-
Virágzik a föld – Ne legyen többé holnap – Ez meg sem történhet – Aranyhajú
0Mika Waltari 1908-ban született s 1979-ben halt meg Helsinkiben. A fővárosi környezetben nevelkedő íróra nagy hatással voltak az első világháború utáni urbánus fiatalság eszményei: s a minden új iránti fogékonyság, a kitárulkozás az örömök előtt, az élet teljesebb élésének igénye. Első írásai a sokféle lehetőséget kínáló, cselekvésre ihlető, egyszerre romantikus és civilizált Helsinkit mutatják be.
-
Vissza a fülesbagolyhoz
0– És akkor te mi vagy? – Én erdész. Jól jegyezd meg: erdész. – Nem tudom, az micsoda. – Az egy olyanféle személy, aki az erdőre való. Nem ért az emberekhez, de a fák között jól érzi magát. Ez mogyoró, mondja, az meg madárberkenye, ez bálványfa, az meg hegyi juhar, ezen a bálványfán ül például egy fenyőszajkó, mondja, s az ott, az a borzas a hegyi juharon, az az erdei fülesbagoly.
-
Vissza a sírból
0„Kemény idegekkel vedd kezedbe ezt a könyvet, Olvasó…!” Szoktak ilyen hangzatos szavakkal ajánlani a Már-Már-Megszokott-Izgalom (Akció) könyvei közül egyet-egyet. Ám itt a szerzőnek voltak talán erős idegsodronyai, hogy négy – legalább négy! – Nagy Londoni Lókalandot átélve vissza tudott jönni a sírból. A lovak „rémtörténetei”, Hong-Kong, Barátok Nélkül, Promalee (anyja neve Oralee) és a többi: remélhetőleg karizmatikus szobrok, az én emlékezetemben feltétlenül. Rejtélyesen odakerültek az Életembe. De – ezzel a vallomással tartozom – be is végezték egy kalandos korszakomat. Csalódásodra leszek, Olvasó, de a Nagy Utazás históriája nálam ezzel végetért.
-
-
Visszatérés a szép új világhoz
0Vissza, de nem a jövőbe, hanem a se nem tetszetős se nem fiatalos huszadik-huszonegyedik századba. Hogy a szerző negyedszázaddal korábbi jóslatainak némelyike 1959-re, a Visszatérés megírásának korára valóra vált, vagy jó úton haladt – és persze halad ma is – a megvalósulás felé, az inkább aggodalomra, mint bizakodásra ad és adott okot.
-
Visszatérés a Szovjetúnióból
0A Visszatérés c. sorozat első könyve régi tartozást törleszt: a világhírű francia író útirajza, amelynek első része 1936-ban jelent meg Párizsban, a baloldali és a jobboldal szemében egyaránt botránykő lett. A sztálini Szovjetunió, amelynek Gide utazásáig elkötelezett híve volt, éppúgy kiátkozta őt, mint nagypolgári íróbarátai. A Horthy-Magyarországon elkobozták a művét, s a fordítót, Déry Tibort több hónapi börtönre ítélték. A megmaradt példányokat aztána Rákosi-korszakban „F. I.” (fasiszta irodalom) jelzéssel besorolták a központi könyvtárak zárt állományába.
Az 1937-ben publikált második rész már a magyar fordítást sem érte meg – egészen 1989-ig. Most végre hiteles és teljes változatban (a kiadatlan fejezet Réz Pál fordítása) kerül az olvasó kezébe – bő jegyzetanyaggal, Szilágyi Ákos előszavával – az európai hírhedettségű útibeszámoló, amelynek szerzője a „hívők” táborából elsők között tárta a világ elé súlyos kételyeit a létező szocializmussal szemben. -
-
Vitéz nagyfalui Toldi Miklós szerelme és egyéb kalandjai
0„…Akkor olvastam el újra a Toldi szerelmét, a trilógiának ezt a leghosszabb, legizgalmasabb, de legkevésbé ismert középső részét, amely most olyan, mint egy bekormozott villanykörte; hiába ég belül az izzó, valami láthatatlan korom homályban tartja a nagy ívű és sok szálon futó verses kalandregényt. (Szerelem és féltékenység, gyilkosság és bosszúhadjárat, tetszhalál és sírrablás; a Shakespeare-mesék fele benne van!) Most aztán a Helikon Kiadó irodalmi vezetője, felbuzdulván a Batthyány-trilógiámon, megkérdezte, hogy írnék-e olyan történelmi regényt, amelyik az iskolai kötelező olvasmányokhoz is „csatlakoztatható” lenne. – „Jó, akkor megírom a Toldit!” – vágtam rá komolytalanul. Hanem a kiadó komolyan vette az én léha válaszomat, s erre már csak egyet léphettem: megkísérelni a szinte lehetetlent.” Sumonyi Zoltán
-
Víz tükrére krónikát írni
0Az író vallomása:
„Ebben a könyvben három évtized históriáját próbáltam felkutatni, mely 1540 és 1571 között pergett le, s melynek szereplői között van Szapolyai János, Izabella királyné, Martinuzzi és János Zsigmond. Jórészt kevéssé feldolgozott forrásaiban oly gyakran egymásnak ellentmondó korszak, sok szereplővel, de kevés valódi protagonistával. Bár aligha lehet ezt a periódust nagyszerűnek nevezni, sok-sok gyöngyszemet találtam benne. Mint máskor is, mindig is, kérem az olvasót, fogadja ezt a történetet is szeretettel.” -
Vízáldozatok
0Kraken újabb sorozatgyilkos után nyomoz, miután első szerelmét, a várandós Ana Belén Lianót holtan találják. A fiatal nő életének egy 2600 évvel korábbi szertartás szerint vetnek véget: megégetik, a lábánál fogva felakasztják, majd nyakig belemártják egy vízzel teli bronzkori üstbe.íbr>A fehér város csöndjé-ben megismert nyomozó a regénytrilógia második részében, még éppen hogy csak gyógyulófélben van az ellene elkövetett gyilkossági kísérlet során szerzett sérüléseiből, amikor újabb megpróbáltatásokkal kell szembenéznie: nemcsak a Baszkföld és Kantábria szakrális helyein a kelta eredetű vízáldozatok mintájára öldöklő tettest kell elfognia, de a saját és barátaival közös múltjával is számot kell vetnie.
-
Vlaszov tábornok
0A német-szovjet háború kirobbanása után (1941) két éven belül mintegy egymillió egykori sztálini alattvaló, hajdani vöröskatona szolgált a német véderőben. Egy részük segédcsapatokban, fegyver nélkül, de a németek teljes bizalmát élvezve. Másik részük fegyverrel a kézben, a németekkel vállvetve harcolt a frontokon, különböző nemzetiségek tagjaiból alakult „légiókban”, „dandárokban” vagy a Wehrmacht, illetve a Waffen-SS kötelékeiben.
-
Volt egyszer egy mesterség
0Az égbe nyúló Javorníky kopár völgyeiben év a sebes folyású Kiszuca kietlen vidékén a fiúgyermekeket születésük órájában kenyérvető lapátra tették és kidugták az ablakon, e szavakkal: világgá fiam, világgá.
Igen, az ittenieknek világgá kellett menniük, hogy megkeressék kenyerüket. Drótosnak kellett állniuk, mert szűkebb szülőhazájuk nem tartotta el őket. A szlovákság kényszerű odisszeájának a történetét írta meg Vladimir Ferko, aki maga is régi drótos dinasztia sarja, így a beavatott hitelével vallhat földijerről, elődeiről. Könyve, amelyben korabeli dokumentumok, vissza emlékezések, még élő szemtanúk elbeszélései, szépirodalmi szemelvények váltogatják egymást, ipar- és művelődéstörténeti értekezés, etnográfiai és szociográfiai tanulmány, a szó igazi értelmében vett tudományos igényű és mégis olvasmányos tényirodalom. -
Volt és nincs
0„Ez a kötet egy sorozat harmadik darabjának tekinthető, a három könyv a huszadik századi belsőépítészet különböző irányzatait dolgozza fel 1970-ig. A szempont nem az időrendiség volt; elsőként a „Tér és idő” a két háború közötti modern lakásbelsőkkel foglalkozott, majd a „Távol és közel” 1945-70-ig mutatta be a belsőépítészeti irányzatokat. Végül ez a kötet – mely az első is lehetett volna, 1900–1945-ig dolgozza fel a nagypolgári és arisztokrata enteriőröket, szubjektív válogatásban.” Somlai Tibor
-
Vörös horizontok
0A Securitate vezetőjének lebilincselő emlékirata. Ion Mihai Pacepa román hírszerző tiszt, a Securitate volt vezetője altábornagyi rendfokozatban, 1978 júliusában az Egyesült Államokba disszidált. Ő a volt keleti blokk legmagasabb beosztású disszidense. Disszidálásának idején Pacepa tábornok egyidejűleg volt Ceausescu tanácsadója, hírszerzésének vezetője, valamint államtitkár a román belügyminisztériumban.
-
-
Ybl Miklós
0Ybl Miklós (1814 – 1891) Ybl Miklós magyar építész, a 19. század egyik legnagyobb magyar mestere, a historizmus európai jelentőségű képviselője. Életét és munkásságát korabeli dokumentumok, több, korábban nem publikákt archív felvétel és saját rajzai segítségével mutatjuk be.
-
Ybl Miklós
0„Mester! Kit annak ismer széles ez ország, akinek babér koszorúzta nevét a művészetek s műtudomány fölkentjei kegyelettel említik, s akit mesterükül vallanak az építőművészek, hazánknak a Korona s a külországok által is méltán elismert Jelese, Te, fogadd, ím üdvözletünket!
Nem üres tömjénezés az, amivel mi járulunk Hozzád, kicsinyes hízelgés nem méltó Nevedhez: kebelünk mélyéből fakadó tiszteletünk s férfias elismerésünk szavai illetnek Tégedet, aki Életedet az építőművészet múzsájának szentelve, becsületes munka árán jutottál fel oda, ahol ma mindannyian szeretve tisztelünk.
Neved nem múlik el Életed múltával, Tetteid emléke fönnmarad műveidben: a Fóti templom, a Vámpalota s a magyar Dalmű háza és annyi más, s még ezen túli, ma még csak lelkedben élő nagy Alkotásaid, mind beszélni fognak a késő századoknak lelked tetterejéről, mert az isteni szikra, amely Szellemedet lángra gyújtotta, ott ragyog hatalmas Műveid kõidomán.”
Ybl Miklós 50 éves építészi működését így köszöntötte vezércikkében Az Építési Ipar 1882. december 10-i száma. Ilyen egyöntetű, általános elismerésben soha egyetlen más építész sem részesült; személye, tevékenysége kiemelkedett szakmájából, máig ő az egyetlen építész, akit legnagyobb művészeink között tart számon a nagyközönség.
Életét és munkásságát korabeli dokumentumok, több, korábban nem publikált archív felvétel és saját rajzai segítségével mutatjuk be. -
Zala megye helytörténeti lexikona – Keszthely és környéke
0A kötet az egykori keszthelyi járás területén levő településeket az Árpád-kortól kezdve napjainkig mutatja be. Információt nyújt a település első lakóiról, az első birtokosról, hosszú idősorok alapján elénk tárja a feudális kor falvainak, városainak a népességét, majd a XVIII. század közepétől egyházi összeírásokból, a század végétől pedig a népszámlálásokból kigyűjtött adatokkal mutatja be a települések fejlődését, illetve visszafejlődését.
Minden egykor létezett falu önálló címszó alatt szerepel addig, amíg meg nem szűnt, be nem olvadt más községbe vagy városba. Ettől az időponttól kezdve története az egyesült település neve alatt folytatódik. A községek szétválása esetén ugyanezt az elvet követi.
A kutatás a hazai állami, egyházi és földesúri levéltárak mellett a külföldi levéltáraknak a megyét érintő anyagára is kiterjedt. Így kutatásokat végeztünk Pozsonyban, Zágrábban, Bécsben, Kismartonban.
A történeti emlékek, a régi térképek, a feltárt irodalom, az elpusztult falvak múltjának, a nép szabadságküzdelmének a bemutatásával hozzájárul a magyarságtudat erősítéséhez, közvetve a falvak népességmegtartó erejének a fokozásához. -
-
Zene, tánc, hagyomány
0Denis Galloway romániai fotói, 1926–1932 A közgyűjteményekben őrzött fotódokumentumoknak csak kis töredékét ismeri a nagyközönség. A fényképet készítő kilétére a legritkább esetben derül fény, sőt gyakran a képre vonatkozó alapinformációk is hiányoznak. A digitális technika fejlődése lehetőséget teremtett a fotóarchívumok szisztematikus feldolgozására. Az Erdélyi Néprajzi Múzeum 46 185 negatívot számláló archívumának digitalizálása 2006-ban kezdődött meg. A munka során egyre erőteljesebben körvonalazódott annak szándéka, hogy az egy-egy személyhez köthető fotóanyagot együttesként kezeljék, s a fényképanyag mellett azok készítésének kontextusait, a fényképezőgép mögött álló személyt is megismerhessük. Így került a nagyközönség elé az angol festőművész, Denis Galloway munkássága, aki a 1920-as és 1930-as években készített felvételeket az Erdélyi Néprajzi Múzeum számára. A néprajzi témájú felvételekből Tötszegi Tekla és Pávai István válogatták ki azokat, amelyek a népzene, néptánc, népszokás és a kapcsolódó hagyományok témaköréből valók. Annak érdekében, hogy az egyes felvételek sajátosságait kiemeljék, az érintett tájegységekről, azok néprajzi jellegzetességeiről ismertetést is adnak a szerzők. Reményeink szerint kiadványunkat egyaránt haszonnal forgathatják a folklór- és néprajzkutató szakemberek, a néphagyomány iránt érdeklődő szélesebb közönség és a míves fotográfiákban gyönyörködni tudó érdeklődők.
-
-
Zsoltár és trombitaszó – Örökösök
0A szelíd végtelenség emberfeletti erejével álltunk a helyünkön, míg az idegen trombitaszó jött, belerikoltott zsoltárainkba és aztán elvonult megint. Mi pedig álltunk a zsoltár árnyéka alatt… és magyarok maradtunk.” (Részlet a Zsoltár és trombitaszó című novellából)
-
-
Embernek maradni. Redemptio. (Önmegváltás).
0Hosszú órákon át küzdött az életéért a tenger hullámai között a jászsági legény, Bollók Feri, míg végre partot ért. Egy szál fürdőnadrágban, csuromvizesen, holtfáradtan lépett a szabadság földjére. Csak a tehetségét és a szorgalmát vihette magával az Újvilágba. Innen indult a karrierje, s ma szép családja, sikeres vállalkozása van New Yorkban. Lényegében mindent elért, amire vágyott, mégis arra a legbüszkébb, hogy minden körülmények között ember tudott maradni. És ez nem volt egyszerű feladat: erőfeszítéseiről, kalandjairól, társairól és gondolatairól szól ez az érdekfeszítően izgalmas könyv.
-
Erdélyi menyegző
01608 november, Kolozsvár. A város Báthory Anna esküvőjére készülődik. A fejedelem tizennégy éves húgát családja és a hagyományok tiszteletére nevelték… Vajon engedelmes araként vagy lázadó özvegyként teljesíti be sorsát? Hogyan küzd a három részre szakadt ország politikai játszmái közepette egy fiatal lány a hatalommal bíró férfiak szerelme, érdekei és kapzsisága ellen? Boldog fiatalasszony vagy „ördög, gyilkos kurva”, ahogy az új fejedelem nevezi? Erdély és Magyarország a XVII. század elején a politikai intrikák és állandó háborúskodások világa.
-
-
Kereszttűzben. A keresztényüldözés rövid históriája Jézustól napjainkig, a vallások jövője és szerepe a 21. században.
0A kötet válogatást ad a szerzőnek e témakörökben az elmúlt években megjelent közel 100 írásából. Napjaink migrációs válságának eseményeit az évekkel ezelőtti, kezdetektől fogva – olykor a hazai sajtóban egyedül vizsgálódva – alapos figyelemmel feldolgozó szerző nemcsak a drámai eszkalációval foglalkozik könyvében, hanem az elvilágiasodás, az ún. szekularizációs elmélet cáfolatát hozó legújabb teóriákkal és kutatásokkal is. A keresztyénüldözés történeti formái mellett betekintést nyújt a világkeresztyénség elleni legkülönbözőbb támadásokba.
-
Dante ezoterizmusa
0Dante költeménye „az egyetlen könyv, amely az emberi életben itt Európában mindennek értelmét felfedi. Nem egyéni, úgynevezett eszméit akarja az emberiségre kényszeríteni, hanem az örök eszméket mondja ki: az örök hagyományt. A Dante-kommentárok között a legjobb s az egyetlen jó René Guénoné” – írja Hamvas Béla. A kötetet Szent Bernátnak, az „Utolsó Egyházatyá”-nak élettörténete egészíti ki, akit Dante méltán választott vezetőjéül a Paradicsom legfelső köreiben.
-
A világegyetem születése
0A végtelen biztos, hogy a legfurcsább gondolat, amelyet az ember valaha is kiötlött. Honnan jött, és mit mond nekünk a Világegyetemünkről? Valóban vannak végtelenek? Vagy a végtelen csak egy címke valami elérhetetlenre, akármeddig számolunk is? A végtelenek, olyanok, mint a számok, ahol egyesek nagyobbak másoknál, és van egy végtelen mindenek fölött, ami nagyobb az összes többinél? Elvégezhetünk végtelen számú dolgot véges idő alatt? A Világegyetem végtelen? Végtelenül öreg, és örökké létezni fog? Az anyag végtelenül osztható egyre kisebb darabokra? De a végtelen az a hely is, ahol olyan dolgok történnek, amelyek nem történnek meg.
-
Kossuthkifli
0Aki végigrepül Fehér Béla új nagyregényén, annak páratlan kilátásban lesz része. Egy száguldó zöld delizsánsz ablakából nézheti végig a magyar szabadságharcot. Láthat szabadságot, szerelmet, háborút és békét, ármányt, bűnt, hűséget, nagyságot és bukást. Mert a Kossuthkifli egyszerre hiteles történelmi regény és frenetikus Jókai-paródia, XIX. századi pörgő road movie és népmesei motívumokkal átszőtt magyar mágikus realizmus, gigantikus romantika-parafrázis és igazi, régimódi, izgalmas kalandregény.
-
Emberi, nagyon is emberi. Könyv szabadszelleműek számára. 1.
0„Az Emberi, nagyon is emberi egy válság emlékműve. Szabad szellemeknek ajánlja magát: majd minden mondata diadalról tanúskodik – megszabadultam általa a természetemben rejlő, de tőle idegen, hozzá nem tartozótól. Idegen tőlem az idealizmus: ahogy a cím mondja: ‘ahol ti eszményi dolgokat láttok, ott én emberit, ó, csupán nagyon is emberit látok’… Kizárólag a következő értelemben használom itt a ‘szabad szellem’ kifejezést: az önmagát újra birtokba vevő, szabaddá lett szellem. A hangnem, a hangszín teljesen új; a könyv okosnak, hűvösnek, helyenként keménynek és gúnyosnak hathat.
-
Szent Demeter. Magyarország elfeledett védőszentje.
0Tisztelete az egész görög és szláv világban elterjedt, és rendkívüli népszerűségre tett szert. Azt azonban ma már szinte senki sem tudja, hogy a bizánci egyház nagyvértanúját a középkorban évszázadokon át Magyarország védőszentjeként tartották számon, s október 26-i piros-betűs ünnepnapja – az Árpád-ház szentjeihez hasonlóan – a középkori magyar egyházi hagyomány egyik legjellemzőbb sajátossága. A négyszerzős tanulmánykötet Demeter magyarországi tiszteletének monografikus feldolgozására tesz kísérletet, s megpróbál választ találni arra a kérdésre, mi köti a szentet oly szorosan Magyarországhoz, hogy egészen a 19. századig a magyar szentek között tartották számon.