-
A keresztény tanításról
0Szent Ágostonnak, a nyugati egyház legkiemelkedőbb teológusánal egyik alapműve ez. Mind a középkori szerzők, mind a humanisták, mind a teológia és a Szentírás-magyarázat iránt érdeklődő modern olvasók körében rendkívül népszerű munkáról van szó, amly magában foglalja Ágoston teológiarendszerének alaptételeit, sokak által máig érvényesnek tekintett jel-elmélet és a Szentírás-magyarázat (exegézis) módszerének leírását. A mű különlegessége a negyedik könyv, amelyben Ágoston az egyházi szónok számára ad tanácsokat, elsőként alkotva meg ezzel a keresztény retorika kézikönyvét. Filozófia, teológia, hermeneutika, retorika egyetlen rendszerben, meggyőző és hiteles összegzésben. Az új magyar változat az 1944-ben megjelent, immár elérhetetlen fordítás figyelembevételével készült, a legújabb latin szövegkiadások alapján, a vonatkozó szakirodalom útmutatásainak segítségével.
-
A kereszténység társadalmi gyökerei
0Prosper Alfaric a vallástörténet kiváló francia kutatója volt. Fiatal korában egyhazi pályára lépett s hamarosan kitűnt kiemelkedő történeti érdeklődésével. Önálló látásmódja azonban világi pályára vitte, tudományos meggyőződése összeütközött az egyházi tanításokkal. Jelen művének az a célja, hogy azokat a vallási áramlatokat ismertesse tudományos rendszerességgel, melyekből a kereszténység kialakult. Önmaga programját a következő tömör mondatokkal fogalmazta meg: Költött, alig ismert vagy tudatosan koholt személyek egyéni tevékenysége he lyett azokat a nagy vallási áramlatokat óhajtom ismertetni, melyekbül a kereszténység kisarjadr, s melyeknek hol szövetségese, hol pedig ellenfele volt. A kereszténység társadalmi gyökereiről szóló áttekintés így jöhet csak létre. Munkám során Palesztinát, Szíriát, Egyipto mot, a görög és a római világot, mint a kereszténység születésének színhelyeit mutatom be.” Alfaric könyve a szerző halála után jelent meg és egy nagyterjedelmű műnek első, lezárt fejezete. Olvasva a könyvet, mindenki elismeréssel adózik a rendkívül tág látókörű tudós több nyelven megjelent munkájának.
-
-
A késmárki Szent Kereszt-bazilika
0A Kossuth-díjas filmrendező és művelődéstörténész, Jankovics Marcell és Méry Gábor fotóművész példaértékű szövetkezésének újabb pompás dokumentumát veheti kötetünkkel kezébe az olvasó. A páratlan kincsekben és építészeti megoldásokban gazdag, történetükkel a messze múltban gyökerező, egykori felső-magyarországi, illetve szepességi templomokat bemutató albumaik után most a késmárki Szent Kereszt-bazilikába kalauzolják el őt.
-
-
-
A Kheopsz piramis
0Kheopsz-piramissal, mondhatni, egykorú a megépítésével kapcsolatos rejtély. Mert hát mit is tudunk eme irdatlan tömegű alkotásról? Nem igazán sokat… Történelemkönyveink szerint KHEOPSZ (az egyiptomiaknál Khufu) a negyedik dinasztia jeles uralkodója Kr. e. 3100 táján élt. A nagy fáraóról elnevezett piramis a korabeli előkelőségek számára épült temetőváros közepén helyezekedik el. Régóta és sokan keresik a monumentális építmény megalkotásának lehetséges módozatait. Az általában vizsgált építési modellek legtöbbjéről azonban elmondható, hogy azok sem nem valószerűek, sem nem eléggé hatékonyak, valamint nem is igazán „egyiptomiasak”.
Ez a könyv a nagysikerű és igen népszerű kutatók lebilincselő nyomozását örökítik meg, amelyek témája a Kheopsz-piramis építése. Az általuk bemutatott egyszerű, kötélcsigás megoldás „lebontja” a készülő piramis köré rakott állítólagos rámpákat, és „elküldi” az építkezés helyszínéről a történészek által eddig feltételezett százezrek túlnyomó többségét. E mű nem kevesebbet bizonyít, mint azt, hogy alig hétezer ember is felépíthette a világ egyik legnagyobb csodájának tartott fantasztikus kőmonstrumot. A könyv az építés műszaki érdekességei mellett újszerűen elemzi és értékeli a hatalmas sziklagúla elkészítésének lehetséges idejét, valamint célját is. -
A kiegyezés
0A Nemzet és emlékezet sorozat ötödik darabjaként megjelenő kötet az 1867-es kiegyezés előtörténetével és tartalmával, valamint az Osztrák-Magyar Monarchia változó megítélésével foglalkozik. A sorozat ismert szerkezetét követi: elsőként a kiegyezés létrejöttére vonatkozó, igen szerteágazó forrásokból ad bő válogatást, tudatosan törekedve az összetett alkufolyamat minden elemének a megjelenítésére. A második részben reprezentatív áttekintés található a kiegyezést övező korabeli politikai vitákról, illetve a dualista rendszer összeomlása után született értékelésekről. A harmadik nagy fejezetben pedig az osztrák és a magyar történettudomány kiegyezésről alkotott vélekedésének az elmúlt öt évtized során fokozatosan bekövetkező módosulásai követhetők nyomon. Végül helyet kaptak az 1867-es kompromisszum sajátosságait feltáró szaktanulmányok, valamint a Monarchiával kapcsolatban máig tapasztalható nosztalgia okait firtató írások. A kötetet a gazdag képanyag, illetve a témakör forrásait és szakirodalmát áttekintő értékelő bibliográfia teszi még használhatóbbá.
-
A kígyó
0A kígyó novelláit még a nagybeteg író válogatta, a kiadóhoz intézett levelében indokolva, hogy ifjúkori – vagyis 1944 előtti – írásaiból miért ezeket a novellákat, útirajzokat javasolja kiadásra.
-
-
A kisemberek városa. Elbeszélések.
0Szegény emberek életéről szóló, mulatságosan megindító történetekben elevenednek meg egy hajdani elzárt és megalázott kis közösség mindennapi gondjai, keservei, ritka örömének percei. Sólem Áléchem, aki hittel vallotta, hogy az igazi író „népének fényes tükre legyen, amelyben az élet sugarai tükröződnek, mint tiszta patakban a fényes napsugarak”, leplezetlen valóságukban és mélységes megértéssel mutatja be hőseit; a legtöbbször velük mondatja el, ami a lelküket nyomja – s a megnyitott zsilipeken keresztül árad, gáttalan sodrással, a kacagtató, tragédiákkal terhes és rejtett, könnyekkel fűtött szózuhatag.
-
A Kner család és más történetek
0A történeti folyamatokat többféle közelítéssel lehet feltárni. Erdész Ádám jelen kötetben összegyűjtött tanulmányaiban társadalomtörténeti nézőpontból vizsgálja a 19-20. század néhány fontos kérdéskörét. A történész-levéltáros szerző olyan kutatási témákat választott, amelyek gazdag forrásanyaga a folyamatok megragadása mellett az olvasó számára átélhető, érdekes történeteket ígér. A közölt írások négy nagyobb fejezetet alkotnak: az első tíz tanulmány a magyar könyvművészet történetében meghatározó szerepet játszó Kner családról szól, a família őseinek magyarországi felbukkanásától a család tagjainak deportálásáig. A páratlan forrásanyag adta lehetőségeket kihasználva a szerző pontosan és színesen mutatja be, hogy a vándorkönyvkötő hogyan telepedett meg egy alföldi községben, s milyen külső adottságok és személyes kvalitások kellettek ahhoz, hogy fia, Kner Izidor a kis nyomdaműhelyből piacvezető vállalatot teremtsen. Izgalmas és megrendítő írások idézik fel, hogy egy teljes mértékben asszimilálódott család miként élte meg a kirekesztés éveit. Ugyancsak különlegesen gazdag narratív forrásokra alapozódnak a Márki Sándorról szóló tanulmányok is. A Márki Sándor naplóit olvasva című fejezet írásai bemutatják, milyen tényezők formálták egy dualizmus kori vezető történész gondolkodását, hogyan jutott el az egyetemi katedráig s hogyan élt Kolozsvár társadalmában egy professzor. Érdeklődésre tarthatnak számot az Erdély román megszállását követő időket bemutató írások is. A harmadik fejezet középpontjában a szociográfus-politikus Kovács Imre áll, vagyis az a politikus, aki megkísérelte a népi mozgalom törekvéseit a parlamentáris demokrácia keretei között megvalósítani. A tanulmánykötetet kultusz- és emlékezettörténeti tanulmányok zárják. Erdész Ádám írásai elsősorban a múltat személyes közelségbe hozó társadalomtörténet híveinek kínálnak izgalmas olvasmányt.
-
-
A kőkor élő nyelve
0Eurázsia nyelvei (és számos őshonos amerikai nyelv is) egy valamiben hasonlóak: egyaránt őrzik – persze egyike bőségesebben, másika kevésbé – a nyelvészek által „nosztratikus”-nak elnevezett ősi, kőkorszaki nyelv töredékeit. Mi több, műveltségünk, szokásaink, vallásaink is ennek az ősi világnak a teremtményei.A szerző ebbe az ősi-mai nyelvbe kalauzolja el az olvasót. Talán a legizgalmasabb felfedezés, mely a könyv vezérmondata is: „A KŐKOR SZAVA: KÉP”. A kőkor nyelvének beszélői ugyanis mindig „képet mondtak” egymásnak, maguk az ősi szavak is „mondott képek”, látványok
-
-
A konstruktőr
0Kassák Lajos a XX. századi magyar irodalom és képzőművészet nagy hatású művészegyénisége volt. Gazdag prózai, költői életművéhez, szerkesztői munkájához szervesen hozzátartozik képzőművészeti tevékenysége is.
Az Élet és Irodalom hasábjairól jól ismert, műkritikus, Vadas József ennek a pályának a megrajzolására vállalkozik. Nem szakítja ki azonban a részt az egészből: az életmű egészében mutatja be a képzőművészettel is foglalkozó Kassák Lajost.
Megismerjük a szerkesztőt, aki a tízes évek végén lapja köré tömörítette az aktivista képzőművészeket; a húszas évek európai konstruktivista mozgalmához kapcsolódó, képarchitektúrákat „építő” festőt; végigkövethetjük a harmincas évek tipográfusának, reklámgrafikusának útját; a negyvenes évek képzőművészeti publicisztikáját; megfigyelhetjük, hogyan közelít Kassák festészete a realizmushoz az ötvenes években, és végül hogyan tér vissza a hatvanas években ifjúkora képarchitektúráihoz.
Ellentmondásokkal teli, izgalmas, rendhagyó művészpálya bontakozik ki előttünk. Ahogy Vadas József megfogalmazza: „Változó jellegű, periódusokra bontható életművel állunk szemben, amely mindig az adott kor vagy korszak kérdésére próbált a maga módján feleletet adni.” -
-
-
A kőolaj regénye
0Az olvasó, aki talán elsősorban természettudományos érdeklődésétől hajtva veszi kezébe Szurovy Géza professzor könyvét, alig sejtheti, hogy milyen kalandos olvasmányra, az ismeretek miféle tárházára bukkant. A kőolaj a robbanómotorok energiaforrásaként és a petrokémiai ipar alapanyagaként egyaránt századunk egyik legfontosabb meghatározója. Elég csak a két világháborúra gondolni. Kirobbanásukat kevésbé, részcéljaikat annál inkább befolyásolta a kőolajmezők megszerzésének vágya, hiszen kimenetelük egyértelműen függött az üzemanyagkészletektől is. A kőolajhoz egyre több látható és láthatatlan szálon kapcsolódik a technika és a gazdaság, minek következtében a kőolajkészletek kérdése a gazdasági és politikai függetlenség kérdésévé vált. És a kőolaj a szerencsésebb országoknak elképzelhetetlen gazdagságot hozott. Ez a reménybeli gazdagság az, ami a kőolajkutatások hőskorában emberek tízezreit vonzotta a vad, lakatlan területekre, nyugatra és a távoli keletre, sivatagokba és dzsungelekbe…
-
-
A koronázatlan királyné
0Agnes Sorel a nápolyi királyné, Aragóniai Jolán bizalmasaként, a királyné fiának kíséretével érkezik a francia királyi udvarba, és szépségével, valamint gyors észjárásával mindenkit hamar lenyűgöz. Magára vonja a király figyelmét is: VII. Károly szívét annyira rabul ejti Agnes, hogy nemcsak szeretőjévé választja, de nyíltan felvállalja kapcsolatukat. A kegyencnő kihívó ruhái, fedetlen keble, drága ékszerei megbotránkozást keltenek az udvarban, irigyeinek száma egyre nő, s a francia trónörökös is szívből gyűlöli… Veszélyes intrikák és rosszindulatú pletykák kereszttüzében kell megküzdenie szerelméért és saját boldogulásáért.
Őfelsége, a Kenti hercegné A szerelmes királynő után az Anjou trilógia második részében is különlegesen izgalmas történelmi karaktert választott regényének központi szereplőjéül. Agnes Sorel (1422-1450) a történelem első hivatalos francia királyi kegyencnője, akinek már nem kellett diszkréten a háttérben maradnia: kacér volt és okos, nagy befolyással bírt a királyra, s így az udvar politikájára is. -
A korrupció története
0A politikai élet területén tapasztalt korrupciós esetek egyre-másra megrendítik a demokráciába vetett bizalmat. Jens Ivo Engels nagy ívű könyvében szemléletesen leírja, milyen szorosan összefonódott a politikai korrupció a modern állam kialakulásával. A protekcionizmus és a hivatalvásárlás az ancien régime idején még megszokott eszköze volt a politikának, a 19. században viszont már korrupcióként bélyegezték meg ugyanezt. A politikai hálózatok, a kivételezések, a gazdaság és a politika közötti kapcsolatok azonban mégsem tűntek el: botrányok sora rengette meg az új politikai elitbe vetett bizalmat. A fasiszta mozgalmak a tarthatatlan helyzet felszámolását ígérték ám sosem váltották valóra ígéretüket. Jens Ivo Engels (1971), a Darmstadti Műszaki Egyetem újkorral és legújabb korral foglalkozó professzora elmésen érvelő könyvében új megvilágításba helyezi a hatalomgyakorlás mechanizmusait, és rávilágít, hogy milyen szerepet játszik a korrupció a politikában mindmáig.
-
A korszerű prémesállat-tenyésztés gyakorlata
0A vadon élő állatok szőrméjét ősidők óta használják az emberek, de a vadászatról a felhasználók igényének növekedése miatt részben áttértek a tenyésztésre. A könyv megfelelő arányban foglalkozik a nélkülözhetetlen elméleti és gyakorlati ismeretekkel.
-
A közép-európai szöveguniverzum
0A kötet vezérfonala a „közép-európai szöveguniverzum” szerveződésének, önreflexióinak, önmagát koronként át- és újrastrukturáló igyekezetének nyomon kísérése – méghozzá tematikai egységekben, az általános és a különös egybejátszatása révén. Minek következtében a látszólag perifériális, kapcsolattörténeti jelenség is (…) betagolódik egy nagyobb egységbe.
-
A középkor alkonya
0Az olvasó kezében lévő könyv a XIV. és XV. század történelmét tárgyalja, s lezáró korszaknak, a középkor végének tekinti e századokat. E felfogás akkor alakult ki a szerzőben, amikor megkísérelte mélyebben megérteni a Van Eyck testvéreknek és kortársaiknak a művészetét, vagyis igyekezett a kor életének teljes összefüggésében látni alkotásaikat, s ily módon kibogozni azok jelentését.
-
A középkor története
0A középkor történetéről összefoglaló munka magyar nyelven, magyar szerzőtől utoljára 1936-ban jelent meg, Váczy Péter tollából. Katus László a 3. század közepétől, a Római Birodalom válságától a 15. század végéig tárgyalja a középkor történetét. Azét a korét, amelyben a sajátos európai civilizáció megszületett és felnövekedett. A középkorban ment végbe az a sokoldalú fejlődés a társadalmi élet minden területén – a technikában, a gazdaságban, a társadalomszerveződésben, a politikai intézményekben és a tudományban – amelynek eredméyneképpen az újkorban Európa lett a világ vezető civilizációja. A kötet nem hagyományos eseménytörténeti összefoglaló, amely a különböző országok párhuzamos fejlődéstörténetét nyújtja, hanem a gazdaság- és társadalom-, valamint a kultúrtörténetét állítja a középpontba, s részletesen foglalkozik az egyház történetévle. Kiemeli az európai fejlődés eredeti jellegzetességeit, s rámutat azokra a sajátosan európai társadalmi és politikai intézményekre, technikai és kulturális vívmányokra, amelyek az újkorban továbbfejlődve az európai civilizáció legjellemzőbb sajátosságait, az egyetemes emberi fejlődéshez való legjelentősebb hozzájárulását alkották.
-
A középkori esztergomi palota épületei
0Vukov Konstantin okleveles építészmérnök, műemlékvédelmi szakmérnök. Már pályája kezdetén elkötelezte magát a történeti építészet tanulmányozásával. Eddigi tevékenységét szinte végigkísérte egyik legfontosabb kutatási területe: az esztergomi vár építészettörténete, Horváth István kiváló régész-múzeumigazgató segítségével és együttműködésével.
Doktori értekezését is a 15. századi esztergomi palota rekonstrukciója témakörben védte meg. Az Építésügyi Tájékoztatási Központ Kft. gondozásában megjelent jelen kötetben – a műemlékek kutatását és az eredmények pontos dokumentálását szem előtt tartva – a szerző megkísérli a középkori esztergomi palotaegyüttes egykori képének bemutatását is.
Erről a kutatási részleteket feltáró és összefoglaló, egyedülálló vállalkozásról a most kiadott kötetből tájékozódhat az Olvasó először. -
-
A különös végrendelet
0Csörgey tanácsos azzal a feltétellel hagyja vagyonát fiára, hogy az „egy lánykát nézzen ki magának, vagy szép legyen anélkül, hogy gőgösködjék, vagy tanult legyen, anélkül, hogy azt untalan fitogtassa”.
Károly szerelmes lesz Ránky Klárcsiba, de a fiataloknak elválnak útjaik. Majd Visnyai barátja biztatására „a külső országokban szedett tapasztalásait, tudományát és gazdagságát a hon boldogítására fordítani törekedjék”. Végül is megtalálja a szerelmet, és aki a végrendelet feltételeinek megfelel. -
A lakáskultúra története
0Hogyan laktak elődeink? Hogyan rendezték be lakásaikat? Milyen bútorokat használtak? Ezekre a kérdésekre a képzőművészet segítségével keresi a választ a könyv. A festészet és a szobrászat története az archanikus kultúráktól máig egyben a lakberendezési módok története is. Mindig érdekelte a névtelen, majd neves megrendelőket és alkotókat az emberek mindennapi környezete, hétköznapi élete. Isteneiket és szentjeiket is gyakran ábrázolták emberi miliőben, ember készítette tárgyak, bútorok között. Azok a képek, domborművek, amelyek mitologikus, szakrális funkciót töltöttek be nézőik számára, a ma emberének: dokumentumok.A művészettörténész és szociológus szerző kutatási területe a 20. századi művészettörténet, a vizuális kultúra és a kommunikáció. A kötet az 1993-ban megjelent „Pompázik fénnyel a ház” – Képes lakásbelső-történet átdolgozott, bővített, gazdagon illusztrált változata.
-
A láthatár áthatolása
0Az album szerzője és fotográfusa, Péczely Lajos 1999 és 2019 között hátizsákos és expedíciós utazóként közel 600 napot töltött Közép-Ázsiában. Az expedíciók nyitották meg számára a kietlen és végeláthatatlan térségek belsejét, és tették lehetővé a Föld itteni, alig ismert arcának megismerését. Az album kitűnő felvételekkel tárja az olvasó-néző elé az Usztyurt-fennsíkot, az Aral-tó térségét, a Kara-kum és a Kizil-kum sivatagot.
-
A láthatatlan testőr
0Mária Terézia kora, a magyar testőrírók – Bessenyei, Barcsay, Báróczi – világa elevenedik meg a sokoldalú író kisregényének lapjain. A szemléletes, színes korkép egy nem mindennapi szerelem keretét adja egy igen érdekes és ritka műfaj, a levélregény formájában. A végig érdekfeszítő, fordulatos történet ízét a hiteles irodalomtörténeti személyiségek jelenléte s a címszereplő -a láthatatlan testőr, a csúnya gnóm, a szerelem elől az alkímiához menekülő Báróczi Sándor (1735-1809) – nagy műgonddal megrajzolt hús-vér alakja adja. Az író tulajdonképpen neki állít emléket regényében: A kiváló stilisztának, akit Kazinczy Ferenc a nyelvművelő mozgalom ősének és saját példaképének tekintett. Irodalomtörténeti tény, hogy a szálas termetű testőrök közül kirítt vézna, rút külsejével, és boldogtalan magányában az aranycsinálás szenvedélyének rabja lett.