Fodor Andrásról, a költőről köztudott, hogy a muzsikában is igen ott-honos. Verseinek zeneisége, témája gyakran utal erre. Prózaíróként is irt zenéről, könyve jelent meg Stravinskyról. Bartók pedig vezércsillaga volt a magárataláló ifjú költőnek, Ennek a Bartók élménynek ád hangot e kötet. A versek keretezte-tagolta esszék e Bartók-hatás kialakulását tárják föl, másrészt különféle, Bartókkal kapcsolatos kiadványok költőien fogalmazott, általános érvé-nyű recenziói. A bevezető, krónikás rész, a „Küzdelem Bartókért”, címe szerint kettős értelmű: a küzdelem azért is folyt, hogy a költő meghódít-hassa Bartók életművét, de azért is, hogy szellemi életünk végre befogad-hassa legnagyobb zeneszerzőnk alkotásait. Mindez, szerencsére, ma már történelem, de nem árt figyelmeztet-ni rá: volt korszak Magyarországon, amikor a cenzúrázott Bartókért küzdeni kellett.

Valljuk be, régóta ki voltunk éhezve egy igazán jó televízióműsorra. Hiányzott az elegancia, a melegség, az őszinteség a képernyőről. Amikor elindult a Virtuózok, a lelkesedés mindannyiunkat magával ragadott. Vártuk a péntek estéket, végre volt miért bekapcsolni a tévét, mert a Virtuózok inspirált, felemelt, meghatott, hitet adott és példaképeket. Nekünk, műsorkészítőknek küldetéssé vált, hogy a televízió által sokakkal szerettessük meg az addig csak kevesek által hallgatott klasszikus zenét. A műsorban szereplő tehetséges fiatal zenészek most interjúkban mesélnek arról, hogyan vált életük részévé a zene, amely számukra sikerélményt és önbizalmat ad. Beavatnak mindennapjaikba: kiderül, egyikük sem csodabogár, terveik, álmaik aligha különböznek más gyerekek vágyaitól. Megszólalnak a szülők és a tanárok is, akik nem hallgatják el a zenetanulással járó nehézségeket, kétségeiket sem. A zsűritagok és a televíziósok pedig a beszélgetésekben is a komolyzenét körbevevő falakat lebontva teszik mindenki számára közérthetővé, szerethetővé a klasszikus muzsikát. A műsor emlékezetes pillanatait csodálatos fotókkal és zenei válogatással idézzük föl, ily módon is feledhetetlenné téve a Virtuózokban átélt élményt. Az interjúkat olvasva, remélem, hogy az olvasók is úgy vélik majd, a zenetanulás, a gyakorlás komoly munkája ellenére, lélekemelő elfoglaltság, s hogy a klasszikus zene nem a kiváltságosak jutalma, nem csak a vájtfülűeké, hallgatásához különleges zenei műveltségre sincs szükség, csupán nyitott fülre és szívre.
Varga Edit

Valóságos lexikonláz tombol napjainkban: se szeri, se száma a különböző nagyságú, méretű és igényű kis-, közép- és nagylexikonoknak. Korunk sokat emlegetett információ-áradatában szükség is van ezekre a hasznos segédkönyvekre, hiszen szakember és laikus ezekből kapja meg az érdeklődésének megfelelő adatokat. Darvas Gábor Zenei zseblexikonja is ilyen adattár, mégpedig kifejezetten a zenerajongók részére. Két nagy részből áll: az első tömören, de minden lényegesre kitérően tartalmazza mindazt, amit a zenekedvelő közönség művekről, szakkifejezésekről, hangszerekről, fogalmakról, műfajokról és formákról tudni kíván: hosszabb „korszak-címszavak” foglalják össze az egyes stílus-periódusok jellemzőit s felsorakoznak az ismert „ragadvány”-nevek is, mint „Királynő szimfónia”, vagy „Napkvartettek” – magyarázatukkal együtt. A második rész zeneszerzők és előadóművészek életrajzi adatait közli.

Minden billentyűn kísérő, gyakorló és komponáló olvasó számára nagy segítséget jelent ez a klasszikus, jazz, rock, pop és folk stílusokban körülbelül 450 akkordot tartalmazó kézikönyv. A bevezetésben áttekintjük a zeneelméleti alapismereteket, és bepillantást nyerünk az akkordok felépítésébe. Minden alaphanghoz 38 különféle akkordtípust találhatunk. Minden akkord látható billentyűzetábraként, illetve hangjegyekkel leírva is, továbbá minden akkordnál megnevezzük annak gyakran használt egyéb jelöléseit is. Könyvünk jól áttekinthető beosztása C-től H-ig lehetővé teszi az akkordok egyszerű és gyors fellapozását, így minden gyakorló zenész ideális segítőtársra talál benne.