoros bácsi. az ország legöregebb embere „társalog” a riporterrel; Koblencz néni elmondja a véleményét a vállalatról: bejön vad hangon üvöltve a Pesti Vadember, és felelget a kíváncsi világutazók kérdéseire – íme. a Róna kabarék közismert és népszerü alakjai. akiket oly örömmel láttunk a színpadon. televízióban. hallgattunk a rádióban. a konferansz szellemes szövegével és többi ismert társukkal egyetemben, Róna Tibor a politikai kabaré legnépszerűbb írója ma: – nemcsak ismert alakjai. hanem szállóigévé vált „bemondásai” is erről tanúskodnak. A kabaré hagyományához híven azonnal és csípős szavakkal reagál az új eseményekre és a régi hibákra. Népszerűsége azonban mostanáig az élőszóhoz kötődött. Írásai alig jelentek meg nyomtatásban, Konferanszainak és kabarétréfainak ez az első gyűjteménye – mulattató olvasmány és egy kis kortörténet is, a közelmúlté és a jelené.
-
Tóbiás a tejesember
0650 FtNyolc kis történetet mond el életéből Tóbiás, a Kijev környéki tejesember, hét csudálatosan szép leány boldog apja. Tóbiás házában állandóan vendég a balszerencse.
A századfordulón keletkezett sajátos zamatú írás a jiddis irodalom időálló értékei közé tartozik, egyre népszerűbb; Hegedűs a háztetőn címmel musicalnek is feldolgozták s világszerte nagy sikerrel játsszák. -
Tollal
0800 FtA Tollal első kiadása méltán aratott sikert. A második, bővített kiadás pedig azoknak az érdeklődésére is számíthat, akik az elsőt olvasták: a Hamlet kapcsán felmerülő gondolatok, emlékek, megfigyelések egy teljesen új fejezettel gazdagították a könyvet. E fejezet fő témája a modern színház, a modern művészet: gondolatok és élmények, viták és jellemzések követik egymást, tűnődően, kihívóan, szorongással és felelősségérzettel. E naplójegyzetek vezércsillaga Shakespeare: de benne, alakjain keresztül a színházi felkészülés legrejtettebb, legismeretlenebb pillanatait leshetjük meg, a küzdelmet a szereppel, a személyes élmény és lelkiállapot átalakulását művészetté, azt a mély és eleven kapcsolatot, ami a színészt az általa megformált alakhoz köti. Vallomásnak is nevezhetnénk ezt a könyvet, amelyben egy kiváló színész maszk nélkül lép elénk, és nyugtalan elemzőkészségével, gondolatainak pontos és érzékletes megfogalmazásával nem is a kulisszák mögé visz bennünket, hanem a színművészet igazi műhelyébe: a színész gondolatai és érzései közé.
-
Tolnai Világlapja 1935.
06 000 FtTolnai Világlapja (1901–1944), képes, irodalmi hetilap. 1901-ben alapította Tolnai Simon, főszerkesztője Sass Ignác. A dualizmus és a két világháború korának egyik legnépszerűbb hetilapja. Hogy minél szélesebb olvasóközönség felé tudjanak nyitni, a lapban egyszerre volt jelen a bulvár és a minőségi tartalom. Hétről hétre közölt színvonalas publicisztikákat, érdekes és színes tudósításokat, friss híreket és olvasmányos vagy épp elgondolkodtató szépirodalmat. A kor neves írói közül Heltai Jenő, Krúdy Gyula, Bródy Sándor, Móricz Zsigmond, Márai Sándor, Kodolányi János szívesen publikáltak a lapban. A népszerű újság mellett Tolnai Simon könyvsorozatokat is indított (Tolnai Világkönyvtára, Világtörténete és Világlexikona), amelyeket előszeretettel vásárolt a műveltségre vágyó olvasóközönség. A Tolnai Világlapja 1944-ben, tulajdonosának halálával szűnt meg. Bekötve: 1., 6., 7., 10., 11., 12., 14., 18., 24., 25., 28., 30., 31., 32., 33., 35., 36., 40., 50. sz.
-
Tolnai Világlapja 1936-1937.
06 000 FtTolnai Világlapja (1901–1944), képes, irodalmi hetilap. 1901-ben alapította Tolnai Simon, főszerkesztője Sass Ignác. A dualizmus és a két világháború korának egyik legnépszerűbb hetilapja. Hogy minél szélesebb olvasóközönség felé tudjanak nyitni, a lapban egyszerre volt jelen a bulvár és a minőségi tartalom. Hétről hétre közölt színvonalas publicisztikákat, érdekes és színes tudósításokat, friss híreket és olvasmányos vagy épp elgondolkodtató szépirodalmat. A kor neves írói közül Heltai Jenő, Krúdy Gyula, Bródy Sándor, Móricz Zsigmond, Márai Sándor, Kodolányi János szívesen publikáltak a lapban. A népszerű újság mellett Tolnai Simon könyvsorozatokat is indított (Tolnai Világkönyvtára, Világtörténete és Világlexikona), amelyeket előszeretettel vásárolt a műveltségre vágyó olvasóközönség. A Tolnai Világlapja 1944-ben, tulajdonosának halálával szűnt meg. Bekötve: XXXVIII. évf.: 1., 19., 32., 42., 47., 48. sz., XXXIX. évf.: 1., 2., 5., 6., 12., 19., 21., 22., 29., 34., 41., 42., 46. sz.
-
Tolnai Világlapja 1938 II.
08 000 FtTolnai Világlapja (1901–1944), képes, irodalmi hetilap. 1901-ben alapította Tolnai Simon, főszerkesztője Sass Ignác. A dualizmus és a két világháború korának egyik legnépszerűbb hetilapja. Hogy minél szélesebb olvasóközönség felé tudjanak nyitni, a lapban egyszerre volt jelen a bulvár és a minőségi tartalom. Hétről hétre közölt színvonalas publicisztikákat, érdekes és színes tudósításokat, friss híreket és olvasmányos vagy épp elgondolkodtató szépirodalmat. A kor neves írói közül Heltai Jenő, Krúdy Gyula, Bródy Sándor, Móricz Zsigmond, Márai Sándor, Kodolányi János szívesen publikáltak a lapban. A népszerű újság mellett Tolnai Simon könyvsorozatokat is indított (Tolnai Világkönyvtára, Világtörténete és Világlexikona), amelyeket előszeretettel vásárolt a műveltségre vágyó olvasóközönség. A Tolnai Világlapja 1944-ben, tulajdonosának halálával szűnt meg.
-
Tolnai Világlapja 1939 II.
08 000 FtTolnai Világlapja (1901–1944), képes, irodalmi hetilap. 1901-ben alapította Tolnai Simon, főszerkesztője Sass Ignác. A dualizmus és a két világháború korának egyik legnépszerűbb hetilapja. Hogy minél szélesebb olvasóközönség felé tudjanak nyitni, a lapban egyszerre volt jelen a bulvár és a minőségi tartalom. Hétről hétre közölt színvonalas publicisztikákat, érdekes és színes tudósításokat, friss híreket és olvasmányos vagy épp elgondolkodtató szépirodalmat. A kor neves írói közül Heltai Jenő, Krúdy Gyula, Bródy Sándor, Móricz Zsigmond, Márai Sándor, Kodolányi János szívesen publikáltak a lapban. A népszerű újság mellett Tolnai Simon könyvsorozatokat is indított (Tolnai Világkönyvtára, Világtörténete és Világlexikona), amelyeket előszeretettel vásárolt a műveltségre vágyó olvasóközönség. A Tolnai Világlapja 1944-ben, tulajdonosának halálával szűnt meg.
-
Tolnai Világlapja 1940 I-II.
016 000 FtTolnai Világlapja (1901–1944), képes, irodalmi hetilap. 1901-ben alapította Tolnai Simon, főszerkesztője Sass Ignác. A dualizmus és a két világháború korának egyik legnépszerűbb hetilapja. Hogy minél szélesebb olvasóközönség felé tudjanak nyitni, a lapban egyszerre volt jelen a bulvár és a minőségi tartalom. Hétről hétre közölt színvonalas publicisztikákat, érdekes és színes tudósításokat, friss híreket és olvasmányos vagy épp elgondolkodtató szépirodalmat. A kor neves írói közül Heltai Jenő, Krúdy Gyula, Bródy Sándor, Móricz Zsigmond, Márai Sándor, Kodolányi János szívesen publikáltak a lapban. A népszerű újság mellett Tolnai Simon könyvsorozatokat is indított (Tolnai Világkönyvtára, Világtörténete és Világlexikona), amelyeket előszeretettel vásárolt a műveltségre vágyó olvasóközönség. A Tolnai Világlapja 1944-ben, tulajdonosának halálával szűnt meg.
-
Tolnai Világlapja 1943 I.
08 000 FtTolnai Világlapja (1901–1944), képes, irodalmi hetilap. 1901-ben alapította Tolnai Simon, főszerkesztője Sass Ignác. A dualizmus és a két világháború korának egyik legnépszerűbb hetilapja. Hogy minél szélesebb olvasóközönség felé tudjanak nyitni, a lapban egyszerre volt jelen a bulvár és a minőségi tartalom. Hétről hétre közölt színvonalas publicisztikákat, érdekes és színes tudósításokat, friss híreket és olvasmányos vagy épp elgondolkodtató szépirodalmat. A kor neves írói közül Heltai Jenő, Krúdy Gyula, Bródy Sándor, Móricz Zsigmond, Márai Sándor, Kodolányi János szívesen publikáltak a lapban. A népszerű újság mellett Tolnai Simon könyvsorozatokat is indított (Tolnai Világkönyvtára, Világtörténete és Világlexikona), amelyeket előszeretettel vásárolt a műveltségre vágyó olvasóközönség. A Tolnai Világlapja 1944-ben, tulajdonosának halálával szűnt meg.
-
Tom Jones – A hang élete
01 000 FtTom Jones egy aprócska észak-walesi bányászfaluban nőtt fel, és olyan slágerekkel tört be a sztárok világába, mint az It’s Not Unusual és a Delilah. Ma már milliomos, Bel Airben él. Képes volt több mint négy évtizeden keresztül megőrizni népszerűségét, ráadásul ez a népszerűség 2000-ben tetőzött azzal, hogy megnyerte a Brit Awards legjobb férfi előadójának díját. Robin Eggar beszélget a barátokkal, a családdal, üzleti partnerekkel, és természetesen magával Tom Jonesszal is, így mutatja be ennek a csodálatos hangú poplegendának és szexszimbólumnak az életét, aki örökre elkötelezte magát a zene mellett.
-
-
Tömegek lázadása
06 000 Ft„Európa most összegzi a maga szellemi magatartásának súlyos következményeit. Fenntartás nélkül egy nagyszerű,de gyökértelen kultúra függelékévé vált.”
-
-
-
-
-
Tóparti kastély
0800 FtAmeddig élek, csak azt akarom, hogy elmondhassam: milyennek látom a dolgokat. Theodor Fontane vallomása és írói programja ez. És talán egyetlen könyvében sem sikerült ezt a programot olyan tökéletesen megvalósítania, mint éppen a Tóparti kastély-ban, utolsó regényében. Színes és gazdag életének utolsó éveiben szülőföldjére, a Berlintől északra elterülő erdős és homokbuckás Mark-Brandenburg tartományba tér vissza az író, hogy elmondja milyennek látja a múlt század utolsó évtizedének porosz társadalmát, az embereket és általában a világot. Egy régi vágású porosz junker, Dubslav von Stechlin életének sírba hanyatlása és ezzel párhuzamosan fiának kibontakozó szerelme és szerencsés házassága: ennyi a regény cselekménye.
-
-
Tornác a Duna felett
02 400 FtA két kisregény problematikája csaknem azonos: a látszatsikerek emberének tragédiáját próbálja megközelíteni egy képzeletbeli tudományos intézet igazgatójának és egy ugyancsak „sikerre ítélt” szépasszonynak a sorsán keresztül.
-
Törökkori várrajzok Stockholmban
04 500 FtA Stockholmi Királyi Hadilevéltárban (Kungliga Krigsarkivet, Stockholm Banérgatan 64.) 122 színes, kéziratos várrajzot és térképet őriznek a török hódítás korából. Egy ismeretlen svéd levéltáros száz rajzot egy kötetbe fűzött össze s a térképeket egytől százig sorszámozta. A száz rajz 87 lapon helyezkedik el. A 46 x 35 cm nagyságú, és öt cm vastagságú kötet a levéltár Handritade kartverk (Kéziratos térképművek) csoportjában a 23-as számot kapta. A rajzok XVI. és XVII. századi magyar. Balkán-félszigeti és mediterráneumi várakat, erődítéseket, ostromokat ábrázolnak alaprajzban, vagy madártávlatos megoldásban készültek. A latin, francia, olasz, vagy gót betűs német névírás megfejtése nyújt segítséget a sokszor kezdetleges, keltezés és rajzoló, szerző nevét nélkülöző rajzok azonosításához. Valószínű, hogy korabeli másolatokról van szó. Magyarország viharos történelme, a több, mint 150 éves török megszállás az oka, hogy a hazánkat ábrázoló térképek jelentős része külföldi gyűjteményekben található. A legtöbb magyar vonatkozású mappa Bécsben, a Rajna-parti Karlsruheban, Isztambulban és Stockholmban található. A szerző a karlsruhei térképek tanulmányozása során a szakirodalomban utalást talált arra, hogy Károly Gusztáv badeni őrgróf térképeket másoltatott a svéd levéltárból. Ezek után jogos volt a feltételezés, hogy a svédek is másoltak külföldi térképeket. A szerző 1973. évi érdeklődésére Stockholmból közölték, hogy jelentős magyar anyaguk van s mintaként el is küldték az egyik mappa térképes lyukkártyáját (Bildlochkarte). Ez Buda 1686. évi ostromát ábrázolja. Csató Éva kartográfus, a budapesti Földmérési Intézet munkatársa 1974-ben Stockholmban volt tanulmányúton és a Hadilevéltárban is járt. Az egyik levéltáros r Csató Eva elé tett egy könyvet, tele magyar várak térképeivel. A színes rajzok egy részéről a svédek nem tudták megállapítani, mit ábrázolnak. Csató Éva a szerzőt ajánlotta a térképek identifikálására. 1975-ben a szerző levelet írt Gustafson levéltárosnak, melyben közöké, vállalja az azonosítást. Nemsokára levélcsomagot kapott Stockholmból, ebben 87 darab térképes lyukkártya volt, ezeken száz törökkori vár- és környéktérkép található (Handritade kartverk Nr.23.). Csató Éva további 21 magyar vonatkozású térkép filmjét hozta magával, így összesen 122 rajzról van szó.
-
Törökországi utazás
0800 Ft1552. augusztus 4-én az itáliai Ponzai-szigetek közelében, rövid tengeri csata után hét keresztény gálya a túlerőben lévő török támadóknak, Szinán pasa matrózainak a hatalmába került. A foglyok közt volt egy Cristóbal de Villalón nevű spanyol diák is, aki tanulmányait félbehagyva a könyveit fegyverekre cserélte fel, és nyugtalan természetétől hajtva katonának állt. Az ő fogságba esésének, konstantinápolyi rabságának és kalandos szökésének a történetét beszéli el a Törökországi utazás, ez a korabeli reneszánsz ízlés szerint párbeszédes formában írt, világos tagolású könyv, mely egyben a XVI. századi törökországi élet enciklopédikus, színes leírása.
-
-
Történelem Írástudók árulása
01 300 FtEz a könyv üzenet azoknak, akik elfelejtkeztek arról, hogy a Kárpát-medence kis részére zsugorított országában élnek, s az országot ölelő hegyek csak szívünket zárta körül, szellemünk szabad, képes az igazság megismerésére. Ez az ország a HAZÁNK, Magyarország. Álljanak itt Márai Sándor szavai az igazságról, melyekre még nem telepedett rá a liberális máz, nem tudta kikezdeni a ködösítés, a szavak értelmének az összemosása, összezavarása, s a zavarosban halászás lehetősége meg nem adatott.
-
-
-
Történelmi arcképek II.
03 000 FtA magyar közélet két világháború közötti szereplőiről keveset tudunk, vagy sokszor csak azt, amit a diktatúra évtizedeken át sulykolt. Tőkéczki László történész harmincnégy magyar sorstörténetet szabadított ki a múlt fogságából. A Történelmi arcképek II. egy olyan korszak emberi teljesítményeit mutatja be, amely már magában hordozza jelenünk nyugtalanságát és kiszámíthatatlanságát. Ez a kötet annak a 2002-ben megjelent Történelmi arcképek-nek a szellemi folytatása, amely a dualizmus korának már-már idilli világába kalauzolta az olvasót.
-
Történelmi hazugságok
05 000 Ft„Már foglalkozánk a jelen könyv kidolgozásával, midőn XIII. Leónak 1883. évi augusztus 15-éről kelt, de Luca, Pitra és Hergenröther bíborosokhoz intézett jelentőséges irata a valódi történelmi tudomány kívánalmairól nyilvánosságra jutott. Ez a nyilatkozatok egész sorát foglalja magában, melyek csattanósan kifejezik a mi nézeteinket és szándékainkat, és a melyeket művünk jellemzéséül kivonatban itt közölni szándékozunk.
A sz. atya annak a fölsorolásával kezdi iratát, hogy „ugyanazok, kik az egyházat és a pápaságot gyanússá és gyülöletessé akarják tenni, nagy erővel és ravaszsággal támadják mag a keresztény kor történelmét”, még pedig „oly ravaszsággal és csalfasággal, hogy ők azokat a fegyvereket, melyek az igazságtalanság leálczázására igen is alkalmasak volnának, arra használják, hogy igazságtalanságot kövessenek el”.
Honterus Antikvárium és Aukciós Ház
