Csíkszentmihályi Mihály nagysikerű Flow című könyve a tökéletes élmény pszichológiájával ismertette meg az olvasót, ez a kötet pedig rávilágít arra, miként emelkedhetünk felül evolúciós örökségünkön, és válhatunk tudatos formálóivá kaotikus világunknak, hogy a harmadik évezredben egy harmonikusabb, élhetőbb bolygót teremtsünk magunknak. Felelősek vagyunk a jövőnk alakulásáért, és ez alól a felelősség alól nem bújhatunk ki azzal a kifogással sem, hogy a sors vagy a véletlenek határozzák meg a jövőt.

Richard Rohr ferences rendi szerzetes. 1943-ban született, az Egyesült Államokban élő, német anyanyelvű család gyermekeként. 1971-ben alapította meg az „Új-Jeruzsálem” katolikus közösséget Cincinnati-ben, majd hosszú ideig annak vezetőjeként tevékenykedett. 1987 óta az Új-Mexikó állambeli Albuquerque-ban él, ahol az „Akció és elmélyülés” keresztény centrum munkájában vesz részt. Gyakran látogat Európába is. Lelkigyakorlatokat, kurzusokat vezet, előadásokat tart, könyvei az Egyesült Államokban és Németországban egyaránt népszerűek. Rohr munkásságának egyik súlyponti témája a férfiak családban és társadalomban betöltött szerepének napjainkra világszerte kibontakozott válsága, a hiteles férfimagatartás visszaszorulása. A megoldási lehetőségek fölvázolásában elsősorban a Szentírásból kiolvasható tanításokra támaszkodik. Jelen kötetünk, amely első Magyarországon megjelenő műve, e témában tartott előadás-sorozatát tartalmazza. „A nemek hagyományos szerepének zavara az egész fejlett világban érzékelhető jelenség, és hazánkban is »eltűnnek« az apák – és nem csak a csonka családokból. Születésünktől kezdve meghatározó életünkben a női nem gondoskodó jelenléte úgy a családban, mint azon kívül. Az apák – ha egyáltalán vannak – dolgoznak, ügyeket intéznek valahol, vagy ha éppen otthon vannak, akkor is feszültek, fáradtak, nem találják a helyüket, és állandóan hibáztatnak valakit. Ez a nőkre is egyre nagyobb terhet ró. Elfásulnak, mozgalmakat alapítanak és unják a hisztérikus férfiakat. A gyermekeink pedig leveszik a mintát, és épül a jövő. Hogy mi idézte elő ezt a helyzetet? Egyéni sorsok és válaszok keresik a közös szavakat. Richard Rohr meglátásait, gondolatait fontos segítségnek tartom a párbeszédhez, és remélem, hogy könyve sokunk számára mintegy előszóként szolgál ehhez.” (Zöldy Pál, Férfisátor közösség)

E könyvből megtudhatjuk, hogy a harag milyen hatást fejt ki testünkre és értelmünkre; milyen stratégiákkal lehet megelőzni a frusztráció kifejlődését; hogyan kell önérvényesítő módon kezelni az eltemetett és rossz irányba terelt haragból fakadó problémákat; hogyan őrizzük meg nyugalmunkat, ha haragkitöréssel találkozunk; melyek a konfliktusokat hatékonyan megoldó stratégiák; és milyen módszerekkel tudjuk kezelni mások haragját. Értékes kalauz mindazok számára, akik szeretnék továbbfejleszteni személyiségüket, szeretnék javítani a környezetükhöz való viszonyukat és kapcsolatteremtő képességüket.

Allport ​személyiséglélektani műve: gyűjtemény. Nem műfajilag az, hanem szemléletét és tartalmát illetően. Célja, hogy emberképében egyesítse mindazt az elméleti és kísérleti termést, amelyet a pszichológia különböző irányzatai a személyiség alakulásáról, folytonos fejlődéséről és szerkezeti változatosságáról hoztak. A görög filozófia típustanaival ugyanúgy megismerkedhet az olvasó, mint századunk különböző nagy pszichológiai iskoláink – a pszichoanalízisnek, a behavior-iskolának, az alaklélektannak és az egopszichológiának – személyiségfelfogásával.Allport olvasmányos, elbeszélő stílusban mutatja be a „vegytiszta” és a „hibrid” elméleteket, kísérletes eredményeket, s bár állásfoglalása korántsem elfogulatlan, mégis fontos információkkal szolgál a személyiség gyermekkori épüléséről, a különböző szükségletek természetéről és a személyiségdimenziók méréséről. Allport összegzésre törekvő, saját elméletének magvát a személyiség egységének gondolata képviseli: vonásaink, képességeink nem függetlenek egymástól; kölcsönhatásuk legalább olyan mértékben megszabja a személyiség fejlődését, mint az objektív, külső hatások. Allport hatalmas szakirodalmi anyaggal is megismerteti az olvasóit.

Művészet-e a szeretet, vagy kellemes érzés, amit megtapasztalni a vaksors műve, olyasmi, amibe az ember, ha szerencsés, „beleesik”? Ez a könyvecske – noha az emberek többsége manapság kétségkivül az utóbbi nézetet vallja – az előbbi feltevésen alapul: a szeretés művészet, melyet meg kell tanulnunk. Ez nem könnyű, de az egyedüli lehetőség arra, hogy ebben az egyre inkább elidegenedő világban az elkülönültséget, a magányt legyőzzük, leküzdjük.

Az életműsorozat két kötetben megjelenő 18. részét olyan írások – előadások, előszavak, könyvismertetések, újságcikkek – alkotják, amelyek különböző időpontokban és alkalmakkor jelentek meg. Ezek eddig még német nyelven is csak nehezen voltak hozzáférhetők, noha szerves részét képezik Jung életművének: olyan, a pszichológiával érintkező témákat tárgyalnak, melyekkel a szerző tudományos alapossággal is foglalkozott, így például a gyakorlati pszichiátria mellett az okkultizmus és a spiritizmus kérdéskörét. Az első három fejezet Jung pszichológiájának alapgondolatait tárgyalja. A legelső fejezet az 1935-ben Londonban tartott öt előadás, a Tavistock Lectures anyagát tartalmazza: ismerteti a szerző felfogását az emberi pszichéről és bemutatja a kutatásaihoz használt módszereket. A második és a harmadik fejezet Jung pszichológiájának egyik fő témájával, azoknak a szimbólumoknak a jelentésével foglalkozik, amelyeket a tudattalan hoz létre, és amelyek az álmokban jelennek meg és válnak értelmezhetővé, míg a negyedik, ötödik és hatodik fejezet a Jung-életműsorozat I., III. és IV. köteteihez kapcsolódó, azok tartalmát kiegészítő vagy árnyaló kisebb írásokat gyűjti egybe.

A művek szerzői: Kurt Lewin, Ludwig von Bertalanffy, Lev Szemjonovics Vigotszkij, Rudolf Arnheim, Révész Géza, Jean Piaget, James J. Gibson

A vallás problémája központi helyet foglal el Jung életművében. E kötet olyan, főként érett korában született munkáit tartalmazza, amelyek kifejezetten vallási kérdéseket tárgyalnak. Tanulmányaiban feltárja a különböző nyugati és keleti vallások alapját képező egyetemes ősi elképzeléseket, az emberi léleknek az istenihez való viszonyát előre mintázó archetípusos tartalmakat.