-
-
Hajóstoppal az Indonéz-szigetvilágban
0„Könnyebb helyzete volt annak a bizonyos tevének, amelyiknek csak a tű fokán kellett átbújnia…” – írja Balázs Dénes expedíciójának előkészületeiről. Nem mindennapos vállalkozás volt: „saját zsebből, turistaútlevéllel és néhány szerény ajánlósorral”, s azzal az elhatározással, hogy felderítse a trópusi karsztvidék geológus-körökben sokat vitatott titkát.
Repülőgépen huszonnégy óra az út Európából Délkelet-Ázsiába. Szárazföldön és tengeren negyven nap – de olcsóbb… Azután pedig fel a hátizsákot,és indulás! Párás, fullasztó melegben, ingszaggató, tüskés őserdőben, kénes gázokat lehelő vulkáni kráterek peremén, gyalogosan – madzaggal összekötött cipőben –, rohanó hegyi folyókon át, törékeny vitorlással, rozoga bárkán a viharos tengeren, éhesen, szomjasan, kutatva a természet titkait.
És sikerült. Segítettek a tudományos intézmények, jóindulatú emberek.
A „Hajóstoppal az Indonéz szigetvilágban” az első, merész vállalkozás krónikája. A szerző azóta szerencsésen hazatért a másodikból is – átkelt a Szaharán… -
Hátizsákkal Alaszkától a Tűzföldig I-II.
0I. rész
Öt dollár volt az ismert nevű geográfus induló „tőkéje” a 113 000 kilométeres úthoz a messze északi alaszkai tájaktól az Antarktisz szomszédságáig, a Tűzföld déli csücskéig. „Szervezés kérdése az egész” – állítja a fiatal tudós, ám érdekfeszítő, izgalmas úti beszámolójából kiderül, hogy mennyi leleményesség, küzdeni akarás és tudás szükséges az ilyen nagy útra – a jókora adat szerencse mellé. Mint a szerző eddig megjelent munkáinak, e kötetének is a kevéssé ismert, távoli vidékeknek és lakóinak pontos, emellett hangulatos leírása és az egyéni hangú, humorral fűszerezett feldolgozási mód a fő erénye. Az olvasó szemléletes képet kap a legutóbbi időkben ott végbement nagy változásokról, és álromantika nélkül láthtja az őslakó eszkimók és indiánok, az egykori prém- és aranyláztól és a jelenlegi olajláztól odahajtott telepesek, vadászok, halászok életét. A kötet legnagyobb részét alaszkát mutatja be, szép és jellemző, gazdag fényképanyag kíséretében.
II. rész
Ez a kötet az Útikalandok sorozat előző tagjával együtt a fiatal földrajzkutató, dr. Balázs Dénes 113 000 kilométeres, kalandos, nehéz, nélkülözésekkel teli, izgalmas, sőt veszélyes – de gyönyörű – amerikai útjának második, befejező részéről számol be. A szerző bejárta Venezuela, Kolumbia, Ecuador, Peru, Bolívia és Chile legszebb, legérdekesebb tájait. Volt a különös zsírmadarak barlangjában Venezuelában, meglátogatta a legendás inka-romvárost, Machu-Picchut, és eljutott az amerikai kontinens legdélebbi településére. Közben megismerte az indiánok chicha-italának receptjét és a jivaro-indiánok fejzsugorítási eljárását. Bámulatos, hosszú útja második felében is legalább annyi figyelmet szentel a bejárt vidékek lakóinak, mint földtani érdekességeinek. A szerző időközben újra hátizsákor ragadott, ezúttal Ausztrália és a Csendes-óceán délnyugati szigetvilágában folytatja földrajzi kutatásait. -
Homokba temetett városok
0A Magyar Földrajzi Társaság Könyvtára elnevezésű könyvsorozat 1902 és 1943 között jelent meg Budapesten. Kezdetben a Lampel Róbert (Wodianer Fülöp és Fiai) Császári és Királyi Könyvkereskedése nevű kiadóvállalat, majd a Franklin-Társulat adta ki. Több mint 60 kötete főleg tudományos igényű útleírásokat tartalmazott. A sorozat külföldön is jegyzett könyvészeti érdekesség, egyes darabjai igazi ritkaságnak számítanak.
-
Kalandozás a vadászat történetében
0Szakemberek is, laikusok is egyaránt örömüket lelhetik ebben a könyvben, amely nem tudományos igénnyel készült, minden részletre kitérő szakmunka, inkább csak ízelítő, színes, eleven metszet az ember egyik legősibb tevékenységének, a vadászatnak történetéből, amely szinte magának az embernek történetével egyidős. Az őskori barlangrajzokon megörökített, és ezek alapján rekonstruált vadászati módok szemléletes leírásai a későbbi irodalmi feldolgozások egyes jellemző részleteivel gazdagodnak. A szerző kronológiai rendben nyomon követi a vadászat történetét, az ősember létfenntartását biztosító, kezdetlegességében is bonyolult vadűző életétől a középkori és az azt követő évszázadokon keresztül, egészen napjainkig.
-
-
-
Medvék, őzek, farkasok
0„Kötetünk már a címében is jelzi, hogy ezúttal olyan írásokat gyűjtöttünk össze, amelyek főként a Kárpát-medence nagyvadjainak életét, szokásait, vadászati módjait örökítik meg. Lapjain felelevenednek a régi farkasvadászatok a múlt század derekáról. Képet kapunk arról, hogy a farkas, ez az egykor oly félelmetes hírű ragadozó, mikor, milyen helyzetben támad az emberre. Nagy számban szerepelnek összeállításunkban medvetörténetek, a legkülönbözőbb vadászati módok bemutatásával. Több elbeszélés izgalmas nyomozásba avat be: valóban barlangban tölti-e a medve a telet, hogyan viselkedik a téli álmából felvert nagyvad, hogyan ragadja el áldozatát a havasi nyájaknak ez a veszedelmes prédálója. Olvashatunk a havasok titokzatos akrobatájáról, a zergéről, éberségéről, ügyességéről. Tanúi lehetünk a keselyűk lakmározásának, marakodásuknak a szintén zsákmányra éhes szirti sassal, a Kárpát-medence madárvilágának tollas királyával. A hajnali órákban leshetjük meg a megrészegült fajdkakas szerelmi násztáncát, követhetjük a prédájára leső vadmacskát. De megelevenednek előttünk a hazai vadak is: a szimatot fogott kutyákkal szívós harcot vívó vadkan, az üldözők köréből ravasz furfangjával kitörő róka; az életben maradásért keserves napokat átvészelt fogolycsalád; az erdei tisztásokon háremükért viaskodó szarvasbikák; a fegyver elől sokféle ügyeskedéssel életüket mentő őzbakok.
Újfalvi Sándor, Bársony István, Nadler Herbert, Maderspach Viktor, Thurn-Rumbach István, Zsindely Ferenc jobbára ismeretlen, ma már könyvtárakban is alig hozzáférhető írásai a Kárpát-medence egykori vadászparadicsomát keltik életre; a vadászat nemes izgalma mellett bevezetnek az erdő rejtett életébe, a növények, a rovarok világába; a vadakat hiteles környezetükben jelenítik meg, hogy a fegyver nélkül cserkészők, a kirándulók is örömüket leljék a természet örök megújulásában.”
Ezekkel a szavakkal ajánlja az olvasó szíves figyelmébe legújabb kötetét a sajtó alá rendező Véber Károly. -
Öt év Mandzsuországban
0A Magyar Földrajzi Társaság Könyvtára elnevezésű könyvsorozat 1902 és 1943 között jelent meg Budapesten. Kezdetben a Lampel Róbert (Wodianer Fülöp és Fiai) Császári és Királyi Könyvkereskedése nevű kiadóvállalat, majd a Franklin-Társulat adta ki. Több mint 60 kötete főleg tudományos igényű útleírásokat tartalmazott. A sorozat külföldön is jegyzett könyvészeti érdekesség, egyes darabjai igazi ritkaságnak számítanak.
-
Sárga istenek, sárga emberek
0Az 1928-tól 1931-ig Belső-Mongóliában és Észak-Mandzsúriában eltöltött háromév közül egynek, a másodiknak a történetét beszélem el ebben az útleírásban, azét az évét, amelyet Belső-Mongólia lámakolostoraiban töltöttem el. Nem vadászkalandok után vágytam, s nem is egzotikus élmények vonzottak erre az útra, hanem szigorúan tudományos problémák. Egyetlen szolgával utaztam Mongóliában, valósággal vándoroltam, kolostorról kolostorra, mindenütt együtt éltem a kolostorok népével. Olyasvalamit láttam, amit nagy expedíciók nem láthatnak: zavartalan, mindennapi életüket. Tanúja voltam bajuknak, örömüknek, s láttam a szürke hétköznapok egyhangúsága mögött egy vallás pusztulását és egy valamikor féktelen, erős nép sorvadását. Erről fogok beszélni. Mielőtt azonban belekezdenék utazásom elbeszélésébe, röviden be kell számolnom az első Kelet-Ázsiában töltött esztendő megdöbbentő élményeiről, mert e nélkül érthetetlen volna sok minden. Azt akarom elmondani, amit láttam és hallottam, nagyítás és lekicsinylés nélkül.
Ligeti Lajos -
Tíz esztendő a Tűzföldön
0A Magyar Földrajzi Társaság Könyvtára elnevezésű könyvsorozat 1902 és 1943 között jelent meg Budapesten. Kezdetben a Lampel Róbert (Wodianer Fülöp és Fiai) Császári és Királyi Könyvkereskedése nevű kiadóvállalat, majd a Franklin-Társulat adta ki. Több mint 60 kötete főleg tudományos igényű útleírásokat tartalmazott. A sorozat külföldön is jegyzett könyvészeti érdekesség, egyes darabjai igazi ritkaságnak számítanak.
-
Vadászat négy földrészen 1927-1964
0A szövegek válogatása a híres vadász következő köteteiből készült: Csui; Afrikai tábortüzek; Hengergő homok; Alaszkában vadásztam; Nahar; Ahogy elkezdődött; Ünnepnapok; Denaturált Afrika. Fekete-fehér képekkel gazdagon illusztrált kötet.
-
Vadászfegyver- és lőismeret I-II.
0A szerzőnek – aki egyben a Nimród c. vadászújság ballisztikai rovatának állandó munkatársa – ez a kézikönyvként is használható munkája összefoglalja mindazokat az elméleti és gyakorlati ismereteket, amelyekre a vadásztársadalomnak a vadászgyakorlat szempontjából szüksége van. A könyv hasznos tudnivalókat tartalmaz a vadászok mellett, a fegyverekkel foglalkozó szakemberek és egyéb érdeklődők számára is.
-
Vaddisznóriport. Életem a vaddisznók között
0Csak kevés zoológusnak sikerült átélnie, hogy közösségben élő vadállatok falkájukba, hordájukba, családi kötelékükbe befogadják. Annak idején szenzációként hatott Goodallék beszámolója, amelyben a vad csimpánzok körében átélt élményeiket írták le. Senki sem hitte volna azonban, hogy ma Európában nálunk honos vadállatokkal is hasonló kapcsolatba lehet kerülni, és hasonló eredményeket elérni. Mégis, amit senki sem tartott lehetségesnek, megtörtént az NDK egyik vadászkerületében: egy amatőr biológusnak sikerült elterelő etetéssel egy vaddisznókondával kapcsolatot teremtenie, és ezt a kapcsolatot annyira elmélyítenie, hogy végül a disznók a konda tagjának tekintették. Meynhardt az elmúlt években – 1986-ig, sok ezer órát töltött a vaddisznókkal, és az állatok 14 generációjáról készített szenzációs értékű feljegyzéseket. A kutató – aki eredeti foglalkozását tekintve villanyszerelő – tanulmányozta, miként alakul az állatok napi életritmusa, a vaddisznók közösségében milyen alá- és fölérendeltségi viszonyok vannak, és hogyan kommunikálnak, milyen hangjelzéseket adnak különböző alkalmakkor. Ebben a könyvében lebilincselően, humorosan, mégis tárgyilagos módon tárja elénk élményeit „saját” vaddisznói között. Az NDK televízió nézői jól ismerik a szerzőt mint a vaddisznókról készített filmek szerzőjét.
-