-
Szász-ország – Szász-country
0Az ezredforduló Magyarországának egyik legnagyobb képzőművészeti zsenijéről közel egy évtizede nem jelent meg rangjához méltó kiadvány. Hogy van? Hol van a mester a harmadik évezred hajnalán? Milyen igaz – ma már büntetlenül elmesélhető és hitelesen leírható – történeteket őriz az elmúlt évtizedekből? Mennyit ér egy igazi művész, ha magyar? A SZÁSZ-ORSZÁG gerincét alkotó vidám anekdoták és életmorzsák éppoly különlegesek, mint a mester képeinek ,,sehol nincs” világa. Szász Endrét lehet szeretni vagy nem szeretni, munkásságát az utókor a hazai képzőművészet jelentős fejezetként fogja mindenképpen jegyezni. Színes festményeket, illusztrációkat és fotókat felvonultató kiadványunk az ezredforduló legkiemelkedőbb, már életében halhatatlanná vált magyar festőművészek kalandos és tanulságos élet-töredékekből alkot mozaikot.
-
Száz esztendő sziporkái. Humorgyűjtemény 1860-1960
0Emigránciós kiadásban megjelent válogatás száz év vicceiből, anekdotáiból.
-
Száz politikai és történeti levél Horvátországról
0Az itt összegyűjtött levelek íróját nem kell kutatni, mindnyájan kivétel nélkül nevem aláírásával jelentek meg a Századokban, az Egyetértés, a Pesti Napló, a Nemzet, a Pesti Hirlap, a Budapesti Hirlap, a Pester Lloyd, a Gazette de Hongrie, és a római Rassegna hasábjain, hozzá nem számítván azokat, melyek itt először tétetnek közzé.
-
Száz szatmári parasztétel
0Mit is főztek régen a majtisi asszonyok? Hogy is volt régen? A kiveszett, vagy kiveszőben lévő szatmári étkezési szokásokról és a jellegzetes szatmári ételekről szól Végh Antal könyve. Az ételek elkészítésének pontos leírását a régi keserves paraszti életmód megelevenítésével színezi, s miközben felidézi a múltat, s kedvet ébreszt az ismeretlen ízek és étkek megkóstolására, megírja azt is: jó hogy elmúlt az a világ.
-
-
Századunk bűnösei…
0Henri Pozzi (1879-1946) francia ügyvéd, politikus, diplomata és író, aki a francia és brit titkosszolgálatoknak dolgozott a Balkánon és Kelet-Európában.
-
Szecesszió
0A sorozat többi kötetéhez hasonlóan a firenzei Scala kitűnő képarchívumából válogatott különlegesen jó minőségű reprodukciókon keresztül ismerhet meg az olvasó egy művészeti korszakot. Ebben az albumban a 19. század végén és a 20. század elején kibontakozott szecessziós mozgalom mutatkozik be, amely megújulást hozott Európa és az Egyesült Államok művészeti és kulturális életébe. Számtalan néven, más-más értelmezésben jelent meg szerte Európában: Ausztriában például mint Sezessionsstil, Németországban mint Jugendstil, Angliában mint Modern Style, Franciaországban és Belgiumban mint Art Nouveau, Olaszországban mint Liberty vagy Stile floreale vált ismertté. Ez a nemzetközileg elterjedt stílusdivat a festményektől és grafikáktól a reklámplakátokig minden területen hatott a művészi alkotásokra; kifejezési módja azonban az építészetben, a belsőépítészetben és a díszítőművészetekben jelent meg a legátütőbben. A szecesszió olyan nagy mesterei számára, mint Van de Velde, Tiffany, Klimt, Horta, Beardsley, Guimard vagy Mackintosh, a virágok, a növények és a női formák elegánsan, lendületesen hullámzó alakjai és vonalai adtak ihletet, és ezeket a természeti formákat jelenítették meg a művészetükben a müncheni és a bécsi kézműves műhelyek is.
-
-
Széchenyi-emlékek nyomában Európában
0A Föld legsikeresebb országaiban megkülönböztetett tisztelettel fordulnak történelmük mindazon személyiségei felé, akik alkotásaikkal, cselekedeteikkel, helytállásukkal meghatározó módon segítették elő a haza üdvét. Műalkotások, intézmények, repülőterek, épületek elnevezései hívják fel a figyelmet azon tudósokra és államférfiakra, akiknek életműve évszázadokon át példaként szolgál az ifjabb nemzedékek számára. Az angolszász világban, ahol Széchenyi oly otthonosan mozgott, számos példát talált, melyek tükrében hazai viszonyaink más optikában látszottak. Nem volt elfogult, észrevette és ostorozta hibáinkat, fogyatékosságainkat azért, hogy okuljunk saját kudarcainkból és mások sikereiből.
-
Szécsény felekezeteinek egyházlátogatási jegyzőkönyvei (1332-1950)
0Minden ember kíváncsi a múltjára! Az utóbbi időben a családfa kutatására külön vállalkozások alakultak.
Az embereket azonban nemcsak a saját, hanem környezetük, lakóhelyük múltja is érdekli. Egy olyan kis város, mint Szécsény, épített környezet szinte adja a történészek, a helytörténészek számára a feladatot. Sétálunk a történelmi városrészben, és képzeletünk vissza-visszakanyarodik a múltba.
Vajon kik éltek itt, milyen vallásúak voltak, milyen volt a gyógyítás, milyen volt az iskola, hogy hívták az iskolamestert?
Mindezen kérdésekre választ kapunk két fiatal kutató Galcsik Zsolt és Tóth Krisztina: „Szécsény felekezeteinek egyházlátogatási jegyzőkönyvei (1332-1950)” című munkájából -
Szeged reneszánsz kori műveltsége
0A szerző sok évtizedes anyaggyűjtésének és kuttásainak eredményeképpen a humanizmus és reneszánsz nyomait, ill. összefüggéseit elemzi Szeged kulturális életének fejlődésében. E színmagyar városnak igen fontos szerep jutott a XV. századi reneszánsz kultúra kialakításában és a magyarországi urbanizmus megteremtésében. A város sokrétű – paraszt-polgári – műveltségének központjai természetesen a kolostorok voltak, ahol elsőrendű feladatnak tekintették az irodalom művelését és a kódexmásolást. Ezek a kulturális központok eltűntek a török hódoltság idején, hatásuk azonban tovább élt: anyanyelvi kultúránk és nemzeti irodalmunk alapjainak megteremtésénél fontos szerepük volt.
-
-
Székely Bertalan mozgástanulmányai
0A kiadvány megjelent a Magyar Képzőművészeti Főiskola Barcsay Termében 1992. március 20. és április 18. között megrendezett, azonos című kiállítás alkalmából.
-
Székelyföld
0Autós turista-térkép
Kétnyelvű névmutató
Domborzati színezés
Ismertető híres székelyföldiekről -
-
Székelyföld falvai a huszadik század végén I.
0Nagy Balázs Sepsiszentgyörgyön él és dolgozik; néhány éve Budapesten szerzett néprajz szakos diplomát, azon kevesek közé tartozik, akik hazatértek a szülőföldjükre. Azt a feladatot tűzte maga elé, hogy évek alatt bejárja a Székelyföldet, annak minden faluját, és tapasztalatait könyvekben adja közre. Az 1995-ben kezdődött heroikus vállalkozásnak most már a második kötetét tarthatjuk kezünkben, a Csík-, Kászon- és Gyergyószékről szólót.
A szerző óriási adatmennyiség birtokában van: ezek jó része saját személyes megfigyelésből és kikérdezésből származik, és sok esetben ezek révén tudta kiegészíteni és korrigálni a hivatalos statisztikai adatokat is. A tekintélyes mennyiségű számszerű adatokon túl a hétköznapi életre vonatkozó megfigyelések, valamint a műemlékekre, jeles szülöttekre vonatkozó ismeretek gazdagítják a kötetet. A szokatlanul bőséges fényképanyag jó illusztrációja az elmondottaknak.
Ilyen teljességre törekvő, áttekintő jellegű és személyes megfigyelésre alapozott munkát utoljára Orbán Balázs készített a Székelyföldről. Nagy Balázs könyveinek nagy erénye az, hogy benne a jelen állapot rajzát találhatja meg minden érdeklődő olvasó. -
Székelyföld falvai a XX. század végén IV.
0Az I. Háromszék (1998), a II. Csík-, Kászon-, Gyergyószék (2000) és a III. Udvarhelyszék (2003) kötet után, most a befejezö IV. Marosszék, Aranyosszék kötet is eíkészült.
A szerző írja: „…faluleírásaim megismertetik az olvasóval egy-egy település lakosságának etnikai és vaílásfelekezeti megoszlását, a gyülekezetek életét is. Rögzííettem az óvodások és a helyben tanuló elemi iskolások számát, az oktatási és művelődési állapotokat. Bemutatom a lakosság fő foglalkozási ágazatait, a térség gazdasági helyzetének érzékeltetésére számba veszem a falvakban működő ipari, mezőgazdasági és kereskedelmi vállalkozásokat, a mesterembereket, kézmüveseket. A gazdálkodásra, az állatok és munkagépek számára vonatkozó adatokat a helyi tanácsbeli tisztviselők tájékoztatása alapján jegyeztem le. A peremfalvakban és tanyákon adataimat a gazdáktól és csordapásztoroktól gyüjtöttem össze. Kitérek a társadalmi és kulturális élet jellegzetességeire, a műveltségi állapotokra, a hagyományok őrzésére, olykor részletes leírást adva egy-egy ünnepi népszokásról. A műemlék épületek, művészeti és történelmi emlékek felsorolását a természeti értékek és erőforrások leírásai egészítik ki.” -
-
-
-
-
Szellem és etika. A „100 éves a Protestáns etika” konferencia előadásai
0Max Weber tanulmánysorozata, A protestáns etika és a kapitalizmus szelleme eredetileg folytatásokban jelent meg 1904-1905-ben. Megjelenésekor és azóta is meg-megújuló viták tárgya, hivatkozási forrása. Weber korának több fontos problémájához szólt hozzá. Az egyik a kapitalizmus jellege és kialakulása volt, a másik pedig a vallás (vagy a kultúra, a világnézet) és a társadalmi környezet kapcsolatára vonatkozó polémia. Weber írása 1982-ben jelent meg először magyarul. A marxista kapitalizmuskép és valláskritika nem túl hallgatólagos bírálata minden korabeli olvasója számára világos lehetett. Bár ma nincs ilyen politikai-ideológiai pikantériája a műnek, de a történettudományi és szociológiai műveltségnek továbbra is megkerülhetetlen eleme a benne felvetett problémák és alkalmazott megközelítési, értelmezési módok miatt. A protestáns etika és a kapitalizmus szelleme megjelenésének 100. évfordulója jó alkalmat nyújt a Weberrel foglalkozó hazai tudományos élet eredményeinek számbavételére.
-
Szemek a láncban
0„Mindenki szem a láncban” – írta Illyés Gyula Egy mondat a zsarnokságról című híres versében, találó képet rajzolva a diktatúra hétköznapokat és emberi életeket behálózó természetéről. Ez az a történelmi keret, amely PAPP ISTVÁN tanulmányait egybefogja, ám a kötet írásai mindig az egyes embert helyezik a középpontba, és azt vizsgálják: miféle játszmák és szerepek mentén alakult mindazoknak a sorsa, akik akarva-akaratlanul kapcsolatba kerültek a hatalommal.
-
-
Személyazonosítás
0Részlet a könyvből:
A SZEMELY AZONOSÍTÓ ELJÁRÁSOK CÉLJA személyek kilétének megállapítása. A kriminalisztikának mindig fontos jeladatai közé tartozott az ismeretlen egyének kilétének megállapítása, mert a bűncselekmények elkövetői mindig igyekeztek palástolni személyazonosságukat. A bűnözőknek ez a törekvése nem elszigetelt, hanem állandó jelenség. A személyazonosság elpalástolásának eszközei természetesen állandóan fejlődnek. Az alacsony fejlődési fokon lévő bűnöző csak primitív eszközökkel tudja megváltoztatni arcát, külsejét. Így pl. változtat szakállán, hajviseletén, a ruházatán, szóval a könnyen megváltoztatható ismertetőjeleken, de kiterjedtebb palástolási törekvéseinek határt szab alacsony műveltségi foka és anyagi eszközeinek hiánya. A társadalom fejlődése során magától értetődően a bűnözés terén is jelentős változások észlelhetők: míg a bűnözők nagy része még a mult század végén a társadalom legnagyobb nyomorban élő és ezért elzüllött tagjaiból került ki, a két világháború után már mindjobban a tőkés osztályok soraiból tevődik össze. A bűnözők személyének megváltozása hozza magával a bűnözés eszközeinek, így a személyazonosság elpalástolásának új módját is. Gondoljunk csak arra, hogy amíg a mult bűnözőinek személyazonosságát például egy régebbi tetoválás alapján többé kevésbé minden kétséget kizáróan meg lehetett állapítani, addig a második világháború SS-banditái már szakszerű orvosi beavatkozással igyekeztek megszabadulni a hónaljukba tetovált áruló jeltől. -
Személyi adattár a szegedi polgár-családok történetéhez
0Amikor e munkához hozzáfogtunk csak arra gondoltunk, hogy Czímer Károlynak „A Szeged-Belvárosi Kaszinó százéves története (1829-1929)” című munkájához névmutatót készítünk, amely a gyakran forrásul használt könyvet a kutatómunkában könnyebben kezelhetővé teszi.
Munka közben azonban hamarosan kitűnt, hogy Czímer e munkájában szereplő adatok sokszor tévesek, hiányosak, a nevek elírtak, egyes személyek nem azonosíthatók, néha egy személyt ketté bontott stb. Így egyszerű névmutatóval nem lehetne sokra menni. Ezért vált a névmutató személyi adatárrá. -
-
-
-
Szent István a magyar kultúrtörténetben
0Olyan kötetet tart kezében az olvasó, amely nem a már számos szerző tollából megjelent elemzések sorát kívánja szaporítani szent királyunk életével és uralkodásával kapcsolatban, hanem annak a kultúrhagyománynak az összefoglalására vállalkozik, amely Szent István máig elevenen ható emlékéből táplálkozik. Tekintve, hogy a napjaink István-képét alapvetően meghatározó barokk kor Szent István kultuszát elsősorban a Regnum Marianum (Mária országa) gondolatra szűkítette le, a szerző a sokkal többrétű és változatosabb középkori István-kultuszt állította könyvének középpontjába. Feltérképezi első királyunk életével, uralkodásával és a nevéhez fűződő írásokkal (törvényei, Intelmei) foglalkozó történészi, legendaírói és néphagyománybeli elképzeléseket, a szent király képzőművészeti és irodalmi ábrázolásait – a történelmi Magyarország területén ma megtalálható, illetve a források leírása alapján feltételezhető egykori emlékek alapján. Némi kitekintést nyújt arról is, hogy valamikori határainkon túl hogyan élt s él Szent István emlékezete. Térképek segítenek eligazodni a szent királyunk kultuszához fűződő történelmi helyek, templomok, búcsújáróhelyek között. Külön érdekessége a kötetnek, hogy a legendák István-képe mellett a szent király népi mondákból és a népköltészetből kirajzolódó vonásait is igyekszik bemutatni.
-
Szent István a néphagyományban
0E kötet Szent István király népi hagyománykörét mutatja be, azt a hagyománykört, amely valaha a magyar nyelvterület egészén, sőt még a határainkon túl is ismert volt, és amely leginkább műfaji változatosságával és tematikai sokszínűségével tűnik ki. Az állam- és egyházalapító király emléke az idők folyamán mondák, legendás hagyományok egész sorát vonzotta magához, és e folklórörökségben a népköltészeti alkotások mellett a hiedelmek és szokások elemei is szép szám-mal megtalálhatók. Mi több: olykor kimutathatóan még a középkori hagyományréteg továbbéléseként. Míg Szent László népi tisztelete a magyarság egyes, honfoglalás előtti képzeteit is tovább éltette, Szent István kultuszát az új hit szakrális miliője és a keresztény király uralkodói ideálja határozta meg. A barokk korral beköszöntő vallási és nemzeti megújulás pedig már mint nemzeti szimbólumot állította újra a középpontba, a szent király profán hagyománykörének is újabb felvirágzását hozva. E történeti rétegek néprajzi örökségének teljes körű összefoglalása és értelmezése e kötet, mintegy a szerző Szent László-monográfiájának méltó társa és folytatása – s mint ilyen, a magyar folklorisztika újabb megkerülhetetlen alkotása.