Dr. Shaw, aki mély együttérzéssel kezeli a gátlásos emberek problémáit, meleg és bizalomkeltő, ám a legkevésbé sem gyógypedagógiai hangvétellel közelít a témához. Érinti azokat a társadalmi változásokat, amelyek a gátlásosságot már-már népbetegséggé teszik: megváltozott az életritmusunk, életvitelünk, a környezet, amiben élünk; változott a társadalom toleranciája és megítélése a társas viselkedés számos vonatkozásában. Mindezek, jóllehet könnyebbé is teszik a társas érintkezést, más oldalról viszont elveszik az embertől azokat a biztos fogódzókat, melyek segítenék az eligazodást, és ezáltal megnövelik azoknak a táborát, akik elveszettnek, kiszolgáltatottnak érzik magukat. A szerző javaslatai, praktikus tanácsai, szemlélete szerint az új játékszabályok megtanulhatók, sőt, ha rosszul tanultuk volna meg azokat, újratanulhatók, korrigálhatók. Okosan figyelmeztet a nehézségekre, de a nehézségekkel szembeállítja azt, amit nyerhetünk. Hangsúlyozza az egyéni adottságok figyelembevételének és elfogadásának fontosságát, szemben a divatos sztereotípiákkal. Bátorít, hogy vállaljuk egyéni arcunkat. A problémákat mélyen átérző, érzékeny ember szól mindvégig az olvasóhoz.

Révai Gábor legújabb beszélgetős könyvében két ismert és elismert pszichológussal, Lux Elvírával és Mohás Líviával, valamint fiatalokkal beszélget nemiségről, szexualitásról, szerelemről, párkapcsolatokról.

Modern korunknak mind a gazdasági, mind a társadalmi és családi életben nem IQ-zsenikre, hanem emocionális intelligenciával rendelkező emberekre van szüksége. A könyvben található ötvenkét EQ-teszt segítségével az Olvasó megmérheti és fejlesztheti emocionális intelligenciáját. Hasznos és kellemes élményben lesz része, különösen, ha nem egyedül, hanem egy Önhöz közel álló személlyel végzi és ellenőrizteti az eredményt.

„Ittasan hazajött a férjem, és rugdosta a szobaajtónkat. Magunkra zárkóztunk a kisebbik lányommal. A nagyobbik lány éppen fürdött. A kicsi kiugrott az ablakon, de én nem mentem, mert nem akartam hagyni a nagyobbikat. Beengedtem a férjem, hogy a másik lányom addig a főbejáraton menekülni tudjon. Amikor berontott, elkezdett ütni, fojtogatni, rugdosni, és kiabálta, hogy most megöl. Egy óvatlan pillanatban megmenekültem, és én is a lányok után szaladtam. Az utca végén volt egy telefonfülke, onnan hívtuk ki a rendőrséget. Kijöttek, és visszamentünk a házunkhoz. Addigra a lakás üres lett. A férjem elment otthonról, nem tudom hová, de csak másnap délután jött haza. A feljelentést megtettem. Néhány nap múlva idézést kaptam. Ott elmondta egy magasabb beosztású rendör, hogy vonjam vissza a feljelentést, mert jobban járok. Hatott rám, és hittem neki. Visszavontam.”

A Káin, a törvényszegő és Mózes, a törvényalkotó „főszereplői” inkább szimbolikus, mint történeti személyek: a „kényszersors” és a „választott sors” képviselői. Az idős Szondi a bibliai történeteteket felidézve, sorsanalitikusi tapasztalatait vetíti vissza a Gonosz és Jó megszemélyesítőire. A Káin több pszichológiai ismeretet tartalmaz, jó áttekintést ad a sorsanalízisről. A Mózesban több az erkölcsi-filozófiai gondolat és művelődéstörténeti, irodalmi példa. Mózes Isten (Jahve) választott embere, aki maga és a héber törzsek felemelkedéséért megküzd saját és népe káini indulataival, a kedvezőtlen természeti és társadalmi erőkkel. Igaz, Mózes és az exodus generációja nem jut el az ígéret földjére, de a pusztában mégis megszületik a Tízparancsolat (a lelkiismeret és erkölcs Törvénye). Ez Mózes „felelete” saját (és az emberiség máig élő) Káinjának. Kiadványunk a sorsanalízis alapkérdéseinek ismertetésével elsősorban a pszichológusok szakmai tájékozottságát bővíti. Hiánypótló mű a magyar könyvkiadásban és egyben tiszteletadás a pszichológusok körében a világszerte ismert és tisztelt magyar származású Szondi Lipót személyének. A bibliai téma „drámai”, igen kulturált feldolgozása érdekes olvasmány. Sem a szakemberek, sem a téma iránt érdeklődő olvasók nem csalódnak majd ebben az első magyar nyelvű Szondi-műben.

A szerzők az amerikai Seattle Pacific University-n működő Kapcsolatfejlesztő Központ igazgatói. Les Parrott a klinikai pszichológia professzora, Leslie Parrott házasság- és családterapeuta.
A magány arra való az életünkben, hogy megismerjük Istent, a közösség pedig arra, hogy jobban megismerjük önmagunkat. A helyes önismeret és a kapcsolatképesség tehát kéz a jézben járnak. Éppen ezért tudom melegen ajánlani ezt a könyvet, amely közérthető módon, könnyed stílusban tárja elénk a dinamikus emberi kapcsolatok legfontosabb alapelveit. (Bolyki László, zenész)
Nap mint nap megsebezzük a kapcsolatainkat. S nap mint nap megsebeznek minket a kapcsolataink. Parrotték azt a célt tűzték ki maguk elé, hogy segítsenek bennünket gyógyulni – és gyógyítani. Teszik mindezt sok történettel, olvasmányos stílusban – mégsem felületesen. Kapcsolatainkkal átfogóan, igényesen szembesítenek, és a végső célt sem veszítik szem elől: az üdvösséget. Pontosabban: a másik üdvösségre segítését. Ahogyan József Attila írja: „Hiába fürösztöd önmagadban, / Csak másban moshatod meg arcodat.” Igazi mosakodókönyvet tart kezében az Olvasó. Érdemes kinyitni a csapot. (Süveges Gergő, újságíró)

Az alkotóképesség és a közösségbe való beilleszkedés viszonyát többnyire problematikusnak ítéli a köztudat. E könyvben Gergencsik Eszter – aki meggyőző kutatási eredményeket sorakoztat föl a kreatív személyiségű tanulók közösségi eloszlatja a gyakori félre-pozícióját illetően értéseket. Megkülönbözteti a közösséget annak puszta előzményeitől; egyértelműen elhatárolja a közösségi szellemet az elvtelen konformizmustól, a kreativitást a normaszegéstől így tudja bizonyítani, hogy alkotóképesség és közösségi beállítódás nem akadályozza egymás érvényre jutását. Ennek az összefüggésnek a megnyilvánulását vizsgálja az iskolai nevelés jelenlegi körülményei között (a felső tagozatosok körében), majd javas-latokat tesz a kreativitás és a közösségi vonások együttes fejlesztésére. Az érdekes, tanulságos könyvet pedagógusok, pszichológusok és a társadalomtudományi kérdések iránt érdeklődő valamennyi olvasó figyelmébe ajánljuk.

A modern lélektan egyik legfontosabb ága az álomkutatás. HANNS KURTH, a fiatalabb német pszichológus-generáció tehetséges képviselője nagy elődökre, Freudra és Jungra támaszkodva írta meg tudományos igényű, mégis szórakoztató álmoskönyvét. Bevezetőjében az álmokról és az álmok sajátos nyelvéről ír, majd az álomfejtés fejezete következik, s végül, a legterjedelmesebb rész, egészen szokványos, már Krúdytól is ismert álmoskönyv. Ajánljuk a könyvet mindazoknak, akiket érdekelnek lelki életünk titokzatosnak tűnő, de e könyv tanúsága szerint többé-kevésbé mégis megfejthető titkai.