-
A háborúnak vége
0„Három nap egy férfi életéből.
Három nap egy spanyol férfi életéből.
Vége a háborúnak, amely azonban még ránehezedik az egyének sorsára. A jelen: egy éledő ország, egy elaggott, nagyon fiatal ország. A nyaralók paradicsoma: tizennégymillió turista lógatja lábát a vízbe, a tranzisztorok lármájában.
Diego sorsa a forradalom, még ha néha az álom vagy fájdalom alakjában jelentkezik is. Három nap Diego Mora életéből, Párizsban; Spanyolország ránehezedik távoli jelenlétének teljes súlyával. Három nap, amelyet Juan – az elvtársa, fivére – keresésének szentel, akit veszély fenyeget.” -
-
A Habsburg-Monarcha alkonya
0A hazai és külföldi történeti irodalomban gyakran olvashatunk értékelő megjegyzéseket, sokszor igencsak eltérő megállapításokat az 1867-es kiegyezésről és a kiegyezés révén létrejött új hatalmi alakulat berendezkedéséről. A tájékozódni kívánó olvasó azonban mindeddig nem találhatott olyan összefoglaló munkát, amely a Habsburg-monarchia utolsó fél évszázadának alkotmányos rendszerét, az osztrák – magyar dualizmust átfogóan áttekintette volna. Ezt a hiányt pótolja Galántai József könyve. A szerző ismert kutatója a dualizmus korának. 1960-ban jelent meg „Egyház és politika” címmel a századforduló katolikus politikai mozgalmát bemutató könyve. 1967-ben publikálta „Az 1867-es kiegyezés” című munkáját. „Magyarország az első világháborúban” című kötete – 1964-ben és 1974-ben – két kiadást ért meg. Német nyelven adták ki 1979-ben „Az Osztrák-Magyar Monarchia és a világháború” című művét. 1980-ban került a könyvesboltokba „Az első világháború” című monográfiája. Legújabb könyvében módszeresen vizsgálja és rendszerezve mutatja be az osztrák-magyar kapcsolat intézményes formáinak belső szerkezetét és működését, a dualista rendszer reagálását a Monarchia belső és külső problémáira, különösen a két legjelentősebbre: az osztrák és a magyar birodalomrész nemzeti kérdéseire, valamint az első világháborúba torkolló, a birodalom felbomlásához vezető nemzetközi ellentétekre.
-
A Habsburg-Monarchia alkonya
0A hazai és a külföldi történeti irodalomban gyakran olvashatunk értékelő megjegyzéseket, sokszor igencsak eltérő megállapításokat az 1867-es kiegyezésről és a kiegyezés révén létrejött új hatalmi alakulat berendezkedéséről. A tájékozódni kívánó olvasó azonban mindeddig nem találhatott olyan összefoglaló munkát, amely a Habsburg-monarchia utolsó fél évszázadának alkotmányos rendszerét, az osztrák-magyar dualizmust átfogóan áttekintette volna. Ezt a hiányt pótolja Galántai József könyve. A szerző ismert kutatója a dualizmus korának. 1960-ban jelent meg „Egyház és politika” címmel a századforduló katolikus politikai mozgalmát bemutató könyve. 1967-ben publikálta „Az 1867-es kiegyezés” című munkáját. „Magyarország az első világháborúban” című kötete – 1964-ben és 1974-ben – két kiadást ért meg. Német nyelven adták ki 1979-ben „Az Osztrák-Magyar Monarchia és a világháború” című művét. 1980-ban került a könyvesboltokba „Az első világháború” című monográfiája. Legújabb könyvében módszeresen vizsgálja és rendszerezve mutatja be az osztrák-magyar kapcsolat intézményes formáinak belső szerkezetét és működését, a dualista rendszer reagálását a Monarchia belső és külső problémáira, különösen a két legjelentősebbre: az osztrák és a magyar birodalomrész nemzeti kérdéseire, valamint az első világháborúba torkolló, a birodalom felbomlásához vezető nemzetközi ellentétekre.
-
-
-
A hagyomány szolgálatában
0„Válogatásom majd fél évszázad műhelymunkájáról ad számot. Részben folyóiratokban rekedt dolgozataim jelentősebb részét gyűjti össze, másfelől régen elfogyott könyveimből idéz egy-egy részletet. A szövegek elvi mondanivalóin nem módosítottam, még akkor sem, ha itt-ott már másként, érettebben fogalmaznám meg. Úgy véltem, hogy a kötetnek nemcsak az eredményeket kell bemutatnia, hanem számot illik adnia egy kutatásban eltöltött életpálya szellemi, módszerbeli hullámzásairól, kereséseiről is. A dokumentációkat az áttekinthetőség érdekében több helyen megrövidítettem, összevontam. A kötet laza taglalását érdeklődési köröm szabta meg. Életművemet elsősorban a népi hitélet, illetőleg a szegedi hagyomány és emberség vizsgálata jellemzi. Könyvem is elsősorban ezt az érdeklődést tükrözi. Végül néhány emberi portrét, illetőleg művet mutatok be, amelyek talán rólam is elárulnak egyet és mást” – írta könyvéről Bálint Sándor, néprajztudós, a szakrális hagyományok kiváló ismerője, a „szögedi nemzet” hűséges fia, aki már nem érthette meg munkája megjelenését.
-
A hagyomány szolgálatában
0„Válogatásom majd fél évszázad műhelymunkájáról ad számot. Részben folyóiratokban rekedt dolgozataim jelentősebb részét gyűjti össze, másfelől régen elfogyott könyveimből idéz egy-egy részletet. A szövegek elvi mondanivalóin nem módosítottam, még akkor sem, ha itt-ott már másként, érettebben fogalmaznám meg. Úgy véltem, hogy a kötetnek nemcsak az eredményeket kell bemutatnia, hanem számot illik adnia egy kutatásban eltöltött életpálya szellemi, módszerbeli hullámzásairól, kereséseiről is. A dokumentációkat az áttekinthetőség érdekében több helyen megrövidítettem, összevontam. A kötet laza taglalását érdeklődési köröm szabta meg. Életművemet elsősorban a népi hitélet, illetőleg a szegedi hagyomány és emberség vizsgálata jellemzi. Könyvem is elsősorban ezt az érdeklődést tükrözi. Végül néhány emberi portrét, illetőleg művet mutatok be, amelyek talán rólam is elárulnak egyet és mást” – írta könyvéről Bálint Sándor, néprajztudós, a szakrális hagyományok kiváló ismerője, a „szögedi nemzet” hűséges fia, aki már nem érthette meg munkája megjelenését.
-
-
-
-
-
-
A három királyság története I.
0„A megosztottság helyébe az egység lép, az egységet megosztottság követi. Idő múltával az egyiket szükségképpen felváltja a másik. A világ rendje már csak ilyen.”
Ezekkel a szavakkal kezdődik A három királyság története (Sanguo yanyi). A kínai olvasó számára a fenti idézet legalább olyan ismerősen cseng, mint nekünk, magyar olvasóknak például az Egri csillagok első sorai, vagy szerte a világban A Gyűrűk Ura híres verse. Kínában és világszerte vaskos köteteket szenteltek a mű méltatásának, elemzésének és kutatásának. A regény az elmúlt évszázadokban mind a hagyományos, magas irodalom, mind a „populáris kultúra” fontos, megkerülhetetlen eleme volt és maradt. Számítógépes játékok, képregények, rajongói klubok, temérdek filmadaptáció és a történet fősodrából leágazó önálló regények – ez ma már mind hozzátartozik A három királyság történetéhez. Bátran kijelenthetjük, hogy napjainkban a számunkra jól ismert „univerzumok” (Star Wars, Lord of the Rings, stb.) mellett bizony hosszú évtizedek óta létezik a nagyvilágban egy „Sanguo-univerzum” is milliónyi rajongóval és követővel.
A három királyság története a magyarul is megjelent Vízparti történet (Shuihuzhuan), A vörös szoba álma (Hongloumeng) és a Nyugati utazás (Xiyouji) mellett a négy klasszikus kínai nagyregény egyike. A négy alkotás közül azonban ezt tartják a legelsőnek és a „legkínaibb” kínai regénynek. A 120 fejezetből álló monumentális alkotás – melyet három kö-tetben tervezünk megjelentetni – különálló történetek néhol lazán, néhol szorosabban egymáshoz kötődő láncolata. Közös vonásuk, hogy a tettek és cselekedetek megítélése valamilyen formában mindig a konfuciánus értékrend – például igazságosság, emberségesség, szülőtisztelet, erényesség szerint történik. A mű másik sajátossága a rengeteg szereplő, akik szabadon járnak-kelnek a történetben. Bár rengeteg történelmi eseményt foglal magában – amelyek helytállóságát a modern történelemtudomány utóbb igazolta -, a regény korántsem egy történelmi alapossággal megírt egyenes idősíkú krónika, sokkal inkább annak a néhány kiemelt szereplőnek, főhősnek az életét és kalandjait elbeszélő, elregélő „tízezerszínű” tabló, akik a bemutatott történelmi időszak főszereplői voltak. -
-
A hársfa virága. 2., javított, bővített kiad.
0Ez a könyv nem csupán az 1956-os forradalomról szól, sokkal több annál: szépirodalmi dokumentumregény, mely az első világháború és napjaink közötti időszakot hús-vér emberek sorsán keresztül mutatja be. A szerző személyes érintettsége méltán hitelesíti a forradalmat követő megtorlás iszonyú gyakorlatát. A korabeli szereplők jellemábrázolásán keresztül megérthetjük Magyarország mai helyzetének, kettéosztottságának múltban gyökerező okait. A mai fiatalság számára ezek az írások elengedhetetlenül fontosak lennének!
-
A hatha jóga filozófiája
0Ez a tömör, ugyanakkor könnyen érthető és rendkívül inspiratív erejű mű, alapvetően új megvilágításba helyezi a hatha jóga gyakorlatait és annak egész rendszerét. Az elme kulcsfontosságú szerepének és jelentőségének bemutatásával, bizonyosan sokak gyakorlását termékenyíti meg a jövőben. Részletesen elemzi az elme szerepét az egyes testhelyzetekben, valamint bemutatja, hogy miként magasztosíthatjuk a hatha jóga legegyszerűbb gyakorlatait is belső, spirituális tapasztalattá, és azok hogyan válhatnak ezáltal a meditáció és a kundalini-erő felébresztésének előkészületévé.
-
A helyreállított Budai Vár
0„A szerző Gerő László építész, közismert műemléki szakember, e könyvében az ország legjelentősebb műemlékének, a középkori budai várnak helyreállításával ismertet meg, amit az ő tervei alapján végeztek 1946 – 1966 között, és amely mind ez ideig hazánk legnagyobb műemléki helyreállítása. (…) A szerző e könyvben a helyreállítás terveit előzményeit és célkitűzéseit ismerteti, majd végig kísér a feltárt középkori királyi vár és palota maradványait bemutató munkákon. Leírja a vár védelmi rendszerének (várfalak, nagyrondella, kaputorony, buzogánytorony stb.), valamint a palota főbb részeinek (gótikus nagyterem, palotakápolna) helyreállítását. Végül pedig az egész Várhegyre kiterjedő, ma is várfalakkal övezett középkori védett település építészeti rekonstrukciójával is megismertet, amely műemlékvédelmi szempontból a király vártól el nem választható egységet alkot.”
-
A hétköznapi őrület meséi
0Először jelenik meg Magyarországon az amerikai irodalom egyedülálló és mára világszerte ünnepelt alakjának, kedvenc Vén Kujonunknak, Charles Bukowskinak világhírű novelláskötete, A hétköznapi őrület meséi. A kötet írásai eredetileg 1972-ben jelentek meg a City Lights kiadónál, akkor még Erections, Ejaculations, Exhibitions, and General Tales of Ordinary Madness címen, mely gyűjteményt később kettébontottak, a két könyvet külön pedig eredetileg 1983-ban adták ki.
Az első rész lett A város legszebb nője, amely magyarul Pritz Péter fordításában 2024 tavaszán jelent meg a Troubadour Books gondozásában, A hétköznapi őrület meséit Bukowski itthon is egyre bővülő rajongótábora pedig idén karácsony előtt veheti kézbe, illetve örvendeztetheti meg vele szeretteit és ellenségeit.
Aki már olvasta A város legszebb nőjét, tudja, mire számíthat, aki pedig nem, annak elmondjuk: Bukowski kompromisszumot nem ismerő életének legvadabb, legmegrázóbb, legelképesztőbb, leghumorosabb, legabszurdabb, legszürreálisabb és legtársadalomkritikusabb írásait élvezhetjük, amelyek egyszerre rántanak le minket a porba és emelnek fel az egekbe. -
-
A hettiták regénye
0A régészet regénye című nagy sikerű munkája közismert. Ez az új kötete a hettita kutatások eredményeivel, írásrendszerének megfejtésével és a hettita állam történetének megismertetésével foglalkozik. A kötet a hettita ásatások két legfontosabb falujának, Bogazköynek és Karatepének ásatásait állította a mondanivaló középpontjába. Ceram rendkívüli érdeme, hogy erről a témáról izgalmasan, színesen és mégis a tudomány eredményeit avatottan tolmácsolva képes írni, nemcsak a szakemberek szűk rétegének, hanem az előképzettséggel nem rendelkező érdeklődők táborának is. Magával ragadó a munka frissessége és modernsége, hisz a hettita birodalom, mely igen jelentős volt az i. e. II. évezredben, jóformán a múlt század végéig teljesen homályban maradt, az ásatások, a megfejtések, mind-mind a legutóbbi évtizedek eredményei. A hettita birodalom története szoros láncszemként csatlakozik az ókori történelemben Egyiptom és Mezopotámia már régebben megismert történetéhez. A művet számos ábra és igen érdekes képanyag gazdagítja.
-
A hícsík nyomában
0Még soha, senki nem látott eleven hícsít, pedig hátrahagyott tárgyaikkal tele van az univerzum. Megfejthetetlen nyomaikra először a Vénuszon bukkantak, s miután Sylvester Macklin, egy vénuszi ember felfedezte egy űrhajójukat, és azzal elutazott az Átjáró néven ismert aszteroidára, az emberiség előtt kitágult a világegyetem. Az Átjárón ugyanis rengeteg hícsí űrhajó állomásozott, eltűnt gazdáik által beprogramozva egy-egy ismeretlen célra, így a vállalkozó kedvűek, illetve a nincstelenek felfedező utakra indulhattak – ám ezeknek az utaknak a végén éppúgy várhatott rájuk a gyors meggazdagodás, mint a gyors halá
-
A Highgate temető ikrei
0A fiatal amerikai ikerpár, Julia és Valentina megörökli sosem látott nagynénjük, Elspeth lakását a legendákkal övezett híres londoni viktoriánus temető, a Highgate szomszédságában. Miközben belevetik magukat a londoni életbe, egyre jobban elmélyül kapcsolatuk új szomszédaikkal is: a bogaras Martinnal és Elspeth volt szeretőjével, a megtört lelkű, gyászoló Roberttel. Hamar kiderül azonban, hogy a Highgate temető halottai egyáltalán nem nyugszanak békében – Elspeth kísértete igencsak eleven, és úgy tűnik, sem a lakását, sem a szerelmét nem kívánja maga mögött hagyni…
Az időutazó felesége szerzőjének legújabb regénye igazi megható mese a halálon túl is tartó szerelemről, a gyász feldolgozásáról és a testvéri összetartásról. -
-
A Holnap városa
0A Holnap városa című kitűnő regényében, akárcsak Nagy Endre a város, Nagyvárad századforduló éveit eleveníti fel, azt az időszakot, amikor a város kávéházait Ady Endre, Bíró Lajos, Nagy Endre, Szüts Dezső és a hozzájuk hasonló, velük egyivású nagyszerű tehetségek töltik meg élettel, izgalommal. S a hatalom fölöttük az újságok címlapján egyszerre átkozott és dicsőített gróf Tisza István.
-
A holt-tengeri barlangok rejtélye
0Egykor virágzó „Sóstengeri város”-ról beszél a Biblia a Holttenger partmellékén; de Mózes már sivatagként látta meg „a haragvó Isten völgyét”; Bahr Lut – Lót tengere, mondják a beduinok, akik évszázadok óta a mészkősziklák és márgateraszok között kóborolnak kecskenyájaikkal, s néha még ma is remélik, hogy megtalálják az arab mesék kincsekkel teli csodabarlangját… Mert barlang az van bőven a kopár és omlatag sziklafalakban. És kincsek? – Nos, az utóbbi évtizedekben olyanokra is akadtak. Karátokkal mérhető, szemet kápráztató nemesfém- és drágakőfélék ugyan ezúttal sem kerülnek elő, de azoknál talán sokkal értékesebb és becsesebb adatok azokról az emberekről, életünkről és eszméikről, akik itt éltek mintegy kétezer évvel ezelőtt. – Hhirbet kumrán-Kumráni kő-rom. Így nevezik a helyet, ahol a rejtélyes barlangokból, véletlenül, olyan ősi kéziratok kerültek elő, amelyeknek tartalmi értékelésén már második évtizedes lázas izgalommal fáradoznak és vitatkoznak a tudósok: hebraisták és biblia-szakértők. A szenzációs kéziratos emlékeket már 1961-ben, A holt-tengeri tekercsek c. kiadványunkban ismertettük. H. A. Stoll a tekercsek felfedezésének nem kevésbé izgalmas történetét mondja el regényében, kiegészítve az ezt követő régészeti kutatások eseményeinek és eredményeinek érdekes bemutatásával. A regényes hangvételű, de a tudományos kutatások biztonságos megállapításait népszerűsítő feldolgozás élménytkeltő bepillantást nyújt a régészeti feltárásokkal és a kéziratok megfejtésével kapcsolatos hipotézisek körébe is.
-
A holttengeri tekercsek
01974-ben a palesztinai Kirbert Qumrán romjainak környékén ősrégi írott tekercsek, vallási és történelmi tárgyú iratok kerültek elő, melyek lázba hozták a tudományos világot. Azóta egész könyvtárt töltenek meg a legkülönbözőbb felfogásokat képviselő tudósok értekezései, s mindegyik a maga módján igyekezett eldönteni a tekercsekkel kapcsolatban felmerült problémákat. Mikor keletkeztek a holttengeri – vagy qumráni – tekercsek? Miért rejtették el őket barlangokba? Valamelyik zsidó szekta szent iratai voltak-e? Vagy már egy őskeresztény közösség könyvtárát alkották? Csupa izgató kérdés, melynek tudományos vizsgálata túlnő a szorosan vett régészet keretein, mert nagy mértékben módosítja a korai kereszténység kialakulásával kapcsolatos eddigi elképzeléseket.
-
A holttestemen keresztül
0Skandináv krimi. Frank Fons sikeres író, aki regényeiben brutálisan végez az áldozataival. Azonban lehetséges, hogy most ő a következő áldozata egy pszichopata gyilkosnak…
-
-
-
A hontalanság évei [3., javított, 1. magyarországi kiad.]
0A második világháború befejezése után a szlovákiai magyar kisebbség arra a követelésre ébredt, hogy a csehszlovák állam biztonsága érdekében az etnikai határokat az államhatárokig kell kitolni, vagyis hogy a határ menti magyar kisebbséget – mintegy félmilliós lélekszámban – el kell távolítani Szlovákiából. Az előszót Illyés Gyula írta. (1979)
-
A horkák kísérete – Herények és más tanulmányok
0Dr. vitéz Herényi István ősi Vas megyei eredetű nemesi családban született 1918-ban. Jogász munkája mellett fokról fokra vált a Nyugat-Dunántúl korai magyar történetének ismert kutatójává. A történelemtudományok kandidátusa (1989). Hely-, család- és helytörténeti adatgyűjteményei fontos forrás- munkák. Tanulmányai három fő téma köré csoportosulnak. Bulcsú horka szállásterületeire, a határvédelem és a nyugati gyepű kérdése; valamint a Herény nemzetség és a Herényi család története. Történeti megállapításait – Györffy Györgyhöz hasonlóan – elsősorban a helynevek vizsgálatára alapozza. Jelen kötet főként a vasi kiadványokban – elsősorban a Vasi Szemlében – megjelent tanulmányaiból válogat.