-
A macskát visszafelé simogatják
0800 Ft„Amikor te lettél a mi mamánk, akkor én még kis hülye voltam, és nem tudtam, hogy engem nem fogsz szeretni. Csak aztán mindig jobban megnőttem, és mindig jobban rájöttem.” Ilyet persze hangosan soha nem mondana a nevelőanyjának Judit, de éjszaka a kórházban, ahol az ember úgysem tud aludni, sok minden kimondható, vagy legalábbis végiggondolható. Juditnak most bőven van ideje a magányos párbeszédre, hiszen jó darabig nem rohanhat úszni, dzsúdózni, huzakodni ikertestvérével, a lüke Ágival, hiszen feküdnie kell.
-
A magasabb világok megismerésének útja
03 000 FtRudolf Steiner, a filozófia doktora, 1861-ben született Kraljevecben (akkor Magyarország) és 1925-ben halt meg Dornachban (Svájc). Bécsben folytat tanulmányokat (természettudományok, matematika, történelem, irodalom, filozófia). Mint Goethe természettudományos műveinek kiadója, író, újságszerkesztő és oktató Bécsben; Weimarban, Berlinben és Európa különböző országaiban gazdag kulturális tevékenységet fejt ki, melyet a századforduló után mindinkább az általa megteremtett antropozófiai irányultságú szellemtudomány határoz meg. A Basel melletti Dornachban felépült „Goetheanum” lesz működésének központja. Az antropozófia a XX. század kereső embere előtt új szellemi világ- és emberképet tár föl; kapcsolódik az emberiség ősi bölcsességéhez, azonban keleti tradíciókkal ellentétben a nyugati szellemi életben gyökerezik és centrumában a Krisztus-esemény áll. Így iskolázási módszere is – az ember morális fejlesztése mellett – a nyugati gondolkodásból sarjad. A gondolkodás világprincípium, teremtő erő, melynek realitása van. Steiner szellemtudományos kutatási eredményei a gyakorlatban az élet számos területén mutatkoznak, így például a nevelésben (Waldorf-iskolák), a gyógyászatban és gyógypedagógiában, a művészetben (építészet, fesétszet, eurythmia, beszédformálás stb.) éppúgy, mint a mezőgazdaságban (biodinamikus metódus) és a társadalmi élet területén (a szociális organizmus hármas tagozódása).
-
A mágikus idézés gyakorlata
012 000 FtMindenkinek tudomásul kell vennie, hogy ezen az úton nincs sem megállás, sem visszalépés, mert az kétségkívül visszaesés lenne a szürke hétköznapiságba, a sötétségbe és a tudatlanságba. Ezért tehát csak továbbhaladás van…
-
-
-
-
A magyar biedermeier
02 400 FtA biedermeiert elsősorban a festészettel, a lakberendezési tárgyakkal és egyfajta polgári életmóddal kapcsolatban szokás emlegetni. Mindennapokra szabott igényes otthonossága mindig is népszerűséget biztosított számára, és takarékos, míves vonalvezetésében újabban a modernizmus előkészítőjét látják. Élvezetes, a korszak hangulatát is megidéző szövegében a művészettörténész szerző arra is kitér, hogy a biedermeier a 19. századi magyar művészetben fontos szerepet tölt be: ez a stíluskategória Európához kapcsolja a korszak mindmáig kissé lebecsült, szerény produktumait. A magyar társadalom ekkoriban Európa közepén nem tért, nem is térhetett ki a divatirányzatok elől, így a biedermeier nem utolsósorban a nyugati civilizáció követését jelentette, miközben megjelent a „nemzeti” művészet igénye. A „magyar biedermeier” aranysujtásos csillogása, vidékies zamata, tempós rátartisága, de főképpen a hagyományok modern nemzeti értékké transzportálása pedig új elemekkel, vonzó helyi színekkel gazdagította a stílus tárházát.
-
-
-
A magyar bortermelő lelki alkata. történelmi tanulmány
02 000 Ft„… minél nehezebben tudjuk megmozdítani az ősi alkatot,… annál inkább meg kellett feszíteni minden erőnket a célbavett változtatás, a reform érdekében. Amint már Széchenyi is így tett, és így tettek és tesznek bortermelésünk tanult vezéremberei…” – írja Szekfű Gyula, de napjainkban ismét aktuálisnak tekintett mondanivalókkal teljes 1922-es kismonográfiájában. Kupa László sokoldalú értékelésével újra hozzáférhetővé tett kötet mind a történettudomány, mint a hazai bortermelők számára.
-
-
A magyar cserkészet története 1910-1948
01 500 FtÍme, sokévi kutatómunka eredményeként egy könyv, ami a cserkészet történetén keresztél a legújabb kori magyar történelem egy sajátos megvilágítását adja. Választ keres és ad mindazokra a kérdésekre, melyek a mozgalom megszűnése óta a viták középpontjában álltak: militarista, antiszemita volt-e a magyar cserkészet? Íme egy könyv, amiből az egykori cserkészek számára eddig ismeretlen politikai csatározásokról, a cserkészet hátteréről tudhatunk meg részleteket; az újabb nemzedék pedig sok-sok dokumentum, fotó alapján képet alkothat a szép emléket adó mozgalomról.
-
-
A magyar építészet mesterei
02 400 FtMagyarországon a 2014-es esztendőt az Építészet évének nyilvánították Ybl Miklós kétszáz éves születésnapja alkalmából. Emellett fontos kiemelni azt is, hogy idén száz éve, az első világháború kezdetével ért véget a magyar építészet egyik legragyogóbb és leggazdagabb időszaka. Ami azonban véget ért, az nem múlt el: az ebben az időszakban létrehozott művészetből sokat merítettek a következő generációk. Ez a könyv tisztelgés az elmúlt háromszáz év jól vagy kevésbé ismert nagy építészei előtt, akik maradandó alkotásaikkal gyarapították a magyar kultúrát.
-
A magyar építészet története
02 400 FtA magyar építészet egészének történetét még nem írták meg. E kötet a feladat megoldásának első kísérletét igyekszik nyújtani. A munka alapját főként az utolsó évtizedben megindult alapos és a tudományos követelményeknek megfelelő részletkutatások alkotják.
Könyvem hangsúlyozottan nem a magyar építőművészet történetét akarja adni, hanem az építészet egészének fejlődését törekszik feltárni. Az építészettörténet művelői általában csak az építőművészet legnagyobb alkotásaival foglalkoznak: királyok és nagyurak építkezéseivel, az állam és az egyház nagyszabású műveivel, jelentős művészegyéniségek alkotásaival. Az építészettörténet jórészt csak az ú.n. építőstílusok fejlődését szokta vizsgálni. Jelen kísérlet többre tör. A magyar nemzet egész építő munkáját kívánja megrajzolni, tehát a királyok, főpapok, főurak, polgárok és a falusi ember építészetét egyaránt tárgyalja. -
-
-
A magyar falvak temetői
02 800 FtA temető halott falu, melyben az élő falu gazdasági és társadalmi törvényei érvényesülnek. Ugyanakkor rendkívül régi hagyományok is sokáig fennmaradtak benne, mert az ősök tisztelete élteti ezeket. A szerző rengeteg nyomtatott, írásos és ábrázolásos forrást a maga csaknem félévszázados gyűjtőmunkájának eredményeivel ötvözve ebben a könyvben. Megismerhetjük a falusi temetőket múltjukban és jelenükben, különösképpen a sírjeleket (kereszt, sírkő, gomba, fejfa, kopja stb.) és mindazt amit erről a különböző tudományágak (régészet, néprajz, nyelvtudomány, művelődés- és vallástörténet stb.) megállapítottak. Ez a könyv az első nagyobbszabású kísérlet a magyar falvak temetőinke sokoldalú bemutatására.
-
-
A magyar felsőház története 1927-1945
02 000 FtAz első világháborút követő forradalmak után, 1920 elejétől Magyarországon kizárólag a nemzetgyűlés gyakorolta a törvényhozó hatalmat, ami ekkor Európában – ha nem is példa nélküli, de mindenképpen – kivételes jelenség. A felsőház részint történelmi hagyományok alapján működött, részint az intézményes hatalommegosztás biztosítékának tekintették, részint pedig regionális érdekeket képviselt. Hasonló okokból és céllal jött létre az 1927-ben nem utolsósorban társadalmi nyomásra újjáalakult magyar második kamara is. Politikai szempontból fontos feladatának szánták, hogy a szélsőséges irányzatokkal szemben, a társadalmi közhangulat változásaitól függetlenül a rendszer stabilizátoraként működjön.
A kötet, amely a felsőház történetének első átfogó feldolgozása, négy fő témakörre összpontosít, mint a második kamara felállítása és alkotmányjogi helyzete; tevékenysége; tagjainak társadalmi összetétele, tagozódása; belső működése. A politikai küzdelmek tárgyalása közben a felsőházi törvényhozók személyisége, egymáshoz fűződő kapcsolataik is kirajzolódnak. Igaz, a – nem pártpolitikai hovatartozás alapján felépülő – második kamara jogköre, súlya elmaradt a képviselőházétól, ennek ellenére többféle, komoly feladatot ellátó, nagy presztízsű intézmény volt.
E monográfiát mindazok figyelmébe ajánljuk, akik szeretnék alaposabban megismerni mind a Horthy-korszak törvényhozásának mechanizmusát, mind politikai elitjét. -
A magyar film története
01 500 FtHogyan lett a magyar filmipar filmművészetté – ebben a mondatban lehet összefoglalni Nemeskürty István könyvének tartalmát. Az egymondatos, szükségképpen szürke összefoglalás azonban izgalmasan érdekes életrajzot takar, a magyar film életrajzát. Hat évtizeddel ezelőtt nálunk is, másutt is „a film még a vásári mutatvány »ősállapotában« volt. Nem tudta és nem vallotta magáról, hogy művészet. Nem volt elismert nemessége, mely kötelezte volna” (Balázs Béla). Az azóta megszerzett nemesség viszont már kötelez bennünket: ideje összefoglalnunk filmművészetünk történetét. A magyar filmtörténetírásnak alig van hagyománya. Filmszakirodalmunkban számottevő írások csak a filmesztétika tárgykörében születtek. Nemeskürty István filmesztéta és irodalomtörténész saját kutatásaira támaszkodva írta meg a magyar film történetének első összefoglalását.
-
-
A magyar huszárság eredete
01 200 Ft„…a tudományos igazság felette áll a nemzeti büszkeségnek s hasznosabb, értékesebb emennél, mert a büszkeségnek is csak akkor van tényleges alapja, ha a tárgyilagos tudomány által bebizonyított és elfogadott igazságokon épül fel, különben üres illúziókat támaszt, légvárak építésére tanít, melynél fogva több kárt, mint hasznot okozhat a nemzet lelki világában. De az is bizonyos, hogy olyan tudományos kérdések tárgyalása, melyek szorosan össze vannak kapcsolva a nemzeti öntudat dédelgetett tárgyaival, a szokottnál nagyobb körültekintést, óvatosságot és tapintatot igényelnek, nehogy elegendő alap és bizonyság nélkül vonjuk kétségbe, vagy éppen utasítsuk vissza az érzékeny nemzeti öntudat olyan kikristályosodásait, melyek végeredményükben a tudomány pártatlan ítélőszéke előtt is megdönthetetlen igazságoknak bizonyulnak.”
-
-
-
-
-
-
-
-
-
A magyar Jézus és Izrael elveszett törzsei
01 200 FtA téma, amiről ezt a kissé vázlatos és töredékes könyvet írtam, meglepő lehet, de mégsem új. Kiváló őstörténészünk, az igazságtalanul gúnyolt Horvát István az 1825- ben Pesten megjelent könyvében (Rajzolatok a magyar nemzet legrégibb történeteiből) felhívta a figyelmet arra a / tényre, hogy „Pözsög a’ Szent írás mindenfelé a régi Magyar nevektől és régi Magyar írás módtól. Ti éjjel nappal Szent Írást olvasó rokonim! hogyan nem vevétek észre a sok század alatt?” A „válasz” az volt a megfigyeléseire, hogy könyvét azóta sem adták ki Magyarországon. Már Horvát István művét megelőzően Bél Mátyás (1684-1749), elmélyült tudású, sokoldalú nagy tudósunk megírta héber-magyar összehasonlító szótárát Specimen Lexici Hebraeo-Hungarico-Harmonici címmel. Jellemző, hogy Bél Mátyásnak nemcsak ez az alapos, 432 szócikkből álló szótára, de a magyarság számára felbecsülhetetlen értékű, néprajzi és más vonatkozású életművének legnagyobb része is máig kéziratban hever, latin nyelvű könyvei szintén nincsenek lefordítva és immár 250 éve (!) nincs új kiadásuk! V. Kovács Sándor írja Az ismeretlen Bél Mátyás című tanulmányában: „A héber-magyar nyelvrokonság gondolatának felvetése egyébként jóval korábbi Bél fellépésénél.