-
25 éves a Magyar Földrajzi Múzeum
0Negyed évszázad telt el a múzeum alapítása óta. Ebből az alkalomból egy összefoglaló jellegű kötetben szeretnénk számot adni munkánkról, mely ezt az országos gyűjtőkörű, Érd városa által fenntartott szakmúzeumot és a falai között zajló munkát több szempontból mutatja be.
A jubileumi kötet az intézményt létrehozó geográfusra, Balázs Dénesre emlékező fejezettel kezdődik, és az alapító „Élő Múzeum” gondolatának aktualizálásával fejeződik be. Mindez keretet ad a könyvnek, hangsúlyozva Balázs Dénes munkásságának és szemléletének máig ható fontosságát.
Az olvasó képet kap a múzeum alapításának körülményeiről, kiállításainkról, 25 év változatos szakmai programjairól, a könyvtár és a gyűjtemény sajátosságairól, városunkra vonatkozó kutatásainkról. Érdekesek lehetnek hagyatékok, tárgyak, muzeális értékű relikviák Érdre kerülésének sokszor filmbe illő, vagy éppen a véletlenen múló történetei. Vendégkönyvi bejegyzések és humoros vagy tanulságos múzeumi anekdoták teszik még színesebbé kiadványunkat. A könyvben nem csupán munkatársaink írásai kapnak helyet, hanem társintézmények dolgozói, szakértők, visszaemlékezők sorai is megjelennek.
A kötet célja, hogy a múzeumot, és annak szakmai tevékenységét a tényeken túl emberközelibb módon mutassa be, a múlt történésein keresztül, abból tanulva adjon képet fejlesztési elképzeléseinkről, terveinkről.
A szerkesztő -
A balatoni üdülőkörzet természeti értékei
0Az elmúlt években megnövekedett az állampolgárok szabadideje és ezzel párhuzamosan a természeti környezet iránti igénye. Egyre többen menekülnek a hétvégeken a városi ártalmak elől a szabadba, keresik fel a kirándulóerdőket és a természetvédelem alatt álló területeket. Könyvünk hazánk egyik színes, változatos, az idegenforgalom által erősen terhelt tájegységnek, a balatoni üdülőkörzetnek a természeti értékeit mutatja be. Páratlan szépségű maga a táj és földtani, botanikai, zoológiai és kultúrtörténeti értékekben egyaránt gazdag. Ez a könyv hasznos és tartalmas programok megszervezéséhez nyújt segítséget. Bízunk abban, hogy a természeti értékeket felkereső látogatók természettudományos ismereteiket bővítve a természeti környezet oltalmazóivá válnak.
-
-
A Dunatáj I. kötet
0A politika terén, mint bárminő más vonatkozásban, minden igazi barátságnak, őszinte együttműködésnek első feltétele: egymásnak kölcsönös megismerése. Szól, éppen ezért, ez a munka elsősorban azoknak, akik a baráti közeledés óhajával és az eddiginél jobb megismeréssel, szakszerűbb tárgyi tudással kívánnak a szomszédos népekkel kapcsolatos külpolitikai problémákkal foglalkozni.
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
A kőolaj regénye
0Az olvasó, aki talán elsősorban természettudományos érdeklődésétől hajtva veszi kezébe Szurovy Géza professzor könyvét, alig sejtheti, hogy milyen kalandos olvasmányra, az ismeretek miféle tárházára bukkant. A kőolaj a robbanómotorok energiaforrásaként és a petrokémiai ipar alapanyagaként egyaránt századunk egyik legfontosabb meghatározója. Elég csak a két világháborúra gondolni. Kirobbanásukat kevésbé, részcéljaikat annál inkább befolyásolta a kőolajmezők megszerzésének vágya, hiszen kimenetelük egyértelműen függött az üzemanyagkészletektől is. A kőolajhoz egyre több látható és láthatatlan szálon kapcsolódik a technika és a gazdaság, minek következtében a kőolajkészletek kérdése a gazdasági és politikai függetlenség kérdésévé vált. És a kőolaj a szerencsésebb országoknak elképzelhetetlen gazdagságot hozott. Ez a reménybeli gazdagság az, ami a kőolajkutatások hőskorában emberek tízezreit vonzotta a vad, lakatlan területekre, nyugatra és a távoli keletre, sivatagokba és dzsungelekbe…
-
A láthatár áthatolása
0Az album szerzője és fotográfusa, Péczely Lajos 1999 és 2019 között hátizsákos és expedíciós utazóként közel 600 napot töltött Közép-Ázsiában. Az expedíciók nyitották meg számára a kietlen és végeláthatatlan térségek belsejét, és tették lehetővé a Föld itteni, alig ismert arcának megismerését. Az album kitűnő felvételekkel tárja az olvasó-néző elé az Usztyurt-fennsíkot, az Aral-tó térségét, a Kara-kum és a Kizil-kum sivatagot.
-
-
-
-
A román földrajzi gondolat
0Szemügyre véve a románságot néhány évszázad leforgása alatt érintő politikai területváltozások számát és mértékét, könnyen belátható, hogy a geopolitika méltán vált a román politikai és közgondolkodás egyik legfontosabb alapkövévé. A háború ok-okozati összefüggéseit kereső tudományok közül a geográfia azzal tűnt ki, hogy képes volt az oknyomozó szemlélet érvényesítésére. Ez eredményezte az emberföldrajz és a politikai földrajz kialakulását, és végső soron a geopolitika megszületését. Az új „tudomány”, bár tudományos voltáról mindmáig nincs egyetértés, szinte átsöpört Európán, beleértve Magyarországot és Romániát. A szocialista időszakban a geopolitikáról még csak beszélni sem lehetett, kivéve, ha az ellenlábas imperialista világ „tudománytalan” nézeteinek elítéléséről volt szó. A román geopolitikai gondolkodás mélyebb ismerete még integrációs világunkban is kívánatos lenne, különösen akkor, ha egyik szomszédunkról van szó, amely a legnagyobb számú magyar nemzetiségű lakosságnak ad otthont. Hiánypótló a román geopolitikai iskola történetével foglalkozó feldolgozás, amelynek alapvető módszere és eszköze a forrásfeltárás és közlés.
-
-
-
-
-
-
-
-
-