Végvári Lajos könyve az egyik legnagyobb magyar festőművész életét és munkásságát tárgyalja érdekfeszítő stílusban, elfogultság és túlzások nélkül. E méltán világhírű mesterünkről rengeteg írás jelent már meg, alakját legendák veszik körül, de maga a szerző utal rá, hogy e „népszerű” művek írói „vagy nem ismerik a tényeket, vagy szándékosan elferdítik”.
Végvári műve nem a képzelet játékát nyújtja, hanem azt a realitást, amelynek bemutatása egy történeti munka legfőbb célja és mint ilyen, mindig érdekesebb a költött történeteknél. Végvári Munkácsy életének tényeit az adott korszak politikai, társadalmi, gazdasági, illetőleg szellemi áramlatainak tükrében vizsgálja. Ez a fajta megközelítési mód az igazság teljesebb megismeréséhez vezet. A szerző lebilincselő érdekességgel adja elő Munkácsy életének fordulatait, küzdelmes, szenvedésekkel teli ifjúságát, és a kibontakozást egészen a világhírig. Munkácsy hirtelen tört a csúcsra, rendkívüli erővel és tehetséggel bírt, de e mű mesterien érzékelteti azt is, hogy ez a siker már korán magában hordta a festő emberi és művészi tragédiáját.
A képválogatás a legfontosabb művekre helyezi a fő hangsúlyokat, egymásutánjukból jól kibontakozik a mester művészi fejlődésének minden állomása, pozitívumai és negatívumai egyaránt.