-
A magyarság bölcsőjénél
0Előszó
Ez a mű kézirata nyomtatásra készen állott szerzője elhunytakor, s atyámat csak halála akadályozta meg abban, hogy maga tegye közzé. Csupán a kézirat csekélyebb jelentőségű simítására volt szükség. Ezt a fáradtságot dr. Németh Gyula és Balla Mihály úr volt szíves elvállalni: az előbbi nyelvészeti, az utóbbi stilisztikai szempontból végezte úgy a kéziratnak, mint a szedésnek a revizióját, természetesen anélkül, hogy az eredeti szöveg érdemében bármit is változtattak volna. Önzetlen fáradozásukért e helyütt mondok köszönetet. Vámbéry Rusztem. -
A magyarság és középkelet
0Előszó: A Kárpátok koszorúzta medencének füves pusztaságai már igen ősi időkben felkeltették a kelet felől nyugatra vonuló lovas pásztornépek figyelmét. A Kr. e. VII. században európai Oroszország óriási füves térségein egy közelebbről ma sem ismert, de emlékeiből azonnal, határozottan felismerhető népnek a kultúrája bontakozott ki. A század végére ez a nép a mai magyar medencét is birtokába kerítette. Ezt a, kabátot, nadrágot, csizmaszerű lábbelit viselő, nyilas lovasnépet a görög írók szkítának nevezik. Háromszáz évig voltak urak a mai magyar földön, majd a Kr. e. III. század elején a városépítő kelták kiszorították őket innét.
Ám a kelták uralma sem bizonyult tartósnak, mert a Kr. e. I. évszázadban ugyancsak egy lovas pásztornép, a szarmáta-jazygok törték meg hatalmukat. Ők később a germán népcsaládhoz tartozó népeknek (vandálok, gepidák, nyugati és keleti gótok) adták át helyüket. A gótok nyugati irányú vándorlására a kínai határok felől mindinkább előre nyomuló húnok adtak okot. -
A magyarság genetikája
0A nyolcvanas években került sor, magyar-német együttműködésben, az első korszerű és 26 génjelet felölelő népességgenetikai vizsgálatra hazánkban. En-nek közérdekű eredményeit foglalja össze a szerző. Bizonyára sokakban fel-merül a kérdés: miért van szükség ilyen kutatásokra. Ezek az újabb adatok hozzájárulhatnak magyarságtudatunk elmélyítéséhez. Most újra tisztáznunk kell a „ki a magyar” és „mi a magyar” kérdéseit. A szégyenletes trianoni béke-diktátum után 3 millió magyarját elvesztő országon úrrá lett a sovinizmus és az irredentizmus. A II. világháború után ezekkel szemben sokan felemelték szavukat. Az ötvenes években azután nemcsak a korábbi sajnálatos túlkapásokat, hanem az egészséges magyarságtudatot is likvidálták. Szinte szégyellnünk kellett magyarságunkat és nemzeti tradícióinkat, ehelyett a Szovjetunió feltétlen imádatával fémjelzett internacionalizmust kívánták belénk oltani. Identitástudatunk és önbecsülésünk megingott, hozzájárulva önpusztító életmódunk, hitehagyottságunk és önértékelési válságunk kialakulásához. Mindezek miatt nagy szükség volt a nemzeti tradíciók, a tárgyilagos hazafiság és az egészséges magyarságtudat helyreállítására. Ennek vagyunk tanúi és részesei mostanában. De tovább kell lépnünk. Mi egyszerre vagyunk magyarok, közép-európaiak és európaiak. S jövőnk döntően attól függ, hogy mennyire tudjuk a környező országokkal való kapcsolatainkat a múlt szennyes hordalékától megtisztítani és velük együtt Közép-Európa helyét megtalálni a XXI. században. E térség népeinek nagyon közeli genetikai rokonságának ismerete ebben is segíthet.
-
A magyarság jelképei
0Világunk tele van vallásos jellegű szimbólumokkal és hieroglifákkal írt üzenetekkel, amelyet a kőkorszak óta őriznek az egymást váltó nemzedékek. Egy ősi preírás mutatványai ezek, amelyeket már alig értünk. Abból a korból, amikor az istenek még közöttünk jártak, s arra tanították az eszmélő emberiséget, hogyan lehet sorsának urává. Isteni üzeneteket hordoznak a magyarság jelképei is, amelyek a székely rovásjelek segítségével megérthetők, vagy éppen olvashatók. Jelképeink kitűzése ma is az emberfölötti példaképek követésének szándékát jelzi. Viselőjük kész az isteni teremtés folytatására, hogy újra szentté váljon talpunk alatt a föld, s igazzá a rajta élő ember. A könyv fél év alatt a harmadik kiadásban jelenik meg – a kulturális kormányzat, a liberális média és könyvkereskedelem bojkottja ellenére.
-
-
A magyarságtudomány kézikönyve
0A tudományos ismeretterjesztés új vállalkozása A magyarságtudomány kézikönyve című kötet. A szerzők nem kisebb célt tűztek maguk elé, mint hogy a lehető legtömörebben foglalják össze ismereteinket Magyarországról és a magyarságról. Így kerültek a kötetbe a hungarológia fogalmát és témakörét tág szemhatárral megrajzoló tanulmányok, amelyek a magyar nyelv sajátosságait, nyelvi rokonságunkat, történelmünk viharos századait, irodalmunk és művészeteink európai léptékét, népi kultúránk mindmáig kiapadhatatlan forrásvidékét – például a szokás- és hitvilágot – tekintik vizsgálatuk tárgyának. Kósa László, Kiss Jenő, Gergely András, Kőszeghy Péter, Szegedy-Maszák Mihály és Szemerkényi Ágnes a legújabb tudományos felfogásokat közvetítik a tájékozódni kívánó hazai olvasóknak és a világban szétszóródott magyarságnak.
-
-
-
A mantuai herceg muzsikusa
0A szerző új regényét Tiziano halálával kezdi: Itáliában elhalványodik a képzőművészet sokszázados ragyogása s a múzsák az új művészet – a zene felé fordulnak. a cinqeucento utolsó évtizedeiben tűnik fel Claudio Monteverdi, Itália máig is legnagyobb komponistáinak egyike, az opera teremtő géniusza: fiatalon Mantuába kerül, ahol egy könnyűvérű, de elevenszellemű herceg (aki oly ismert szerepet kapott a Rigolettóban) ösztönzi arra,hogy kiemelkedjék a liturgikus zeneszerzők, madrigálisták szinte névtelen seregéből s kiformálja a „dramma per musica”-t – a mai operát.
-
-
-
A Másik Ember
0„Élni nem túl könnyű. A közfelfogás úgy tartja, hogy az ember „alapvetően jó”, csak gyarlóságai, önzése teszik rosszá. Ebben a könyvben ezzel szemben azt állítjuk, hogy a szeretet érvényesítéséhez nem kell feltétlenül lemondanunk természettől adott „önzésünkről”. Könyvünk többféleképpen is olvasható: interjúkötetként, esszégyűjteményként, de feladat- vagy példatárként is. Két alapvető témáról gondolkodunk, és kínálunk mellé gyakorlatokat: a „jó, értelmes, igényes”, de leginkább Érvényes Életről és a Másik Emberről, aki ennek az érvényes életnek az élményéhez juttat bennünket. Útközben megvizsgáljuk az Én és a Szerep, a Világ Világossága és Egy-sége, a Való Világossága, a Kapcsolat, Bizalom és Önbizalom, a Méltóság és Kegyelem mibenlétét. S végül eljutunk ahhoz, ami mindezekben Egy: ez a Szeretet…”
-
A másik világ. Fényképezőgéppel a víz alatt
0A mély tengerekről tengeralattjárók, víz alatti robotok és más elmés szerkezetek segítségével kaptunk képe. A búvárfelszerelések tökéletesedésének köszönhető, hogy az emberiség kielégíthette csillapíthatatlan kíváncsiságát, s a sekélyebb vizekbe merülve megnyílt a víz alatti világ ismereteinek kincsestára.
E könyv célja, hogy bemutassa, milyen csodálatos a víz alatti világ, és mennyire megérdemli a védelmet. Az óceánok gazdagságát legszínesebben a hozzánk legközelebb eső parti vizek tanúsítják. A szerzők tengerbiológusok és egyben kitűnő fényképészek, akik színes felvételeken (ezek többségét ők maguk készítették víz alatti expedícióik során) tárják az olvasó elé a tenger világának egy-egy lenyűgözően érdekes élőhelyét, s általuk a víz alatti világ káprázatos sokszínűségét. -
A megboldogult
0Egy angol fiatalember, a kaliforniai állat-elhamvasztási vállalat alkalmazottja, beleszeret egy ultramodern amerikai temetkezési vállalat kozmetikusnőjébe. A lány öngyilkos lesz és testét az állat-krematóriumban égetik el… Ez a fantasztikus, lülönös szerelmi történet kitűnő alkalom a nagy angol szatíra-írónak, Evelyn Waughnak, hogy maró gúnnyal fesse le az amerikai civilizáció hagyomány- és kultúra ellenes kinövéseit, az angol meg amerikai gondolkodás ellentéteit.
-
-
A mélypont ünnepélye I-II.
0Sziművek, novellák, filmforgatókönyv, egy párbeszéd esszéregénye, valamint tanulmányok, esszék, cikkek, az élet és a gondolkodás, a művek és a művészet korunkat foglalkoztató nagy kérdései fölött való töprengések, amelyeket több mint három évtizeden át (s 1957-től az Új Ember szerkesztőségi munkatársaként) vetett papírra, egyszóval: Pilinszky János szinte láthatatlanul, korallszigetszerűen növekedett s nagyrészt ismeretlen prózai munkásságának gyűjteménye ez a kettős kötet, amely mind stílusának, mind pedig a gondolkodásmódjának és ihletének tekintetében a Trapéz és korlát, a Harmadnapon és a Szálkák költőjének költészetével egynemű szöveg. „A versek-ből ismert Pilinszky-hang ezekben is megszólal – állapítja meg költészet es próza kapcsolatáról a kiadvány előszavában Jelenits István, a gyűjtemény összeállítója, s szinte az aláírásnál is meggyőzőbben hitelesiti őket.” Ami pedig ezt a prózairói magatartást illeti, Pilinszky, „mióta tollat fogott a kezébe – olvashatjuk az előszóban, a Szent Ágoston-i vallomás-irodalmat művelte, akár verset írt, akár prózát. Nem úgy, hogy folyton önmagát elemezte, árulta volna: Rousseau magamutogató híúsága teljesen įdegen tőle. A szó megszokott értelmében nem is föltétlenul lírai a prózája, inkább tartozkodó, tárgyilagosságra törekvő. Mégis minden írása vallomás, gyónás, s az olvasót is arra készteti, hogy öszinte legyen önmagához, s nézzen szembe az emberi lét végső kérdéseivel.”
-
A mélység kényszere
0Három elbeszélés és egy elmélkedés.
A kötet nem mindennapi és nem mindennapi módon megírt történetek gyűjteménye. -
A Mester és Margarita
0„A kéziratok nem égnek el” – mondja Woland, Bulgakov regényének talányos Sátánja, s ez a szállóigévé vált mondat a szerző munkásságának, főművének, A Mester és Margaritának akár a mottója is lehetne. A regény-Bulgakov számos hánytatott sorsú írásához hasonlóan- csak jóval az író halála után, 1966-ban jelenhetett meg, s azóta világszerte töretlen a népszerűsége. A Mester és Margarita a világirodalom egyik alapműve, amelyben Bulgakov a szatíra, a groteszk és a fantasztikum eszközeivel részint szuggesztív képet fest a húszas-harmincas évek Oroszországáról, részint minden korra érvényes módon mutatja be a történelmi és személyes kínok, kötöttségek közt vergődő, hívő és hitetlen, nagyot akaró és tétován botladozó ember örök dilemmáit. Felejthetetlenek a regény figurái: Woland, aki egyszerre Sátán és a felsőbb igazságszolgáltatás képviselője; a Mester, aki a hatalmi gépezettel szemben álló Művész örök jelképévé vált, s aki regényen belüli regényben sajátos módon meséli el Jézus történetét; maga Jézus (Jesua), aki Bulgakov értelmezésében úgy elevenedik meg előttünk, mint nagyon kevés Jézus-regényben: Isten fia ő, de egyúttal modern, töprengő értelmiségi; a szörnyű fejfájással küzdő Pilátus, aki hiába látja a valódi értékeket, nem tud túllépni gyávaságán; a gyönyörűséges Margarita, aki maga az örök nőiesség…
-
A mezítelen nap
0Asimov a robotika jól ismert három alaptörvényéből kiindulva ismét felelevenítette a logikailag támadhatatlan alaptételeket, melyek szerint a robot nem árthat az emberéletnek. A Külső Világok egyikén, ahol már régóta elszármazott emberek élnek a saját törvényeik szerint, mégis egy rejtélyes haláleset történik, aminek pedig egyáltalán nem lett volna szabad előfordulni. Hogyan történhetett?
A Külső Világok hatóságai felveszik a jó öreg Földdel a kapcsolatot, és Baley, a jó nevű és Galaktika-szerte ismert nyomozó közreműködését kérik, hogy segítsen nekik felderíteni az ügyet. Baley vérbeli szakember módjára lát a dologhoz, s megbízói nem is csalódnak benne: kideríti a gyilkosság valódi okát, amely igen nagy meglepetést okoz egy olyan világban, ahol már rég elfelejtették az erőszakot. -
-
A mindennapi élet mágiája – A fény mágiája
0A mágia valójában erőt jelent, a képzelet önmagát megvalósító varázserejét””. S ha e varázserőt valaki megkérdőjelezné, az írónő az orvostudomány legújabb felismeréseire hivatkozik: „”amelyek szerint a legtöbb betegség pszichoszomatikus – idegi – eredetű, és többnyire valamely betegséget feltételező képzelgéssel, rettegéssel kezdődik””. A betegségbe menekülés „”teremtő képzeletünk”” kóros elburjánzásából adódik.Szepes Mária önfejlesztő gyakorlatai segítenek a kozmosz irányába szárnyat bontani, áttörni a „”beszűkült tér-idő káprázat ködfalait””. Velük – tapasztalni fogjuk – hatalmas gyógyító erő támad fel bennünk.Ne mellőzzük mindennapjainkban öngyógyító tanácsait sem, mert „”lábadozásunk örömét nagyobb aktivitás és fénylő egyensúly formájában nemsokára tapasztalni fogjuk””.Mindez összefügg A FÉNY MÁGIÁJÁval, amelyben a hermetikus filozófia titkos tanaival ismerkedhetünk, s általa erőnk (mágiánk) megszilárdul.
-
A mindennapi élet magyarságszimbólumai
0A szerzők, Kapitány Ágnes és Kapitány Gábor, Széchenyi-díjas társadalomtudósok, az MTA doktorai, folytatva a három kiadást megért „Magyarság-szimbólumok” című könyvükben elkezdetteket, új empirikus kutatással és gazdag kultúrtörténeti ismeretanyaggal mutatnak be mintegy ezret mindennapi életünk ezen meghatározó élményelemeiből.
-
-
A misztika három csillaga
0A misztikus jelző mára profanilázódott, s így inkább az érthetetlent jelenti, mint az Isten belső, fogalmak nélküli szeretetét. Ezért tesz nagy szolgálatot Walter Nigg könyve, mert megmutatja, hogy a keresztény misztika kiegyensúlyozott, szélsőségektől mentes, sőt bizonyos értelemben logikus. Eckhart, Suso, Tauler elkötelezett misztikus. Jó dolog „mester” és „példa” híján lévő korunkban rájuk nyitni a szemünk. Olyan embereket ismerhetünk meg bennük, akik izgalmas, szenvedélyes életet éltek. Nem mások asztaláról leesett „istenmorzsákat” keresgéltek, hanem teljesen átadták magukat a nagy kalandnak, ami átformálta és mások, a mi táplálékunkká is tette őket. Keresztény misztikusok ők. Nem volt szükségük bármilyen „anyagra” ahhoz, hogy a látható világon túl tudjanak látni, s nem kellett állandóan új isteneket hajszolniuk, hogy spirituális tapasztalatuk legyen. S ami ma talán a legfontosabb, nem menekültek egy életen át a szenvedés és fájdalom elől, hogy boldogok legyenek, hanem Krisztus ismerete miatt vállalni tudtak mindent, ami az élettel és a szeretettel együtt járt. Mellesleg pedig gyönyörűen tudtak Istenről beszélni, Vele élni, úgy hogy talán mi is kedvet kapunk arra, hogy kiássuk a „szántóföldbe rejtett kincset”.
-
A modern férfi születése
0Hogyan lesz a vadászó és párbajozó férfiból futballozó férfi? Mivel magyarázható, hogy bő száz év alatt oly mértékben megváltozik a férfiak viselkedése, hogy a korábbi harcias tevékenységek helyett másokat is szórakoztató közösségi játékokkal töltik szabadidejük számottevő részét? Milyen összefüggések létesíthetők a civilizáció folyamata és a férfibeállítódások átalakulása között? Mennyiben járulnak hozzá e változások a modern társadalom megszületéséhez? Ezekre és a belőlük fakadó rendkívül érdekes kérdésekre keres választ ez a mű, melynek további pikantériája, hogy magyarországi jelenségek vizsgálatát középpontba helyezve kíván egyetemes érvényű állításokat megfogalmazni.
-
-
-
A modern kor. A 20. század igazi arca
0„A húsz fejezetből álló könyv részletesen elemzi a század meghatározó eseményeit, különös tekintettel a totalitárius államok működésére, a bolsevik és a fasiszta típusú államrend kialakulására. Vizsgálódásai az egész világot érintő jelenségekre vonatkoznak, nem szűkülnek Európára. Külön elemzést szentel az Egyesült Államok huszadik századi történetének, az európai politikában játszott szerepének, és természetesen sem az afrikai, sem az ázsiai változások nem maradnak ki az analízisből. Paul Johnson műve nagyon sok információt tartalmaz, de stílusa révén mégis élvezetes, emészthető olvasmány. Aki ezt a művet türelmesen és figyelmesen végigolvassa, talán felelősségteljesebben fog viszonyulni a huszonegyedik századhoz.” (Körmendy Zsuzsanna)
-
A modernizmus sorskérdései. Válság és megújulás a 19. és a 21. század festészetében
0Ki, milyen alapon, honnan „számítja” a képzőművészeti modernizmust? Szabadi Judit minden témában megtalálja azt a pontot, ahonnan ő másként látja, és teszi mások számára is beláthatóvá a már ismert vagy eddig még ily módon fel nem tárt művészettörténeti tényeket. Alkotói életútjának legfontosabb darabjait tartalmazó, szépirodalomként is olvasható könyve a modernizmus sorskérdésit koherens egységben láttatja. Egyedi szemléletét esszéisztikus stílusban fogalmazza meg, s tanulmányai továbbgondolásra késztetnek minden olvasót, legyen az „laikus” avagy szakember. A magyar századelő és az európai modernizmus egybejátszatása, egymásra-montírozása a korszak izgalmas aszimmetriája ellenére is megteremti az egységet a tanulmánykötet két ciklusa között. A könyvet olvasva talán lehetőség nyílik majd arra is, hogy tovább töprengjünk a magyar és az egyetemes festészet korrelációjának máig megoldadan kérdésein. A kötet az 1969 és 2005 között keletkezett, e kiadás számára kiegészített, nem egy esetben újrafogalmazott írásai egy gazdag tudományos pálya ívét rajzolják meg. Egy tudományos pályáét, mely önmagában is tananyag lehetne.
-
A morál genealógiája
0Nietzsche egyik fő műve, melyben elemzi az általa „főellenségnek” tekintett újkori morált, annak kialakulását, s máig ható érvényű megállapításokkal szolgál a modern korról. A kötetet a fordító tanulmánya kíséri és jegyzetapparátus is segíti az olvasót.
-
A múlt arcai
0A múlt egyetlen eseményének és szereplőjének sincs örök időkre és mindenki által egyformán elfogadott olvasata. Bár a szakszerű történetírás elősegíti a biztosra vehető ismeretek folyamatos bővülését, a múlt totalitásának rekonstruálhatatlansága és a mindenkori társadalmak különböző szociokulturális csoportjainak eltérő értékszempontjai, valamint múlttal szembeni elvárásai elkerülhetetlenné teszik az interpretációk sokféleségét. Ez különösen az egyes közösségek sorsának alakulását alapvetően befolyásoló momentumok esetében van így. Ez a kötet a magyar történelem 9 folyamatosan vitatott eseménye és személye körül konstruált, és többnyire még napjainkban is konstruálódó diskurzusát mutatja be. Kitüntetett szerepet a történetírás teljesítményének, vagyis a historiográfiának tulajdonít, ám emellett a múlt egyéb reprezentációs formáit is vizsgálja. Törekvése, hogy világos különbséget tegyen a biztosra vehető adatok, lehetséges értelmezések és hipotézisek, valamint a múlt ismert valóságától elrugaszkodó hiedelmek, legendák és a politikai propaganda különféle termékei között.
-