-
Merülő Saturnus
0A magyar irodalomban talán szokatlan, hogy valaki az énjének egy-egy megvalósíthatatlan részét másik személlyé sűritse, olykor más korszakba is.” Új versgyűjteménye egyik leg-izgalmasabb ciklusának postscriptumát kezdi igy Weöres Sándor. A ciklus tíz versében egy fiktív, XIX. század eleji magyar költőnő hátra-hagyott életművét kelti életre” Weöres, a stílus, a hang váltásait, irodalmi hatásokat, a kor atmoszféráját érzékeltetve, a pasticció-n túl, valóban felállítja egy női egyéniség minden dimenzióját, s egy szerves életmű káprázatát kelti. S ha Psyché a költő tündökletes játékos-ságának egyik legvégletesebb reinkarnációja is, alig van a kötetnek darabja, mely ilyen-olyan fokon, módon ne korrespondálna valamivel -az ősköltészet, a reneszánsz, a provanszál lira felbukkanó hangjai, egy középkori örmény szerzetes néhány énekének felidézése, a bibliai József históriájának szabados-friss feldolgozása mind-mind ennek a vonulatnak elágazásai. A kötet számos portré-verse is több a portrénál, erősebben megmerül a mintában, néhány jelző mozdulattal szinte megjátssza az ábrázolt egyéniséget. Ez a végigvonuló, a gyűjteményt beágazó játék megengedi két valódi műfordítás besorolását is Hlebnyiko-vét és Nasztaszíjevicsét, az átmenetet Nareki Gergely örmény pátriárka himnuszai képviselik, melyeket Weöres Luc-André Marcel fran-cia átköltéséből ültetett magyarra. Csupa játék tehát ez a gyűjtemény mégis, nincs egyetlen sora sem, amely sajátosan weöresi ne lenne, hiszen talentumának éppen ez a színejátszó tükrözni-tudás, ez a hallatlan nyelvi gazdag-ság egyik legmarkánsabb jellegzetessége.
-
Meryl Streep
0Meryl Streep korunk legünnepeltebb színésznője. Valóságos kaméleonként olvad bele minden egyes szerepébe. Soha nem játszik kétszer ugyanúgy. Kifinomult eszköztárát latba vetve egy sor dinamikus, bonyolult női karaktert jelenít meg, legyen az fiktív vagy valóságos személy: Joanna Kramer, Sophie Zawistowska, Karen Silkwood, Julia Child, Margaret Thatcher vagy Florence Foster Jenkins. Nem alkuszik meg, nem bújik olyan mellékszereplők bőrébe, amelyekkel más színésznőknek be kell érniük: a támogató feleség, a támogató anya vagy a támogató, ám egyetlen mozdulattal lecserélhető szerető karakterébe. Streep ilyesmit nem hajlandó eljátszani. Az egykori különc, göndörhajú külvárosi tinédzser a Vassar és a Yale Egyetem dráma tagozatának színpadán nőtte ki magát feltörekvő naivává. A 60-as és 70-es évek nőmozgalmának virágkorában vált felnőtté, és akkor is nyíltan vállalta feminista elkötelezettségét, amikor ez még nem volt divat. A korai sikereket követően, negyvenéves korára – amikor sok főszerepet játszó színésznő ragyogása elhalványul – Streep még inkább előretört, egyre érettebb és jobb lett. Olyan szerepeket vállalt, amelyek valóban érdekelték, miközben számtalan rangos díjat és elismerést zsebelt be.
-
Mesélek egy tavaszról
0Mintegy négy évtizedes kultúraközvetítői életművéből nyújt át Szilágyi Károly egy sokszínű csokorra valót az olvasónak. A harmincegy beválogatott elbeszélés közé szinte azonos számban kerültek szlovén, macedón és szerb írások. Nem antológiát készített, de törekedett arra, hogy saját ízlése, érdeklődése mellett felvillanjanak azok a sajátos témák, motívumok és stílusjegyek is, amelyek e kortárs irodalmakat jellemzik. A tradicionális délvidéki, balkáni, karszti, tengermelléki és pannon környezet, kis- és nagypolgári, szerzetesi, munkás, alkalmazotti és értelmiségi, reális és szürreális világok hallatlanul sokszínű mozaikja vetül elénk a kötetben, nem csupán kereszt-, hanem időbeli hosszmetszetben is. Lírai természet- és lélekábrázolások, folklorisztikus, balladai, groteszkbe, fantasztikumba hajló, avagy történelmi, társadalmi jelenségek szociografikusán pontos irodalmi megjelenítése, a hagyományos próza kereteit szétfeszítő, modern stílusú írásmód, náci vagy kommunista diktatúrák finomrétegeinek természetrajza, egyén és hatalom viszonya, az antik múlt harmóniájának és a jelen tragédiájának feszültsége, a patriarchális paraszti világ elhalásának, a modernizáció folyamatával zajló ütközésének megrendítően hiteles megfogalmazása – íme néhány jellemzője e kötet meséinek.
-
-
Messiások
0Kalandregénybe illő fordulatokkal teli történet – az élet írta, a regényíró most elénk tárja. Spiró György a tőle ismert alapossággal mutatja meg a hit, a vallási közösségek mindenkori emberi motívumait, s festi meg azt az időszakot, melyről hősei „nem sejtették, hogy az álmessiások, a szekták és a kvázivallások kora jött el, hogy immár a nemzeti eszmében és a forradalmak korában élnek.” A Messiások hősei Párizsban, a 19. században éltek, mégis kortársainknak érezhetjük őket.
-
Mesterek köszöntése
0Kassák Lajos új verseskönyvében a modern festészet nagy úttörőiről írott költeményeit gyűjtötte össze. Picasso, Matisse, Braque, Léger, Franz Marc, Chagall, Klee, Rousseau a hősei ennek a könyvnek, akik ma már a modern piktúra halhatatlan klasszikusai közé számítanak, akiknek a műve – ha nem is ültek még el a róluk és körülöttük zajló viták – maradandó és megbecsülést érdemlő közös érték. Kassák versei tiszteletadások, szubjektív élménybeszámolók, de ugyanakkor szinte műtörténeti tanulmányok is e mesterek munkásságáról. Kassák avatott kalauz a modern művészet útvesztőkkel teli birodalmában. A tíz verset tíz színes reprodukció kíséri.
-
Mesterlövész
0Fegyvert s „vitézt” énekel a groteszknek, a sandán és sután emberinek ez az örökké megújulásra kész krónikása. Balfácán hőseinek sorát gyarapítja új regényének főszereplője és elbeszélője – Rudy Waltz, a „semlegesnemű patikus”, aki tizenkét esztendős korában önhibáján kívül kétszeres gyilkossá lett, és azóta „Mesterlövész” néven ismeretes ohiói szülővárosában. Családjának nem ő az első és egyetlen torz csudabogara: apja, a félreismert festőzseni, egy másik, ugyancsak félreismert festő inspiráló társaságában töltötte ifjú éveit: Adolf Hitlernek hívták ezt a sorstársat. Rudy bátyja pedig, a világegyetem legmélyebb basszus hangjának tulajdonosa, feleségek gyűjtésében tett szert honi hírnévre. Van továbbá a könyvben titokzatos körülmények között elveszített fejű házitanító, új jégkorszak, háztáji neutronbomba-robbanás, és még sok egyéb, ami csak ennek a szertelen fantáziájú és mesteri tollú írónak a kiapadhatalan ötlettárából kikerül…
-
-
-
-
-
-
MetaGalaktika 9
0A művek szerzői: Fredric Brown, Henry Kuttner, A. E. van Vogt, Jack Finney, H. Beam Piper, Robert Bloch, Avram Davidson, Philip K. Dick, Hal Clement, Damon Knight, William Tenn, Gordon R. Dickson, Leigh Brackett, C. L. Moore, Frederik Pohl, Theodore Sturgeon, Edmond Hamilton, Ross Rocklynne, Chan Davis, Lewis Padgett, P. Schuyler Miller, William H. Shiras, David Rome
-
-
Metternich vagy a diplomácia magas iskolája
0Részlet: Gyönyörű feleséget kapott, a tizenöt éves Kagenegg Beatrixet, hatalmas hozományt és a császárnő mindenre kiterjedő pártfogását. Senkisem kételkedett afelől s ő maga a legkevésbé, hogy életútja síma lesz és egyenletesen emelkedő. A magas támogatásra rá is szorult, mert képességeivel nem nagyon kérkedhetett. De volt neve, ceremoniásan cikornyás, történeti távlatokat jelentő, volt vagyona, fellépése, mosolya és megsemmisítő szemöldökborzolása, tudott pöf- feszkedni és térdet hajlítani, volt érzéke nőkhöz, lovakhoz és kártyához, egyszóval minden meg volt benne, amit a világ egy grandseigneurtől elvár, sőt megkövetel. A továbbiakról a császárnő, illetőleg annak mindenható minisztere, Kaunitz gondoskodott.
-
-
Mi a madzsar?
0Sok ezer kilométerre a Kárpát-medencétől, Törökország, Kazakisztán, Egyiptom és Franciaország területén élnek olyan népcsoportok, amelyek évszázadok óta töretlenül hiszik, hogy ősapáik magyarok voltak. Törökországi madzsarok, egyiptomi magyarábok, kazakisztáni madjarok, provence-i városlakók egymástól kontinensnyi távolságban, gyökeresen eltérő történelmi háttérrel titkos szatellitként keringenek a magyar história vonzásában. Kik ők? Mivel magyarázható apáról fiúra hagyományozódó kötődésük a magyarsághoz?
Margittai Gábor újságíró e kérdésekre kereste a választ – s miként rendkívül izgalmas kötete tanúsítja, meg is találta. Madzsarok, magyarábok és provence-i „magyarok” valószínűleg az oszmán rabszedés áldozatai – a kazakisztáni madjar törzs felfedezése” azonban az őshazakutatással és Julianus volgai magyarjaival való kapcsolatot veti fel.
A szerző két évet szánt arra, hogy felkeresse az „őshazájuktól”, saját kultúrájuktól elszakadt „legkülső magyarokat”. S ahogy bejárta Törökországtól Egyiptomon át a kazak pusztákig a fél világot, annyit tanult az emberekről, kisebbség és többség viszonyáról, gyógyíthatatlan sebekről és nemzeti mítoszokról, mint sehol máshol a világon. -
Michelangelo és a vatikáni Pietá
0Mindig izgalmas kihívás a nagy mesterek és halhatatlan remekműveik vizsgálata a másolók, a követők szemszögéből, akik alkotásaikban erejüket a fölülmúlhatatlan példaképpel szerették volna összemérni. Ilyen például az a mester, aki a vatikáni Pietà nyomán a római Palazzo Barberini monokróm képét festette, és talán együtt tanult Michelangelóval a Giardino di San Marcóban. De ki lehetett az, akinek a Londonban lévő Krisztus sírba tétele tulajdonítható? A könyv szerzője szerint semmiképpen sem azonos Michelangelo Buonarrotival, ahogyan azt a művészettörténészek többsége ma gondolja.
A kötet magyarázatot keres arra is, hogy miért volt fontos a teológusoknak Mária szüzessége, és miért ábrázolta Michelangelo a nőket férfiasnak. Mi az értelme a halott Krisztus látszólag mozgó ujjainak? Hogyan tekintettek a korban Krisztus siratására? Mindeközben megelevenedik az olvasó előtt a quattrocentóvégi Firenze és Róma, valamint az időszak meghatározó alakja, Girolamo Savonarola, akinek prédikációi s azok morális üzenetei a fiatal Michelangelót is megérintették. -
Miért beteg az ember?
0A szerzők tudományos igényességgel, de teljesen közérthetően, egy vadonatúj megközelítésben válaszolnak a kérdésre. Érintik az elsavasodás, a szabad gyökök, a pozitív ionok túlsúlya okozta problémákat, a naptevékenység következményeit, a Föld mágnesességének hiányából fakadó károsodásokat, egyetlen láncra fűzve fel mindezt, és a megoldás irányát is megmutatva. Közben külföldi és magyar emberi történetek, sztorik illusztrálják és támasztják alá a leírtakat. A könyvet élvezetes stílusa könnyen fogyaszthatóvá teszi, míg tudományos helytállóságáért a szerzők tanácsadója – Dr. Hegyi Gabriella MD.PhD tanszékvezető egyetemi tanár – és szaklektorai kezeskednek.
-
-
-
Mikszáth Kálmán és a gyermekjátékok világa
0„A gyermekjátékok – játék és költészet ölelkezése” – állapította meg főművében, az Ormányság-ban találóan a kákicsi tudós tiszteletes, Kiss Géza. Vajon ez a tündéri világ – a gyermekjátékok világa – hogyan tükröződik művelődéstörténetünk egyik legnagyobb alakjának életművében? Annak a lángelmének életművében, aki – talán szabad így fogalmaznunk – maga is valósággal „játékból és költészetből” volt összegyúrva… Hogyan látta ő ezt a világot kisgyermekként a XIX. század közepén a nógrádi szülőtájakon? Hogyan élte át, hogyan szívta magába? Mit őrzött meg és mit hordozott belőle magában élete folyamán? Végül mit hagyott hátra belőle nekünk, utókornak? És túl mindezeken: vajon mivel járult az hozzá egyfelől gondolatvilága és egyénisége, másfelől nyelve és stílusa kiformálódásához? Hívjuk az olvasót, hogy mindennek feltárásában tartson velünk…
-
-
Mimi
0A regény egy fiatal magyar bárónő hősi küzdelmeit rajzolja meg a korabeli süllyedő világban. Galánffy Mimi, a kor felfogásával szemben, mély barátságot köt a szergényparaszti sorban élő Marival és a zsidó származású Eszterrel. Később, családja ellenzését és osztálya szokásait félretéve, feleségül megy a társadalmilag alatta lévő Péterhez.
-
-
Mindennek vége!. Andrássy Ilona grófnő első világháborús naplója
0Andrássy Ilona a kiegyezés nagy formátumú politikusának, csíkszentkirályi és krasznahorkai gróf Andrássy Gyulának az unokája, Katinkának, a „vörös grófnőnek” a nővére volt. Több nyelven beszélő, a politika és a művészet iránt érdeklődő, művelt kisasszony. 1909-ben feleségül ment rajongva szeretett vőlegényéhez, Esterházy Pál grófhoz. Pápai kastélyukból rendszeresen eljártak a budapesti „világba”, ki-kiruccantak Bécsbe, elutaztak Olaszországba nyaralni vagy az Alpokba zergére vadászni. Élték az arisztokraták kellemes gondokkal teli életét.
-
Mindig az elsők között
0Az 1848-49-es szabadságharc Aradon kivégzett tábornokainak csaknem mindegyikét valamilyen személyes viszony is Magyarország ügyéhez kapcsolta. A sok idegen nevű katona egy részét a születés, más részét a házasság kötötte az országhoz. Igaz, hogy 1848-49 előtt többségük magyarországi kiegészítésű alakulatokban szolgált, ám ez a kapcsolat több tucat más tiszt esetében nem volt olyan erős, hogy 1848 őszén vagy 1848-49 fordulóján a magyar oldalon tarthatta volna őket. Az 1849. október 6-án Aradon akasztófán kivégzett vértanúk közül az első, Poeltenberg Ernő (vagy helyesebben: Ernst Poelt Ritter von Poeltenberg) Bécsben született, felesége lengyel volt, s mind vele, mind apjával nagyobb részt franciául levelezett. Magyarul csak keveset tudott, s amikor ezredét Magyarországra vezényelték, minden módon igyekezett elérni, hogy átvezényeljék az itáliai hadszíntérre. 1848 őszén majdnem eltávolították a magyar hadseregből, mert a magyar-osztrák határ átlépése ellen izgatott. Mégis maradt, s nem élt a betegszabadság, vagy a szabadságolás lehetőségével, haláláig hű maradt ahhoz az ügyhöz, amit egy évvel korábban még messze nem érzett magáénak. Életrajzunk többek között ennek okaira keresi a választ.
-
Mindig más strandra vágyik
0Polina, az ukrán származású prágai lány azt tanulta a nyolcvanas években, hogy a kapitalista Nyugat egy hatalmas munkatábor, melynek lakói egyedül arra vágynak, hogy a Kelet elvigye nekik a szabadságot. A kilencvenes évek meghozták Polinának a fájdalmas kijózanodást – kiderült, hogy a helyzet éppen fordítva van, csak éppen ezt a bizonyos keleti tábort a kutya sem akarja felszabadítani. Éppen ezért lakói, főként a fiatalok úgy döntenek, hogy inkább ők mennek nyugatra vagy teremtik meg maguknak azt, amit szabadságnak, kapitalizmusnak és boldogságnak vélnek. Ez a regény Polina felfedezőútjának története, amely Európa nagyvárosain és saját testének megismerésén keresztül a mi életünk felé vezet. Jegyzetek a tengerről, a nevetésről és a korszellemről.
-
Mindkettő emberül
0Baranyi személyiségének legfőbb meghatározó jegye a hűség mindahhoz, amit értéknek gondol: világnézethez, barátokhoz, szerelmekhez. Szerelemfelfogása a partner egyenértékűnek tartásán alapul, ez nem a Szabó Lőrinc- féle hímsovinizmus (tudom a minősítésért az irodalmárok 90 százaléka megkövezne), hanem a modern, humanista ember viszonya az emberszámba vett másik nemhez. Van egy kedvenc szerelmesverse, a Mindkettő emberül. A tisztaság, a bölcsesség remekműve! (Szepes Erika)
-
-
Minimal art
0Átlósan a falhoz rögzített hétköznapi neoncső; megmunkálatlan fagerendák vagy fémlemezek mintázata a padlón; egyszerűen elrendezett, fémből vagy plexiből készült dobozok; rétegelt lemezből, alumíniumból vagy acélból készült kockák és más alapvető geometriai alakzatok – így lehetne leírni számos képzőművésznek a hatvanas évek elején New Yorkban és Los Angelesben született műveit. A minimal art egyik legjellemzőbb vonása a hasonló elemek hierarchiát nélkülöző geometrikus egymás mellé rendelése. A minimal art az absztrakt expresszionizmus és a pop art irányzataira adott válaszként jelentkezett az Egyesült Államokban. A „Minimal Art” kifejezés Richard Wollheim művészetfilozófusnak tulajdonítható, 1965-ben írt, azonos című cikkében nem a legújabb amerikai művészeti irányzat leírására, hanem a 20. század általános jelenségének, a művészi tartalom minimalizálásának megragadására tesz kísérletet.
-
Mint tanu szólni. Bori történet
0A szerzőt 1944 nyarán hurcolták el munkaszolgálatos századával rabszolgamunkára a bori rézbányákba, és lett a Heidenau láger foglya négyszázkét társával – közöttük Radnóti Miklóssal – együtt. A rabok közül csak néhányan élték túl az embertelen bánásmódot. Történeti hűséggel megírt bori emlékezése vádirat a kirekesztés, az emberi ostobaság, a féktelen gyűlölet ellen.