-
0
Előszó
Hatvan évre terjedő történetírói pályámon, eszményi célok és véletlen esetek váltakozó vonzó erejét követve, önálló művek és értekezések hosszú sorozatában a királyválasztó országgyűlésekkel kellett foglalkoznom; a legbehatóbban éppen azokkal, melyek a nemzet életének válságos napjaiban, a nemzeti uralkodóház kihalta, a várnai katasztrófa és a mohácsi vész után a legnehezebb problémák megoldására voltak hivatva. -
-
„Élni akarok”
0A tizennyolc éves moszkvai diáklányt, Nyina Lugovszkaját 1937-ben öt év kényszermunkára ítélték, melyet egy kolimai börtönlágerben kellett letöltenie. „Bűne” mindössze annyi volt, hogy apja egykor a szociálforradalmár (eszer) pártban tevékenykedett, majd a NEP idején sikeres magánvállalkozást, pékséget hozott létre, ahol több száz embernek adott munkát (s mindez elég volt hozzá, hogy száműzzék Moszkvából). Maga Nyina pedig 1932-től, tizenhárom éves korától kezdve naplót vezetett, amelyben kamaszkori vívódásai, iskolai kalandjai, első romantikus vonzódásai mellett leírta véleményét a bolsevik rendszerről is, amellyel szemben „iszonyatos haragot” érzett, mert elvette tőle az apját.
-
„Emlékezzetek róla, ha újra csatára keltek!” I-II.
0A tanulmányok szerzői: Lajtai L. László, Lázár Balázs, Ligeti Dávid, Mészáros Kálmán, Makkai Béla, Molnár András, Nagy-L. István, Németh Balázs, Oross András, Orosz László, Pászti László, Pelyach István, Pete László, Pollmann Ferenc, Ravasz István, Réfi Attila, Reisz T. Csaba, Ress-Wimmer Zoltán, Reszegi Zsolt, Rosonczy Ildikó, Ságvári György, Sallay Gergely Pál, Schwarzwölder Ádám, Seres István, …
-
-
-
-
-
-
-
-
1914-1918. A világháború magyar szemmel
0Az Előszóból: A magyar nemzet ezeréves történetének legvéresebb küzdelmét az 1914-18. évi világháború képviseli. Ezt az öt éven át húzódó óriási harcot az osztrák-magyar monarchia keretében elhelyezkedett Magyarország katonái a monarchia hadszervezetében rejlő okoknál fogva túlnyomó részben osztrák hadvezérek parancsai alatt és az „osztrák” jelző alá foglalt népfajok harcosaival közösségben vívták meg.
A harc célja a monarchia megmentése és egyben Magyarország területi épségének megóvása volt. Ezen az igazságon nem változtat az a tény, hogy ennek a hosszabb időre kétségtelenül elkerülhetetlen, de esetleg bizonyos ideig még 1914 után való időre elodázható önvédelmi harcnak éppen 1914-ben való megkezdését a monarchia külpolitikájának intézői akarták, felhasználva ürügyül a monarchia trónörökösének Szarajevóban történt meggyilkoltatását. Akarták azért, mert az általános külpolitikai helyzet alapján ezt az időpontot és alkalmat kedvezőnek találták az említett gyilkosságban részességgel gyanúsított Szerbiával való leszámolásra, noha számolni kellett azzal, hogy e leszámolás kapcsán esetleg a monarchia minden ellenségével meg kell mérkőzni. Csupán Magyarország miniszterelnöke, Tisza István gróf foglalt határozottan állást a háború kirobbantása ellen, még pedig azért, mert ellentétben a monarchia többi külpolitikai vezetőivel a mérkőzésre való időpontot a pillanatnyi erőviszonyok alapján kedvezőtlennek ítélte. -
1956
0A könyv az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc történetével, értékelésével és utóéletével kívánja megismertetni az olvasót, bepillantást engedve a forradalom közvetlen előzményeibe, a leverését követő restaurációba és a megtorlás időszakába is. Időhatárait így 1953 (Sztálin halála) és 1963 (a nagynak mondott amnesztia) jelöli ki. Miként a sorozat korábbi darabjai, ez a kötet is három fő részre tagolódik. A legterjedelmesebb rész a legfontosabb források összegyűjtése: a leginkább ismert szövegek (pl. Nagy Imre rádióbeszédei vagy a szovjet pártelnökség küldötteinek jelentései) mellett a széles olvasóközönség előtt eddig nem ismert levéltári dokumentumok is helyet kapnak. A második rész visszaemlékezéseket közöl, a forradalom jelentőségét boncolgatja, hatását Magyarország és a nagyvilág 1956 utáni történelmére, ünnepi megemlékezések közreadásával a forradalom különböző lehetséges üzeneteit mutatja be. Ide soroltuk a kádárista irodalmat melynek jó része formailag megfelel ugyan a tudományos munkákkal szemben támasztott követelményeknek, de célját tekintve nem a múlt feltárására törekedett, hanem a némi korrekcióval restaurálni kívánt diktatúra érdekeit szolgálta. A harmadik rész a forradalom és szabadságharc szakirodalmának legfontosabb darabjaiból válogat. A kötet használatát magyarázó lábjegyzetek, mutatók, valamint annotált bibliográfia is megkönnyíti.
-
-
-
-
-
-
A burok szabadságharcza. Történelmi fellődésük a jelen korig
0A búrok főleg holland és flamand, kisrészt hugenotta (francia), német és fríz származású telepesek összeolvadásából létrejött etnikai csoport, akik a 17. századtól Dél-Afrikában telepedtek le. A „búr” szó a holland boer, azaz földműves szóból származik.
-
-
A Csíki Magánjavak története 1869-1923
0A Csíki Magánjavak néven ismert vagyonkomplexum Csík vármegye dualizmus kori fejlődésében betöltött szerepét már a kortársak is kiemelkedőnek tartották. A román állam általi kisajátítást (1923) követően azonban jelentőségét és az intézmény tevékenységét szinte teljesen elhomályosították az igazságtalan döntés megszüntetése érdekében tett politikai-jogi lépések, amelyek során a vagyon kezelésére, vagy a jövedelmek felhasználására csak szűkszavú utalások történtek. Mivel a több mint egy évtizedes küzdelem nem csak a hazai, de az európai közvélemény (a tulajdonosok a Nemzetek Szövetségéhez fordultak jogorvoslatért) figyelmét is felkeltette, a Magánjavakról csaknem mindenkinek az az időszak jut eszébe, amikor lényegében a vagyonközösség nem is létezett. Ez a paradox helyzet ösztönözte a könyv szerzőjét arra, hogy a hagyományos „Magánjavak-kép” megrajzolása helyett – mely a vagyon visszaszerzése körüli eseményeket helyezi előtérbe – behatóan tanulmányozza az intézmény történetét (1869-1923)..
-
A dualizmus kora
0Az 1848/49. évi szabadságharc szerencsétlen befejezése után a magyar nemzet – mint oly gyakran története folyamán – ismét válaszúton állt. Hogy Magyarországnak az egységes osztrák birodalomba való beolvasztását, amellyel az osztrák kormány akkor kísérletezett, minden rendelkezésre álló eszközzel meg kell akadályozni, az a magyarság körében jóformán nem volt vita tárgya. Fényesen bebizonyosodott, hogy válságos időkben Magyarországon nincsenek pártok, hanem csak magyarok vannak. De igenis választania kellett a magyarságnak aközött, vájjon engesztelhetetlenül folytassam az ellenállást mindaddig, míg Ausztriától való teljes elszakadását és függetlenségét ki nem vívta, avagy pedig kompromisszum útján keresse az uralkodó házzal való kibékülés és az osztrák néppel való együttműködés útjait. A világosi fegyverletételt követő évtizedben ennek a kérdésnek nem volt gyakorlati jelentősége. A kibéküléshez mindig két fél egyező akarata szükséges, már pedig ez az akarat a bécsi kormánynál nem volt meg.
-
A Dunatáj I. kötet
0A politika terén, mint bárminő más vonatkozásban, minden igazi barátságnak, őszinte együttműködésnek első feltétele: egymásnak kölcsönös megismerése. Szól, éppen ezért, ez a munka elsősorban azoknak, akik a baráti közeledés óhajával és az eddiginél jobb megismeréssel, szakszerűbb tárgyi tudással kívánnak a szomszédos népekkel kapcsolatos külpolitikai problémákkal foglalkozni.
-
-
A főhercegné és világa. Egy kalandos élet története
0„Hogyan lett a társadalom csúcsáról egy földbirtokos családból származó hölgy 1945 után az új rendszer számkivetettje? Megfosztották vagyonától, elvették budai palotáját, mezőtúri birtokát, sốt még egy ideig börtönnel is sújtották. Azonban nemcsak ő, hanem családja is megszenvedte a sztálinista önkény éveit. Testvérét börtönbe zárták, unokatestvérét és családját kitelepítették, unokaöccsét pedig az egyetem helyett munkaszolgálatra vitték. Ennek ellenére ő sosem terhelte környezetét szenvedéseiről szóló történetekkel, és sosem akart együttérzést kelteni felszámolásra ítélt osztálya iránt, hanem aktív munkával igyekezett túlélni az őt ért sérelmeket.”
Lelbach Gyula -
-
A forradalmak kora
0A szerző kiváló angol történész, a londoni egyetemhez tartozó Birkbeck College előadója. Több angol történeti és gazdaságtörténeti szemle szerkesztője, és rendszeresen jelennek meg cikkei is ezekben a lapokban. Érdeklődése sokoldalú, történelmi munkássága mellett a New Statesman kritikusa, Francis Newton álnéven írja zenekritikáit. Elsősorban történeti munkáival vívott ki nagy megbecsülést nemcsak Angliában, hanem szerte Európában és Amerikában is. „A forradalmak kora” „A civilizáció története” című sorozat egyik köteteként jelent meg 1962-ben Angliában.
-
-
A francia nemzet őszinte története
0Részlet. A gallok jóval Krisztus születése előtt északkeletről törtek közéjük, rájuk kényszerítették a legősibb területi felosztást, aminek a nyoma részben ma is kimutatható az egyházkerületekben s a legrégibb kormányzati központokban: a későbbi városokban. Alkalmasint ebben az időben keletkeztek a kiváltságosok nagy földbirtokai.
-
-
-