-
-
A magyarság jelképei
0Világunk tele van vallásos jellegű szimbólumokkal és hieroglifákkal írt üzenetekkel, amelyet a kőkorszak óta őriznek az egymást váltó nemzedékek. Egy ősi preírás mutatványai ezek, amelyeket már alig értünk. Abból a korból, amikor az istenek még közöttünk jártak, s arra tanították az eszmélő emberiséget, hogyan lehet sorsának urává. Isteni üzeneteket hordoznak a magyarság jelképei is, amelyek a székely rovásjelek segítségével megérthetők, vagy éppen olvashatók. Jelképeink kitűzése ma is az emberfölötti példaképek követésének szándékát jelzi. Viselőjük kész az isteni teremtés folytatására, hogy újra szentté váljon talpunk alatt a föld, s igazzá a rajta élő ember. A könyv fél év alatt a harmadik kiadásban jelenik meg – a kulturális kormányzat, a liberális média és könyvkereskedelem bojkottja ellenére.
-
-
-
A magyarságtudomány kézikönyve
0A tudományos ismeretterjesztés új vállalkozása A magyarságtudomány kézikönyve című kötet. A szerzők nem kisebb célt tűztek maguk elé, mint hogy a lehető legtömörebben foglalják össze ismereteinket Magyarországról és a magyarságról. Így kerültek a kötetbe a hungarológia fogalmát és témakörét tág szemhatárral megrajzoló tanulmányok, amelyek a magyar nyelv sajátosságait, nyelvi rokonságunkat, történelmünk viharos századait, irodalmunk és művészeteink európai léptékét, népi kultúránk mindmáig kiapadhatatlan forrásvidékét – például a szokás- és hitvilágot – tekintik vizsgálatuk tárgyának. Kósa László, Kiss Jenő, Gergely András, Kőszeghy Péter, Szegedy-Maszák Mihály és Szemerkényi Ágnes a legújabb tudományos felfogásokat közvetítik a tájékozódni kívánó hazai olvasóknak és a világban szétszóródott magyarságnak.
-
-
-
-
A mantuai herceg muzsikusa
0A szerző új regényét Tiziano halálával kezdi: Itáliában elhalványodik a képzőművészet sokszázados ragyogása s a múzsák az új művészet – a zene felé fordulnak. a cinqeucento utolsó évtizedeiben tűnik fel Claudio Monteverdi, Itália máig is legnagyobb komponistáinak egyike, az opera teremtő géniusza: fiatalon Mantuába kerül, ahol egy könnyűvérű, de elevenszellemű herceg (aki oly ismert szerepet kapott a Rigolettóban) ösztönzi arra,hogy kiemelkedjék a liturgikus zeneszerzők, madrigálisták szinte névtelen seregéből s kiformálja a „dramma per musica”-t – a mai operát.
-
-
A másik Magyarország. A magyar ellenállási mozgalom története
0Volt magyar ellenállási mozgalom? A következő lapokon nemcsak azt bizonyítjuk a tények és az adatok erejével, hogy volt, hanem ennél többet is: a hivatalos ország, a németekkel kollaboráló magyar állam mellett volt egy „másik” Magyarország és ez az igazi, ez fejezi ki a magyar nép és a magyar szellem valódi jellegét. Az „egyik” Magyarország Horthy, Bethlen, Gömbös, Bárdossy, Imrédy, Sztójay és Szálasi Magyarországa. Ez megcsinálta Európa első jobboldali ellenforradalmát, azután elnyomta a népet, politikáját a feudális nagybirtokos szempontok irányították, belevetette magát a revizionizmus illuzióiba, majd csatlakozott a németekhez és belesodorta a magyar népet a nácik háborújába…
-
A másik világ. Fényképezőgéppel a víz alatt
0A mély tengerekről tengeralattjárók, víz alatti robotok és más elmés szerkezetek segítségével kaptunk képe. A búvárfelszerelések tökéletesedésének köszönhető, hogy az emberiség kielégíthette csillapíthatatlan kíváncsiságát, s a sekélyebb vizekbe merülve megnyílt a víz alatti világ ismereteinek kincsestára.
E könyv célja, hogy bemutassa, milyen csodálatos a víz alatti világ, és mennyire megérdemli a védelmet. Az óceánok gazdagságát legszínesebben a hozzánk legközelebb eső parti vizek tanúsítják. A szerzők tengerbiológusok és egyben kitűnő fényképészek, akik színes felvételeken (ezek többségét ők maguk készítették víz alatti expedícióik során) tárják az olvasó elé a tenger világának egy-egy lenyűgözően érdekes élőhelyét, s általuk a víz alatti világ káprázatos sokszínűségét. -
A medúza pillantása
0A kör kerületének a pontjai különböznek egymástól, de a végtelen tér ellenében a maga páratlan módján mégis mindegyik ugyanazt a középpontot védi. A Medúza pillantásának hét fejezetéről is elmondható, hogy miközben mindegyik másról szól (a kereszt metszéspontjáról, a villámról, a középpontról, a határ átlépéséről, a káoszról, a lehetetlenről és a pillanat leigázó erejéről), mégis valamennyi ugyanazon láthatatlan fókusz felé igyekszik terelni a gondolkodást. E távoli középpont úgy múlja felül őket, mint a villám: megközelíthetetlenül, de parancsolóan. Mindegyik fejezet ugyanarra a kérdésre próbál valamilyen választ kicsikarni: LEGYŰRHETŐ-E AZ ELMÚLÁS MIATT ÉRZETT FÉLELEM? Észrevétlenül bukkan fel ez a kérdés, alattomosan hálózza be a gondolatokat, s végül olyasmivel szembesíti őket, ami kimondhatatlannak tűnik. Ettől remélnénk feleletet? A választ keresve e meg nem fogalmazhatót fogja vallatóra mindegyik fejezet: olyan helyzeteket és pillanatokat idéz fel valamennyi, amelyekben a kimondhatatlan és a megnevezhető érintkezésének a szenvedélyes élvezetnek és gyönyörnek, a félelemnek, a költészetnek, az elragadtatásnak, az undornak, az elveszettségnek az élményében részesül az ember. Ettől vár választ; még akkor is, ha a megnyugtató felelet hiábavalóságának az érzése is ekkor kísérti meg.
-
A megboldogult
0Egy angol fiatalember, a kaliforniai állat-elhamvasztási vállalat alkalmazottja, beleszeret egy ultramodern amerikai temetkezési vállalat kozmetikusnőjébe. A lány öngyilkos lesz és testét az állat-krematóriumban égetik el… Ez a fantasztikus, lülönös szerelmi történet kitűnő alkalom a nagy angol szatíra-írónak, Evelyn Waughnak, hogy maró gúnnyal fesse le az amerikai civilizáció hagyomány- és kultúra ellenes kinövéseit, az angol meg amerikai gondolkodás ellentéteit.
-
-
A mélypont ünnepélye I-II.
0Sziművek, novellák, filmforgatókönyv, egy párbeszéd esszéregénye, valamint tanulmányok, esszék, cikkek, az élet és a gondolkodás, a művek és a művészet korunkat foglalkoztató nagy kérdései fölött való töprengések, amelyeket több mint három évtizeden át (s 1957-től az Új Ember szerkesztőségi munkatársaként) vetett papírra, egyszóval: Pilinszky János szinte láthatatlanul, korallszigetszerűen növekedett s nagyrészt ismeretlen prózai munkásságának gyűjteménye ez a kettős kötet, amely mind stílusának, mind pedig a gondolkodásmódjának és ihletének tekintetében a Trapéz és korlát, a Harmadnapon és a Szálkák költőjének költészetével egynemű szöveg. „A versek-ből ismert Pilinszky-hang ezekben is megszólal – állapítja meg költészet es próza kapcsolatáról a kiadvány előszavában Jelenits István, a gyűjtemény összeállítója, s szinte az aláírásnál is meggyőzőbben hitelesiti őket.” Ami pedig ezt a prózairói magatartást illeti, Pilinszky, „mióta tollat fogott a kezébe – olvashatjuk az előszóban, a Szent Ágoston-i vallomás-irodalmat művelte, akár verset írt, akár prózát. Nem úgy, hogy folyton önmagát elemezte, árulta volna: Rousseau magamutogató híúsága teljesen įdegen tőle. A szó megszokott értelmében nem is föltétlenul lírai a prózája, inkább tartozkodó, tárgyilagosságra törekvő. Mégis minden írása vallomás, gyónás, s az olvasót is arra készteti, hogy öszinte legyen önmagához, s nézzen szembe az emberi lét végső kérdéseivel.”
-
A mélység kényszere
0Három elbeszélés és egy elmélkedés.
A kötet nem mindennapi és nem mindennapi módon megírt történetek gyűjteménye. -
-
A Mester és Margarita
0„A kéziratok nem égnek el” – mondja Woland, Bulgakov regényének talányos Sátánja, s ez a szállóigévé vált mondat a szerző munkásságának, főművének, A Mester és Margaritának akár a mottója is lehetne. A regény-Bulgakov számos hánytatott sorsú írásához hasonlóan- csak jóval az író halála után, 1966-ban jelenhetett meg, s azóta világszerte töretlen a népszerűsége. A Mester és Margarita a világirodalom egyik alapműve, amelyben Bulgakov a szatíra, a groteszk és a fantasztikum eszközeivel részint szuggesztív képet fest a húszas-harmincas évek Oroszországáról, részint minden korra érvényes módon mutatja be a történelmi és személyes kínok, kötöttségek közt vergődő, hívő és hitetlen, nagyot akaró és tétován botladozó ember örök dilemmáit. Felejthetetlenek a regény figurái: Woland, aki egyszerre Sátán és a felsőbb igazságszolgáltatás képviselője; a Mester, aki a hatalmi gépezettel szemben álló Művész örök jelképévé vált, s aki regényen belüli regényben sajátos módon meséli el Jézus történetét; maga Jézus (Jesua), aki Bulgakov értelmezésében úgy elevenedik meg előttünk, mint nagyon kevés Jézus-regényben: Isten fia ő, de egyúttal modern, töprengő értelmiségi; a szörnyű fejfájással küzdő Pilátus, aki hiába látja a valódi értékeket, nem tud túllépni gyávaságán; a gyönyörűséges Margarita, aki maga az örök nőiesség…
-
A mezőelmélet a társadalomtudományban
0Kurt Lewin századunk egyik legnevesebb pszichológusa volt. Német származású, de a fasizmus uralomra jutása után az Egyesült Államokba emigrált, és legjelentősebb összefoglaló jellegű írásai már az amerikai környezetben születtek. A pszichológia történetében egyike azon kutatóknak, akik számos területen egészen új alapokra helyezték az addigi kutatásokat, és – néha vitatható, de mindig termékeny – elgondolásaikkal új perspektívákat nyitottak e tudományban. Alapvető elméleti megközelítésmódja, a dinamikus pszichológia azóta a legkülönbözőbb területeken vezetett régi jelenségek átértelmezésére és új összefüggések feltárására. Élete utolsó szakaszában Lewin érdeklődése a szűken vett pszichológiai problémákon túl társadalompszichológiai problémákra is kiterjedt. Egyik kezdeményezője volt a kiscsoportkutatásnak, s megállapításai (elsősorban a demokratikus és autoritárius légkörrel kapcsolatban) immár klasszikus érvényűek. Itt és más hasonló kutatásai során arra a részben ma is megoldatlan kérdésre keres választ, hogy hogyan, milyen közvetítéseken keresztül érvényesülnek az alapvető társadalmi determinációk az egyének, illetve kisebb csoportok életében. Válogatásunk Lewin életművének legjelentősebb darabjait tartalmazza, bemutatva csaknem minden problémát, amely életének egyik vagy másik szakaszában érdeklődése homlokterében állott.
-
A mi boldogasszonyunk. avagy Gaston Bodineau belga ezredes csodálatos kalandjai
0Egy kis társaság, mely néhány eléggé bizonytalan foglalkozású emberből verődött össze és titkos pálinkafőzésből igyekszik meggazdagodni, egy csodálatos szer segítségével átteszi működése színterét az ókori Pompejibe. Hamar beleszoknak az új életkörülményekbe. Folytatják nemes mesterségüket és néhány újítást is bevezetnek: a gladiátorokat megtanítják futballozni, a római előkelőségeket bridzselni, a lányok körében meghonosítják a bubifrizurát…
-
-
A mindennapi élet mágiája – A fény mágiája
0A mágia valójában erőt jelent, a képzelet önmagát megvalósító varázserejét””. S ha e varázserőt valaki megkérdőjelezné, az írónő az orvostudomány legújabb felismeréseire hivatkozik: „”amelyek szerint a legtöbb betegség pszichoszomatikus – idegi – eredetű, és többnyire valamely betegséget feltételező képzelgéssel, rettegéssel kezdődik””. A betegségbe menekülés „”teremtő képzeletünk”” kóros elburjánzásából adódik.Szepes Mária önfejlesztő gyakorlatai segítenek a kozmosz irányába szárnyat bontani, áttörni a „”beszűkült tér-idő káprázat ködfalait””. Velük – tapasztalni fogjuk – hatalmas gyógyító erő támad fel bennünk.Ne mellőzzük mindennapjainkban öngyógyító tanácsait sem, mert „”lábadozásunk örömét nagyobb aktivitás és fénylő egyensúly formájában nemsokára tapasztalni fogjuk””.Mindez összefügg A FÉNY MÁGIÁJÁval, amelyben a hermetikus filozófia titkos tanaival ismerkedhetünk, s általa erőnk (mágiánk) megszilárdul.
-
-
A modern férfi születése
0Hogyan lesz a vadászó és párbajozó férfiból futballozó férfi? Mivel magyarázható, hogy bő száz év alatt oly mértékben megváltozik a férfiak viselkedése, hogy a korábbi harcias tevékenységek helyett másokat is szórakoztató közösségi játékokkal töltik szabadidejük számottevő részét? Milyen összefüggések létesíthetők a civilizáció folyamata és a férfibeállítódások átalakulása között? Mennyiben járulnak hozzá e változások a modern társadalom megszületéséhez? Ezekre és a belőlük fakadó rendkívül érdekes kérdésekre keres választ ez a mű, melynek további pikantériája, hogy magyarországi jelenségek vizsgálatát középpontba helyezve kíván egyetemes érvényű állításokat megfogalmazni.
-
A modern kor. A 20. század igazi arca
0„A húsz fejezetből álló könyv részletesen elemzi a század meghatározó eseményeit, különös tekintettel a totalitárius államok működésére, a bolsevik és a fasiszta típusú államrend kialakulására. Vizsgálódásai az egész világot érintő jelenségekre vonatkoznak, nem szűkülnek Európára. Külön elemzést szentel az Egyesült Államok huszadik századi történetének, az európai politikában játszott szerepének, és természetesen sem az afrikai, sem az ázsiai változások nem maradnak ki az analízisből. Paul Johnson műve nagyon sok információt tartalmaz, de stílusa révén mégis élvezetes, emészthető olvasmány. Aki ezt a művet türelmesen és figyelmesen végigolvassa, talán felelősségteljesebben fog viszonyulni a huszonegyedik századhoz.” (Körmendy Zsuzsanna)
-
A modern lawn-tennis sport
0Kelemen Aurél a Magyar Országos Lawn-Tennis Szövetség alelnöke, a Magyar Athletikai Club ügyvezető alelnöke
-
A modern táncművészet útján
0Öt tanulmányt foglal magában Körtvélyes Géza kötele; mind az ötöt egy célkitűzés vezeti: különböző oldalakról megvilágítani a táncművészet XX. századi fejlődését, felvázolni azokat az eszméket, törekvéseket és eszközöket, amelyek ezt a fejlődést világszerte elindították. Tehát megmagyarázni: mit nevezünk korszerűnek, modernnek a tánc, a balett területén. Körtvélyes a komplex munkamódszer híve. Ezért tanulmányai is sok oldalról közelítenek a problémához, a táncművészetben jelentkező új vonásokat a színpad, a muzsika és a képzőművészet századunkbéli fejlődésével összefüggésben vizsgálja. A kötet első két tanulmánya komplex vizsgálati módszert mutatja be, egy-részt a drámaiság, a zene és a tánc általános esztétikai kapcsolatainak megvilágításával, másrészt a század első felében felbukkant nyugati képzőművészeti, zenei és táncbéli stílusirányzatoknak tárgyalásával. Hasonló elvek alapján mutatja be a szerző a korai szovjet balett modern irányzatait ebben a tanulmányban számos eddig ismeretlen vagy kellően figyelemre nem méltatott összefüggés villan fel és lényegében ez a módszer hat-ja át a Csodálatos mandarinról szóló két tanulmányt is.
-
A modernizmus sorskérdései. Válság és megújulás a 19. és a 21. század festészetében
0Ki, milyen alapon, honnan „számítja” a képzőművészeti modernizmust? Szabadi Judit minden témában megtalálja azt a pontot, ahonnan ő másként látja, és teszi mások számára is beláthatóvá a már ismert vagy eddig még ily módon fel nem tárt művészettörténeti tényeket. Alkotói életútjának legfontosabb darabjait tartalmazó, szépirodalomként is olvasható könyve a modernizmus sorskérdésit koherens egységben láttatja. Egyedi szemléletét esszéisztikus stílusban fogalmazza meg, s tanulmányai továbbgondolásra késztetnek minden olvasót, legyen az „laikus” avagy szakember. A magyar századelő és az európai modernizmus egybejátszatása, egymásra-montírozása a korszak izgalmas aszimmetriája ellenére is megteremti az egységet a tanulmánykötet két ciklusa között. A könyvet olvasva talán lehetőség nyílik majd arra is, hogy tovább töprengjünk a magyar és az egyetemes festészet korrelációjának máig megoldadan kérdésein. A kötet az 1969 és 2005 között keletkezett, e kiadás számára kiegészített, nem egy esetben újrafogalmazott írásai egy gazdag tudományos pálya ívét rajzolják meg. Egy tudományos pályáét, mely önmagában is tananyag lehetne.
-
A mongolok titkos története
0A mongol nyelvnek és irodalomnak ezt a ma ismert legrégibb emlékét aránylag nemrég fedezték fel a világirodalom és a tudomány számára. Szövege kalandos úton hagyományozódott ránk, és mindmáig teljes homály borítja a szerző személyét, életét és működését. Nem tudjuk, mikor írta meg e művet a mongol Anonymus. Hallatlanul izgalmas olvasmány, mert – a szerző szándéka ellenére – leplezetlenül feltárja, mint indul el világhódító útjára a jelentéktelen kis mongol törzsfőnök fia, Temüdzsin, s mint lett Temündzsinből Dzsingisz kán, és milyen szerény kezdetekből sarjadt ki a hatalmas mongol világbirodalom.
-
A múlt arcai
0A múlt egyetlen eseményének és szereplőjének sincs örök időkre és mindenki által egyformán elfogadott olvasata. Bár a szakszerű történetírás elősegíti a biztosra vehető ismeretek folyamatos bővülését, a múlt totalitásának rekonstruálhatatlansága és a mindenkori társadalmak különböző szociokulturális csoportjainak eltérő értékszempontjai, valamint múlttal szembeni elvárásai elkerülhetetlenné teszik az interpretációk sokféleségét. Ez különösen az egyes közösségek sorsának alakulását alapvetően befolyásoló momentumok esetében van így. Ez a kötet a magyar történelem 9 folyamatosan vitatott eseménye és személye körül konstruált, és többnyire még napjainkban is konstruálódó diskurzusát mutatja be. Kitüntetett szerepet a történetírás teljesítményének, vagyis a historiográfiának tulajdonít, ám emellett a múlt egyéb reprezentációs formáit is vizsgálja. Törekvése, hogy világos különbséget tegyen a biztosra vehető adatok, lehetséges értelmezések és hipotézisek, valamint a múlt ismert valóságától elrugaszkodó hiedelmek, legendák és a politikai propaganda különféle termékei között.
-
A must és a bor egyszerű kezelése
0A szerző munkássága felöleli a szőlőfeldolgozás és a borkezelés különböző területeit.
Könyvében a helyes borkészítés alapjait mutatja be a legkorszerűbb ismeretekkel és mindenki számára érthető, egyszerű formában. Útmutatásai alapján – a szürettől a borkészítésig és kezelésig – a legkisebb szőlőmennyiséggel rendelkezők is jó bort készíthetnek.