-
02 000 FtElőszó
Hatvan évre terjedő történetírói pályámon, eszményi célok és véletlen esetek váltakozó vonzó erejét követve, önálló művek és értekezések hosszú sorozatában a királyválasztó országgyűlésekkel kellett foglalkoznom; a legbehatóbban éppen azokkal, melyek a nemzet életének válságos napjaiban, a nemzeti uralkodóház kihalta, a várnai katasztrófa és a mohácsi vész után a legnehezebb problémák megoldására voltak hivatva. -
-
„…ketrecbe engem zártak…”
02 000 FtA könyv hőse három főtiszt: Almásy Pál altábornagy, akit kétszer ítéltek halálra, Aranyi Sándor orvosezredes és Kéri Kálmán volt vezérkari ezredes, az I. Magyar Hadsereg vezérkari főnöke, aki parancsnokával, Dálnoki Miklós Béla vezérezredessel átment a szovjet csapatokhoz, Horthy 1944. okt. 15-i proklamációja után. Almásy és Aranyi résztvett a katonai ellenállásban, megjárta a nyilas Számonkérő-szék vallatócelláit, a sopronkőhidai börtönt, Aranyi orvosként tanúja volt Bajcsy-Zsilinszky kivégzésének. A felszabadulás után mindhárman továbbszolgáltak, aztán következtek az újabb börtönök. Katonapolitika, ÁVH: előzőleg Kéri Kálmán, Mehlisz – Sztálin egyik bizalmasa, a Pravda volt főszerkesztője – intriákái következtében megfordult az NKVD-ében is. Almásy és Aranyi az úgynevezett tábornokperben állt újra hadbíróság elé: Almásy halálos ítéletét kegyelemből újra életfogytiglanra változtatták, Aranyi Sándor „bűne” az ellenállás idején Sólyom Lászlóval kötött barátsága volt s egy fénykép, amely néhány nyugati orvostiszt társaságában örökítette meg. Kéri Kálmán, mivel még koncepciós vádat sem tudtak összetákolni ellene, Recskre került, a tábor feloszlatásáig a legkeményebb sors jutott neki, a büntetőbrigád vezetője volt, az örök bűnbak. Regénybeillő sorsok, mindeddig ismeretlen történelmi tények, események, szereplők Radó csendőrszázadostól Péter Gábor ÁVH-s tábornokig – az interjúsorozat Ferenc József császár és király temetésétől az ötvenes évek végéig a magyar történelem olyan pokoli bugyraiba enged bepillantást, amelyekről a nyíltság, a „múltat be kell vallani” erkölcsi parancsa ellenére is nagyon keveset tudunk.
-
„Élni akarok”
02 500 FtA tizennyolc éves moszkvai diáklányt, Nyina Lugovszkaját 1937-ben öt év kényszermunkára ítélték, melyet egy kolimai börtönlágerben kellett letöltenie. „Bűne” mindössze annyi volt, hogy apja egykor a szociálforradalmár (eszer) pártban tevékenykedett, majd a NEP idején sikeres magánvállalkozást, pékséget hozott létre, ahol több száz embernek adott munkát (s mindez elég volt hozzá, hogy száműzzék Moszkvából). Maga Nyina pedig 1932-től, tizenhárom éves korától kezdve naplót vezetett, amelyben kamaszkori vívódásai, iskolai kalandjai, első romantikus vonzódásai mellett leírta véleményét a bolsevik rendszerről is, amellyel szemben „iszonyatos haragot” érzett, mert elvette tőle az apját.
-
„Emlékezzetek róla, ha újra csatára keltek!” I-II.
05 000 FtA tanulmányok szerzői: Lajtai L. László, Lázár Balázs, Ligeti Dávid, Mészáros Kálmán, Makkai Béla, Molnár András, Nagy-L. István, Németh Balázs, Oross András, Orosz László, Pászti László, Pelyach István, Pete László, Pollmann Ferenc, Ravasz István, Réfi Attila, Reisz T. Csaba, Ress-Wimmer Zoltán, Reszegi Zsolt, Rosonczy Ildikó, Ságvári György, Sallay Gergely Pál, Schwarzwölder Ádám, Seres István, …
-
-
„Eztán Pécs tűnik szemünkbe”
03 000 FtJelen kötet Pécs város középkori történetén kalauzolja végi az olvasót a püspökség 1009-es alapításától egészen 1526-ig.
-
-
„Kőből, fából házat… igékből várat”
01 200 FtA centenáriumi tisztelgésnek szánt antológia Kós Károly kevésbé ismert, főként publicisztikai és önéletrajzi írásaiból, valamint az emberi írói-egyéniségét, fáradhatatlan és sokoldalú tevékenységet megidéző kortársi emlékezésekből, interjúkból áll össze. A fiatal kutató Sas Pétert, a kötet összeállítóját és utószavazóját méltán megilleti a Kós Károly-i örökség megtartójának és gyarapítójának büszke titulusa: „Jöhetnek utánam fiatalok, és folytathatják munkámat, járhatják az utat, amit én is segítettem törni hittel, jóakarattal népünkért, magyarságunkért, fiainkért.” A kötetbe válogatott Kós-írások különleges értéke az is, hogy ritkán publikálták őket. Sőt akad köztük olyan, amely mindmáig kéziratos formában lappangott, vagy olyan, amely nem érte meg a publicitást. A kortársi emlékezések, tanulmányok, interjúk nagy erénye pedig az, hogy szinte a fénykép pontosságával hitelesítik a Kós-írásokból kirajzolódó szellemképet, amelyet a hálás utókor az erdélyi kisebbségi élet „mindeneseként” ismer. Azt a Jókai-hősök hevületéből táplálkozó erkölcsiséget, amelyre védőfalként rárakódott a kolozsvári református kollégium élénk, függetlenségi-ellenzéki, minden újításra érzékeny negyvennyolcas szelleme, hogy azután mindezt beérlelje a századelő polgárosodó Budapestjének forrongó, újító lendülete. A kisebbségi létforma még élesebbre véste a portért: építész volt és maradt, író lett és népművelő, grafikus, könyvkiadó, mezőgazdász, nyomdász és betűvéső, lapszerkesztő és a többi és a többi. Ember volt a változó és megújuló világban.
-
-
-
-
-
-
-
-
1914-1918. A világháború magyar szemmel
05 000 FtAz Előszóból: A magyar nemzet ezeréves történetének legvéresebb küzdelmét az 1914-18. évi világháború képviseli. Ezt az öt éven át húzódó óriási harcot az osztrák-magyar monarchia keretében elhelyezkedett Magyarország katonái a monarchia hadszervezetében rejlő okoknál fogva túlnyomó részben osztrák hadvezérek parancsai alatt és az „osztrák” jelző alá foglalt népfajok harcosaival közösségben vívták meg.
A harc célja a monarchia megmentése és egyben Magyarország területi épségének megóvása volt. Ezen az igazságon nem változtat az a tény, hogy ennek a hosszabb időre kétségtelenül elkerülhetetlen, de esetleg bizonyos ideig még 1914 után való időre elodázható önvédelmi harcnak éppen 1914-ben való megkezdését a monarchia külpolitikájának intézői akarták, felhasználva ürügyül a monarchia trónörökösének Szarajevóban történt meggyilkoltatását. Akarták azért, mert az általános külpolitikai helyzet alapján ezt az időpontot és alkalmat kedvezőnek találták az említett gyilkosságban részességgel gyanúsított Szerbiával való leszámolásra, noha számolni kellett azzal, hogy e leszámolás kapcsán esetleg a monarchia minden ellenségével meg kell mérkőzni. Csupán Magyarország miniszterelnöke, Tisza István gróf foglalt határozottan állást a háború kirobbantása ellen, még pedig azért, mert ellentétben a monarchia többi külpolitikai vezetőivel a mérkőzésre való időpontot a pillanatnyi erőviszonyok alapján kedvezőtlennek ítélte. -
1956
05 000 FtA könyv az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc történetével, értékelésével és utóéletével kívánja megismertetni az olvasót, bepillantást engedve a forradalom közvetlen előzményeibe, a leverését követő restaurációba és a megtorlás időszakába is. Időhatárait így 1953 (Sztálin halála) és 1963 (a nagynak mondott amnesztia) jelöli ki. Miként a sorozat korábbi darabjai, ez a kötet is három fő részre tagolódik. A legterjedelmesebb rész a legfontosabb források összegyűjtése: a leginkább ismert szövegek (pl. Nagy Imre rádióbeszédei vagy a szovjet pártelnökség küldötteinek jelentései) mellett a széles olvasóközönség előtt eddig nem ismert levéltári dokumentumok is helyet kapnak. A második rész visszaemlékezéseket közöl, a forradalom jelentőségét boncolgatja, hatását Magyarország és a nagyvilág 1956 utáni történelmére, ünnepi megemlékezések közreadásával a forradalom különböző lehetséges üzeneteit mutatja be. Ide soroltuk a kádárista irodalmat melynek jó része formailag megfelel ugyan a tudományos munkákkal szemben támasztott követelményeknek, de célját tekintve nem a múlt feltárására törekedett, hanem a némi korrekcióval restaurálni kívánt diktatúra érdekeit szolgálta. A harmadik rész a forradalom és szabadságharc szakirodalmának legfontosabb darabjaiból válogat. A kötet használatát magyarázó lábjegyzetek, mutatók, valamint annotált bibliográfia is megkönnyíti.
-
-
-
-
A béke anatómiája
02 000 FtEmery Reves könyve a világ demokratikus békéjének minden részletkérdésére, minden döntően fontos elvi szempontjaira kiterjeszkedő elemzését tartalmazza. A szerző könyvét a háború végének izgalmas hónapjaiban írta; az első kiadás nem sok idővel Németország legyőzése után, 1945 június közepén jelent meg. Az első atombomba ledobása után könyvét utóirattal látta el. A világ közvéleménye akkor már felfigyelt a könyvre. Egy népszerű és nagytekintélyű amerikai bíró, Owen J. Roberts, kezdeményezésére az amerikai politikai és szellemi élet vezetői a nagyközönséghez intézett nyílt levélben sürgették a könyv minél szélesebb körökben való megismerését. A nyílt levél aláírói között találunk több szenátort, az amerikai püspöki egyház vezető püspökét, Thomas Mannt és Einstein professzort. Einstein egy nagy amerikai folyóiratban, az Atlantic Monthly-ban, külön cikkben méltatta Reves könyvének érdemeit.
-
-
-
-
A bolsevizmus Magyarországon
02 000 FtEz a könyv alig néhány évvel a Tanácsköztársaság bukása után, 1921-ben jelent meg, gróf Andrássy Gyula védnöksége alatt. Szerzői, a kor legjobb konzervatív közírói, lefegyverző logikával, olykor maró iróniával, mégis meglepő mértéktartással elemzik, hogy a hangzatos jelszavak mögül hogyan tűnik ki minduntalan „a szemérmetlen önkény szatír-ábrázata”. Alighanem sok olyan részlettel szolgálnak, amely ma újdonságként hat (hogy például a reformerek – internacionalista buzgalmukban – el akarták törölni a középiskolákban a magyar irodalom oktatását, s helyette csakis „világirodalmat” óhajtottak oktatni), a legnagyobb meglepetést mégis azzal okozzák, hogy mindössze négy hónap tanulságából is világosan látják, amire az ország többségének még jó 50 évre lesz szüksége: hogy a „bolsevista” (vagy kommunista, szocialista) rendszer már alapelvében is elhibázott, kártékony utópia. Az egyedülálló forrásgyűjtemény – érthető módon – 45 után egyszerűen hozzáférhetetlenné vált. Válogatásunk ezt a hiányt kívánja pótolni. Különös figyelmet érdemel a terrorról, az egyház „likvidálásáról” és az oktatási reformról szóló tanulmányok, az „antisémitizmus” okainak tárgyalás,a valamint Berzeviczy Albert naplószerű beszámolója túsz-fogsága történetéről.
-
-
-
A bujdosók nyomában
01 500 FtRodostó és Zágon hallatán II. Rákóczi Ferenc és Mikes Kelemen jut az eszébe minden magyarnak: Rodostóban a Rákóczi-múzeum, Zágonban a két terebélyes tölgyfa, melyek közelében Mikes Kelemen szülőháza állt egykor. Azt már kevesen tudják, hogy a Franciaországból Törökországba érkező bujdosók először nem Rodostóban, hanem a Dardanellák európai partján fekvő Gallipoliban (ma Gelibolu) értek partot. Innen két és fél évig tartott az a szárazföldi út, melyet lovas szekerekkel és lóháton tettek meg Yeniköyig, ahonnan aztán ismét hajóval folytatták útjukat Rodostóig, ahol 1720. április 21-én értek partot.
Ezen az úton szegődünk melléjük ma, 287 év múltán, útmutatóul Mikes leveleit híva segítségül. -
A burok szabadságharcza. Történelmi fellődésük a jelen korig
02 000 FtA búrok főleg holland és flamand, kisrészt hugenotta (francia), német és fríz származású telepesek összeolvadásából létrejött etnikai csoport, akik a 17. századtól Dél-Afrikában telepedtek le. A „búr” szó a holland boer, azaz földműves szóból származik.
-
A Bushido lovagjai
03 600 Ft1931 és 1945 között japán csapatok pusztították végig a leigázott területeket. Civileket végeztek ki, városokat fosztottak ki, foglyokat mészároltak le, foglyaikat és a helyi lakosságot kegyetlenül kizsákmányolták. Körültekintően összeállított munkájában a szerző feltérképezi a pusztítás e szisztematikusan kiépített szörnyű rendszerét, objektív vizsgálatnak veti alá az egyének által elkövetett bűnöket, és részletesen kitér azon okokra is, melyek Japánnak az elfogadott emberi jogokat semmibe vevő példa nélküli rémtettei mögött rejlettek.
-
A chilloni fogoly
01 800 Ft„A kutatót felelőssége és szakmai tisztessége nemcsak arra kötelezi, hogy bonyolult igazságokat elfogadjon, hanem arra is, hogy kritikai vizsgálat és viszonyítás nélkül, pusztán tekintélyi alapon ne fogadjon el »igazságokat«. Hogy ragaszkodjék az ellenőrzés, a meggyőződés, a meggyőzetés jogához. S hogy se kedvezés reményében, se meghunyászkodásból, se érdekből, se a könnyebbség kedvéért ne fogadjon el olyasmit, amiről megbizonyosodva nincs. Mindezzel persze néha magára vonhatja (Kossuth szavával) a »hatalmasok komor tekintetét«. Nehézségek közé kerülhet, de ezt amúgy sem tudja mindig elkerülni. Igazi feladata […] az, hogy a kutató felelősségével, tisztességével végezze munkáját. Meghajoljon az igazság előtt. Ne hajoljon meg, csak az igazság előtt” – ars poeticának is beillenek Kosáry Domokosnak, a Magyar Tudományos Akadémia néhai elnökének (1990-1996) e sorai. Születésének századik évében rójuk le tiszteletünket előtte börtönnaplója és válogatott tanulmányai újrakiadásával. Olyan ember írásait adjuk az olvasó kezébe, aki tudta, hogy „a társadalom szolgálata nem azonos a kormányzati döntések előkészítésével”, aki egész életében küzdött a „szűklátókörű prakticizmus” ellen. Ajánljuk könyvét mindazoknak, akik vele együtt tudják, hogy az a társadalom, amely gondolkodó embereket és nem manipulálható tömegeket akar nevelni, nem lehet meg a korszerű műveltség alapját adó, régi könyvekben felhalmozott tudás, a humán tudományok értékteremtő ereje nélkül.
Honterus Antikvárium és Aukciós Ház
