A ​katasztrófák általában nem szándékosan, hanem véletlenül, spontán következnek be, ám a legtöbbször kapcsolatba hozhatók emberi mulasztásokkal és az előrelátás hiányával. Ahhoz, hogy a természeti eredetű vagy emberi gondatlanság nyomán bekövetkező elemi csapások várható hatásaira felkészülhessünk, ellenük hatékonyan védekezhessünk, fenyegetésük idejének és helyszínének minél pontosabb feltérképezésére és lehetőség szerinti előrejelzésére van szükség.
Az MTA Földrajztudományi Kutatóintézet – más hazai földtudományi kutatóhelyekkel karöltve – évtizedek óta hatékonyan foglalkozik a magyarországi árvizek, a felszínmozgásos folyamatok (földcsuszamlások, bánya- és folyópartomlások, talajpusztulás) geomorfológiai és hidrogeográfiai okainak feltárásával, valamint az ember építette műtárgyak esetében bekövetkező katasztrófák (ilyenek többek között a veszélyesanyag-tározók gátjainak átszakadásai) természetföldrajzi és antropogén eredetének vizsgálatával.
A szakkönyvekben, tanulmányokban, szakértői jelentésekben részben már napvilágot látott tudományos eredményeket összefoglaló és továbbfejlesztő, valamint a földrengések elleni védekezés stratégiai kérdéseit is bemutató kötet célja kettős. Egyrészt megismertetni a széles olvasóközönséget a hazai földtani veszélyforrásokkal és a katasztrófaföldrajzi kutatások legfontosabb eredményeivel. Másrészt felhívni a figyelmet arra, hogy a súlyos anyagi károkat okozó természeti folyamatok és események kiváltó okainak feltárásával a földtudományi (azon belül különösen a geomorfológiai) kutatások stratégiai szerepet játszhatnak e katasztrófák megelőzésében és a keletkező károk mérséklésében.

E könyv csodálatos, színes felvételei a geológiai folyamatok páratlan szépségű remekműveiből – a kőzetekből és ásványokból – mutat be egy válogatást. Ezek a világ legkülönfélébb helyeiről származó képződmények bizonyára mindenkit ámulatba ejtenek.
Több mint 140 ásványfajtát és néhány geológiai szempontból érdekes tájat mutatunk be, a szemet gyönyörködtető képek segítségével.íbr>Világos, mindenki számára érthető információkat adunk közre az ásványok meghatározásáról, osztályozásáról, illetve kristálytani tulajdonságairól.
Bemutatjuk a világ – ma ismert – legnagyobb lelőhelyeit.
Tanácsokkal látjuk el az olvasót a gyűjtéssel, illetve a kristályok állagának megóvásával kapcsolatban.

„Minden tanférfiú tudja, hogy a szülőföld ismertetés kezelése, milyen nehéz és milyen kezdetleges még nálunk. E végből határoztam el magamat, hogy útmutatóúl a tanítók számára az egész szülőföld ismertetést mintaleczkékben kidolgozom. Talán hozzá járulok ez által a siker biztosításához.
Szerény művem czélja tehát az, hogy megmutassa mit kell a földrajzból a III. osztályban tanítani, legfőképen pedig, hogy milyen módon és mily sorrendben kell az ismertetendő tárgyat előadni.
Azt gondolom, hogy e Vezérkönyve használható mindenütt, de különösen a városokban; mert a módszer, a mintaleczke maradhat, csak az adatokat kell másokkal (az ottaniakkal) helyettesiteni.
A mit a leczkékből a gyermekeknek okvetetlenul tudni kell dült betükkel van a szöveg között szedve.
Munkám, mint minden emberi mű, lehet hiányos, lehet fogyatékos, de azt senki el nem vitathatja tõle, hogy nem a legnagyobb ügyszeretettel készült.
Kérem tisztelt kartársaimat, fogadják hasonló ügyszeretettel!
Kecskemét, 1899 június hó.
Tormássy Sándor”