-
A festészet rövid története. Giotto-Cézanne
0A kötet átfogó képet ad a nyugat-európai festészet fejlődéséről Giottótól Cézanne-ig. Szerzője, Michael Levey, a londoni National Gallery tudományos munkatársa, gondosan kiválasztott példákkal jellemzi az egyes festők művészi tevékenységét és a festészet fejlődésben betöltött szerepét. Levey a hatalmas anyagot biztos tudással kezeli, s határozottan elválasztja az értékest a talmitól. Bár gyakran friss, egyéni meglátással, állásfoglalással fűszerezi mondanivalóját, mindig megőrzi tudományos tárgyilagosságát, és kiváló arányérzékről tesz tanúságot.
-
A hagyományos világ alkonya Erdélyben
0A történetírás nagyon hosszú ideig a népek eredetmitoszával, az uralkodóházak és háborúik historiájával, majd pedig az állam történetével volt egyértelmű. Olyan sokáig, hogy ez az értelme a köztudatban – olykor a szakmai köztudatban is – itt-ott máig kísért. Pedig századok óta, hol alig láthatóan, hol követelőzőbben, van egy másik történelem is, amely tagadja a hagyományos képet, többet, mélyebbet akar tudni az emberi lét múltbeli kiterjedéséről.
Ezt a másik történelmet kívánja tanulmányával a szerző szolgálni. Arról szeretne szólni, aki a hagyományos történelemkönyvekből rendszerint kimarad: az átlagemberről. A közemberről – többszörös szűkítésben: mert a százarcú létből a végső kérdést, az életben maradás esélyeinek ügyét teszi alapszempontjává. S az életbiztonság dolgát viszont meglehetősen kis időegységben és térdarabkán vizsgálja: a szülőföldi tájak történetének abban a százéves szakaszában, amely 1848-at megelőzte. -
-
A látó és a vak
0A tíz kötetre tervezett történelmi regényciklus harmadik darabjának ideje a 11-12. század fordulója. Előbb Kálmán, majd fia, II. István uralkodik, s az ország főrendjei ahányan vannak, annyi felé húznak. Kálmán legfőbb ellenlábasa saját öccse: Álmos herceg, aki egész életét egy cél elérésére teszi föl: meg akarja szerezni a koronát, s ezért semmi áldozattól nem riad vissza, hol Bizáncban, hol Henrik császárnál, hol az itthoni lázongó főurak körében keres társat terve valóra váltásához.
-
-
-
A végtelen bennünk van
0A háború utáni finn költészet és próza kiemelkedő alakja, Lauri Viita 1916. december 17-én született Tampere elővárosában, Pispalában. Úgyszólván minden írásának cselekménye szülővárosában játszódik. A végtelen bennünk van című regényben is a szülőhely tájait örökíti meg.
-
Anselmus
0A regény előterében 17. századi kalóztörténet áll: észak-afrikai kalózok meglepik egy francia főnemes birtokát, s a kincsekkel, személyzettel együtt elhurcolják Alaine-t, a grófkisasszonyt is. Ha sikerül eljutniuk Isztambulba, a lány a szultán háremébe kerül, s onnan élve többé nem jut ki. Anselmus Alaine megszabadításáért indul harcba, s a kalandok során szenvedélyes szerelem ébred benne a lány iránt.
-
Az ókeresztény kor egyházfegyelme
0Öszeállította, a szövegeket fordította, bevezetéssel és jegyzetekkel ellátta Erdő Péter
-
Az őz és vadászata
0Az őz nem volt mindig annyira népszerű és elismert vadfajunk, mint ma. A század közepéig gyakran csak úgynevezett töltelékvadként kezelték, mennyisége és minősége messze elmaradt az európai élvonaltól, hazai élőhelye a táplálékforrá-sok tekintetében eléggé kedvezőtlen erdős területekre korlátozódott.
Őzállományunk mennyiségi és minőségi fejlesztése érdemben 1965 után, azt követően kezdődött meg, hogy egy Martonvásár határában elejtett bak agancsa világelső lett. Gyakorlatilag ettől az időponttól számítható, hogy friss lendületet kapott az állomány szakszerű kezelése, a klasszikus állományszabályozási módszerek alkalmazása, valamint az előnyös korösszetétel kialakítása. A nagyarányú fejlődéshez természetesen az is hozzájárult, hogy az őz,,meghódította” az Alföldet, ahol kitűnő élőhelyet talált, bőséges takarmánnyal.
Az elismert szakemberekből álló szerzői munkaközösség ebben a kötetben az őzzel és az őz vadászatával kapcsolatos legújabb ismereteket foglalja össze, korszerű szemléletben, elsődlegesen a vadgazdálkodási gyakorlat igényeit tartva szem előtt, vadgazdáknak is, vadászoknak is hasznos, tanulságos olvasmányt nyújtva. -
Bárány Boldizsár – Sziget-kék – Tündér Lala
0Szabó Magda sokműfajú író: regényei, novellái, versei, drámái, útirajzai mellett méltán arattak nagy sikert költői szépségű és nevelő értékű fijúsági művei.
-
Bornemisza Anna szakácskönyve 1680-ból
0A magyar ízek rajongói azonban megnyugodhatnak: az új szakácskönyv ugyan tartalmaz német, olasz, spanyol, francia, cseh, lengyel fogásokat is, de a „magyar módon”, „a magyar urak így szeretik” megjegyzések gyakoribbak, mint az összes többi. A magyar konyha akkor már Európa-szerte ismert volt, hatott a többi nép gasztronómiájára annyira, hogy maga Rumpolt is „ein geborner Ungernek” vallotta magát.
-
Budapesti üdvözlet
0Egy város madártávlatból.
Nemcsak a térben, az időben is. Akárha mesebeli lenne.
Cicomás tornyaival, palotáival, a fényképezőgép lencséjével kimerevített, most már örökre itt maradt alakjaival. Tapinthatóan, felismerhetően együtt van, ugyanaz minden, mint a mai Budapesten, s mégsem a mi városunkat látjuk, hanem egy délibábot.
Álmainkban ilyen tágasak, üresek, napsütöttek az utcák, hibátlanok a házfalak, épek a gipszfüzérek és a gipszangyalok, villogóak az ablakok és a kirakatok, lomboktól koszorúzottak a parkok, a sugárutak.
Azóta rájuk fújt, megtépázta őket, sokat egyszerűsített, alakított rajtuk a történelem. -
Bukovinai székely népmesék III.
0Palkó József (Lüle Jóskacska), Kovács (Ráfi) Péter, László Györgyné (Pius Gyurkáné), Derék (Jádri) Károly meséi.
-
-
Fénylő ölednek édes örömében – A sumer irodalom kistükre
0Kötetünk az első vállalkozás, nemcsak itthon, de az egész világon is, amely hiteles fordításokban – s nem tartalmi kivonatokban – akar képet adni az egész sumer irodalomról. Összeállítója és fordítója, Komróczy Géza, nem pusztán tudományos feladatnak tekintette munkáját. Igazolni akarta – érzésünk szerint sikerrel –, hogy ennek az ismeretlen eredetű, rokontalan nyelvű, rég eltűnt mezopotámiai népnek a költészete erős, eleven, gazdag, sokoldalú, hogy nem véletlenül terelődött rá az elmúlt harminc esztendőben világszerte a tudósoknak és az irodalom rajongóinak figyelme. Mint az előszóban írja:
„A sumer irodalom az ember eszmélkedésének, világot megismerő és világot teremtő erejének kövülete. A sumer irodalom szavai csaknem ötezer éve, mai kultúránk hajnalán hangzottak fel. A gondolati absztrakció és a művészi utánzás, megjelenítés bennük épült először teljes, szuverén világgá. A múltját és tulajdon lényegét kutató ember a sumerok költészetében a világképek korszakos különbségei ellenére is felismerheti őseit.” -
-
-
Hieronymus Bosch fantasztikus életműve
0Mintha képzeletbeli repülőutat tennénk a XV. századba, olyan széles panorámát nyit rá Hieronymus Bosch bonyolult képi világa. A színpompás kort és a festő groteszk, erotikus teremtményeit szokatlan részletességgel mutatják be a kötet nagyméretű – jórészt színes – reprodukciói. A szerző feleleveníti a „középkor alkonyá”-nak jelentős eseményeit. Inkvizíció, szekták és boszorkányperek, háborúk és erkölcsi züllés, az egyház belső ellentmondásai: az újkor küszöbén ezekből tevődik össze az az izgalmas világ, amelynek ismerete a mai ember számára megkönnyíti Hieronymus Bosch fantasztikus alkotásainak megértését. A könyvet függelék egészíti ki, amely módot ad az érdeklődőknek, hogy további ismereteket szerezzenek a művészettörténet egyedülállóan érdekes alakjáról.
-
Indiai útinapló
0Ez a könyv egy rendhagyó utazás történetét meséli el. Mert ki is nevezné „rendes” dolognak azt, hogy 1972-ben egy európai fiatalember nekivág Indiának, és nem repülőgéppel utazik, hanem másod-harmadosztályú vonattal, hajóval, autóstoppal, képtelenül zsúfolt autóbuszokon, nem luxusszállókban lakik, hanem eldugott falvakban, külvárosi szegénynegyedekben élő levelezőpartnereinél – a jobb módúak úgyszólván kivételek – nem európai-fajta vendéglőkben étkezik, hanem útszéli fogadókban, és nem tömött erszénnyel indul a kilenchónapos útra, hanem mindössze öt dollárral? Jakobos Ödön azonban mintha nem is arra az Indiára lenne kíváncsi, amelyet vastag pénztárcájú nyugati turistáknak mutogatnak. Ha jártában-keltében ilyenekkel találkozik, olyan leplezetlen lekicsinyléssel ír az összkomfortos társasautóbuszok utasairól, hogy már-már azt kell hinnünk: ha nem 5, hanem 500 vagy akár 5000 dollárral indult volna el, talán azt is visszahozta volna. Az ő tőkéjét ugyanis semmilyen valutára nem lehet átváltani: az emberi bizalomnak és megértésnek, a baráti segítőkészségnek nincs árfolyama.
Jakabos Ödön útinaplójában nem a művészettörténeti kézikönyvekből vagy lexikonokból úgy-ahogy ismert India képe bontakozik ki, hanem a hétköznapok, az utca emberének világa, és pedig nem a vonat vagy autó (netán a könyvtárszoba) ablakából szemlélve, hanem a szolidaritásvállaló részvétel közvetlen élményével hitelesítve. A háromszéki szülőföld nagy fia, Kőrösi Csoma Sándor dardzsilingi síremlékénél is ezért telhet meg tartalommal mindaz, amit eddig az elvontságok szintjén a tudós nélkülözéseiről hallottunk: Jakobos mindenkinél jobban megérthette, mit jelenthetett másfél száz évvel ezelőtt Indiában szegény idegennek lenni. Naplója nemcsak az indiai valóság, hanem a céltudatos küzdelem, a kitartás lélektani hitelű dokumentuma is. -
Kis magyar címertan
0E könyv célja, hogy rövidesen és népszerűen bevezesse az olvasót a heraldikai alapismeretekbe. Szeretne olyan mű lenni, amely a grafikusok, tervezők, városaik számára címert kereső tanácsi vezetők és a címertan iránt érdeklődő olvasók igényeit elégíti ki. Megismertet egyrészt a heraldika szabályaival, másrészt a régi és új magyar címerek jellegzetességeivel.
-
Leletek
0Másfél évszázaddal ezelőtt – a fényképezés feltalálásával – megszületett az emlékek rögzítésének az a módja, amellyel megmenthetővé lettek az egyéni és kollektív emlékezet múlandó élményei…
…A szerkesztők – mint a régészek – leletfeltárást és gyűjtést végeztek és ennek eredményét kapja kézhez az olvasó. Időrendben, egymásra épülő metszetekben rétegződik az anyag, mely nem a nevek, hanem a teljesítmény, s az új, időteremtette jelentések érvénye alapján rendeződött össze. Sok fényképezőről – akiket valaha oly nagy tisztelet övezett -, kiderült hogy esetlegeset alkotott, másokról, akiket korábban számba se vettek, hogy maradandót.
Kötetünk nem törekszik, hisz nem is törekedhet a teljességre. Igénye egy van csupán: a magyar fotográfia még meglehetősen ismeretlen múltjából, képanyagából olyan válogatást nyújtani át az olvasónak, amelyet kedvvel és sokszor lapozhat át; amely klasszikus művek és új felfedezések élményét ígéri; képeskönyv, mint vállalt elődei: Rosner Károly 1939-es és Kaukovszky Tamás 1945-ös Magyar fényképezése, a Magyar fotóművészet 1961-62-es kötetei, melyeket Vadas Ernő szerkesztett, vagy az 1971-ben megjelent Fotografia Hungarica (Szántó Tibor összeállításában). Tükör, amely önnön képünket adja vissza. Híradás, amely másokról tudósít. Nyom, amely jelen (és volt) létünkről őríz üzenetet. -
Levelek
0Szent Katalin leveleit már életében elkezdték gyűjteni. Kortárs feljegyzéséből tudjuk, hogy „családjának” tagjai a nekik szóló leveleket lemásolták és elküldték egymásnak, hogy mások is meríthessenek tanításukból. Így jöttek létre a kisebb, lelki épülés céljából gyűjtött levélcsoportok.
Az első nagyobb méretű gyűjteményt egy tanítvány, Ser Cristofano di Guano Guidini állította össze Katalin halála után. Cristofano ugyanis mint jegyző tudta, hogy az írásos dokumentumoknak később milyen nagy értéke lesz, ezért hamarosan és a számára elérhető legszélesebb körből összegyűjtötte a leveleket. -
Megmaradt Szobotkának
01982 tavaszán meghalt Szobotka Tibor, aki nemcsak írótársa volt Szabó Magdának, hanem több mint harminc éven át a férje is. Kettejük élete az egymásra találás első pillanatától kezdve oly elválaszthatatlanul forrott eggyé, hogy a végzet mindkettőjükre sújtott. De Szabó Magda tudta, hogy ő nem köthet alkut a halállal, mert neki olyan feladata van, amit senki más nem végezhet el helyette. S az első pillanatok bénító fájdalma után, amikor heves sistergéssel leégtek az élethez kapcsoló vezetékek, Szabó Magda hozzálátott, hogy megírja élete legnehezebb könyvét.
-
-
-
-
-
-
-
Temetők népművészete
0A falvak képéhez tartozik a temető is, a népművészet többi ágával rokon tárgyi emlékeivel.
A szerző elsősorban a történeti hagyományok, a település és a összefüggéseibe ágyazva mutatja be a különböző sírjelek gazdag változatait. Az egyes temetőtpusok – amelyek kialakulások kora, a temetkezési szokások és vallási felekezetek szeirnt térnek el – bizonyos mértékig eleve meghatározzák a sírok és síremlékek jellegét. A főbb formák és anyagok szerinti rendszerben bemutatott keresztek, fejfák, kopjafák, sírkövek és díszítményeik egy bonyolult jelrendszer a falusi társadalom tagozódásának, gondolatvilágának és változásainak sajátos tükörképét nyújtja. A temetőket, illetve fejfákat övező félelemmel vegyes tisztelet sok hiedelemből és hiedelemcselekvésből kitűnik, a faragó számára azonban a fejfa csak egy a készítendő használati tárgyak sorában. Ebben rejlik az alkotó biztonsága, mellyel képes művében a hagyományt újrafogalmazni és így megerősíteni. A szöveget 31 szövegközi rajz és a szerző felvételei – 40 fekete-fehér és 16 színes – illusztrálják: közülük nem egy ma már elpusztult sírjel emlékét őrzi. -
Tóbiás a tejesember
0Nyolc kis történetet mond el életéből Tóbiás, a Kijev környéki tejesember, hét csudálatosan szép leány boldog apja. Tóbiás házában állandóan vendég a balszerencse.
A századfordulón keletkezett sajátos zamatú írás a jiddis irodalom időálló értékei közé tartozik, egyre népszerűbb; Hegedűs a háztetőn címmel musicalnek is feldolgozták s világszerte nagy sikerrel játsszák.